Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-06-16 / 24. szám
? KANADAI MAGYARSÁG VI. 24. sz. 1956 június 16. E Hasz-CSÖPPEKET a meghűlésből eredő KÖHÖGÉS a légutak katarrhusa, az asztma, a bronchitis, s a közönséges torokbánt álmák közismert nagyszerű gyógyszerét. Ugyancsak kitűnő hatású toroköblítőszer. Felnőttek és gyermekek egyaránt használhat ják. KAPHATÓ MINDEN DRUG STOREBAN. Miért ír még tollal ? mikor HETI 89 centért Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes reszletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. már egy uj, angol-magyar betűs írógép tulajdonosa lehet. Kérjen még ma magyar katalógust. SZÁLLÍTÁS KANADA EGÉSZ TERÜLETÉRE Magyar kiszolgálás. 1.1. SHAROUN CO. 781 QUEEN ST., W. TORONTO. VBHUMHWWHaMKMWj ‘l Ha használt autojat el r jakarja adni, vagy alkatrészt) Ikíván vásárolni, hívja fel aj AUTO-WRECKING-ET MR. JUHÁSZ 2004 Stanley Ave. Niagara Falls iTel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921Í Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMER CILLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515 Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— MAGYAR RÁDIÓADÁSOK Hallgassa Amerika legnívósabb magyar rádióadását ! Rózsa László clevelandi magyar rádióműsora a WJW 350-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. Ü.A.AAA AA AA AAi A torontói CKFH rádió állomás az 1400-as hullámhoszszon minden szombaton d. u. I órától 5-ig sugároz magyar műsort. Bemondó : Bálint Kálmán. K Á Á A A A A A A A A A A A Dohányvidéki Magyarhaz rádióórája, minden vasárnap 1.15-től 2 óráig a tillsonburgi rdóállomás 1500.10-es hullámhosszon. Bemondó : Jakab Iván.* MOZI MŰSOR \ A MELODY THEATRE, TORONTO 1344 COLLEGE ST. TEL.: WA.2-0850 — WA. 2-6319« Csütörtöktől, 1956 június 14-től szerdáig, június 20-ig bezárólag. MÜNCHHAUSEN BÁRÓ CSODÁLATOS KALANDJAI ^Mintha az 1001 éjszaka meséi elevenedtek volna meg| ebben az álomszerűén gyönyörű színes filmben. FFőszereplők ; HANS ALBERS,’ BRIGITTE HORNEY,F ILSE WERNER és még sokan mások. Kísérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT. Előadások naponta 6.05 és 8.30-kor, Szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15 órakor. iMELODY THEATRE, MONTREALI ^SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok). AV. 8-3070, FPéntektől, 1956 június 15-től csütörtökig, június 21-ig* Két kiváló és népszerű filmszínész : [DIETER BORSCHE és WILLY BIRGEL alakításaival] 'DER KAPLAN VON SAN LORENZo! Angol feliratokkal. I Egy előkelő származású papnak, gazdagok és szegények | kegyaránt segítségére kész, megértő lelki pásztorának, súlyos lelki válsága. További főszereplők : GERTRUD KÜCKELMANN, [ILSE STEPPAT, MARGARETHE HAAGEN és mások.^ Kísérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT. Előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, «szombaton és vasárnap 2.05, 4.15, 6.30 és 8.45 órakor.« ARANYKARIKA Irta : SZITNYAI ZOLTÁN. YORK THEATRE, HAMILTON 11956 június 14-től, csütörtöktől szombatig, június 16-ig( bezárólag. AENNCHEN VON THARAU Angol feliratokkal. «A kedves jólismert német népdal véletlenül boldogság] Afelé irányítja és hányatott évek után révbe vezeti egy ' kmélyérzésű, melegszívű asszony és egy gyermek sorsát.| «Főszereplők: ILSE WERNER. HEINZ ENGELMANN,] HELMUTH SCHNEIDER és sokan mások. Kisérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT. Előadások naponta 6 és 8.15 órakor este. Szombaton 2 órától folytatólagosan. NYARALJON MUSKOKÁN a GOLDEN GATE LODGE BANt CSÁSZÁR ISTVÁN közismert nyaralójában. Magyar és bécsi konyha. — Italok az L.C.B.O. által engedélyezve. Homokstrandja egyedüli Muskokán, privát tenniszpálya, motorcsónak. T.V. a társalgóban és golfpálya két mile-ra. Torontótól csak 120 miles távolságra. IHETI ÁRAK: teljes ellátással személyenként $35.00-tól ELŐSZEZONBAN : júniusban és szeptemberben árengedmények. • « Megnyitás : június 1-én (liosszú-weekend.) ^Felvilágosításért írjon: MANAGER, Golden Gate Lodge,« Muskoka, Milford Bay, Ontario. Tel.: Milford Bay 9 R 4. XVII. GYÓGYSZERT KÜLD AZ ÓHAZÁBA ? Küldje a receptet, vagy a rendelést hozzánk INTERNATIONAL PHARMACY 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. WA. 3-1882 Gyógyszer csomagokat két héten belül teljes garancia mellett leszállítjuk. Magyarul levelezünk és beszélünk. G Calvert notesz o tzt mondják a ^Kanakaiak • DARK HORSE” ("Dárk Horsz") Versenyekben “dark horse" az, amelynek képességei általánosan nem ismertek, sikerének lehetőségéről nincsen felvilágosítás. Átvitt értelemben a kifejezés üzleti versenytársat, vagy ismeretlen politikai jelöltet jelent. VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek olvassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, lia elhelyez egy hirdetést lapunkban. Naacvobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. Anna néni hirtelen felállt: — Nem, nem. Az utóbbi időben olyankor jött. amikor apa nem volt otthon. És mi is egyre ritkábban mentünk hozzájuk. Olyankor is csak anyával. Apa egy alkalommal gyöngélkedett, a másik esetben pedig hirtelen el kellett utaznia. — Olyan furcsa ez — mondta anya Anna néninek az előszobában — mintha szándékosan kerülnétek egymást. Kálmán talán megbántott téged valamivel ? — Ó, dehogy — s Anna néni sietve elfordította az arcát. Nekem úgy tetszett, mintha elpirult volna a fátyol alatt. És eszembe jutott, amikor apa megcsókolta Anna nénit Tóni bácsiék kertjében. Olyan furcsa csók volt. Nem olyan, ahogyan anyát csókolja meg. És olyan se, ahogyan én csókolom őket. Aztán szétrebbentek, szinte ijedten," amikor a kert végén fölgyulladt a villany. Iiát ezért félni kell ?... Talán... Egyszer én is így szeretném megcsókolni Évikét. Utána én is félnék valamitől és ez mégis olyan jó volna. Délután Évike jött el hozzánk. Eléje tettem az újságot és büszkén mutattam oda, ahol az volt írva : “Adomány”. Aztán figyeltem és vártam a hatást. Évike az asztalra könyökölt, könnyű kis kendő omlott le a hátán s hajlékony vonalban simult a derekára. Egyik térde a széken nyugodott. Néztem és összeszorult a torkom. — Edit — kiáltott fel Évike. Gyere, gyere csak. Nézd. Olvastad ezt a verset ? És most már mind a ketten az újság fölé hajoltak. Csalódottan néztem őket. — Hát ezt nem látod ? — kérdeztem végre szorongva, amikor már Évike félre lökte az újságot. — az “Adomány” címűt ? — Ja ezt ? Igen. Te valami puskát adtál a múzeumnak. — Nem, ágyút — feleltem sértődötten. — Szóval valami ilyesmit. És már nem is törődött az egésszel. Hát nem volt érdemes adni ! Nem is érdekli. Pedig én mennyire sajnáltam öt, amikor rableány volt. És őt meg se hatja, hogy én kegyes adományozó vagyok. — Évike — mondtam hosszú idő után, amikor Edit kiment a szobából. — Nos ? > — Megcsókollak -— mondtam szorongva. Nevetett V — Hát csókolj meg. Tétováztam. — De nem úgy... — Hogyan nem úgy ? Te ellenkezz . .. Aztán én mégis megcsókollak. — Hallod —.mondta Évike a belépő Editnek és még jobban nevetett —. mit akar ez a kis buta ? Hogy ő megcsókol és én meg ellenkezzek. Mélyen megsértődtem. — Igen s ha tudni akarod, Anna néni is így tett, amikor apa megcsókolta. Anica sietett be a szomszéd szobából. — Lulu — mondta áthevült hangon, mely haragos és fenyegető volt -*• maga ezt nem láthatta. Maga álmodott talán és most-erre erfilékszik. Átvonszolt a másik szobába. — És nehogy máskor is ilyeneket beszéljen. Ilyen csacsiságokat. Eltűnődtem. Talán mégis Anicának van igaza? Csakugyan, miért is ellenkezett volna Anna néni ? Persze. Én akkor a hengemattban feküdtem és alighanem csak álmodtam az egészet. IGAZI FÉRFIAK. Az óvár alatt métázó fiúk labdája ívelte át a sík teret, de én már rég nem mentem közéjük. Féltem a labdaütő suhintásától, a zsinórba abroncsozott, kemény labdától, az utánam hulló csúfolódó kiáltásoktól, hogy pipaszárlábú, féltem az utcától, az iskolától, ahol nyüzsgő gyermekrajok gyűltek öszsze harcosan és szerettem, ha bejött a tanár úr és vége volt már a tízpercnek. A nagyokat szerettem. Közöttük erősnek éreztem magam. A nagyok tisztelik egymást. És én is áhítoztam valami békére, túl a gyerekháborúk izomharcain, úri és ildomos levegőre, amelyben sérthetetlenül járhat a szellemem. Szinte gyűlöltem a gyermekkort. A kicsinyek vadak és ostobák. A könyveket szerettem. Andersent, Dombey és fiát meg az Asztékok kincsét. Rég elmúlt világok titkait. A nyitott könyvtár előtt ültem, melynek legalsó polca az én könyveimnek jutott. Beszélgetés hangjai szűrődtek ki apa szobájából. Feri bácsi beszélt a téglagyárról s apa a papírvágókés pengéjével türelmetlenül dobolt az asztal lapján. — Hadd Feri — mondta apa hirtelen — én már belefáradtam az egészbe. Én már minden reményt feladtam. Feri bácsi nevetett : — Kishitű vagy. Az természetes, hogy üzleti vállalkozás nincs harc nélkül. — Ez nem érdekes - gondoltam magamban .és tovább kerestem könyveim között Dombey és fiát. Úgy emlékszem, hogy ide tettem és most mégse tudom megtalálni, pedig már apa könyvei közt is kutattam. Igaza van apának, nem kell többet törődnie a téglagyárral. Már külön kis szekrényt vehetnének nekem, hiszen itt alig férnek el a könyveim. Okosabb volna, ha apa főispánnak menne megint. Ez úgy látszik, tetszik az embereknek, mert a múltkor uj főispán jött és az urak díszmagyarban mentek a városházára, az ő tiszteletére. Ezt a vastag, kék könyvet egyszer már megnéztem, de nagyon undorodom tőle. Van benne egy ember, olyan, mintha kettészelték volna és belül milyen csúnya a teste, csupa vér. Én nem lehetek ilyen, meg apa sem. Milyen kár, hogy nem láthattam, amikor apa főispán volt és lovasbandérium vágtatott az ő kocsija előtt is. — Mit csinálsz ott Lulu — mondta anya, amint meglátott a könyvtárszekrény előtt kuporodva — hisz egész felforgatod apád könyveit ? — Nem találom a Dombey és fiát. — Mert nem tudod a dolgaidat megőrizni. Soha, semmid se lesz az életben. Soha semmim sem lesz az életben ? Miért mondja ezt anya ? Alighanem az ágyúra gondol. — Kár volt érte — gondoltam magamban. Akkor és aztán egyre többször. Míg egy vasárnap fölmentem a múzeumba. A tárgyak között ténfcregiem, de minduntalan visszatértem oda, ahol fehér kartonlapon, nagybetűs felírás hirdette : Hegedős Lajos úr ajándékát Igen, ez én vagyok. Aztán a látogatókat. figyeltem. De azok alig nézték meg. Néha egy-egy kisfiú mutogatott az ajándékomra : kis ágyú . . kis ágyú... Aztán az anyja tovább húzta türelmetlenül: Jól van fiam. Persze, hogy kiságyú. — Kár volt odaadni — gondoltam sértődötten, ha a látogatók ily kevéssé becsülik meg az adományomat. Minek is legyen itt, amikor senki meg se nézi ? Már Feri bácsi se beszél róla. Voltaképpen el is vihetném. bár odaadtam, de visszavehetem, piert visszavenni csak azt lehet, amit egyszer odaadott az ember. És minek lenne a visszavétel, ha mégsem szabad visszavenni valamit ? Legfeljebb úgy veszem vissza, hogy ne lássák meg. Mintha csak eltűnt volna innét. Körülnéztem. Senki sem volt a teremben. A kiságyát hirtelen leemeltem a talpazatáról és a kabátom alá rejtettem. A várkapuban Wagner Tónkéval találkoztam össze. — Mit viszel ?----s a kabátomra mutatott. — Semmit — és tovább mentem. Mert mi köze van hozzá ? Azt viszek, amit akarok. Mondjuk. egy könyyct. Úgyse láthatja, hogy mit. Tehát nincs joga azt gondolni, hogy azt viszem, amit viszek. Különben is az enyém. Másnap Feri bácsi tréfásan megfenyegetett az ujjával : — No, Spéci, hát visszavetted az adományt ? Fülig vörösödtem. — É-é-n n-ne-m. — Nem ? — N-n-ern. — Furcsa .Akkor igazán nem értem. Gusztó titokzatosan félrehúzott az iskolában. — Délután gyere ki a botanikus kertbe. — Minek ? — Csak gyere. — Mondd meg előbb. — A királyleányról van szó — és részvéttel nézett rám. Hát ha a királyleányról van szó, akkor okvetlenül ott kell lennem. És délután mind a ketten elbújtunk a libanoni cédrus lombjai között. A hetedikes Répássy járt föl-alá a köröndön. Hol leült, hol meg felállt, majd ismét leült és olvasni kezdett, de minduntalan fölnézett a könyvből. Hirtelen felderült az arca. A királyleány közeledett. Már messziről mosolygott és akkor is tovább mosolygott, .amikor együtt leültek a padra. Aztán ostobaságokat kezdtek beszélni arról a könyvről, amit Répássy olvasott. A királyleány belelapozott a könyvbe és Répássy ilyenkor megérintette a kezét. A királyleány nem húzta el az övét. Sőt hagyta, hogy megkapaszkodjék abban, mind az öt ujjával. És minduntalan egymásra néztek. A királyleány és Répássy. — Láttad ? — kérdezte Gusztó. — Mindent. Kibújtunk a cédrus lombjai közül és ünnepélyesen végiglépegettünk a köröndön. Gusztó némán baktatott mellettem. Évike mellett úgy mentem el, mintha nem is láttam volna. — Köszönöm Gusztó — mondtam mély bánattal a hangomban, amikor már messze jártunk. — Már előbb is tudtam, csak gondolkodtam, hogy megmondjam-e neked ? — Már előbb is ? — Igen. Felsóhajtottam. Gusztó is sóhajtott. Némán lépegettünk egy ideig. — Nem is királyleány — mondtam végre hosszú hallgatás után. — Gondolod ? — Tudom. — Hanem ? — Csak a Várkonyi Feri bácsi leánya. —• Alighanem. Gusztó nagyon szépen viselte magát. Igazi férfi. Hálából neki adtam a kis ágyút. De ez most már végleges ajándék. Már úgyse volt nyugtom miatta, amióta Feri bácsi azt hitte, hogy én vettem vissza. És Gusztónak dinamitja is van s még az este kipróbálja a kis ágyút. — Baj van —súgta másnap a templom után. — Nem robbant fel ? — Felrobbant. Éppen, amikor jött a Kuhinka s amint meglátta, azt kérdezte, hogy honnan vettem ? Persze hallgattam. ő meg elvette az ágyút azzal, hogy majd végére jár a dolognak. Csengettek. Bejött Kuhinka tanár úr az osztályba. Látszott az arcán, hogy valami leszámolásra készül. — Úgy látszik, tolvaj van Főztetek — egyenesen Gusztóra nézett. — Állj fel, Szohurek ! Gusztó sietve felugrott. A tanár úr kihúzta a zsebéből és az asztalra állította a kiságyát. — Ismered ? Mély csönd. v— Felelj. —i- Ismerem. Megint csönd. — Mondd meg szépen, hogyan került hozzád ? Gusztó nem tudott megszólalni. — No jó, folytatta a tanár úr — akkor majd megmonj dóm én. Ezt te édes fiam — és kis szünetet tartott — te ezt ; loptad. A szívem vadúl kezdett kalapálni. Gusztó nagy. szeplős jarca a pad felé ereszkedett és az ajkai némán rángatództak (Folytatása következik).
