Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-21 / 3. szám

VI. 3. isz. 1956 január 21. 1 KANADAI MAGYARSÁG CSALÁDI LÉGKÖR Arany János koszorús költőnk után, a Labor Progresszív Party szervező vezetőjének utasítására, átírta : Szőke István Kevés olyan költeményünk van, amely a magyar családi életet, annak melegét és szeretetét, nyugalmát és békéjét megkapó'.'jan ecsetelné, mint Arany János “Osaládi kör”-e. Éppen ezért kevés olyan versünk van, amelyet az idők folyamán, olyan sok variációban átírtak volna, mint ezt a költeményt. Legújabban Szőke István elvtárs vállalkozott rá a Ka­nadai Munkás ezév január 15-i számában. Hozzátehetjük mindjárt, olyan sikerrel, hogy az átírásnak sem Arany ver­séhez, sem a magyar családi körhöz már semmi köze sincsen. Mégcsak nem is versben, hanem prózában írta át, a címet pedig eléggé önkényesen “Akiknek nincsen idejük”-re vál­toztatta. 1 Persze szó sincsen kenne ki-ki nyugalmáról, a sötéten bó­logató eperfa lombjáról, a legszebb csillagról, az eladó lány­ról, aki a tűzre éppen venyigét rak, a hosszan elnyúlt testtel óvatosan lépdelő macskáról, vagy a munkából vállára akasz­tott tarisznyával hazaérkező gazdáról és a kiváncsi aprósá­gokról. Ehelyett Szőke elvtárs, Leslie Morris nagyszerű cikke alapján, “minden szülőnek és nem-szülőnek” zagyva magyar­sággal tanácsokat osztogat, “a haladó szellemű családi lég­körről”, hogy “a béke-haladó küzdelem és haladó-szervezetek helyes értékeléséhez közelebb jussanak”. Sára fiam kinéz ugyan, hogy megállapítsa ki kopogtat, de nem késői vendég jő szállást kérni éjszakára, hanem Sző­ke elvtárs szerint : Itt jön be a torontói és windsori gyermek­csoport-kezdeményezés nagy jelentősége, a Torontóban már folyó és máshol elindítandó ifjúsági kulturális tevékenység és annak fokozott javítása és bővítése”. Nem a kisebbik gyermek rikolt fel sikoltva, hanem is­mét csak Szőke elvtárs, de korántsem a kisnyúl miatt hanem “a rádió, a mozi, az úgynevezett nagylapok és kis csahosaik miatt, amelyek éppúgy rabságban tarthatnak és rothaszthat­nak, akárcsak a televízió”. Persze nem a csapnivaló muzsika, gangszter históriák vagy félmeztelen táncosnők miatt félti a “családi légkört”, hanem azért, mert “akiknek nincs idejük a gyermek apjának és anyjának lenni, mert naponta 2—3 órán át a kapitalista televíziót, rádiót ,és sajtót vagy azok csatlósait bújják és má­sik 2—3 órát az azokból tanult szószátyár, pletykás megbe­­beszélésére fordítanak, azok nemcsak a maguk agymérgezésé­vel szolgálják a kapitalizmust és nemcsak időt rabolnak el a gyermekektől, a mozgalomtól és saját házi teendőiktől, ha­nem a gyermekeikkel való foglalkozás helyett — azokat gyá­­molítás, nevelés nélkül hagyva, példájukkal pontosan az el­lenkezőjére nevelik mint amire kellene”. Félreértések elke­rülése végett megjegyezzük, hogy az idézetet szóról-szóra Szőke elvtárs átírásából vettük és ez a nem egészen arany­­jánosi körmondat indokolja a legjobban, hogy miért nincs a vörös főszerkesztőnek kutyája.(Ha beadná neki, menten fel­fordulna) . A fenti patinás mondatot így folytatja : “így aztán a gyermek a rossz, a szülő pedig, — aki drágámnak, kincsem­nek, mézemnek szólítja ritka nyugodt perceiben — dühöngve osztogatja a legsértőbb és legalázóbb neveket a gyereknek és _ megfojtással fenyegeti tehetetlenségében ! Mert idejét, türelmét, felelősségét, idegét és proletár józanságát otthagy­ta a rádióban, a szennysajtóban”. Szőke elvtárs átírásában a magyar család, munka után sem térhet nyugalomra és a tücsök sem veheti át csendes birodalmát, mert : “A gyermekek, az ifjúság nevelése harci kérdés. A televízió, rádió, mozi, sajtó, stb. is mind harci kér­dés. A proletár érzi elhivatottságát a máért és különösen a holnapért. A proletárnak Van ideje a tanulásra, gyermekei és mások nevelésére, a szervezeti és otthoni munkára és kü­lönösen — a harcra”. A már régen megboldogult jó Arany Jánosnak fogalma se lehetett arról, hogy mitől menekitette meg az Úristen, amikor időben magához szólítva, megkímélte attól, hogy meg­élje azt az időt, amikor Szőke elvtárshoz hasonló moszkva' ügynökök, “proletárrá” alacsonyítják az öntudatos, kétkézi magyar dolgozót és a “haladó családi légkörben” — “szerve zeti munkára és különböző harcra” uszítják. KOMISZ. 4? 4* 4? 4? 4 4 444444444444444444* VAN-E KELLEMESEBB SZÓRAKOZÁS, mint egy békebeli jó magyar filmet megnézni ? Magyaroknak nincs! Magyarul beszél, szereplői régi ismerősök és minder kockája a régi otthon -agy-egy kellemes emléke. Ismét egy nagyszerű magyar film érkezett Kanadába, ame lyet a Torontó és környéki magyar filmfis ívelő közönséf ezúttal egy KOMOLY MOZIBAN ÉLVEZHET VÉGIG! A film Bónyi Adorján koszorús magyar író szellemes, ötlete.1 vígjátéka a VIDÉKI FISKÁLIS Bemutatásra kerül Torontóban először JAN. 21-ÉN, SZOMBATON D.U. 3 ÓRAI KEZDETTEL A7 ACADEMY THEATKE-BEN 1286 BLOOR ST., W. (Lansdowne sarkon villamos és autó­busz megállók). (NAGYON PONTOS KEZDÉS 3 ÓRAKOR, MIVEL UTÁNA ANGOL ELŐADÁS LESZ !) Főszereplők : AJTAY ANDOR, ERDÉLYI MICI, PELSŐCZY IRÉN, MÁLY GERÖ, KÖKÉNY ILONA és még sokan mások’ A film főszereplőinek nevei már garancia, hogy a film csak kitűnő lehet ! NAGYSZERŰ KISÉRŐMÜSOR GYERMEKEKNEK IS ! Belépődíj adóval együtt 75 cent, gyermekeknek 30 cent. Január 28-án, szombaton este 8 órakor HAMILTONBAN, a Szt Mihály Görögkatolikus Hallban. Január 29-én, vasárnap este 7 órakor BRANTFORDON, a Brantfordi Magyar Betegsegélyző Egylet Otthonában, 104 Albion St. Február 4-én, szombaton este 8 órakorja. PORT COLBORNE-i Magyar Házban, Durham St. Február 18-án, szombaton este 8 órakor WELLANDON, az önképzőkörben fogjuk a filmet bemutatni, mely előadá­sokra minden magyart szeretettel hívunk és várunk. mit írnak mások? AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG TÖBB VEZETŐJE KISZABADULT A RABSÁGBÓL-----------o-----------­A román kommunista kormány körülbe­­!ül egy év óta kezdi szabadon bocsájtani azo­kat, akiket évekkel ezelőtt minden indok, — jer és Ítélet nélkül — börtönbe vetett. A nult év második felében több másodvonal­beli ember szabadult ki. Ez év márciusában hat évi rabság után ' ráengedjék Márton Áron erdélyi püspö­köt is. (Márton Áront 1949 június 29-én tar­tóztatták le. A diadalmas csíksomlyói bú­csú után, ahová Márton Áron teljes püspöki díszben lóháton érkezett százezer székely ujjongásától kisérve, Bukarestbe hívták az­zal az ürüggyel, hogy a katolikus egyház alapszabálytervezetéhez szükség van jelen­etére. Taxin indult el Gyulafehérvárról Tö­visre, hogy ott a bukaresti gyorsra ülhessen, Tövis előtt a soffőr valami géphibát szin­­’elve megállította az autót és kijelentette, hogy a hiba javíthatatlan. Közben a népte­­len útszakaszon egy másik autó érkezett, utasai “udvariasan” érdeklődtek a baj iránt, betessékelték a püspököt a másik autóba s .azóta senki sem látta őt.) Márton Áron 1955 március 25-én vette át újra egyházmegyéje adminisztrációját. A román kommunista hatóságok azt is megen­gedték, hogy az ősi gyulafehérvári székes­­egyházban ünnepélyes főpásztori misét mondjon. A miséből valóságos diadalünnep lett. A katedárlis, sőt az előtte lévő tér is, feketéllett a tömegtől, magyaroktól, romá­noktól és németektől egyaránt, Nem tudható, hogy mi vezette a kommu­nista kormányt ebben a szokatlan engedé­kenységben. Porhintés a nyugat szemébe, vagy csak egyszerű elnézés ? Tény, hogy ez az állapot alig pár hétig tartott. Egy későb­bi jelentés már arról számol be, hogy Már­ton Áront a püspöki palotába internálták, ahol állandó őrizet alatt áll és még csak az utcára sem szabad kilépnie. Természetesen főpásztori funkcióit sem végezheti. Az erdélyi magyarok számára, akik liosz­­szú éveken keresztül azt sem tudták, él-e, vagy meghalt Márton Áron a börtönben, nagy örömet, megnyugvást és lelkierősséget jelent már az a tudat is, hogy a püspök, az erdélyi magyarság lelkivezére életben van. Pakots Károly pápai prelátus is kiszaba­dult a püspökkel egyidőben. ö is Gyulafehér­váron tartózkodik, valószínűleg szintén házi őrizet alatt. Pakots a szatmárvidéki magyar életnek volt egyik vezető egyénisége a két háború között. Főleg kulturális területen te­vékenykedett, mint finom tollú költő ás író az irodalomban is nevet szerzett magának. Északerdély visszacsatolásakor a magyar országgyűlés tagja lett. Néhány hónappal később, valószínűleg jú­­iusban került sor Bethlen György és Teleki Ernő kiszabadulására. Bethlen György a romániai Magyar Párt nagytekintélyű elnöke volt, egészen a Párt ^eloszlatásáig (1938.) A második világhábo­­'ú alatt, ámbár a magyar képviselőház tagja mit, visszavonult a politikai élettől. Kolozs­várt várta be a feleségével együtt az oroszo­­r-SCJOMQOC-SuOOOOOCOOOOOO« kát. Előbb a Majális utcai villájukból tették ki őket. A Hóstátban, Kolozsvár földművelő külvárosában húzódtak meg. 1946-ban a fe­lér,'gét lefogták és egy évig börtönben tar­tották. Teleki Ernő, néhai Teleki Pál miniszterel­nök unokaöccse, a gazdasági életben helyez­kedett el. 1940 őszén őt is behívták képvise­lőnek, de mandátumáról néhány hét múlva lemondott. A pesti ostrom átvészelése után rögtön visszatért Kolozsvárra. Asztalos, majd műszerészsegédként dolgozott. Bethlen Györgyöt és Teleki Ernőt 1952 nyarán fogták le. Mindkettőt a Duna csator­nához vitték kényszermunkára. Mikor 1953- ban a Duna- csatorna építését felfüggesztet­ték mindkettőt Dobrudzsába deportálták. Itt éltek két éven keresztül, télen minusz öt fokos szobában és minusz 20—30 fokos or­­kánszerü szelekben. Teleki Ernőnek keze-lá­­ba lefagyott és ideggyulladással vittek be a rabkórházba, ahol legalább néhány hónapig fűtött szobában lehetett. Mindkettő hihetet­len lelkierővel viselte véghetetlen nehéz sor­sát. Itt említjük meg, hogy Teleki Ádám (akit megkülönba tetősképpen a másik Ádi-tól Erdélyszerte csak a “kövér Ádi” néven is­mertek) már egy éve kiszabadult. Kacsó 1952-ben, Luca Vazul és Paukerné Rabinovics Anna bukásával kapcsolatban ke­rült a kommunista süllyesztőbe. Ez időben a Magyar Népi Szövetség elnöke volt, amely tisztségbe Kurkó Gyárfás bukása után ke­rült. 1952 nyarán a Magyar Népi Szövetség­ijén nagy tisztogatást hajtottak végre. Ka­csó neve egyik napról a másikra eltűnt a Szövetség .éléről. Évek óta ez az első eset, hogy a neve valahol feltűnt. Nem tudjuk biz­tosan, inkább csak feltételelezzük, hogy 1952 nyarán ő is börtönbe került. Mindenesetre most szabadlábon van, sőt újból írhat. Tévedés lenne ezekben a szabadonbocsáj­­tásokban annak bizonyítékát látni, mintha a román kisebbségi politikában változás állt volna be. Szerves részét képezik az általános nr’itikának. A New York Times 1955 okt. 21-i számában megjelent Tatarescu interjú­ból kitűnik, hogy ez év nyarán a kommunista kormányzat mintegy 30 román politikust en­gedett ki a börtönből. Maga Tatarescu, akit 1950-ben fogtak le, júliusban szabadult. Eb­ben az intervjúban, amelyet a külföld meg­tévesztésére rendeltek el a kommunisták, Ta­tarescu elmondja, hogy Maniu Gyula 1952- ben meghalt a börtönben. Ugyancsak a bör­tönben halt meg Dinu Bratianu, 1950-ben 81 éves korában. Tatarescu a vele egyidőben szabadon engedett, mintegy 30 román poli­tikus közül az alábbiakat nevezi meg névsze­­rint : Popovioi Mihályt, aki 1928-ban minisz­terelnökhelyettes volt és a nemzeti paraszt­párt egyik vezetőjét, Nister János profesz­­szort, a Tatarescu háború-előtti kabinettjé­nek közjóléti miniszterét, Sassu László volt földművelésügyi minisztert, Pap Valér volt igazságügyi és közjóléti minisztert. Tatarescu egyébként a büntetését “egyik erdélyi politikai börtönben” (nyilván Nagy­­enyeden) töltötte. Tatarescu nyilatkozata szerint ezek a sza­­badonbocsájtások megelőzték az amnesztia rendeletet. (Erdélyi Szemle). «»O0O0CO0M000&300000» GÖRBE TÜKÖR összeszedte : Orbán Frigyes. Charlie Jones 78 éves dallasi lakosnak két betörő járt az éttermében. A betörő semmit sem ■'. itt el, kivéve egy hatalmas harapást a pultra helyezett tortából. ** férfi elrabolta összvagyonát, amely 7 dollár ■olt. A tettesek az erdőbe menekültek, amit \ rendőrség észre vett és üldözőbe vette őket. ^közben a rendőrök igen kellemetlen hely­­-etbe kerültek : kocsijuk elakadt a sárban, \ vérebek pedig elvesztették a nyomokat. Tégül is valakinek az az ötlete támadt, hogy óbb lenne visszafizetni Jones-nak a 7 dói­ért s ezzel az ügyet lezárni. Gyorsan gyűj­tést indítottak és ezzel véget is ért a hatal­mas texasi hajtóvadászat. * 1893-ban Henry Ziegland elhagyta kedve­sét, mire az szerelmi bánatában öngyilkos ’ett. A leány bátyja bosszút esküdött buga haláláért , s egy este lesbe állt Ziegland há­mtáján, hogy azt megölje. Rálőtt Zieglandra najd utána, abban a hiszemben, hogy azt negölte, öngyilkos lett. A Zieglandnak szánt golyó azonban annak csak az arcát súrolta és bele vágódott egy fába. Húsz évvel később, 1919-ban Ziegland ki akarta vágni azt a bizonyos fát. A munka azonban túlságosan nehéznek bizonyult s el­határozta, hogy dinamitot fog használni. A ’-cfctanás ereje a fában fészkelt golyót bele­­’ötte Ziegland fejébe, aki azonnal meghalt. * * * Jose Hernandez Mexico City-i lakost tehén­lopás miatt tartóztattak le. Rövid nyomozás után a tehenet meg is találták Hernandez egyszobás albérleti lakásában. íjc :’í i’fi Mrs. Golda Knuth lowa-i vendéglő tulajdo­nos jelentette a rendőrségnek, hogy az éjjel A Hutson-i rendőrség háromnapra büntet­te Robert E. Shaller rendőrt, mert egy bal­eset kivizsgálása alkalmával a rendőrségi ko­csival bele hátrált egy másik kocsiba és el­törte annak a sebességváltóját. * * * Ervin Baker, Baton Rouge-i taxisofőr je­lentette a rendőrségenk, hogy amíg a kocsi­jában aludt egy tolvaj levette róla a nadrá­got s annak zsebéből ellopott négy dollárt.-----------o-----------­Józsa Dénesné, egyik kedves előfizetőnk felesége, a közelmúltban a lépcsőn elcsúszott és a lábát törte. Rövid kórházi ápolás után Mrs. Józsa most a lakásán fekszik és napon­ta meglátogatják a jóbarátok, ismerősök, akik virággal, ajándékokkal kedveskednek. Mrs. és Mr. Józsa ezúton mond hálás köszö­netét a sok jóbarátnak, ismerősnek a kedves figyelmességért. t* * Csendes Imre református lelkész, a népsze­rű “Imre bácsi” napok óta az egyik torontói kórházban fekszik. Jóbarátok, ismerősök oly tömegesen keresték fel a mindenki által be­csült lelkipásztort, hogy orvosai saját érde­kében megtiltották a további beteglátoga­tást, (e ért nem írjuk ki mi sem a kórház nevét). Értesülésünk szerint, Csendes Imre már a javulás útján van és reméljük hamarosan elhagyhatja a kórházat. A magunk részéről is mielőbbi teljes felgyógyulást kívánunk. BBETHQUR & MORRIS LTD. REAL ESTATE 1766 ST. CLAIR, W. Torontó leggyorsabban fejlődő és Kanada első ingatlanforgalmi központja, 14 irodában 180 ügynökkel dolgozik. Magyar ügynökünk : SZATHMÁRY KÁROLY a torontói magyarság rendelkezésére áll. A KÖVETKEZŐ HÁZAKAT AJÁNLJUK : $500 lefizetés, 5 szobás magábanálló ház a Rogers-Duf­­ferin sarkon, nagy kerttel, közvetlen villamos meg­álló mellett. Ára : $9.000. $900 lefizetés, 6 s; obi is téglíiház c’ajfűtéűsel, garázzsal a St. Clair-Silverthorne körzetben. Ára : $12.900. $900 kifizetés, vadon at áj 5 szobás bungalow Milton­ban, olaj fülé,:;, nagy kert, modern konyha, könnyű fizetési feltételek. Ára : $12.000. $1.800 lefizetés, ultramodern NHA házak a> Keele- Rus­tic környékén, autóbusz megálló mellett, 6 szoba, könnyű törlesztés ! Áruk : $14.500. $3.000 lefizetés, 8 szobás ház a Spadin'a-Robert-College körzetben, 3 konyha, olajfűtés, könnyű fizetés, te­her nincs ! Ára $14.000. $5.000 lefizetés, 10 szobás nagy téglaház olaj fűtéssel a Harbord-Bathurst vidékén, 3 konyha, nagy kert, nincs teher ! Ára : $16.500. HÍVJA : SZATHMÁRY KÁROLY T RO. 7-3161 BRETHOUR & MORRIS LTD. REAL ESTATE 1766 ST. CLAIR AVE., W. Autóját azonnal javítja Earl Malbee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— V9SUSBBSÖVOöSöaOTWÍ Ha használt autóját el Jakarja adni, vagy alkatrész! kíván vásárolni, hívja fel j AUTO-WRECKING-ET MR. JUHÁSZ 2004 Stanley A\ e. Niagara Falls lel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 'JV ZÖÖÍV' Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMER /ILLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515 Westinghouse rádiók, jég * szekrények, mosógépek és» televíziós készülékek ké­nyelmes részletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd 60 W. Main St. Welland. Ez a közlemény rézzé so­rozatunknak, melynek cél­ja, hogy minden kanadai jobban meg isméi ,je Kana­dát. ERDŐSÉGEK Kanada erdőségei az ország fejlődését nagyban előmozdítot­ták, hisz már az első telepesek erdőirtásra kényszerültek nindenütt, ahol termelni akartak. A Napoleon-i háborúk ide­áig a fakitermelésnek csupán bdlyi jelentő?,ige veit. Mikor azonban Napoleon blokádja Angliát elzárta a balti országok fájától, Kanadához fordult. 1825-től már az Egyesült Álla­mok is egyre több fa-anyagot vásároltak Kanadától. A Brit Columbia-i arany felfedezése fa-szükségletet idézett elő s megindított egy olyan fa-kereskedelmet, amely az 1860-as évek közepére évenként 10,000.000 láb fát szállított. A Cana­dian Pacific Railway építése uj piacot nyitott meg a nyugati tartományokban. A kanadai erdőipar fejlődésében a legna­gyobb tényező a papírgyártás. A kanadai újságpapír gyártás már 1925-ben fölülmúlta az amerikait és ezen a téren Kanada Iső az egész világon. Molson’s GOLDEN ALE BREWERY LIMITED KIADÓ LAKÁSOK l szoba konvhás lakás kiadó. 25 Glasgow St. Tel.; WA. 2-9215 Íz épen bútorozott utcai és egy padlás szoba, főzési ehetőség és parkoló hellyel kiadó. 282 ROBERT ST. Tel.: WA. 1-1606. V.v.V/.V.V.V.V.V.V.'.V.V 2 szoba, modern konyhás lakás bútorozva és egy szoba főzési lehetőséggel kiadó. Tel.: LO. 2432. ELADÓ ÜZLET Jólhíivezetett HENTES, MÉSZÁROS ÉS FŰSZER ÜZLET 5 szobás szép házzal együtt eladó. Bővebb információért forduljon a tulajdonoshoz : SERVE-RITE BUTCHER & GROCER 97 Harbord St., Toronto, Ont. Tel.: WA. 1-6787

Next

/
Thumbnails
Contents