Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-05-12 / 19. szám

KANADAI MAGYARSAG VI. 19. sz. 1956 május 12. A DÉLI HARANGSZÓ ÉS A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL Irta : Dr. Hets Aurélián O.S.B, (Sao Pauio). IV. A déli harangszó és az imádságok bullá ja. ‘ Mennél nagyobb hullámok hányják századok folyamán Péter isteni hajóját, annál jobban tapasztaljuk, hogy velünk az Ég segítő kegyelme. . . Ez jut eszünkbe, amikor arra gon­dolunk, hogy Kapisztrán Szent János Isten dicsőségére és a kereszténység üdv,éré végbevitt számos jeles tett utálj, 500 esztendővel ezelőtt szent halállal az égbe költözött. Abban a zavaros korban ugyanis az történt, hogy... egyes európai fejedelmek hatalmi vágytól ösztökélve időnként viszályokba keveredtek egymással'. .. kelet felől előre nyomuló seregek pedig már Középeurópa országait fenyegették háborús ve­szedelemmé' és pusztulással. .. Ugyannyira, hogy annakide­jén miután boldog emlékű elődünk Vili. Sándor 1690-ben ün­nepélyesen szentté avatta Jánost, többen azt javasolták : nevezzék őt hivatalosan is Európa apostolának..." — írja XII. Pius pápa Kapisztrán Szent János halálának 500 éves évfordulójával kapcsolatban kiadott brévéjében Sépinski Ágostonnak, a ferences rend egyetemes főnökének. A keresztény világ 1956-ban nemcsak Hunyadi és Ka­pisztrán diadalának évfordulóját ünnepli, hanem annak em­lékévét is, hogy III. Callixtus a nándorfehérvári győzelem évében 1456-ban kiadta az “Imádságok Bulláját”, a győzelem előmozdításának céljából és eh'endelte az egész keresztény vi­lágban a déli harangozást. A Bulla Orationummal III. Callix­­tus lelki keresztes hadjáratot indít meg. 1456 június 29-én hirdették ki a Bullát ; A pápa maga mondta az iinnepélyés szentmisét a Szent Péter bazilikában és Velencei Péter bíboros olvasta fel a nyilvánosság előtt a pápai iratot, hogy az egész nyugati kereszténységet vég­veszéllyel fenyegető ozmánok ellen lelki keresztes hadjáratot szervezzen. (Dr. Vécsey Lajos : Bulla Orationum, Appenzell, 1955.) A bevezetésben határozottan kimondja a rendelet cél­ját : “Mivel ezekben az utóbbi években a keresztény név istentelen üldözője, a törökök zsarnoka, Konstantinápoly el­foglalása után, amelyben a kegyetlenségnek minden faját elkövette, dühének szabad folyást engedve, nemcsak az em­berek, hanem minthogy a mi Istenünk ellen nem tehette, az övéi és a szentek ereklyéi ellen, istentelen vágyának vállalko­zását teljes erővel folytatta, a keresztény népeket folytonos csapásokkal sújtja, úgyhogy napról-napra uj pusztításokról, károkról érkezik hír és... meg sem elégedve ezekkel, felül­vén a gőg szekerére, az egész keresztény világnak és nyugat­nak elpusztítását vette tervbe és hogy oda behatolhasson, napról-napra hevesebben készülődik, az lévén legfőbb vágya, hogy Krisztus szent nevét a földről kiirtsa.” Ezt a veszélyt látva, a pápa trónralépte óta a rendelkezésre álló eszközökkel mindent megtesz, hogy az ozmán kísérleteket meghiúsítsa. A papságra tizedet rótt ki, a keresztény népek figyelmét a hit közös sorsára felhívta, nunciusokat küldött ki, hogy-Jd-ki az Ur szent keresztje védelmére lehetőség szerint magát fel­övezze és a keresztények segélyeit összegyüjtsék. Követe­ket küldött az országok megbékéltetésére a királyok és feje­delmek fellelkesítésére és a Mohamed elleni hadsereg szerve­zésére és vezetésére. Még fontosabb a lelki felkészültség, ezért a papoknak a szentmisében a pogányok leküzdéséért könyörgést kell mon­­daniok. Azonkívül az egész keresztény világban minden vá­ros falu, vagy vár és kolostor templomában, minden hónap első vasárnapján engesztelő és könyörgő körmenetet kellett tartant» A körmeneten valamelyik jelenlévő szónoknak szent­beszédet kellett mondania a nép számára; a szónok feladata volt. a hívőket bünbánatra, a megpróbáltatások türelmes el­viselésére erkölcsi javulásra és ja török veszély nagyságára figyelmeztetni és imára buzdítani. “És hogy minden nép nem­re és fajra való különbség nélkül ezeknek az imáknak és bú­csúknak részese lehessen, elrendeljük ,és megparancsoljuk, hogy az összes városok területek és helyek minden egyes templomában a Nona és Vesperas között, tudniillik a Vespe­­rasra való harangozásra minden nap, egy vagy több messze­­hangzó haranggal, hogy jól hallhatók legyenek, háromszor harangozzanak, ahogyan esténkint az angyali üdvözletre ha­rangozni szokás és akkor ki-ki az Ur Imádságát vagyis a Miatyánkot és az angyali Üdvözletét vagyis az Ü.dvözlégy Máriát háromszor köteles elmondani.” 1456 június 29-én kondultak meg először a török elleni ve­szélyt hirdetvén délben Róma összes harangjai. A pápai bulla kihirdetése után a keresztény országokban elterjedt a déli harangozás. Németországban ma is Türkenglockénak hívják a déli harangszót. Több országban azonban feledésbe ment. különösen ott, ahol a török veszély nem volt olyan közvetlenül érezhető, mint Középeurópában. “Még ugyanabban a hónap­ban — mondja a déli harangszót elrendelő III. Callixtus pápa — Szent Jakab ünnepe előtt bekövetkezett a világraszóló győzelem, amely nem becsülendő kisebbnek azoknál, amelyet Isten Mózes, a Makkabeusok és Nagy Károly idejében adott népének. Egyszerű keresztesek Isten bajnokával, gróf Hu­nyadi János vajdával az élükön a számtalan ellenség felett győzelmet arattak.” Az óriás sereggel támadó török Góliát és a vele szemben álló kis keresztény csoport küzdelmében aktív szerepe lett a déli harangszónak. Nem pusztán materiális és hatalmi célokért küzdöttek Nándorfehérvárnál a Duna és a Száva összefolyásánál. Nem a fegyverek ereje, hanem a lelkek hősiessége esett leginkább latba. Két olyan ember vezette a keresztények seregét, akik hittek az ima erejében. “Nem kételkedünk abban, — mondja Hl. Callixtus, — hogy a mindenható Isten ezen imákra ha­jolva engedte nekünk ezt a nemvárt győzelmet.” (Theiner: Mon. Hung. Vat. II. 280—281.) 1456-ban Nándorfehérvárnál dőlt el, hogy Európában a kö­vetkező 500 év alatt az élet szimbóluma a kereszt és nem a félhold lett. Kolumbusz felfedező hajói még nem futottak ki Európa kikötőiből, amikor az ozmán imperializmus megje­lent a Kárpátmedence déli határán, hogy a -keresztény orszá­gokat Ázsia gyarmataivá tegye. Hunyadi és Kapisztrán hő­siessége, a keresztesek elszántsága a magyar nép önfeláldozá­sa és a pápa támogatása állították meg a Krisztus nevét a földről kiirtani akaró ozmánok rohamát. E győzelem nélkül azt az energiát, amelyet Spanyolország, Portugália és Olasz­ország a felfedezések végrehajtására fordíthatott, az ozmá­nokkal szemben való védekezésre kellett volna felhasználni. HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL wmm MÄGYÄROK * V ÖRÖSKINÁB AH A “Weltwoche” svájci folyóirat tudósítója. Peter Schmiß a kínai bolsevista kormánytól engedélyt kapott arra, hogy beutazza Vörös­­kínát. Peter Schmid április 18-i tudósításá­ban leírja, hogy a Szovjetunióból és a népi demokráciákból összeverődött kiváltságos réteg hasonlíthatatlanul magasabb színvona­lon él ott, mint a bennszülött népesség. Egye­dül ezek a “népidemokratikus” jövevények öltözködnek elegánsan, vásárolják a luxus­árút, látogatják a drága szórakozó helyeket. Közéjük tartoznak azok a magyar labdarúgó edzők és játékosok, akik a kínai sportolókat labdarúgásra oktatják. A Magyar Nemzet április 25-i száma közli, hogy Magyarország építi egymásután a kí­nai rádióállomásokat. Most készült el Csiang­­szu tartományban felállított adóállomás, amelynek minden berendezését magyar gyá­rak készítették. A lap április 26-i száma pe­dig arról tudósít, hogy “Peking főváros ut­cáin megjelentek a magyar Ikarus 55-ös tá­volsági autóbuszok. A Kínának szállított tizenegy impozáns külsejű autóbusz nagy si­kert aratott.” JiZ ERIE TÓ KERESKEDELMI HALÁSZAI élénken tiltakoznak az amerikai parti ható­ságok legutóbbi intézkedése ellen, mellyel az USA partsávában halászó kanadai halászha­jókat lefoglalták és a halászzsákmányt elko­bozták. Nem vitás, hogy a kanadai halászok megsértették a nemzetközi egyezményt és behatoltak az USA parti vizeire, ezzel meg­sértvén az ugyanott halászó amerikai halá­szok exkluzív jogait. Az eset után olyan hí­rek, kaptak szárnyra, hogy az Ontario és Erie tó kanadai halászhajói ezentúl felfegyverkez­ve indulnak útjukra. A hírt, melyet számos újság feltűnő módon és bizonyos amerikai­ellenes tendenciával közölt, a kanadai halá­•»> •»;- <»■ s-ati hatóságok megcáfolták, s jelenleg tel­jes a béke és harmónia a kanadai és amerikai kereskedelmi halászok között. Hozzá kell ten­nünk, hogy nem gyerekségről van szó, mert a kereskedelmi halászok a most következő néhány héten kell. hogy egész évi megélhe­tésüket megkeressék, s ha most tétlenségre volnának kárhoztatva, az egész évi munká­juk kárbaveszne. A TEMPLOMBAN ELKÖVETETT MERÉNYLETEK a Renaissance korában Olaszországban vol­tak divatban. Machiavelli pl. azt tanácsol­ja híres “II Principe” című politikai tan­könyvében, hogy a kegyetlenkedései miatt halált érdemlő államfőt lehetőleg az oltár előtt kell megölni, mert akkor tiszta lélekkel távozhat az élők sorából, s amellett az eset nagy feltűnést fog kelteni. Ugylátszik ez a gondolat forgott Tony Tudorache 60 éves New York-i román merénylő fejében, mikor az elmúlt vasárnap, a görögkeleti egyház hús véti nagymiséjén géppisztolyos merényletei kísérelt meg Gladau Florian román görögke leti főpap ellen, továbbá a nagymisén ugyan csak jelenlévő lleana volt román hercegnő el len. A golyók Vasili Cucuia sekrestyést öltél meg és további 8 templomlátogatót megsebe­sítettek. A merénylet kétségtelenül kommu nisták műve volt, mert az áldozatul kiszemeli Gladau Florian püspök a román kommunista­ellenes tábor szellemi vezére.-----------------------o------------------------­MÁRCIUSBAN 18 MAGYAR MENEKÜLT ÁT A VASFÜGGÖNYÖN. Megbízható értesülésünk szerint 1956 már dúsában 29 menekült érkezett Ausztria te­rületére, kikből 18 magyar, 6 szlovák és 5 jugoszláv. Illetékes osztrák hatósági szerv ei­nem tudnak arról, hogy március 31-ig ma­gyar menekültek a bécsi magyar követségen magyar útlevél kiállítását kérték volna. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy cimválto zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­­adóhivatalunkkal. 50öOOMOOOa«K-»SŰCöOC'»OaOC'«-50MOOOOOOOOOOOC-30& J. 8. PRIESTLEY, a világ egyik legnagyobb élő írója és drámaírója, akinek egyik darabját most mutatják be az egyik torontói színházban, Angliába való visszautazása előtt igen érdekes beszédben búcsúzott a közönségtől. Priestley súlyosan kritizálta a rá­diót, a televíziót és az egész óriás-példányszámra alapított sajtót, amely mint mondotta “királyokká koronázza a íél­­boioiidokat.” Priestley szerint a mai angol-nyelvű irodalom nívója- alacsony, s minden kultúrális megnyilatkozás tömeg­kabarévá változott. Mindennek az oka : a tömegnek szánt irodalom, a tömegtermelés. Súlyosan kritizálta a kanadai és amerikai újságírói stílust is, amelyből számos példát hozott fel az irodalmi dekadencia bizonyítására. Az amerikai és kanadai kultúrnívó védelmében Mr. Gor­don Hawkins Mr. Dilworth és Mr. Davies válaszoltak Priest­­leynek és példákkal bizonyították, hogy az amerikai kultúra nem sülyedőben, hanem emelkedőben van. A vita közelről érint minden európai kultúrembert, aki uj hazájában fenn szeretné tartani az otthon megszokott iro­dalmi és művészeti nívót. Ezért nagy örömmel kell üdvözöl­nünk úgy Mr. Priestley súlyos, de üdvös kritikáját, mint azt az öntudatos hangot, mellyel a kanadai kultúra képviselői saját álláspontjuk védelmére használtak. Szeretnék, ha ilyen kérdésekben az ujkanadások illetékes képviselőit is meghall­gatnák, mert az a meggyőződésünk, hogy mi is komolyan hozzájárultunk a kanadai kultúra utolsó évek alatt tanúsított komoly fejlődéséhez. HARISNYA GONDJAIM VOLTAK Nem találtam olyan kényel­mes harisnyát, amely csinos is volt és nem találtam csino­sát, amely egyben kényelmes is lett volna. A múlt héten megtaláltam a megoldást és tovább akarom adni a jó hírt. A PENMAN gyár, amely egyedül gyártja a 2-TALPU ZOKNIT Kanadában (a 2-tős talp Bolsiyilág Magyarországon... AZ UJ ÖTÉVES TERV SZÖRNYŰ TERHEI. (hl'-P.) “Irányelvek a magyar népgazdaság fejlesztésé­nek második ötéves tervéhez” címmel tette közzé a kommu­nista kormányzat április 27-én az uj ötéves terv (1956—1960') igen részletes célkitűzéseit, melyek ugyan rendkívül impo­záns számok, e’sőrendűen szolgálják egyrészt a kommunista n opagandát úgy kifelé, a Nyugat befolyásolására, mint be­leié, a koplaló és elkeseredett tömegek csillapítására, azon­ban szörnyű anyagi megterhelést jelentenek a magyar nép számára és mindenekelőtt a Szovjetunió hadi céljait, fokozott azsákmányoló törekvéseit szolgálják. A négy sűrű ujság­­nlaalnyi térv érdekes számokkal is szolgál az eddigi termelési eredményeket illetően úgy ipari, mint mezőgazdasági vo­nalon. A második ötéves terv öt év alatt 80 milliárd forint be­­uházást és 30 milliárd forint felújítást irányoz elő, szemben íz első ötéves tervben elköltött 66—67 milliárd forint beruhá­­•ásj és 10 milliárd forint felújítási kiadással. 110.000 millió érintőt kell tehát kiizzadnia az országnak öt év alatt csak nie célokra, nem beszélve a normális kiadásokról s a többi íem normális pénzpocsékolásról, amit a párt, szakszerveze­­ek, propaganda, rendőrség és hadsereg naplopóinak százez­er tömegeire, az orosz hadseregre s a fe'duzzasztott bürokrá­ciára költenek ! 1960-ra az ipar termelését 50—52%-kai akarják emelni, i mezőgazdaságét 27%-kai, az életszínvonal 25%-os emelését gerik béremelések és árleszállítások formájában. A hang­­iiily a nehéziparon és a kolhozok további kiépítésén van. A B0 milliárd beruházásból 33—34 milliárdot kap az ipar, s eb­­cói 28- 29 milliárdot a nehézipar, 4.6 milliárdot a könnyű­­;s élelmiszeripar. 14 milliárdot a mezőgazdaság (állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek, gépállomások), 10 milliárdot a közlekedés s ebből 5.3 milliárdot a vasút, 1.4 milliárdot a kereskedelem (ebből fél milliárd raktárak építésére megy), míg 100.000 állami erőből épülő lakás, szociális, kultúrális, egészségügyi építkezésekre, a gáz- és vízellátás javítására 13 milliárd beruházás van tervezve. Elsősorban a vegyipart fej­­esztik, továbbá a bányászatot, hogy a hazai nyersanyagbá­zist emeljék. 1960-ra a heti 46 órás, 1965-re a l\eti 42 órás munkahét bevezetését is kilátásba helyezi a terv’. (Egyelőre azonban vasárnapokon is robotolnak a bányákban.) TOVÁBB ERŐLTETIK A KOLHOZOSITÁST : KONG A PARASZTSÁG HALÁLHARANGJA. Az április 27-én nyilvánosságra hozott második ötéves terv szerint “a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mindinkább megmutatkozó előnyeire támaszkodva elő kell segíteni a ter­melőszövetkezetek felvirágzását és a termelőszövetkeze ci mozgalom jelentős fejlődését, hogy 1960-ig a dolgozó paraszt­ság többsége saját meggyőződéséből rátérjen a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a tervidőszak végére (1960) a mezőgazdaságban túlsúlyra kerüljön a szocialista szektor.” (Jelenleg a szántóterületnek kétharmadrésze még az önállóan gazdálkodó parasztok kezén van, akik a rezsim állandó, soha nem enyhülő, rettenetes nyomása alatt állnak, hogy ‘ önként” álljanak be a kolhoszok rabszolgáinak sorába. 1956 első ne­gyedévében 35.000 család volt kénytelen “önként” belépni a termelőszövetkezetekbe. 140.000 kát, hold területtel.) A má­sodik ötéves tei’v előírja a lovak számának 200.000-rel való csökkentését, hogy ezáltal is aláássa az önálló parasztok gaz­dálkodásának alapját s függővé tegye őket a kommunista gépállomásoktól. Az amerikai sajtóban május elsején napvilá­got látott hazai tudósítás a helyzet téves értelmezésén alapszik. * ❖ A RENDSZER MÁR CZAPIKOT IS KISAJÁTÍTJA. A kommunisták szokatlan melegséggel búcsúztatták el a Vitán kívül áll, hogy a magyarok Európát megmentő győzel­me nélkül a felfedezések kora évszázadokra kitolódott volna, ami egészen másként alakította volna a világ folyását. Abban az időben a déli harangszó figyelmeztetés volt a [2-TALPU harisnyáit. Simák veszélyre. Az ma is ! Soha nem volt időszerűbb, mint nap- vagy mintásak. Nincsen többé janikban, amikor Keletről idegen eszmék és az istentelenség probléma. Egyszerűen ragasz­­szellemének harcosai megint elérték a Duna vonalát, ahol Iá-1 zasan készülődnek Európa és megmaradt részének az egész szabad világnak a leigázására. A déli harangszó lelki helytállásra hívott. A Keletről tá­madó imperializmus harca ma sem csupán materialis javak megszerzéséért folyik, hanem az a célja, hogy az emberi élet értelmét és az emberi méltóságot biztosító lelki javainkat pusztítsa el. * “Hungária ante-murale christianitatis” — Magyarország a kereszténység védőpajzsa címet kapta a nyugattól, mert történelme folyamán ismételten saját vére és teste feláldozá­sával épített falat a nyugatot veszélyeztető támadások elé. Fiai mint Hunyadi, nem gondoltak “koexisztenciára” hanem két és fél évszázadig véreztek abban a harcban, amit nemcsak magukért, hanem a Nyugatért vívtak. Ennek a szellemnek kell újra diadalra jutni, hogy a nyu­gati civilizációt a régi lengyel, magyar, osztrák, horvát és balkáni végvárakon fenyegető, romboló erőkkel szemben megvédhessük. Szövetségek, paktumok, katonai-, gazdasági-, politikai előkészület mellett ismét lelki ideológiai felkészült­ségre van szükség. Meggyőződésre, hogy a jónak győznie kell. Győzelmet hirdet a déli harangszó ebben az értelemben, nem pusztán egy ötszáz éves régi magyar vitézséget, hanem a jövőben bekövetkező győzelem előkészítését. Ennek a törté­nelmi tanulságnak a felismerése lenne az ötszáz éves jubi­leumnak a legszebb jelentősége, és eredménye. » — Vége. — kodjék a 2-TALPU, egv mére­tű, NYÚJT HOZ, amely MEGJELENT Pintér Borbála : SZÜLŐFÖLDEM NEM FELEDLEK című verseskönyve. Ára : $1.00 Megrendelhető a szerző címén: 60 Grand Ave., London, Ont. nyi tozatosságban, pasztel árnya-1‘.‘7“TM “U,U1‘ “***«< » ««oincua egynaz egy volt latokban hozta ki nyújtható 1 JcI.entos. szemelyenek, hanem az egri .érsek temetésén a kor­------------ - • many hivatalos személyei is megjelentek, sőt Mihályfi Ernő. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, hosszú búcsúbeszédet is mondott. Természetesen a Szabad Nép nem emlékezik meg azokról az erőfeszítésekről, amelyeket) Czapik tű, NYÚJTHATÓ ZOKNT C}ryilaza és a magyar hívei részére tett. A kommunisták csak "}Czapik békemozgalmi szerepéről beszélnek és a halálát is ar­ra használták fel, hogy lázasan bizonyítsák, hogy a kommu­nisták milyen jó viszonyban vannak a katolikus egyházzal, így történt azután, hogy Czapik temetését a rendszer saját propagandájának használva fel, a végső búcsúztatásnál nem jutottak szóhoz azok, akik valóban méltatni tudták volna Cza­pik méltó szerepét, hanem azok tevékenykedtek, akik a kom­munisták jól kitervelt propaganda manőverébe beleestek : így a már említett Mihályfi Ernőn kívül, a Béke Tanács ne­vében Bugár Jánosné és Nánási László, az Állami Egyházügyi Hivatal részéről Horváth János és Varga József, a Béke Vi­lágtanács részéről Péter János ref. püspök, a kormány nevé­ben Mekis József, a minisztertanács elnökhelyettese, Román József egészségügyi miniszter és Molnár Erik igazságügy­miniszter helyezett el koszorút Czapik érsek sírjára. Hogy más beszéd is elhangzott volna, vagy hogy mások is helyez­hettek volna koszorút az egri érsek sírjára, nincs említés a Szabad Nép április 29-i számában közölt hivatalos jelentésben. NYOMDAVÁLLALATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, röpiratok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dovercourt Road Telefon : LE. 6-0333 Olcsón eladó, egy cement munkához szükséges teljes felszerelés. A vevőt, ha kíván­ja betanítom és niunkaszer­­zésben is segítségére leszek. Bővebb : LE. 6-0362. VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents