Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-04-14 / 15. szám
« KANADAI MAGYARSÁG 3 A DÉLI HARANGSZÓ ÉS A NÁNDORFEHÉRVÁRI DIADAL Irta rDr. Hets Aurélián O.S.B. (Sao Paulo). I. 1454 január 25-én, pontosan száz évvel a brazíliai Sao Paulo város alapítása előtt a magyar országgyűlés törvényt hozott, amely az (országot fenyegető ozmán veszéllyel szemben készíti elő az ellenállást. A Pálfordulás napján (in festo conversionis B. Pauli apostoli) aláírt törvény első cikkelye kimondja, hogy a király kinevezi Hunyadi János besztercei örökös grófot az ország főkapitányává. Konstantinápoly elesett. A magyar rendeket az ozmán török hirtelen előretörése késztette a rendkívüli intézkedésre. Tudatában voltak annak a veszélynek, amit az ellenállás nélküli további hódítás jelentett volna. Az oszmanli törökök, akik egyesítettéle magukban faj rokonaik, a hunok, arabok, törkök, tatárok, mandzsuk fergetegszerű harcmodorát és az átvett mohamedán-arab kultúra szervező és konzerváló erejét, a XIV. század végén uj hatalom alapítójává lettek. Céltudatos hódításaik során a XV. század derekán már az egész Kisázsiai félsziget és szinte az egész Balkán felett uralkodtak, a folytonos hódítást csak rövid időre állította meg a keletről előtörő Timur Lenk, vagy amint nyugaton nevezték : Tamerlán, mongol fejedelemnek a győzhetetlennek hitt Bajazid szultánon 1402-ben Ankara mellett aratott győzelme. Nyugaton az ellenállás mind messzebb tolódott. I. és II. Murad szultánok már az Aldunáig és a Dráva folyóig hatolnak. A legmegdöbbentőbb esemény a nyugati világ számára Bizánc (Konstantinápoly, ma Istambul) elfoglalása volt. II. Mohamed, a legnagyobb, de legvérengzőbb szultán, 1453 május. 29-én foglalta el a magára hagyott Konstantinápolyi, amelyet nem menthetett meg romlott, elpuhult arisztokráciája, a csekély nyugati segítség és utolsó császárának, Konstantinusznak kései hősiessége. Attól a pillanattól kezdve, hogy a janicsár Halián kitűzte a félholdas zászlót Bizánc ormára és a császár levágott fejét felállították arra a márvány oszlopra, amelyet hajdan a város alapító Nagy Konstantin és Ilona császárnő avattak fel, Konstantinápoly sorsa példája lett sbk várnak és városnak, Mohamed kegyetlenségének, aki az ostrom megindítása előtt megesküdött, hogy a városból nem menekül meg keresztény, még madárszárnyon'sem. Pár velencei hajónak sikerült csak elhagyni a kikötőt és elbeszélésük megdöbbentette az egész keresztény világot, elsősorban Magyarországot. Hunyadi János levelet írt III. Frigyes német császárnak, hogy most vagy soha, meg kell már indítani a preventív háborút az ozmánok ellen. “Soha ilyen alkalom — írja levelében — nem kínálkozott az ozmán ellen a harcra. Kisebb erőkkel és segítséggel, mint felséged gondolná, Románián és Bulgárián keresztül a tengerbe szoríthatjuk az ozmánt. De, ha nem indul meg az általános pre\entív háború, az ozmánok újra lendületet vesznek és az egész kereszténység veszélybe kerül.” (Katona István : Historia critica Regum Hungáriáé, XIII. 963.) Hunyadi levelére küldte el Frigyes császár 1454 szeptemberében követeit a frankfurti birodalmi gyűlésre, amely valóságos európai kongresszus volt. Ezen a gyűlésen mondotta Aeneas Sylvius, Frigyes követe többek között : “Hallottátok, mi történt Konstantinápollyal. Ez a sors vár most sok városra, hacsak még idejében nem gondoskodunk. Kígyózik a méreg. Most az egyik, majd másik ország vész el. A magyarok eddig, hitünk paizsa (nostrae fideii clypeus, nostrae religionis murus fuere) és vallásunk bástyája voltak. Albert királyuk halála óta két csatában 100.000, vagy még ennél is több embert vesztettek. Ha akkor a lengyelek segítsége ellenére csatát vesztettek,, hogyan állhatnak fneg egyedül ? Nagy az ozmán ereje Ázsiában és Görögországban : hogy többet nem mondjunk 200.000— 300.000 harcost tudnék kiállítani. Ha bátrak és hősök is a magyarok és minden dicséretet megérdemelnek, de nem szállhatnak szembe ekkora erővel. És ha Magyarország vereséget szenved, vagy kénytelen lesz az ozmánnal szövetségre lépni, sem Olaszország, sem Németország nem lesz már többet biztonságban, de még a franciákat sem védi meg a Rajna. Ha most Ti németek cserben hagyjátok a magyarokat, nem kérhettek majd segítséget a franciáktól, sem annakidején a franciák nem fordulhatnak a spanyolokhoz.” (Katona: Historia critica Regum Hungáriáé, XIII. 968.) A beszéd megmozgatta a kedélyeket : azonnal megszavazták az ozmánok elleni hadjáratot. Csak a megvalósítás maradt el. Frankfurtban 10.000 lovas és 32.000 gyalogos kiállítását ígérték a magyarok megsegítésére, — de ez csak ígéret maradt. A pápák Magyarország mellett. A keresztény fejedelmek nehezen mozdultak, csak a szentszék tartott ki Magyarország mellett. V. Miklóst mélyen megrendítette Konstantinápoly eleste. Már 1453-ban keresztes háborút hirdető bullát ad ki. Jól ismeri a magyarországi viszonyokat. Hunyadi Jánost a nagy magyar hadvezért hősies küzdelmeiért római hercegi címmel és arany mellkereszttel tünteti ki. Carvajal bíborost III. Frigyes német-római császárhoz küldte, hogy a fösvény fejedelmet a magyarok megsegítésére bírja, az ozmánok ellen. A keresztes hadjáratot meghirdető pápai bulla szerint a legfontosabb az, hogy a keresztény fejedelmek szüntessék be az egymás elleni viszálykodásckat, ne marcangolják egymást és népüket, kössenek békét és egyezséget. Ezen kívül a pápar aki a kereszténység védelmét ezúttal is Magyarországra bízta, V. László magyar király udvarába küldi Castiglione János bíborost, a keresztes háború előkészítésére. Még hatalmasabb pártfogóra akadt az ozmánok elleni védekezés gondolata a pápai trónon V. Miklóst követő, III. Callixtus (1455—1458) személyében. Alfonso Borgia bíboros még hazájából, spanyol földről hozta magával az izlám elleni védekezés tüzét. Megértette Kapisztrán Jánosnak Ausztriából írt üzenetét, hogy jó a római templomokra pénzt költeni, de most jobban kell Róma aranya a keresztes háborúra az ozmánok ellen. Abbahagyatta elődje, a nagy renaissance pápa építkezéseit és a Tiberis partján a hajógyárakkal az ozmánok elleni hajóhadat építteti. A pápa megesküszik, hogy nem nyugszik addik, amíg az ozmánokat ki nem űzi Európából, ‘ még -vére ontásával is kész harcolni az ozmánok ellen.” Kő étkező számunkban folytatjuk. HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL **>• w v«v ‘«sä.* w ( 1ZLÄMD PÄRLÄMENTJE egyhangúlag úgy szavazott, hogy az amerikai csapat egységes visszavonását kéri a szigetiül. Lapunk egyik korábbi számában már jelentettük, hogy a kis északi sziget lakossága társadalmi és gazdasági okokból a túlgazdag amerikai katonaság eltávolítását kéri. A társadalmi mozgalomnak most törvényes formát adott a parlament döntése. A NATO főparancsnokságnak komoly gondot okoz ez a határozat, mert bármilyen Oroszország felől fenyegető támadás esetén Izland védelme a hajózás szempontjából életfontosságú. Majdnem bizonyos, hogy egy ilyen szovjet támadás egyik első célpontja Izland volna, s amerikai csapatok nélkül a sziget természetesen teljesen védtelen.----------------------------_o------------------------------CHOU-EII-LÄE Vöröskína miniszterelnöke, akinek a lelkén szárad közel 15 millió kínai földbirtokos, középosztálybeli tanult ember és kereskedő kiirtása, váratlanul újabb programmot adott. A kínai kommunista párt naggyűlésén kijelentette, hogy Kína feladata az, hogy nagyszámú intelligens embert képezzen ki tanítói, tisztviselői és hasonló tisztségekre ; egyúttal arra hívta fel az intelligenciát, hogy nyugodtan adjon hangot a kommunista kormányzat elleni kritikának. Eddig a középosztály tagjai, számára a kritika tilos volt, csak a munkásoknak volt megengedve, hogy egyáltalán nyilatkozzanak a párt valamilyen fogyatékosságáról. Természetes, hogy amíg Kínában kommunista terror uralkodik, az intelligencia óvakodni fog attól, hogy ezt a ‘rendkívüli kedvezményt” igénybevegye. MALENKOV, A SZOVJET “REJTELMES EMBERE” hazatért a négyhetes angliai útjáról, ahova azért utazott, hogy előkészítse a hangulatot Kruscsev és Bulganin küszöbönálló fogadására. Malenkov határozott szimpátiát keltett maga iránt Angliában, pojáca-szerű magatartásán és humoros, jelentéktelen megjegyzésein a brit közvélemény jókat nevetett, amivel sikerült elérnie azt, hogy az angol nép ma nem misztikus rémalakoknak, hanem fa-ragatlan, de nem rosszindulatú, műveletlen, -de nem vérengző embereknek tekinti a szovjet jelenlegi vezetőit. Hogy ez a kép menynyire igaz, azt a közeljövő fogja eldönteni. Malenkov azzal folytatta a brit közvéle-' mény megnyeréséért játszott szerepét, hogy a Moszkvába való hazaérkezésekor hosszú sajtónyilatkozatot adott, melyben kijelentette, hogy Angliában minden csodálatos, minden nagyszerű és a brit nép és az egész brit lakosság csodálatraméltó és lenyűgöző. (Mindezek a nyilatkozatok addig érvényesek, míg a Pravda valamelyik következő számában ismét nem fog kiderülni az, hogy “Angliában minden szörnyű/, s hogy a brit lakosság műveletlen, kegyetlen, stb.” — amint néhány hónappal ezelőtt azt Kruscsev Indiá-*■ ban és Burmában jelentette ki. Az igazság az, hogy teljesen mindegy, hogy ezek szovjet vezetők milyen kijelentéseket tesznek. Minden nyilatkozatnak csak annyiban van jelentősége, hogy pillanatnyilag követett politikai irányt mutatja.)-------- —.---------o----------------\------SPHMYOL MÄROKKO függetlenséget nyert. A spanyol és a marokkói kormány közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint ez év május 7-vel végetér a Spanyol .Marokkói protekturátusi közjogi helyzet és Spanyol-Marokkó a független marokkói szultánság részévé válik, de mint ilyen, továbbra is a “szauad együttműködés” elve alapján fog a spanyol .érdekekre ügyelni. A nyilatkozat nagyjában azonos a Franciaország és Marokkó viszonyának szabályozására kiadott március 2-i nyilatkozattal, az zal a különbséggel, hogy míg Franciaország abban a formában ismerte el a független Marokkót, hogy a két állam 1‘ülpolitikailag és gazdaságilag “egymástól függ” addig Spanyolország azt a diplomáciai formát választotta, hogy Spanyolország és Marokkó “szaf bad megegyezés alapján” működik együtt. A gyakorlatban ez a disztinkció azt jelenti hogy míg Franciaország továbbra is a sajá< érdekkörébe tartozónak tekinti az egyébként független Marokkót, addig Spanyolország megelégszik azzal, hogy a független Marok kóban jóindulatú szövetségest kap. Mint hogy másrészről úgy a francia, mint a spa nyol katonaság egyelőre még Marokkóba! marad, a két nyilatkozat igazi jelentőség! abban van, hogy ezen a területen a franciái befolyása erősödött, a spanyoloké pedig meg gyengült.------------------------o----------------------CEYLON MINISZTERELNÖKE MEGBUKOTT-----------o---------<— Ceylon alkotmánya értelmében a kormányzó pártot, illetve annak miniszterelnökét há rom fokozatban egymásra következő válasz tások útján jelölik ki. A most megtartott választások első menetében Sir John Kotela wala eddigi miniszterelnök vereséget szenvedett, s helyét minden bizonnyal a szocialista párt elnökének', Bandaranaiek-nak fogja átadni. A szocialista párton kívül Ceylonban még egy szélsőbaloldali úgynevezett Trotskvsta párt is működik, amely úgy a szocialistákkal, mint a kommunistákkal szemben áll. Kotelawala bukása nagy veszteség a brit távolkeleti politika számára, mert az ő magas intelligenciája és brit iskolázottsága sokai segített a háború utáni években abban az angol törekvésben, hogy Ceylon fokozatosan és megrázkódtatások nélkül nyerjen függetlenséget. Mindenki előtt emlékezetes az a nagyszerű szerep, melyet Kotelawala a bandungi színes népek konferenciáján a kommunista imperializmus ellen intézett hatásos támadásával töltött be. immiiiiimimimimiiiimiiiiiiiiimiiiiiimiiiiiiiiimiiiiii MINDKETTEN EGYFORMÁN ÖRÜLNEK, AMIKOR A GYERMEK PABLUM TÁPSZERT ESZIK ! NÉGYFÉLE PABLUM TÁPSZER VAN : VEGYES, RIZS, ZABPEHELY ÉS MALÁTA. A PABLUM CSAK AKKOR VALÓDI, HA EZ A CÍMKE VAN A DOBOZON A gyermek etetésének minden pillanata tiszta gyönyörűség. ha a kicsi tényleg élvezi a táplálékot. A gyerek biztonságérzése és egészsége szempontjából döntő jelentőségű, hogy szeresse az etetést. Kérdezze meg háziorvosát, majd ő megmagyarázza. Itt kezdődik a Pablum Tápszer igazi szerepe. Enyhe, könnyen emészthető, — olyan, ami a legjobban Ízlik a kisbabának. A Pablumot éppúgy utánozzák, mint minden más elsőrendű terméket. De ami agyerek Ízlését illeti, — annak csakis a valódi Pablum fog megfelelni. Ezért van az, hogy a Pablum Vegyes Gyermektápszerekből több fogy i el, mint az összes többi vegyes tápszerből együttvéve. I Legyen a gyerek etetése tiszta gyönyörűség ! Csak valódi Pablumot használjon !* 2-56 Poffu/m, PaoduSí DIVISION OF MEAD JOHNSON 4 CO. OF CANADA UMlIfD *T.M. Reg’d. VI. 15. sz. 1956 április 14. EGY ÉVVEL MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A “HAZATÉRÉSI AMNESZTIÁT” (h EP.) A Kossuth Rádió április 3-i adása közli, hogy az '.hiöki tanács egy évvel, tehát 1957 április 11-ig meghosszabbította az ú. n. hazatérési amnesztiát. A rendelet szerint “az rmnesztia most kiterjed azokra a személyekre is, akik önként bbahagyták bűnös tevékenységüket a külföldön a magyar 'épi demokrácia ellen.” Nem kétséges, hogy az uj rendeletre zeit került sor, mert az előző hazatérési amnesztia rendeletre elenyészően csekély számban jelentkeztek. A követ.ező évben az eddiginél nagyobb intenzitással igyekeznek negdolgozni az emigráns magyarságot és ennek elérése ériekében egymás után állítják fel a szabad világban a “hazaérési irodákat.” * * ❖ TÖRÖK PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON. A Szovjetunió a régi török-magyar kapcsolatok emlékéick kiaknázásával Magyarországot igyekszik előre tolni Töökország beédesgetésére s a Szovjetuniótól annyira félt töök-görög-jugoszláv katonai szövetség végleges megbomlaszására. A budapesti rádió március 30-i adása szerint Rónai lándor parlamenti elnök meghívta a török parlament küllöttségét Budapestre, hogy ezzel “ápolják és megújítsák a rét nép hagyományos barátságát.” ❖ i'fi AZ “EGYüÍTMENEKüLö” ÁVH-KÉM BÖRTÖNBE JUTTATOTT ÖT MENEKÜLŐT 1956 februárban menekült Nyugatra egy dunántúli gyánnunkás, akinek elbeszéléséből öt szerencsétlen magyar egy 'V előtti megrázó tragédiája került most nyilvánosságra. 1955 ebruárjában négy volt recski internált : Erdei Sándor, Fixl Jerenc, Jánosa Sándor és Pieringer Károly a határ mentén akó Weszelits József volt fogolytársuk segítségével nyugatéi akartak szökni, de Szombathely környékén, noha már a latármenti faluban voltak, valamennyi tikét lefogta az ÁVH. lármán 7—7 évi, egyikük 5 évi börtönt kapott, egyik társukat ledig akit amerikai szolgálatban folytatott kémkedéssel is yyanusítottak, átadták a “katonapolitikai” osztálynak, ahol dtünt, valószínűleg kivégezték. Csodálatos módon az egyik ‘menekültnek” Erdei Sándor 35 év körüli autószerelőnek, ■.ki a Szent László páncélos hadosztály katonája js volt 1945- ;*en, semmi baja nem történt, sőt társult egy ÁVO-s had- 1 aggyal és Budapesten a Iluba-utcában közvetlenül kiszabalulása után mint önálló iparos műhelyt is nyitott, ő volt az áVuló. * * * ÚJABB BÁNYASZERENCSÉTLENSÉG HÉT HALOTTAL. A szénbányákban folyó kommunista rablógazdálkodáslak újabb két áldozata van : a budapesti rádió április 2-i jeentése szerint e nap reggelén az oroszlányi szénbánya 18-as vágatában óriási vízbetörés történt: a felette húzódó 68. számi bányarészből kb. 5000 köbméter bányavíz tört át és zúlult be a túlságosan vékonyan hagyott elválasztó rétegen keresztül s elzárta az útját 19 bennrekedt bányásznak. Több 5rai izgalmas munkával közülük tizenkettőt sikerült kimenteni, heten azonban már halottak voltak, mire a mentőcsapat Kiásta őket. * -+ ❖ FÉLMILLIÁRD FORINT KÁRT OKOZOTT AZ ÁRVÍZ. Hegedűs András miniszterelnök Csornán tartott beszédében (Magyar Nemzet, március 27.) kijelentette, hogy az del árvíz közel félmilliárd forint kárt okozott az országnak. Dégen Imre árvíz-kormánybiztos szerint vízbe került 8500 'láz s ezekből 3400 lakhatatlanná vált. Az árvízkárosultak szúrna 30.000. Az árvíz halottai : Tulbanov orosz tizedes, Horváth Sándor ÁVH törzsőrmester, Pergeor Ferencné, Bálint Mihálvné és Sümegi Imre. A földek feléről az ár már elhúzódott. * * KÉTDEKÁS HUSADAG, EHETETLEN ÉTELEK AZ ÜZEMI ÉTKEZDÉBEN A Szabad Nép március 27-i számában hosszú helyszíni riport foglalkozik a Hazai Pamut szövőgyár üzemi konyhája elleni panaszokkal, ahol ugyan az ebédlő tiszta, rendes, de : “A baj a levesnél kezdődik. Szinte valamennyi szomszédom otthagyja, írja a tudósító, mert a levesben a tészta gusztustalan, ragacsos.” “Egyesek tányérjába 6—7 dekás hús kerül, de sok étkezőnek csak kétdekás húsadag jut.” “Az a hiba, hogy igen gyakran rossz, sőt ehetetlen ételt tálalnak elénk”, — mondják tizenkilencen huszonöt végigkérdezett “üzemi kosztos” közül a Szabad Nép riporterének, aki megállapítja, hogy “a burgonyát szakszerűtlenül tárolják s emiatt sok megromlik. Egy 30—40 kilos gyümölcsíz tömb is van a rakárban, ott tartják fedetlenül a romlott zöldség mellett. Nem iroda, ha erjedésnek indult.” “Néhány nappal előbb ehetetlen volt a bukta, belül nyers volt. Nemrégiben ehetetlen, kemény volt a lencse. A minap megsavanyodott levest kaptak a leányotthon lakói.” “A raktárban lévő értékes nyersanyagokból nem is jelentéktelen mennyiség tűnik el...” “Naponta átlag 700-an étkeznek itt, do az üzemi konyhán étkezők száma csökken. Az üzem pprtvezetőségének tagjai, mivel a koszt nekik sem Ízlik, nem .étkeznek az üzemi konyhán. . .” (Gáspár Sándor SzOT elnök március 25-i cikke szerint az állam a béralap 1.6%-ának összegével járul hozzá az üzemi konyhák költségeihez.) ZALA- ÉS VASMEGYÉKBEN IS FÖLDRENGÉS VOLT. Az elmúlt napokban Zala- s Vasmegyék déli részeiben erős földrengést éreztek, mely több községben érzékeny károkat okozott. Néhol 40—50%-a a házaknak megsérült!
