Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-05-12 / 19. szám

VI. 10. sz. 1956 május 12. KANADAI MAGYAR,\AG A MONTREALI ALEX A. KELEN CÉG ÜZENETEI: Miért is harcol a KELEN CÉG a fekete forint küldés ellen ? Felesleges hangsúlyozni, hogy milyen veszéllyel jár az ilyen nem hivatalos pénzküld.és. Többszácan jelentkeztek ná­lunk panaszolva, hogy a pénzt mit itt jó dollárban befizettek, otthon nem kapták meg. Sőt sok'jzáz azok száma, kik ellen Magyarországon bűnvádi el­járást indítottak. No már most mért tegyük ki az óha­zaiakat is veszedelemnek és itt a pénzt is kockáztatjuk. Hiszen az IKKA SZABAD­VÁLASZTÁS útján egy dollá­rért több forintot kapnak, mintha feketén küldene pénzt. Százezer forintnak megfelelő pénzküldést is vál1 álunk IKKA SZABADVÁLASZTÁS útján. Épületanyagot, deszkát, tég­lát, cserepet, vasgerendákat, akármit! Gyapjúfonalat ol­csóbban kap, mert minden vámmentesen megy. Sokan adtak fel 500 dollárnál na­gyobb összeget, sőt voltak, kik 3.000 dollárt is feladtak egy címre és boldog levelek jöttek, mily pontosan és előnyösen lett minden elintézve. Ez az igazság és nem az, hogy feke­te forint volna előnyös. Veszé­lyes és ne tegye ki otthoni családját, hogy bajba kerül­jön. Horváth József úr jól tette, hogy gondosan elkészítette végrendeletét. Ezt mindenki, de főleg magános ember tegye meg. Kihozatali, hazautazási ügy­ben hajón vagy repülőn, for­duljon hozzánk. Gyógyszere­ket pontosan, gyorsan kül­dünk Szlovenszkóba is. For­dítások, hitelesítések ! ALEX. A. KELEN Miért ír még tollal ? mikor HETI 80 centért SZABAD FÓRUM fí rovatban közölt cikkek elsősorban a cikkíró véleményét fejezik ki, s nem mindig azonosak lapunk álláspontjával. Kedves Főszerkesztő Ur ! GL-56 LIMITED 1467 Mansfield St., Montreal 2, Quebec. Rhone : PL. 9548. már egy uj, angol-magyar betűs írógép tulajdonosa lehet. Kérjen még ma ma­gyar katalógust.’ SZÁLLÍTÁS KANADA EGÉSZ TERÜLETÉRE Magyar kiszolgálás. I. J. SHARGUN GO. 781 QUEEN ST., W. TORONTO. ~ ÜAGYAÍ RÁDIÓADÁSOK A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap I. 15-től 2 óráig a tiilsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Jakah Iván. >ív A. yív A. yv /*. Az “Üzen az Otthon”, a to­rontói All Nations Book and Film Service Ltd. adása min­den pénteken este 9.35—10 óráig a CKFH rádióállomás 1400-as hullámhosszán. VAAAAAAAAAAAy Hallgassa Amerika legnívó­sabb magyar rádióadását ! Rózsa László clevelandi ma­gyar rádióműsora a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 ólától II. 30-ig. Cim: 2872 E. 112 Streei Cleveland, 14 Ohio. USA. AAA A ^ A, .A A.. 4 A torontói CKFH rádió ál­lomás a li0-es hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától fél 5-ig sugároz ma­gvar műsort. LEJÁRT AZ ELŐFIZETÉSE? Kérjük, ne várja, hogy fel­szólítsuk, hanem, ha a szivén viseli a magyar betű sorsát, így küldje be önként az elő­fizetési díjat WAV.W.W.V.W.VMVV.%W.V.VAV.V.V.V.‘.W,V.V Ä kisebbségek; képviselete AMERIKÁBAN Bár az amerikai alkotmány értelmében a többség akara­ta szabja meg a mindenkori kormány politikáját, mindenki szál adón nyilváníthatja ellenzéki felfogását és a kormány ezeket is tekintetbe veszi. A faji és nemzetiségi csoportokat Amerikában nem te­kintik politikai kisebbségeknek. A kisebbségi pártok itt nerr egyforma faji vagy nemzetiségű egyénekből állanak, akii salát érdekeiknek megfelelően igyekeznek a politikai élete' befolyásolni, hanem gyakran csak arra szorítkoznak, hogy a közvéleményt irányítsák egyes vitás kérdésekben. Néha csak egy bi onyos érdekcsoportot képviselnek, mint például a gaz­dákét, a munkásokét, vagy például a petróleum-érdekeltséget A vallási összetartozás sohasem játszott jelentékeny szerepet az amerikai politikában. Az állam és egyház töké letes szétválasztása hagyományos amerikai elv és az eredet 13 állam sokféle vallású polgárai a türelmességet magától ér tí.tödő alapelvnek tekintették már a kezdet óta. Mindkét nagy politikai pártnak a vezetői minden alkal mat felhasználnak arra, hogy a. kisebbségek elnyomása elIei tiltakozzanak úgy, hogy a másfajúaknak sohasem volt szük­ségük arra, hogy ezen az alapon szervezkedjenek. Amiko például a kommunisták megkísérelték, hogy a négereket mint egységes csoportot a saját pártjukhoz csatolják, a nége rck erélyesen tiltakoztak ellene. Maga az alkotmány is biztosítja a kisebbségek védelm/ét így a: első tíz módosítás, a “Bill of Rights” szószerint a kő vetkezőket mondja ki : “A kongresszus nem hozhat olyav törvényeket, amelyek a békés gyülekezési szabadságot meg nyirbálnák vagy azt tiltanák el, hogy a polgárok sérelmeikké a kormányhoz forduljanak." Az amerikai nép gyakran él e jogaival. Alexis Toqueville a francia publicista, már a 19-ik század elején állapította meg hogy : “nincs más nemzet, amely oly célszerűen használni fel a gyülekezési szabadságot, mint az amerikai. Az Egyesül' Államokban egyletek alakultak a közbiztonság, a kereskede lem és ipar, az erkölcsös és vallásos élet előmozdítására.” Egyes szervezeteknek gyakran sikerült a pártok politi­káját befolyásolni, mint ahogy például a 19-ik században az aboliticnisták a Republikánus Párton keresztül igyekeztek a rabszolgaságot eltörülni. Viszont máskor előfordult, hogy társadalmi egyesületek önmagukban is elég jelentőséghez jutottak ahhoz, hogy a közvéleményt és ezzel az országos vagy ábami törvényhozást befolyásolják. A társadalmi, po­lii ikai vagy közgazdasági érdekeltségek szervezeteik útján tájékoztatják a közönséget éspedig gyűlések, összejövetelek agy sajtóorgánumaik révén. Kérvényeket köröztetnek és biztatják a szavazóikat, hogy választott kongresszusi képvi­­se’ő’ket törvényjavaslatok támogatására vagy ellenzésére bírják. Fizetett ügynököket is alkalmaznak, hogy a törvény­hozók támogatását érveikkel megszerezzék. Ezeket “lobbyis­­táknak” nevezik, mert a kongresszus folyosóján fogják el a honatyákat. (Lobby angolul folyosót jelent.) A kijárók te-B. lapja május 5-i számának Szabad Fórum rovatában közölt panaszos levéllel kapcsolat­ban kérem az alábbiak közzétételét : A panasz oka többrendbeli félreértésen a"apui, amelyre a legjellemzőbbek, hogy nem ‘‘lengyel”, hanem ukrán “mérnök lép a szó­noki mikrofonhoz” Wladimir Polishchuk, (aki ukrán nyelven ad elő), továbbá nern “kanadai angol a következő szónok”, hanem a lettek hivatalos kiküldöttje (Mr. Thomson, aki an­gol nyelven tartja meg előadását) és továb­bá. hogy az én keresztnevem nem Mihály. Jellemző a panaszos azon könnyed állítása, amellyel a több mint 800 főnyi közönségből csak magát és csekélységemet elemzi ki egve- I dűli magyar jelenlévőnek. A? sem állja meg I a helyét, hogy a gyűlést „vezető elnök “a ■ moíreáli Magyar Club üdvözletét" jelentette 1 be. Ezzel szemben tény az, hogy az elnök üd­vözölte a közönséget és a társemigrációk meg­jelent képviselőit, felkérve őket, hogy fog­adjanak helyet az elnöki emelvényen. Engem mint a Magyar Szabadság Mozgalom tüpvi­selőjét jelentett be és szólított az elnöki emelvényre. Helyesen jegyzi meg a levél iró­­ia, hogy “végéhez közeledik a lélekemelő nagygyűlés”. Mivel a műsorra tűzött előadá­sokkal az előirányzott idő eltelt, a magyar és az észt hivatalos kiküldött elállt a felszóla­lás jogától, amit a műsorközlő be is jelentett. A lényeges az, hogy a nagygyűlés a rnont­­reáli ukránok, fehéroroszok, horvátok, esztek, magyarok, lettek, litvánok és szlovákok ne­­’víben fontos határozatokat hozott. Ezekről azonban — vájjon miért — a panaszos nem ír. habár e határozatokat angol, francia és ukrán nyelven is felolvasták. Megjegyzem még, hogy a nagy lengyel nemzet egyáltalá­ban nem képviseltette magát és a román hi­vatalos kiküldött sem volt jelen. Éppen ezért a kanadai és brit kormányhoz, valamint az UNO-hoz eljuttatott határozatokban a len gye’ek és románok nem szerepelnek. Soraim közléséért köszönetem kifejezése­kor maradok Szerkesztő Urnák hazafias üdvözlettel : Dr. Dahas Rudolf. * * * A fenti levélhez megjegyzésünk a következő: Dr. Dabas Rudolf nem cáfolja azt, amit id. Marko Ferenc írt : hogy a magyarok nem vettek részt égy ilyen nagyfontosságú meg­s' múláson. Az pedig nem mentség, hogy azon ‘ a nagy lengyel nemzet” sem képvisel­tette magát. Még kevésbbé lényeges, hogy milyen sorrendben ki szólalt fel. Id. Marko Ferenc leveléből egy becsületes magyar szív, egy a fajtájáért aggódó nemes lélek fájdal­mát olvastuk ki és szeretnénk remélni, hogy még sok hozzá hasonló magyar .él Montreal­ban és máshol is. AZ AMERIKAI LEVELEK HETE Az amerikai Levelek Hete alkalmából, Eisenhower el­lök így nyilatkozott : Aki levelet ír rokonainak vagy bará­tainak külföldre, a nemzetközi egyetértést mozdítja elő és a lékét szolgálja. Ha sokan cselekszünk, így, a világon minde­­iiitt megteremthetjük az alapot a reménykedésre és a sza­badságra.” Az elmúlt nyáron a genfi tanácskozásom a kormányok /ezetői sürgették, hogy “romboljuk le az akadályokat, ame­­yek a különböző nemzetek polgárainak szabad érintkezését korlátozzák.” A legalkalmasabb eszköz erre a magánlevél, zgyéntől-egyénig, családtól-családig. Egyszerű, olcsó és hat­ba tós módja annak, hogy az akadályokat áthidaljuk. Nemcsak Nyugat és Kelet közt vannak válaszfalak. Leg­jobb barátaink is gyakran kételkednek igazunkban és félre­magyarázzák politikánkat. Természetes dolog, hogy a gaz­dag és hatalmas Amerikát féltékeny szemmel bíráigatják mások, hiszen mi magunk sem helyeseljük mindig azt. amit barátaink cselekednek. Általános jelenség, hogy más nemzetek szokásai és élet­­elfogásai előtt érthetetlenül állunk meg és csak közelebbi h intkezés után látunk tisztábban. Azért indította meg a Common Council for American Unity hat évvel ezelőtt az ‘Amerikai Levelek” akcióját, hogy a közelebbi és gyakoribb lemzetközi érintkezést szolgálja vele. A május 14—20 közt megtartandó Amerikai Levelek Hete alkalmából, a következőket javasolja a Council : 1. ) Küldjünk hetenként legalább egy levelet külföldi ro­­'.onainknak vagy barátainknak. 2. ) Emlékezzünk meg benne valamilyen tapasztalatunk­ról, ami az amerikai életfelfogásokra világot vet. 3. ) Igyekezzünk az ellenséges propagandát megcáfolni, amely azt terjeszti rólunk, hogy Amerika háborúra készül. Amerikát csak a pénz érdekli, az amerikai répet a Nagy Val­akitek kizsákmányolják, stb. 4. ) Érdeklődjünk a külföldi életviszonyok iránt is és ne langoztassuk anyagi előnyeinket. Kerüljük el a vitás ponto­dat, ha a Vasfüggöny mögé írunk. Ha ez egyszerű szabályokat figyelemben tartja, az a okmillió amerikai, akinek rokonai vagy barátai vannak kül­­öldön, a jobb megértést szolgálja és az igazság diadalát ké­szíti elő. Az egyszerű magánlevél meggyőzőbb bizonyíték, nini a hivatalos kormányintézkedés. Az Amerikai Levél legyen a mi hozzájárulásunk a nem­zetközi egyetértés és a világbéke szolgálatában. Még a leg­­gyszerübb magánlevél is ékesen szóló bizonyíték erejével hat. A SZOVJET ^HADSEREG LAPJA i “Krasznaja Zvjezda” hosszú cikket közölt Zsukov és Ti­­aosenko tollából, amelyet a Pravda is teljes egészében át­­ett. A cikk súlyos szavakkal bélyegzi meg a kommunista járt és a komszomol (kommunista ifjúsági mozgalom) bom­­asztó hatását a vörös hadsereg fegyelmére, majd kijelenti, ogy függetlenül a kommunista államszervezetbe# most be­­czetett “kollektív vezetés” rendszerétől, a katonaságban ovábbra is az egy ember parancsnoksága és az egyéni pa­­ancsadási és fegyelmezési jog marad érvényben. Zsukov to­­ábbá felhívja az illetékeseket, hogy szerkesszenek uj kato­na szolgálati szabályzatot, amely a “Leninizmus elvei alap­ún” szabályozza a hadsereg magatartását. Timosenko mar­adi külön cikkben hozzáteszi, hogy a fiatal tisztek “kapita­lista, bourgeois maradványnak” tekintik a fegyelem megkö­­etelését a hadseregben, s hogy ezt a téves felfogást tűzzel­­vassal ki fogják irtani a hadseregben. A kérdés messze túlnő az egyszerű szolgálati szabályzati viták keretein. A valóságban arról van szó, hogy a szovjet politikai vezetés a hadsereg közötti súlyos ellentétek, amelyek Sztálin halála óta állanak fenn, a nyílt ellenségeskedés stá­diumába léptek. Hogy ennek a harcnak az áldozata Kruscsev lesz-e, vagy Zsukov, azt a jövő fogja megmutatni. I A. A. A. A- A- A. A A. A & AAAAAAAAAAA Jf. vékenységét -Amerikában szigorú törvények szabályozzák, bár gyakran megesik, hogy teljesen elfogulatlan statisztikai kimutatásokat és tárgyilagos ismertetéseket hoznak forga­lomba. Common Council. ÓHAZAI HÍREK © Akik inkább maradnak a nyomortanyákon. (FEP.) Budapest egyik nyomortelepe a Mária Valéria­­telep roskadozó barakktábora volt. A Magyar Nemzet ápri­lis 26-i száma közli, hogy a Mária Valéria-telepet lebont­ják s a lakókat most épülő rendes bérházak lakásaiba te­lepítik át. Ámde csodálatos­képpen a nyomortanya lakói­nak egy része tudni sem akar a jobb lakásokba való átköl­tözésről. Az oka ennek a vo­nakodásnak, hogy a nyomor­tanyán havi öt-tíz forint bért fizetnek s bármennyire jobb is az uj rendes lakás, annak bérét képtelenek megfizetni. Miután a rendszer keresete4 nem biztosított a számukra, inkább maradnak a nyomor­tanyán. ** v ® Bilincsbe vert egyetemi oktatás. A Magyar Nemzet április 18-i vezércikke megállapítja az egyetemi oktatás színvona Iának súlyos hanyatlását. A fő bajok a vezércikk szerint hogy ‘akár a pedagógusok to vábbképzését tekintjük, akár az egyetemeken folyó marxis ta oktatást : a dogmatizmus nak, az üres szószaporítás nak, a léleknélküli idézgetés nek még sokféle maradványé val találkozunk, amelyeke’ csak egészséges építő, bíráló szellemmel lehet megszüntet ni. Emellett magában a tan anyagban, a tankönyvekbe! — elsősorban ami történelem tanításukat illeti — megtalál hatók a személyi kultusz ma radványai. .. harcolni kell i sok évtizede áldozatosan dol­gozó pedagógusok kéllő meg­becsüléséért, az egészséges szabad vitaszellem kialakítá­sáért, a törvényesség betar­tásáért.” * * * ® Budapesten felrobbant háborús akna megölt három gyereket. “Április 18-án d. e. súlyos szerencsétlenség történt a II. kerület Csévi-utca 19. sz. ház kertjében. Egy, a második ' ilágháborúból ittmaradt ak­nára bukkantak a játszadozó gyermekek. Az akna felrob­bant és három kisgyermek életét vesztette.” (Szabad Nép, 1956 április 20.) ... a GiLLETT féle LUGKö TISZTIT, FRISSÍT, FERTŐTLENÍT. A Giilett lúgkőnek nincsen párja a külső árnyékszék gyors is hatásos tisztántartásában ! Egyszerűen öntse be hetenként a rendes nagyságú doboz tartalmának felét ! Elűzi a legyeket, elpusztítja a káros anyagokat, szagtalanít. Csak 10 másod­percet vesz igénybe ,és csak néhány centbe kerül. IDEÁLIS ÁLTALÁNOS TISZTÍTÁSRA Két evőkanál Giilett egy gal­lon vízbe feloldva erős tisztító oldatot eredményez. .. felold­ja a zsírt és piszkot. . . meg­öli azonnal a káros baktériu­mokat ! Ideális a házimun­kában és a gazdasági épü­letekben. Rendes nagyságban és takaré- AÍSf kossági 5 fontos dobozokban. . . . mivel ennyien használ­nak Baba Tablettát, ön is nyugadtan alkalmazhatja ezt a megbízható, enyhe, klinikáikig kipróbált orvos­ságot a baba egyszerűbb zavarainak gyors enyhíté­sére. Székrekedés esetén a BabiT Tabletta kitisztítja a káros, el­használt anyagokat és ségít visszaállítani a rendes bél működést. bgzási zavarok esetén a Baba Tabletta enyhíti a nyűgös lázat és nyugalmas pihe­nést ad. Egyszerű lázak esetén a Baba Tabletta segít gyorsan lehűteni a hőemelkedést. Egyszerű meghűlések A Baba Tabletta segíti a szervezet erőfeszí­tését a hűtések leküz­désében. ADJA A LEGJOBBAT KISGYERMEKÉN! KÖVETELJE A “BABY’S OWN TABLETS”-T. A szabad sajtó az emberi alkotás legnagyobb fegyvere. A Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felülálló magyar hetilapja. Ha támogatod a saját jövődel építed vele. W-V.W.WAVAW.WAWÄVWAWAW.W.V.VJV.V. OLVASDD A KANADAI MAGYARSÁGOT

Next

/
Thumbnails
Contents