Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)
1956-04-14 / 15. szám
*> Kanada: magyarság VI. lő. 87,. 1956 április' t 1. Jg KANADAI Atow/wfiÄ© &a*uuüa* "^utt^wiicnu 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Laptulajdonos-főszerkesrtő: RENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Telefon : LE. 6-0333 Előfizetési árak : egész évre §5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őrzünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CIHADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published at 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Phone : LE. 6-0333. OKOS HÁZVÉTEL Irta : Lex Schräg. II. A legtöbb törvényhatóság igen alapos ellenőrzés alá veszi az elektromos hálózat beszerelését. Ha azonban a helyi viszonyok olyanok, hogy nincs meg a villany és vízvezetékhálózat beszerelésének ellenőrzése, akkor tanácsos egy hozzáértő szakembert fogadni erre a feladatra. Fontos megbizonyosodni arról is, hogy a kémények levezetnek-e a szilárd cement-alapzatig. A vevő számára ajánlatom elkerülni az olyan házakat, ahol a kémény csak egy faalapzatra támaszkodik. Manapság már a jól megépített házakban a kémények ki vannak bélelve — tűzálló üvegszerű bevonattal, amely a kéménytéglák belső oldalát borítja. A vevőnek arról is meg kell bizonyosodnia, hogy a ház fűtő-kemencéje megfelelő nagyságú-e ahhoz, hogy az egész házat jól átfütse. Legtöbb lakóház ma már olajjal fűtődik. Sok későbbi kellemetlenségnek vesszük elejét, ha arról is megbizonyosodunk a vétel előtt, hogy az olaj-kazán olyan gyártmányú amelynek javítását a környék szerelői el tudják látni. A vevő maga is elég jól meg tudja állapítani a házon lévő famunka, vakolás és festés minőségét egy alapos átnézéssel. Ha a famunka gyenge minőségű volt és nincs előzőleg alaposan kiszárítva, az egvbeillesztésnél hézagok mutatkoznak rajta. Ha a farészek festve vannak, nemcsak fényezve, ennek oka már könnyen az lehet, hogy csak a hibákat igyekeztek egy festékréteggel eltakarni. A régebbi típusú léc és plaszter helyett belső falak számára egyre több építész használ ma már plaszter-lemezeket. Ennek használata kielégítő, ha a felhasznált deszka-anyag előzőleg alaposan ki lett szárítva és érlelve. A plaszter lemezek használata azonban gyakrabban eredményezhetnek csúnya repedéseket, mint a léc és plaszter alkalmazása, ha t. i. nyers deszka-anyag lett felhasználva az előbbinél, mivel ez a ház befejezése után szárad ki és összehúzódáskor megreped. A mennyezet-tartó gerendáknak nem szabad könnyebbeknek lenniök. mipt kétszer 6 hüvelyk. Ha padlás is van, A NÁNDORFEHÉRVÁRI CSATÁT MEGELŐZ© EURÓPAI HELYZET ——-------------------- ---0--------------------------------A XV. század Európa egyik legsorsdöntőbb, történelmi időszaka volt. Angliában a lancasteri és yorki királyi-házak vívják a vörös rózsa és fehér rózsa véres belháborűit, amelyeket egyre gyakrabban ' tarkítanak" elkeseredett parasztlázadások. Franciaországban Jeanne d’Arc korát élik. Az országot a francia^angol örökösödési háborúk gyengítik. A Habsburgok megszerzik a német-római császári koronát, de képtelenek békességet teremteni a német fejedelemségek között, amelyek váltakozva verekszenek; egymással. A lengyelek 1410-ben Tannenbergnél elsőízben megverik a Német Lovagrendet, amely lassú visszavonulásra kényszerül a keleti szláv előnyomulás elől. Oroszországban Hl. vagy Nagy Iván Nowgorodnál megtöri a 200 éves mongol uralmat és kerek 500 évvel ezelőtt megalapítja a centralisztikus moszkovita államot. A nacionalizmus első úttörői felütik fejüket. Angliában Wiclif tanait követi véres viszály. Majd rövid idő múlva a cseh Húsz János tanítása nyomán lobog fel az első borzalmas cseh sovinizmus, amely véres háborúkat provokál Középeurópában. Az Ibériai félszigeten megkezdődik a mórok kiszorítása Spanyolországból, de a keresztény államok egymás közötti viszálykodása bénítólag hat a reconquista gyors végrehajtására. A mórok nem tudják meghódítani Portugáliát, de erősen tartják magukat Granadában. A konstanzi zsinaton megszilárdították a pápai tekintélyt. A pápa nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az egymással marakodó Európában egységet és megértést teremtsen a sötét viharként közeledő ozmán világhódítás elleni de az európai kormányok nem hallgattak a riadót hirdető szóra. Éppen úgy, miként a XX. században sem fognak össze a keletről, most az orosz-bolsevizmus képében kultúránkat megsemmisíteni akaró veszedelemmel szemben. . . . . .a párhuzam a XV. és XX. századok viszonyai között valóban kísértetiesen szembeötlő. annak jól szellőztethetőnek kell lennie. A legtöbb földszintes házban (bungalow) nem használják a padlás-részt raktározási célokra. De azért akkor is szükséges szellőztető nyílásokat hagyni a padlásrész két szemben fekvő végén. Az aszfalt zsindelyeket (a legelterjedtebb modern tetőfedő anyag) 6 szeggel kell helyükre erősíteni ; némely építész azzal próbál takarékoskodni, hogy csak 4 szöget használ. Az ereszcsatornákat menetelesen kell felszerelni a levezető cső felé, hogy az esővíz ne állhasson meg bennük. Legalább 3 hüvelykes ereszcsatorna és levezető-cső szükséges. A fémlapokat, amelyek megakadályozzák a kémények körüli becsurgást, vakolattal kell helyükre erősíteni és a sarkoknál gondosan összeforrasztani. A zsindelyeket pedig, — akár aszfalt, akár egyéb fajta, — vastag tetőfedő papírra kell ráerősíteni, nem csupán közvetlenül a tetővázra. Ha a lakóház nincs bekapcsolva a központi levezető csatorna-hálózatba, akkor feltétlenül szükséges egy szennyvíztartály beállítása. Feltétlenül nézzük át a helyi szabályrendeleteket az ilyen szennyvíztartályok beállítására vonatkozólag, hogy biztosak legyünk afelől, hogy azok beszerelése szabályszerűen történt. Természetesen az eddig felsoroltak nem foglalnak magukban minden tudnivalót a házvétellel kapcsolatosan, de mondhatjuk, hogy ezek a részletek a legfontosabbak. És nagyon valószinű, hogy ha az építész kifogástalan munkát végzett ás eddig felsorolt részletekben, akkor jó munkát és jó anyagot adott az építkezés többi, fel nem sorolf részleteiben is. Ha lapunkkal meg van elégedve, mondja el másnak is ! * Ha panasza van csak velünk közölje. M!T IRHÁK MÁSOK? A magyar emigráció* sajtó nagyrésze fáradtan és közönyösen elment egy esemény mellett, amely mégiscsak azt bizonyítja, hogy van magyar egység és a magyar szervezetedet össze lehet fogni közös célra, munkára, harcra. Csak éppen megfelelő-férfi kell ennek a felemelő feladatnak teljesítésére. „ A Hídfő már megemlékezett róla, hogy Ausztráliában megszületett a magyar egység. Megalakult a Magyar Szövetségek és Közösségek Tanácsa, az ausztráliai magyar csúcsszerv, amely két évre Megay László dr.-t választotta meg elnökévé. A jelentős eseményről. amely végeredményben egy egész földrész összes magyarjait fogja, össze — fénykép készült, amelyen együtt látjuk Szász Ferencet, a MHBK ausztráliai vezetőjét, Urbán Istvánt, a Victoriai Magyar Közösségek Szövetségének soros elnökét, dr. Megay Lászlót, az Ausztráliai Magyar Szövetségek és Közösségek Tanácsának elnökét, dr. Gyarmathy Imrét, a Délausztráliai Magyar Közösségek Szövetségének elnökét, Rév. Adorján Ferencet, a MSzM ausztráliai vezetőjét. Az ausztráliai magyar szervezet több, mint hétezer tagjával ma a legegységesebb magyar csoportosulás, amely programmjában többek között a következőket vallja : ‘’a szellem, a tudás, a hírverés becsületes eszközeivel, és fegyvereivel, hűséggel az angol királynőhöz, az ausztrál nemzethez, engedelmességgel az uj haza törvényei iránt, harcolni kíván szülőhazánk, Magyarország felszabadításáért s ehhez uj hazánk és az ausztrál nép segítségét is szeretné megnyerni.” Mennyivel más volna az emigrációs helyzet és mennyivel több az otthoni magyarság reménye, ha mindenütt — nem nemzeti bizottmányi irodák, — hanem Megay Lászlóhoz és társaihoz hasonló, tiszta, áldozatkész magyarok állanának a világ-emigráció fontos posztjain ! (Hídfő.) AZ UTOLSÓ MOHIKÁN TIP TOR TAILORS Azt mondja egy régi közmondás : ha valakit az Isten szeret azt sokszor próbára teszi. Nos, Zilahy Sándort úgylátszik “nagyon szereti” mert az utóbbi időkben rendszeresen látogatja meg csapásaival. A múlt évben, mint arról annakidején beszámoltunk, Zilahyt súlyos gyomorvérzéssel kór-1 házba szállították és csak a “csoda” mentette meg az életét.j Alig, hogy felépült súlyos betegségéből, leégett az a szálloda, j amelyben évek óta lakott, s jóformán mindene odaveszett. A j nagy bajok mellett, még egy csomó kisebb baj is érte és éri állandóan ezt a lelkes kis magyart, aki pedig annyi szívvel, lelkesedéssel küzd azért, hogy ha ritkán is, de eljusson a magyar dal és muzsika azok szivéhez, akik erre vágynak. Zilahy Sándor az utolsó mohikánja az amerikai, illetve kanadai magyar színjátszásnak ; ha másért nem, hát ezért is megérdemelné, hogy segítsük, támogassuk nemes munkáját. Sajnos azt kell látnunk, hogy Zilahyban jóformán csak a “régiek” tartják a lelket, az újak — kevés kivételtől eltekint - nem támogatják. Nem támogatták a többi szintársula-A kanadai hölgyek kedvencei: Importált szöveteink ! Páratlan fazonjaink ! Hires szabászatunk ! Már ve tokát sem, akik aztán fel is adták a küzdelmet. Zilahy azonban kemény legény : állja a harcot az utolsó szívdobbanásig. Hitet, erőt, de magyarságot is tanulhatnának tőle azok, akik folyton csak kritizálják ; akiknek senkisem elég okos, művelt, aki a magyarságért dolgozik. Mi egyetemben azokkal a derék, minden jóért-szépért lelkesülő magyarokkal, továbbra is segítjük és támogatjuk Zilahy Sándort mert tudjuk, hogy becsületes, magyar munkát végez. Adjon neki erőt az a tudat, hogy vannak barátai, akik érdeklik, nagyra becsülik munkáját. Ezek a barátok vágynak a magyar szóra, dalra, muzsikára, mert az idegen életben alig jelent nekik más : örömet, boldogságot. wm. w:m< wmxe<wm,wm Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a Kanadai Magyarságot LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! Előfizetési díjat (külföldi államokban egész évre $6.00) csekken, Money order vagy készpénzben is beküldheti. mmmmmmsmmme-mmwm wm wm wmmm&mwmim HA SZERETED A SZABADSÁGOT, OLVASDD A “KANADAI MAGYARSÁGOT” Legyen divatos ! Válaszszón bizalommal a legfinomabb brit gyapjú anyagokból. Az Ön mértéke után készíti el Kanada legna- _ gyobb szabósága. Ha nincs megelégedve, pénzét visszatérítjük. AZ ÖN HITELE Jó Mindenütt van Tip Top üzlet >VWWWWWVWWWA|A^W NEKÜNK SEGÍT, HA HIRDETŐINKET TÁMOGATJA ! A BARTFAY-PAR Irta : Szomaházy István. Bártfay úr és Bártfayné asszony másfél esztendős házasok, akik annak idején tiszta szerelemből léptek egymással az oltár elé. Bártfay úr vőlegény korában kijelentette, hogy a felesége sohasem fog hallani tőle egy haragos szót. Bártfayné asszony pedig szent fogadalmat tett, hogy esküvője napjától kezdve örökké csak mosolyogni fog. Ez a fogadkozás, mint később kiderült, kissé meggondolatlan volt ; Bártfay úr néha — mikor például az ebédet csak délután négy óra felé tálalták be —célzatcs megjegyzéseket tett arra rég elporladt férfiúra, aki a házasság intézményét kitalálta, a Bártfayné arcát pedig, mikor az ura minden megokolás nélkül kettétépte a divatárúsnő számláját, még a legenyhébb optimisták se merték volna mosolygónak nevezni. Szóval a két szerel-, mes házasfél a háborúzás álláspontjára helyezkedett ; a férj naponként megátkozta azt a percet, mikor kényelmes garszonéletének búcsút mondott, a feleség pedig sírva gondolt vissza az édes mamára, aki őt még idejében figyelmeztette a vőlegénye gonoszindulatú arcvonásaira. • Bártfay úr hivatalnok volt a minisztériumban, csinos fizetéssel és előkelő összeköttetésekkel, Bártfayné asszony pedig egy húszezer forintos takarékpénztári könyvecskét őrizett a fehérnemüs szekrényében. Anyagi gondok tehát nem igen bántották a fiatalokat és így az ő esetük alaposan megcáfolta ama felületes bölcselkedőket, akik szerint a házasélet minden baját az anyagi gondok okozzák. Bártfayék ezerforintos lakásban laktak, ebédlőjük impozáns méltósággal tükrözte viszsza a fenséges góth szellemet, a fiatal aszsrony szalonjában kétszáz forintos női íróasztal állt, a cselédszobában pedig tizenhat forintos szakácsnő és egy tizennégy forintos szobaleány fogadta néhanapján a villámos szerelőket. Mi okozta hát mégis a Bártfay-pár szomorú elhidegülését ? Nyájas olvasó, mondjuk ki nyíltan : minden baj a Bártfay asszony esztelen féltékenységében gyökerezett. , Volt-e oka a fiatal asszonynak arra, 'hogy csinos uracskáját gyanúsítsa? Szó sincs róla. Bártfay úr tényleg többet adott ki nyakkendőkre, semmint kellett volna — és férj korában se tudott letenni arról a rossz szokásáról, hogy a gomblyukában egy-egy rózsát vagy gyöngyvirágot tűzzön, de a hiúságot kizárólag az ő esztétikai érzése sugalmazta. Bártfay úr szerette a feleségét és ha az utcán néha szemet is vetett egy-egy bájos asszonyi kalapra eszébe se jutott az a gondolat, hogy a feleségéhez hűtlen legyen. És mégis, ha a fiatal asszony, az ura hiúságát látva, néha' tréfásan azt kérdezte : — Ugyan kinek akarsz tetszeni ? Bártfay úr negédesen így válaszolt : — Hm, hm. — nem lehessen tudni .. Találkoznak még mesebeli hercegnők, -akik a szegény polgárokat megszeretik. . . így történt, hogy a fiatal házasok fokozatosan elhidegültek egymás iránt Bártfayné méltatlan szerepet választott ; egy detektív szívósságával kutatott a Bártfay úr zsebeiben és egy-egy délelőtt viharos kedéllyel forgatta föl az íróasztal fiókjait. És Bártfay, úr, aki később rémülten állt meg a levelek és írások káoszában, idegesen kanalazta föl a levesét és az ártatlan boros üvegen töltötte ki haragját és boszszúját. Ha a Bártfayék szomorú ebédjét egy láthatatlan szemlélő végig nézi, bizonyára igen különös dialógokat gyűjthet egy házassági monográfia számára. Bártfay némelykor így szólott : — Tudtommal nerh olyan drága a konyhasó, hogy a levesbe ne jutna. Mire Bártfayné asszony hidegen így felelt : — Most már csak egye meg, ahogy van. Majd a második felesége úgy sózza meg, ahogy magának tetszik. Iia Bártfay úr ama szerény nézetének adott kifejezést, hogy a szakácsnő spárga helyett kinafát vásárolt, Bártfayné ártatlan arccal jelentette ki, hogy a polgári háztartások nem igen nyújthatnak olyan gourmandériákat, mint a vendéglői különszobálc. És ha a szerencsétlen férj, haragra gyulladva, végre kitört a felesége maliciája ellen, a fiatal asszony mosolyogva így szólott : — Édes Isteneim, hát talán azt hitte, hogy egy színésznőt vagy egy műlovarnőt vezetett az oltár elé ?. . . Itthon már csak meg kell elégednie az én együgyűségemmel, a házon kívül úgyis elég asszonyt talál, aki magával a kedve szerint kacérkodik. Bártfay úr ilyenkor toporzékolva rontott el hazulról, a tartüban vagy az alsós kalábriászban keresvén enyhülést és vigasztalást. . . És a fiatal asszony, egyedül maradva, olykor könnyezve, ezt írta mamájának : “Oh, drága jó anyuskám, mily boldogtalan vagyok ! Az uram más asszonyokat szeret és engem botrányosan elhanyagol. Oh, ha ezt akkor, menyasszony koromban tudtam volna. Mennyire igazad volt drága anyuskám, mikor a vőlegényemre rosszakat mondtál...” _ * 0 Bártfay úr, aki mindezideig mintaképe volt a hü férjeknek, nyári szalmaözvegysége negyedik hetében megismerkedett Patterson Lilivel. . . Patterson Lili, egy kékszemű és szőkehajú asszonyka, magyar születésű leány volt, de külföldi tournéja idején férjhez ment Patterson úrhoz, az impresszáriójához. Tizenöt éven keresztül lankadatlanul gyűjtötte az aranyakat és dollárokat, de most, hogy a hangját jóformán elveszítette egyszerre arra a szomorú meggyőződésre jutott, hogy nem tud megélni imádott hazája nélkül. Patterson úr időközben őseihez tért, s így a negyvenéves szép asszony kedve szerint alkudozhatott az opera igazgatójával. Lakást bérelt tehát a Teréz-koi úton. s ebédutánonkint vidám feketekávé-séanceokon gyűjtötte maga köré a barátait . . És Bártfay úr, aki egy siófoki kiránduláson ismerkedett meg a bájos Patterson Lilivel két hét alatt az összes feketekávézó urakat kitúrta a szép asszony szalonjából. Feledhetetlen délutánok voltak és Bártfay úr úgy érezte, hogy ifjúsága még egyszer föltámadt. Esténként együtt hajóztak ki a szigetre, néha pedig a Zugliget vadi'egényes erdőiben tettek fölfedező utakat, Boldogságukat csak a szliácsi telegramul zavarta meg, mely rideg szárazsággal jelentette, hogy Bártfayné asszony augusztus derekán végkép otthagyja az acélos forrásokat. . . * * * — Kimulattad magadat ? — kérdezte gúnyosan a fiatal asszony, mikor férjével a pályaudvarról befelé hajtatott. Bártfay úr gyöngéd hízelgéssel szorította meg a felesége kezecskéjét. — Mulatni, amíg te távol voltál. — kiáltott föl megbotránkozva. — Többnyire csak hideg fölvágottat vacsoráztam, mert ahhoz sem volt kedvem, hogy a vendéglőbe elmenjek. Ha tudnád, mennyire hiányoztál ! Négyszer is telegrafálni akartam, hogy szakítsd félbe a fürdőzésedet és jöjj haza. Elhiheted, hogy nem volt becsületes ember, aki a szalmaözvegységet kitalálta ... — Jól betanultad a mondókádat, az bizonyos — szólott Bártfayné csodálkozva. A fiatal asszony hazaérve, egész sereg harmatos rózsát talált az ebédlőben és a szalonban. Értelmetlenül nézte a gyöngéd ajándékot s kissé megindulva mondotta : — Azt hiszem, hogy másokat fosztottál meg a kedvemért,. . Minek kényeztetsz az ilyesmivel ? Megbánnád, ha nagyon is hozzászoknám. Bártfay úr szemrehányó pillantást vetett bájos kis feleségére. — Margit, legyen elég ebből a hangból ! Két évig eleget bosszantottuk egymást, itt az ideje, hogy igazán boldogok legyünk. Ha tőlem függ, nem lesz többé olyan kívánságod, ami előre teljesítve ne volna. — Beteg vagy ? — kérdezte Bártfayné kissé aggódva. Mikor a fiatalasszony másnap délben ismét a második feleségre célzott, Bártfay úr nem vágta a földhöz a borospalackot, hanem gyöngéden megcsókolta az ideges asszonykát. És mikor negyednap szétszórtan hevert a földön az íróasztal valamenynyi írása, a jó férj nem rohant el hazulról, hanem okos felsőbbséggel vonta magához hóbortos kis feleségét. — Hát örökké félteni, gyanakodni fogsz ? Miért keseríted el mindkettőnk életét az ilyen együgyű föltevéssel ? Tudod, hogy szeretlek és bármiképp kínzol, örökké szeretni foglak. .. Bártfayné ekkor sírva fakadt és később ráhajtotta a fejét az ura vállára... És délután, míg Bártfay úr Patterson Lilinél feketézett, ezt írta zokogva az édesanyjának : “Öli drága jó anyuskám, milyen boldog vagyok. Az uram jobban szeret, mint valaha — és tudom hogy senkit sem szeret rajtam kívül. .. Mennyire tévedtél, drága anyuskám, mikor valaha Károlyra rosszakat mondtál”.
