Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-30 / 26. szám
Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobl> kor, mely után Bu/.gó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty / C a n a d a' s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunisia hetilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VI. évfolyam, 26. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 19ő6 június 30. MAGYAROK VAGYUNK EGY BUCSUVACSORA EMLÉKÉRE.) Régen történt, talán húsz év is elmúlt már azóta, hogy egyik barátomnak voltam a vendége, annak fonyódi birtokán. Rajtam és két magyar családon kívül, még egy kis osztrák asszony is barátomék birtokán nyaralt. Este, miután a többi vendég lement fürödni a Balatonba, mi ketten a kis osztrák asszony kocsiján lerándultunk Füredre, a város egyik ismert nyári mulatójába. Mikor megérkeztünk, már bizony elég emelkedett volt ott a hangulat, s a pincérnek csak jó borravaló ellenében sikerült egy megfelelő' asztalt keríteni. Miután megvacsoráztunk, elkezdtünk csendben borozgatni. Voltak azonban a teremben olyanok is, akiknek a hangulatát akkor már kizárólag az elfogyasztott alkohol irányította, s ennek megfelelően az egyik asztalnál “sírva vigadott” egy magyar társaság, míg a másiknál egy csinos hölgy az asztal tetején taposta a borospoharakat. Az egyik üvegszilánk valakinek az arcába vágódott, amiből szóváltás, majd pofozkodás kezdődött. A vendéglős, a pincérek és a józanabb vendégek segítségével végül is rendet csinált s lassan mindenki elfoglalta helyét ismét az asztalnál. A cigány valami bús hallgatóba kezdett, s az előbbi verekedők, kis tanácskozás után, összetolták asztalaikat, s az első koccintás után sírva összecsókolóztak. Kis osztrák barátnőm, mindezt látva, azt kérdezte tőlem, hogy mi magyarok mind ilyenek vagyunk, hogy egyik percben összeverekedünk, talán meg is tudnánk ölni egymást, aztán a másik percben meg már ki is békiiltünk. — Nem mind vagyunk ilyenek, — válaszoltam, — de szép szóval, megbocsájtó szeretettel, minden magyar szívet meg lehet puhítani. Ez a kis történet jutott eszembe, amikor az elmúlt vasárnap este végignéztem — úgy is mondhatnám, hogy végigélveztem — egy kedves barátom, dr. Nagy Lajos, torontói református lelkész tiszteletére rendezett búcsuvacsorát. Dr. Nagy Lajost, mint mondani szokták, — az Isten is papnak teremtette : kiváló szónok, finom, csendes társalgó, s végtelen szerénység főbb tulajdonságai. Soha senkinek nem ártott, ahol tudott segített és még is voltak irígyei, sőt “ellenségei” is. Szándékosan írok múlt időt, mert az volt a benyomásom, hogy azon a búcsuesten, akik ott voltak (pedig sokan voltak) azoknak a szívében nem volt egy szikrája sem a haragnak, vagy pláne a gyűlöletnek. Nagy Lajost sokan csak ezen az estén ismerték meg igazán, még azok is, akik korábban — talán maguk sem tudják miért — nehezteltek rá. vagy nem szerették. A magyar társadalmi élet, még otthon is, mindig tele volt politikai feszültséggel, intrikákkal, személyi gyűlölködésekkel. Az elmúlt harminc év pedig különös mértékben termelte ki az alacsonyrendű ember típusát, ezek aztán amint politikai keretet kaptak, valósággal megszállták az egész magyar közéletet, szalonképessé tették a gyűlöletet és hazugságot. A tisztességes társadalom képtelen volt ellenük védekezni, mert a hatalom, a fegyver az ő kezükben volt és sajnos otthon még ma is a kezükben van. Az emigrációba kényszerült magyarság sorai sem mentesek az ilyen aljaemberektől akik itt sem tesznek egyebet mint: ESZMÉNYEINKET ROMBOLJÁK ÉS ÉRTÉKEINKET GYALÁZZÁK. Ilyenek, vagy ezek által megfertőzött, félrevezetett személyekből kerültek ki dr. Nagy Lajos ellenségei is. A nem rosszindulatú, csak félrevezetett ember, ha rájön a tévedésére, igyekszik elégtételt adni annak, akit megbántott. Ez esetben eljárásán, becsületén csorba nem eshet, sőt viselkedése jópéldául szolgálhat azoknak is, akik bár tudják, hogy bűnt követtek el embertársaikkal szemben, képtelenek a bűnbánatra, elégtételadásra. Vasárnap, ott a kis református templom-hallban azonban, úgy éreztem, nem volt egyetlen egy magyar sem, aki ne lett volna hajlandó bocsánatot kérni bármelyik megbántott embertársától. Hogy mi idézte elő ezt a különös hangulatot, nehéz megmagyarázni, de úgy érzem, hogy : a szívek, a sokat szenvedett árva magyar szívek találtak ezen az estén egymásra. Felemelő érzés volt látni, érezni : hogyan szűnik meg, tiir.ik el a magyar és magyar közé épített mesterséges gyűlöletfüggöny, omlanak le a válaszfalak és találnak egymásra — ha csak egy pillanatra is — ezek a sokat szenvedett, hányódott életű magyarok. Valami fenséges, meleg érzés lopta be magát mindanynyiunk szívébe, s ennek az érzésnek a könnyhálóján keresztül jöttünk rá, hogy bár ideig-óráig elválaszthat bennünket politikai ellentét, mi mégis csak testvérek vagyunk ; testvérek egyazon vérből, fajból, amelynél többet senki sem szenvedett, melyet kínoztak, vertek, gyaláztak idegenek s népünk árulói, de amelynél különb azért még sincs széles e világon. Hosszú évek óta vágyunk az ilyen pillanatokra, s szeretnénk belekapaszkodni a perc szépségébe, hogy ne váljon életünk ismét köznapivá és ne zuhanjunk vissza ismét az undorító testvérharc szörnyű holnapjába. Sajnos tudjuk, hogy mindez csak múló illúzió, de azért mégsem szabad feladni a harcot és küzdelmet, hogy a magyar lelkek véglegesen megbéküljenek, egymásra találjanak. Dr. Nagy Lajos puritánságát, emberszeretetét kell megtanulnunk, elsajátítanunk. Ez a kiváló lelkipásztor megmutatta, hogy a hitét vesztett embert is meg lehet nyerni a magyarság ügyének, Isten katonájának, mert egy ember sem születik gonoszsággal a szívében, csak az élet és a körülmények teszik esetleg azzá. KENESEI F. LÁSZLÓ. EGYIPTOM ÉS A SZOVJET barátsági és kereskedelmi szerződést kötött, mely szerint a Szovjet “korlátlan hitelt és anyagi segítséget” nyújt Egyiptomnak. Hogy az ígéret mögött mi van, az kérdéses. Egyelőre főleg az assuani Nilus-gát megépítéséről van szó, melyre a szovjet 1200 millió dolláros kölcsönt Ígért. Ezt az egyiptomi kormány még nem vette igénybe. Várják az amerikai ellenajánlatokat. A politikai kérdésekben nem adtak kölcsönös nyilatkozatot a Kairóban összejött egyiptomi és szovjet kiilpolitikusok, amiből az következik, hogy a tárgyalások lényege: minél több előnyt kipréselése a nyugat részéről.------------------------o-----------------------KILENCVENKILENC SZÁZALÉKOS IGEN nem nagyon megnyugtató eredmény egy országos választásnál a demokrácia szempontjából. Ez a 99%-os szám jellemző volt a Hitler idejében Németországban .ás Ausztriában, Sztálin idején a szovjetben, Trujillo idején Dominicában, Peron idején Argentínában és általában minden diktátor idején otthon megtartott úgynevezett választásokra. Ez volt most az eredmény Egyiptomban is, ahol Nasser pasát eddigi miniszterelnöki tisztje helyett most “népszavazással” elnökké választották. Az úgynevezett választáson csupán egyetlen lista volt. Hogy az egyiptomi kormányzati rendszer diktatórikus jellege felől ne lehessen kétség, azt is rögtön bejelentették, hogy az októberben összeülő parlament tagjait “demokratikus módon” a n,ép fogja megválasztani ugyan, de a képviselők csupán a Nasser párt tagjai közül választhatók és a megválasztott képviselők személyét ezenfelül a Nasser párt vezetősége még külön is kizárhatja a parlamentből, ha azok nem felelnek meg a központi bizottság kívánalmainak.--------------------o-----------------------A HÖNSZERETETT VESZETT KUTYA VISSZATÉR------------o----------Nem egy ponyvaregény szatírájának a címét közöljük, hanem a Sztalin-Kruscsev-Tito féle politikai francia-négyes egy jellemző felvonásáról számolunk be. Tito marsall hatalmas, fényes bevonulást tartott Bukarest főutcáján, ahol negyedmilliónyi lelkes tömeg üdvözölte. Ugyanaz a lelkes tömeg, amely négy .évvel ezelőtt Georgiu Dej pártvezér vezetésével ugyanezen az utcán vonult végig és meghallgatta azokat a beszédeket, melyek Titot mint “az amerikai kápitalizmus veszett kutyáját” említették. Akkor azt jelentette be Dej, hogy Bukarestet érte az a megtiszteltetés. hogy központja lehet az újonnan megszervezett “kominform”-nak, melynek célja az őrült, gonosztevő, fasiszta, kapitalista áruló Tito és bandájának kiirtása. Most ugyanez a Georghiu Dej e szavakkal fogadta ugyanezt a Titot : “Bukarestet érte a megtiszteltetés, hogy a hőnszeretett, hősként ünnepelt Tito marsallt ismét vendégszerető falai között láthatja.” S a furcsa és szokatlan ebben a kutyakomédiában az, hogy Tito nem is mint győztes hadvezér vonult be Bukarestbe, hanem egyszerűen “rehabilitálva” lett Moszkvában azok által, akik négy évvel ezelőtt mint Sztálin alázatos szolgái ugyanőt megbélyegezték.--------------------o-----------------------KÉT SZÖRNYŰ REPÜLŐGÉP SZERENCSÉTLENSÉG-----------o----------A múlt héten közvetlen New York mellett a tengerbe zuhant a venezuelai légi társaság egy hatalmas utasszállító gépe, s 75 utasa közül egy sem maradt életben. A polgári repülés történetében ez volt a legnagyobb méretű tömegszerencsétlenség. Néhány nappal később a nigériai Lagos mellett lezuhant és 27 utasát lángsírba vitte a BOAC egy Londonba repülő utasszállító gépe. A katasztrófát mindkét esetben a pilóta tévedése okozta, A SZOVJET-JUGOSZLÁV NYILATKOZAT---------o-------Tito moszkvai látogatásának befejezéseként a kát állam kormánya és kommunista pártja közös nyilatkozatot adott. Kijelentik, hogy á kommunista, szocialista és más nemkapitalista ideológiák alapján működő államok együtt fognak működni a tudományos szocializmus megteremtéséért. Kijelentik, hogy a Szovjet és Jugoszlávia a szocialista eszmék alapján, de egymástól függetlenül és minden politikai blokktól függetlenül fognak haladni. Kijelentik, hogy a szocializmust érdeklő kérdésekben egymás tanácsát kérik ki fontos intézkedések előtt. Egyebekben a “békés és progresszív erők együttműködését” hangsúlyozzák, s Moszkva az egyességet számos gazdasági ajándékkal fűszerezte, amelyek, — Pia a Szovjet betartja őket — előnyös anyagi helyzetbe hozzák a nyugat részéről máris annyi ajándékot élvező Jugoszláviát. A nyilatkozat után úgy látszik, hogy a kommunista — vagy ha úgytetszik államszocialista — politikusok között Tito ma a legkimagaslóbb egyéniség. Jugoszlávián keresztül kapcsolatok fognak kiépülni az ázsiai országok felé, anélkül, hogy azok a kommunizmushoz csatlakoznának. A csatlósállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy megmaradjanak kommunistáknak, anélkül, hogy a szovjet-bolsevista világuralmi törekvéseket kelljen támogatniuk, — másszóval megnyílik az útjuk arra, hogy LASSAN és vértelenül ELSZAKADJANAK a bolsevizmustól, amig eljön az idő, hogy teljesen ellene forduljanak. Ezután Jugoszláviáért, s rajta keresztül a közelkeleti országokért is megindul a gazdasági versenyfutás, amelyben pedig nyilvánvalóan Nyugat az erősebb. Az átmenet súlyos nehézségekkel lesz tele. Számos olyan ország, amely a jugoszlávmintára vett államszocializmushoz fog csatlakozni a jelenlegi szovjet-csatlósi helyzet helyett, még mindig soká ás erőteljesen nyugatellenes politikát fog folytatni. Azok közül az ázsiai és közelkeleti államok közül, amelyek majd szerződésekkel fognak Jugoszlávián keresztül a kommunista oldalhoz kapcsolódni, sokan össze fogják keverai a szélső nacionalista eszméket, a nyugatellenes propagandaszólamokat és a szocialista eszméket. Máris ez az eset Egyiptomnál, Malayánál és bizonyára még sok más újonnan önállóvá lett országnál is. Az átmenet ideje alatt úgy a nyugat, mint a kelet tömni fogja árúval, szakértőkkel, pénzzel és kultúrával a szines népeket.-----------------------o-----------------------rádióaktív felhők A CSENDES ÓCEÁN FELETT------------0-----------A legutóbbi Bikini-szigetcsoportbeli hidrogénbomba-kisérletek nem löveltek több rádióaktív anyagot az atmoszférába, mint az elvárható volt. Ami azonban keresztülhúzta a tudósok számítását az volt, hogy a rádióaktív felhők nem oszlottak széjjel kellő sebességgel, s még az elmúlt héten is erősen rádióaktív eső esett Japán széles területein, egy másik rádióaktív felhő pedig Ausztrália nagyobb városai felett lebeg még ma is. A felhők rádióaktivitása még mindig 15-ször kevesebb, mint amennyi egyáltalán bármilyen befolyással lehet az emberi szervezetre. Mégis aggodalommal fogadják ezeket az adatokat a világ atomfizikusai, mert egyes rádióaktív elepiek, különösen a rádióaktív strontium soha nem veszti el sugárzóképességét, hanem ha a kísérletek folytatódnak, egyre növekvő mennyiségekben halmozódik fel, míg végül is elkerülhetetlenül és kivédhetetlenül rádióaktívvá teszi az emberi tápszerek és a víz egy részét. A rádióaktív befolyásnak csak egyes hatásait ismerjük még ; nem " tudjuk, hogy generációkon át, vagy szülőktől átörökölve nem jár-e végzetes következményekkel az emberi egészségre ? ZŰR-ZAVAR A KOMMUNISTA PÁRTOKBAN Míg a szovjet vezetők Titot a nemzetközi kommunizmus uj fáklyahordozójaként ünnepük, addig a nyugaton működő kommunista pártokban, sőt a csatlósállamok pártjaiban is a Moszkvától való elszakadás jelei mutatkoznak. A brit kommunista párt, — mely egyébként mindössze 34.000 tagot számlál — nyilatkozatot adott ki, melyben Kruscsevet támadja meg azért, hogy a kommunizmus minden elmúlt hibáját Sztálinra akarja hárítani. Az angol kommunisták “mélyreható marxista revíziót kívánnak” annak megállapítására, hogy valóban Sztálinra egyedü’ nehezedik-e a felelősség mindazért. amit az ő rémuralma alatt a szovjet elkövetett. Ehhez a nyilatkozathoz csatlakozott Togliatti, a népes olasz kommunista párt vezetője, aki nem kevesebbet mondott, mint hogy a tulajdonképpeni felelősség éppen Kruscsevet és társait terheli, mert annakidején nem akadályozták meg a zsarnok Sztálin végzetes tetteit. Következett sorban a francia kommunista párt központi irodája, mely Duclos aláírásával azt jelentette ki, hogy “igazságtalan és erkölcstelen dolog Sztálint okolni mindenért, ami a kommunista mozgalomban negativum volt.” Tetézte a zűrzavart a Keletnémet kommunista párt főtitkárának. s a kommunizmus keletnémetországi helytartójának, Ulbrichtnak feltűnő beszéde, melyben Togliatti álláspontjához csatlakozott, s kijelentette, hogy Sztálin átkos személyi, zsarnoki uralmáért az orosz kommunista párt jelen-, légi vezetői és a keletnémet kommunista párt egész központi vezetősége szintén felelősek. Mindez — különösen, ha a lengyelországi bolsevisták soraiban és a cseh kommunista párt vezetőségében beállott változásokat is tekintetbe vesszük — arra vall, hogy a kommunizmus központilag irányított hatalma tűnőben van. Ha pedig valamelyik országban működő kommunista párt mögött i:em áll közvetlenül a szovjet hadsereg sokmilliós létszáma és a szovjet vezérkar támogatása, akkor az többé nem lesz képes az akaratát az elnyomott százmilliókra rákényszeríteni. A SZOVJET LÉGI PARÁDÉ A szovjet légierők napja, amely minden évben arra szolgál, hogy a bolsevista légierőknek alkalmat adjon háborús propagandára és a nyugat felé irányított fenyegetésre, ebben az évben különösen feltűnő keretek között zajlott le. N. F. Twining az USA légierők parancsnoka volt a parádé díszvendége, s kényes feladatát nagy politikai ügyességgel oldotta meg. Twininget az USA kormánya abból a célból küldte Moszkvába, hogy ebben az évben részletesebb adatokat szerezzen a légi napon a szovjet hadirepülésről, mint amit eddig a katonai attasék a különböző bemutatásokon szerezni tudtak. A szovjet valóban bemutatott sok újfajta gépet, sok érdekes újítást, de a gépek nagyban-egészben messze elmaradtak azok mögött a szenzációk mögött, amelyet a világsajtó a légi parádétól várt. Az igazság az, hogy a szovjet gépek messze hátrább vannak, mint az amerikai és brit típusok. A légierők napja alkalmából Zsukov marsall hatalmas fogadást tartott, amelyen Twininget felkérték arra, hogy ismertesse az amerikai leszerelési politikát. Twining természetesen nem volt felhatalmazva arra, hogy erre a kérdésre választ adjon, s hozzátehetjük, hogy maga a kérdés feltevése csak a szovjet politikusok együgyűségére jellemző. Az amerikai légierők parancsnoka azonban hivatkozott Kruscsev azon kijelentésére, hogy a szovjet “békés konkurrenciát” kíván a USA-val, s kijelentette, hogy az amerikai nép szívesen veszi a konkurrenciát, amelyre nagy szüksége van, mert az amerikai hadiipar és repülőgépgyártás még csak félerővel sem dolgozik. A rövid, de csattanós beszéd után Kruscsev Vöröskína haderejére mondott pohárköszöntőt, majd Csang-Kai-Sek ellen intézett otromba támadást. Twining és a többi nyugati kiküldött a köszöntő után ülvemaradt és a hozzáintézett kérdésekre nem válaszolt. A szinte végnélküli szovjet pohárköszöntők Eisenhower ünneplésével értek véget. Az égés? fogadás programmja a politikai szervezetlenség képét mutatta, s a legjellemzőbb az volt, hogy Zsukov marsall, aki mint házigazda a hadsereg nevében kellett volna, hogy felszólaljon, nem is beszélt sem a szovjet notabilitásofckal, sem a nyugati vendégekkel.
