Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-04-14 / 15. szám

Vi. lő: sz. 1956 április 14. 4 AZ FIGYELJE EZEKET ORSZÁGÚTI JELZŐTÁBLÁKAT í Ezen a képen láthatók az ontariói útügyi miniszVrium által használt országúti jelzőtáblák. A táblák az ön érdekét szol­gálják ! Figyeljen rájuk ! Ha nem tudja, hogy valamelyik tábla mit jelent, érdeklődjék az útügyi minisztérium (High­ways Department) valamelyik tisztviselőjénél, aki készség­gel áll az ön rendelkezésére. Ezen a képen James N. Allan, útügyi miniszter látható, amint az országúti jelzőtáblákat tekinti meg minisztériuma egyik tisztviselőjével együtt. A kép március elején készült, amikor az újfajta soffőrvizsgarend elsőízben lépett hatályba. (A mi­niszter maga is letette ezt a vizsgát az első vizsganapon.) Az uj rend fokozottan hangsúlyozza az egyéni felelősséget és a>.ipák szükségességét, hogy mindenki, aki Ontario ország­útjait használja, akár kocsin, akár gyalog, feltétlenül be­tartsa a törvényt. Mindenki tartozik sajátmagának azzal, hogy az országúti közlekedés szabályait megtanulja és betartsa. ERŐSZAKOS KOLHOZOSITAS Egy nemrég érkezett menekült szerint soha nem látott hevességgel indult meg a kolhozosítási hajsza Magyarorszá­gon február folyamán. 18—20-tagú agitáló brigádok szállják meg a falvakat és a szó legszorosabb értelmében erőszakkal hajtják be az embereket a termelőszövetkezetekbe. A lakos­ság az 1945-ös orosz megszállás idején uralkodó állapotokkal hasonlítja össze a helyzetet. A falvakban pánikhangulat ural­kodik, az emberek nem dolgoznak, bezárt ajtók mögött a nyugati rádiók híreit hallgatják. Az egyik nyugatmagyarországi községben február vé­gén egy 20 főből álló “kolhozosítási brigád’’ jelent meg. Az agitátorok az első látogatás alkalmával még udvariasan vi­selkednek és szép szóval próbálják a gazdákat becsalogatni a közösbe. A további látogatások során azonban a hangnem egyre durvább lesz, végül pedig a nyílt fenyegetéstől sem riadnak viss-a a kiküldött kommunisták. A tanácselnök es­ténként beidézi az ellenálló gazdákat és rendőrök jelenlété­ben elhurcolással fenyegeti őket. A terror hatása alatt az említett községben egy hét után majdnem a családok fele aláírta a belépési nyilatkozatot, ami egyben annyit is jelent, hogy a falut valószínűleg szocialista községgé nyilvánítják az agitáció befejezése után. A belépők nagy száma nem a parasztság gyengeségét, hanem az alkal­mazott eszközök brutalitását bizonyítja. Egy hétgyermekes családapának például csak úgy adtak ki sertésvágási enge­­dé'yt, ha aláírja a belépési nyilatkozatot. Más gazdákat ku­kákká akarnak nyilvánítani, kupeckedést fogva rájuk. Csak 30 család mentesül az agitáció alól. Ezek azok. akiket már eleve kuláknak minősítettek. Ezeknek nem is sza­bad belépniök a téeszcsébe. Rájuk valószínűleg ugyanaz a sors vár, mint az egyhá­­zasdaróezi kulákokra. Miután a község szocialista község lett, o’yan szörnyű adókkal sújtották őket, hogy valamennyien tönkrementek. Házukat és gazdasági felszerelésüket a hely­­s inén tartott árverésen a téeszcsé vásárolta fel fillérekért bútoraikat és egyéb ingóságaikat pedig-vidékre szállították és ott árverezték el, mert a községben senki sem volt hajlan­dó egyetlen darabot is megvásárolni. A tönkretett emberei “világgá mentek”, üzemekben, bányákban vállaltak munkát. Több községben a parasztok különböző módokon állnak ellen a terrornak. Akadnak helyek, ahol kiutasítják a kom munistákat. Másutt szabadon eresztik a harapós kutyákat é> nem mennek ki ajtót nyitni, ha ugat a kutya. Egyes gazdái éktelenül káromkodnak, amíg az elvtársak náluk vannak. A: egyik agitátor ilyen alkalommal kijelentette : ' Hát maga azt hiszi, hogy mi jószántunkbol jöttünk ide ki .’ Nekem aztar igazán mindegy, hogy maga belép-e a szövetkezetbe, vágj sem, engem viszont kiküldtek . is nem tehetek mást, mint hog\ agitáljak !” Különösen a nyugati határszéli megyékben erőszakoljál a kollektivizálást. Herényfaluban az egyetlen TS?. az “uj szakasz” idején feloszlott. Minden áron újat akarta« a aki tani. A parasztok az unszolásokkal szemben mindig a falu legmódosabb és legdolgosabb köz.epparasztjára hivatkoztak, aki annakidején sem volt hajlandó a később feloszlatott TSz.­­be belépni. Ettől fogva nap mint nap látogatták a különböző agitátorok és az ÁVH emberei, ö azonban kitartott a nem mellett. Mikor már idegei felmondták a szolgálatot, 24 órai gondolkozási időt kért. Meg is adták, de mikor a válaszért jöttek, házának padlásán felakasztva találták. Újabb “agitá­­ciós” módszer a “sétáltatás.” A vonakodót valami ürüggyel u rendőrség vagy az ÁVH hivatali autójába kényszerítik s az­után a lakóhelyétől 30—50 km-re a szabad földeken kiteszik. Egy herényi gazdát egymásután háromszor “sétáltattak meg ilyen módon, mire aláírta a belépési nyihitnozaiot. (FEP.) NYOMDAVÁLLATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy lapunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, lophatok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. 996 Dovercourt Road Telefon : LE. 6-0333 a mELom filmszínház UJ MŰSORA Aennchen von Thrrau” egyike a legbájo­­,-abb, legkö- kedveltebb német népdaloknak, melynek tu’ajdonképpcni szülőhazája Kelet- Poroszország. Erről a vidékről való Aenn­chen, a há'o', barátságos, de kissé mindig szomorú fiatal nő is, aki mint pincérnő keresi kenyerét befogadó uj otthonában, eg.v maj­­namenti * ároskában, ö a vendéglő lelke és mindenki szereti a szorgalmas, készséges, "ne’egszivű leányt, még azok a mindenütt i megtalálható ridegérzésű bennszülöttek is, I aki[< a hontalanná vált menekültekben főleg' j csak betolakodott idegeneket hajlandók lát­­j ni. Aennchennek még azt is e’néz'k, hogv j törvénytelen gyermeke van, mert csak őérte él és dolgozik. Gazdája, a kissé bátya esz­mékkel telt vendéglős és egy jómódú, kör­nyékbeli szőliöbirtokos szívesen feleségül is vennék a leányt, de Aemichen még az utób­binak, aki rokonszenves, jóképű ember, — sem tud igent mondani. Míg a történet folya­mán megható emberi sorsok, elgondolkoztató Pl- blémák bontakoznak ki, — melyek főleg azokat érintik mélyen, akik maguk is elvesz­tették otthonukat és szülőföldjüket — Aenn­­cren bevallja egyetlen bizalmas barátjának, az egykori öreg dómkarnagynak, hogy a gyermek nem az övé, menekülés közben vette át a haldokló igazi anyától, de annyira sze­reti a kisfiút, hogy inkább vállalja a leány­­anjraság bélj-egét, sémhogjr esetleg elszakít­sák tőle egyetlen kincsét. Mikor a szöllőhe­­gyektől övezett kedves régi városka hangu­latban üli meg hagyományos népünnepélyét, a helybeli férfikar a vendéglőben szórakozó vendégek jelenlétében elénekli a tharaui Aennchenről szóló keletporosz'dalt, melyet a gazdag bortermelő szerenádnak rendelt a pincérnő számára. Az eset nagy feltűnést kelt és a leány így magára vonja egy idegen férfi figyelmét, aki maga is arról a vidékről származik és ott iga­­:án boldog. A ziláltlelkü ember. — hajdani vadászrepülő és most a vásárról vásárra ván­dorló játékautó-pálya szerelője. — hosszú 'Italan évek után ismét úgy érzi, hogy ta­lált va’akii, akiért érdemes volna folytatnia mérnöki íor’dkczását, egykori rendezett é’e­­tst. aanS1 is inkább, mert a kisfiú is különö­­io’ ons envvel ragaszkodik hozzá. Aennchen minderről nem tud, s bár ő is először érez von‘«mat egy férfi iránt, hatalmas leiki­­tusát ív önmagával, mert az idegenben fel­ismeri a gverm k apját, akinak képét és ne­vét a haldokló asszony annakidején átadta vrki. A férfi úgy tudja, hogy Aennchen a jó­­'"ó'Sú birtokos felesége lesz és vissza akar vonu ni. sőt el is tűnik a leány életéből, de a sor • úgy akarja, hogy a két sokat szenve­dett, sokmindent átélt ember végre egymás­ra ta’áljon, s hogy a hontalan és árván szü­letett gyermek meglelje otthonát vérbei édesapjánál és annál, aki úgy szerette és ne­velte, mintha az édesanyja lett volna. Valóban érdemes megnézni ezt a mélysé­gesen emberi, a szív nyelvén beszélő és szi­vekhez szóló filmet, mely egyaránt derűs és megható, egyaránt elgondolkoztató és szó­rakoztató. A nagyon időszerű és .érdekfeszítő történet megrázó emberi sorsok és szomorú igazságok mellett az élet kellemes és vidám o’dal a it is feltárja és a humor aranyos fényé­vel vonja be a mai világ fonákságait, az egyé­nek furcsa gyengéit, kicsinyes hibáit, de eré­nyeit, jószánd,ékait, becsületes törekvéseit és természetes, kedélyes hangulatát is. A főszerepben a meggyőzően bájos és ro­konszenves Ilse Werner remekel, körülötte pedig a nagyszámú kitűnő szereplőgárda tag­íaÁkÖ^Ö1ÖhJS e*yÜrr6V? Twnk0d;íHa teazán barátja lapunknak, '‘j /' ,l V11 e ej '^t'-olenul I bizonyítsa be azzal, hogv sze­szen e kellemes élményt jelentsen mmdenki rez egy előfizetőt. Lapunk nem szamara, ak; vele könnyezett és vele neve-MAGYAR RÁDIÓADÁSOK A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap I. 15-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Jakab Iván.-V Jk. A. JK Jk. Jk.sK.JhM. Az “Üzen az Otthon”, a to­rontói All Nations Book and Film Service Ltd. adása min­den pénteken este 9.35—10 óráig a CKFH rádióállomás 1400-as hullámhosszán. \AAAAAAAAAAAi Hallgassa Amerika legnívó­­abb magyar rádióadását ! Rózsa László clevelandi ma­gyar rádióműsora a WJW 350-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától II. 30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. \AAAAAAA AAA Ai A torontói CKFH rádió ál­lomás a 140-es hullámhosz­­szon minden szombaton d. u. 4 órától fél 5-ig sugároz ma­gyar műsort. 'rVV ’"A’ AKA—-----"•-.JV Ha használt autóját el Jakarja adni, vagy alkatrészt [kíván vásárolni, hívja fel a AUTO-WRECKING-ET MR. JUHÁSZ 2004 Stanley A ve. Niagara Falls jTel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 pártoké, hanem az egyetemes , magyarságé. AVVS^wVaV.V.V.WZAV.VAAVAV.WZW.V.WAV.^^V.V.V.V.VAVW.WA- >, WaVMWAVAW.V.V.V, tett. CSÖKKEN RZ IDEGENEK AMERIKÁBAN A Statisztikai Hivatal jelentése szerint, az első és má­sodik generációsok száma csökken az Egyesült Államokban, mialatt az amerikai születésűek száma nő. Az 1900-ik népszám­lálás alkalmával az első és második generációhoz tartozók szá­ma 33.8 millióra rúgott, ami az 1930-i 40 millióval szemben 15.2%-os visszaesést jelent és azok, akiknek mindkét szülője Amerikában született, 43.6%-al szaporodtak. A bevándorlási hullámot az 1920-as években a törvény­­hozás az 1930-as években a nekezebb megélhetés és 1940 körül a második világháború szorították vissza. A háború be­­ejezése óta a bevándorlás ugyan nagyobb lendületre kapott, de még mindig sokkal kisebb, mint a jelen század első év­tizedében volt. A második világháború óta évenként 200.000- nél kevesebb uj bevándorló érkezett Amerikába, míg 1903 és 1914 között az évi átlag 750.000-nél is többre rúgott. Mint­hogy az utánpótlás csökkent, az életben lévő idegenszuleté­­sűek átlagos kora felszökött: 1950-ben háromnegyed részük 45 évnél öregebb volt, egynegyedrészük pedig 65 éves is el­múlt, míg a bennszülötteknek csak egynegyed része volt 15 évnél idősebb. Minthogy a bevándorlók a tapasztalat szerint arra töre­kednek, hogy az országba való érkezésük helyéhez közel te-SZÁMA TM­ül múlja a régi amerikai családokat. Kevesebben élnek házasságban az ősamerikaiakhoz vi­szonyítva, talán atért is. mert a keleti államokban általában véve kisebb a házas emberek száma a nőtlenekhez viszonyít­va. Iskolai képzettségük sokkal magasabb a fiatalok között, de általában véve alulmarad az őslakókhoz viszonyítva. A 18 éven aluli idegenSzületésüek közt több az, aki a saját mun­kájából él, mint a bennszülöttek közt. A 65 éven felüliek so­rában azonban több bennszülött dolgozik, mint a külföldiek közt, talán azért, mert a földművelők száma több a bennszü­löttek körében és az ilyen foglalkozásúak életük legutolsó évéit is munkában töltik el. Végül érdekes összehasonlítani az idegenszületésűek át­lagos jövedelmét az ősamerikaiakéval. Az előbbiek átlagos évi jövedelme 2.181 dollár, a bennszülötteké csak 1938 dollár, de legtöbbet a második generációsok keresnek (akiknek leg­alább egyik szülője Amerikában született): 2314 dollárt, s :« *♦> .<♦>. <♦> .»> <♦> *♦> •»> <♦> «♦> .»> <«. ; A MONTREALI ALEX A. KELEN CÉG ÜZENETEI : Számtalan honfitársunk megfogadta tanácsunkat és SZABADVÁLASZTÁSRA IKRA rendeléseket küldött íaza. Sokan ötszáz, sőt ezer dolláros tételeket küldtek, mind pontosan, gyorsan érke­zett haza. A hálálkodó levelek tömege jött hozzánk. Elkerül­ték sokan a büntetést, ami ki­járt volna a pénz elkobzása mellett, ha feketén küldik. Ugyanez áll Csehszlovákiára is, hova szintén küldünk cso­magokat, gyógyszert, de fe­ketén nem küldünk pénzt, mert a családot ott is, mint Magyarországon szigorúan megbüntetik. Horváth József : Minden­képpen ajánlatos végrendelet készítése. Ebben szívesen va­gyunk tanáccsal segítségére. Különösen egjmdül álló magá­nos ember ne mulassza el a végrendelet elkészítését, mert sok esetben a hozzátartozók évekig nem kapják ki az örök­séget. Ez nemcsak Horváth honfitársnak szól, de minden­kinek kell, hogy testamentu­ma legj-en. írjanak nekünk bi­zalommal. Keresztespüspöki, mezőkö­vesdi. bodrogközi, dunántúli barátaink közül oly sokan kül­denek most IKKA rendelést SZABADVÁLASZTÁSRA, hi­szen háromszoros pénzt kap­nak érte ! Száz dollárnál több mint 3000 forint érték jön ki. Kérjen árjegj^zéket, címünk : 1467 Mansfield St, Montreal 2. Cégünk 1925 év óta szolgál­ja a magyarságot. ALEX. A. KELEN LIMITED 1467 Mansfield SL. Montreal 2, Quebec. Phone : PL. 9548. KANADAI MáGYAR.vaG HIRDETÉSI ÁRAINK : Lapunkban a legkisebb hirdetés, egy hasáb egy inch, $1.20-ba adott kerül. Apróhirdetés, ahol semmi sincs kiemelve és nincs ke- j retben (kiadó lakások, stb.) egyszeri közlés $1.00, háromszori közlés esetén $2.50-be kerül. ! Nagy hirdetések (keretben) hasáb-incsenként $1.20. Félévi LELKI PROBLÉMÁK Az örök Élet és a Halál rej- i télyes problémáját ismerteti meg velünk a Budapesti Szel­­j lembúvárok Egylete által ki­m ti­pped jenek le, legnagyobb részük az ország északkeleti ré- j hirdetés esetén 10'í , egészévi hirdetésnél 20% engedményt :zén él. Negyven százalékuk négy államban : New Yorkban, New Jerseyben, Massachusettsben és Pennsylvaniában lakik, aiíg a bennszülötteknek csak 21%-a él ez államokban. A be­vándorlók leginkább városlakók és arányszámuk ebben is adunk. Apróhirdetéseket előre kell fizetni. “Jeligés’’ hirdetések díj­szabása duplája a rendesnek. Kikötéses hirdetések díjszabása 50%-al drágább. erkölcs bölcseleti vek. Nagy gonddal összeállított I könyvtárunk ingyen áll ren­delkezésére komolyan érdek­lődő honfitársainknak. : Könyvjegyzékért és kölcsön­­könyvért írjon az alanti címre JOHN LANTSA 705 Moy Ave., Windsor, Ont. Más vf&vtumá w%. gyártmányok : Penman golf harisnya, Penman keztyű, Merino “95” alsóneniű, Merino “71” bélelt alsónemű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents