Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-04-07 / 14. szám

VI. 14. sz. 1056 április 7. KANADAI MAGYAR.VaO MAGYAROK SEGÍTETTÉK NYUGATRA MENEKÜLNI A TEMESVÁRI ROMÁN MUNKÁST ~~o-A Romániához csatc't Erdélyből és Bán­ságból igen ritkán tud valaki Nyugatra me­­nekü’ni, ezért különös érdekessége van egy temesvári román szakmunkás január köze­pén történt szerencsés menekülésének, amit a magyarok ön etlen segítésének köszönhet. Az illető 30 esztendeje volt már szakmunká­sa a temesvári vasúti műhelynek, mai nevén a Fabrica Europeans de Locomotiv gyárnak. Aránylag jól is keresett : havi 900 leit és kb. 200 lei prémiumot, ami szerinte egyike a leg­magasabb munkásfizetéseknek.. De mert nem volt hajlandó számos felszólítás ellenére sem belépni a kommunista pártba, egy kifogásolt munkája miatt szabotázs címén lefogták, a Lima Parkban elhelyezett “milicia” — a ro­mán “ÁVO” — megkínozta, fogait kiverte, a román hadbíróság pedig két évi börtönre ítélte, amit le is ült. Tűrhetetlennek találván helyzetét, 1956 január közepén Makó kör­nyékén átszökött a román-magyar határon, noha csak törve beszél magyarul. Szerinte csak Kürtös-Curtici és Nagycsanád vidékén vannak drótakadályok, máshol nincsenek ezen a vidéken. A határszéli magyar község­ben megszólított egy öreg magyart, aki be­vitte házába, megvendégelte, 60 forintot is adott neki meg egy ajánlólevelet Szegedre, továbbá" egy kapát és gereblyét, kitanítva, hogy ha őrjárattal találkozik, kezdjen a me­zőn azokkal “dolgozni”, így nem lesznek rá figyelmesek. Megmondták neki, hogy min­denütt csak öreg emberekkel álljon szóba, mert azok közt nincs kommunista. így is tett. Szegeden egy magyar család megint ven­dégül látta s megváltották a vasúti jegyét Budapestre, egyben újabb ajánlólevéllel is el­látták. Budapesten ugyanez megismétlődött, az ottani magyar megváltotta a jegyét Győ­rig s kioktatta, hogyan juthat el gyalog Sop­ronba. Ott egy öreg magyar újra elkalau­zolta egy alkalmas átszökési pontig, úgyhogy szerencsésen Ausztriába jutott, még hozzá ismét ajánlólevéllel ellátva. A többi már könnyen ment: a merész román kijutott Né­metországba is. ahol munkatársunknak a fentieken kívül még a következőket mon­dotta : ‘A Bánságban, aki nem kommunista, úgy a magyar, mint a román, sajnálja egymást. Itt a magyar és a román paraszt sohasem veszekedett egymással. Most sem szidják egymást, Nincs “büdös oláh” és “disznó ma­gyar’. Akire a kommunisták ráfogták, hogy a rendszer ellensége, az mind Szibériába ke­­rü t, bármi is volt a nemzetisége. Főleg a svábok földjeibe, házaiba ültek Beszarábiá­­ból, Moldovából jött román “telepesek”, akik hihetetlen piszkosságukkal tették magukat népszerűtlenné. A kommunisták karriert csináltak. így pl. egy Varga Ferenc nevű 53 éves munkás pár hónapi pártiskola után mérnöki címmel tért vissza Kolozsvárról s most ő a gyári szakszer­vezeti elnök. Egy Tóth Mihály nevű egykori fuvaros 1949-ben “prefect” (főispán) lett Temesvárott, utóbb kerületi (rajon) tanács­elnök. ö vette el a román telepesek részére a németek, magyarok, de még egyes romá­nok földjeit és házait is. A gazdasági helyzet nagyon nyomasztó, a szegény emberek babon és krumplin élnek. Egy kg fehér kenyér 5 lei, Magyarországon feketén 8 forintért vettem kilóját. Egy kg szalonna 10—20 lei, hús 12 lei, egy liter bor 10 lei. Tojás nem kapható, azt a kommunista urak eszik meg. A gyári kantinban egy heti ebéd ára 50 lei volt, de ezért csak bablevest adtak naponta. Bezzeg a kommunista veze­tők kantinjaiban minden volt, ők mindent megkaphattak ! Magyarországon a városokban jobban öl­tözködnek, mint Temesvárott, de a falvakban a magyar parasztság öltözködése is nagyon rongyos, akárcsak a Bánságban. Az üzletek kirakata Magyarországon valamivel maga sabb színvonalat mutat. Az Ausztriából ki­vonult orosz csapatok egy része Romániába került, ezek ott garázdálkodnak. Temesvár közelében, a mosnicai ,és aranyági erdőben rablóbandák is működnek.” A menekült munkás megrendítő esetet mondott el, amely 1948-ban az ő lakása kö­zelében történt egy Vogl nevű korcsmáros családjával. Ennél két napig fizetés nélkül ettek-ittak orosz katonák, akik aztán erősza­kot követtek el a korcsmáros feleségén és két leányán. A szerencsétlen ember mind a hár­mat megölte, borotvával metszette el a nya­kukat, majd maga is öngyilkos lett. Búcsú­levelében ezt írta : “Ez a szabadság ! örül­tem, amikor a német elment, de jött helyet­tük az orosz. Még rosszabb lett a helyzet.” (FEP.) >*+**+ ÄZ AMERIKÁI BEVÁNDORLÁSI HIVATAL BETEKINTHET A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÓ TITKOS IRATAIBA Uj kormányrendelet jelent meg, amely a Tárxada'o n­­biztosító Hivatal eddigi szabályzatát megváltoztatva, felha­talmazza az igazságügyminisztert, hogy a Nyugdíjbiztosító Hivatal titkos irataiba betekinthessen. Az uj rendeletet 1955 december 20-án adták ki és az a célja, hogy a Bevándorlásig Hivatal könnyebben nyomozhassa ki az országban törvény­telenül tartózkodók címadatait. Amikor 1935-ben a Társadalombiztosító Hivatalt felállí­tották, a Hivatal igazgatója kijelentette, hogy a törvénynek megfelelően, a nyugdíjbiztosításra vonatkozó iratokat bizal­masan fogják kezelni. 1952'-ben azonban a kongre szus elfo­gadta a McCarran-Walter törvényt — Truman elnök vétója ellenére — és ez a törvény megs .untette az iratok t itkossá­gát az igazságügyminiszterrel szemben. A Bevándorlási Tőr­­vér,y megköveteli ugyanis, hogy a Társadalombiztosító igaz­gatója figyelmeztesse az igazságügyminisztert, valahány­szor külföldi állampolgár részére uj kártyát állít ki. Ezen felül a Biztosító Hivatal köteles az igazságügyminiszterrel az illető idegen személyazonossági és lakóhelyére vonatkozó adatokat is közölni. Az American Council of Voluntary Agencies for Foreign Service, amelyben a Common Council for American Unity is képviselve van, nyilvánosan fejtette ki aggályait a titkos információk bevezetésével szemben, mire a Bevándorlási Hi­vatal főnöke, J. M. Swing tábornok, azt válaszolta, hogy “az Egyesült Államok polgárainak és az országban törvényesen tartózkodó külföldieknek csak a javára szolgál, ha a törvény­telenül ittartózkodó külföldinek az az igénye, hogy adatait a Társadalombiztosító Hivatal bizalmasan kezelje, az általános érdekkel szemben csorbát szenved.” A Társadalombiztosító Hivatal igazgatója, Charles I. Schottland, hivatkozva arra az 1935-i fogadalomra, hogy az adatokat bizalmasan fogják kezelni, ezzel szemben úgy nyi­latkozott, hogy “minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a fogadalomhoz hívek maradjunk és a legvégsőbb határokig kitartunk amellett, hogy a Társadalombiztosító Hivatal ada­tait csak a Hivatal vagy azzal szorosan kapcsolatos intézmé­nyek használhassák, mások pedig csak akkor, ha nemzetünk biztonsága forog kockán.” Ha lapunkkal meg van elégedve, mondja el másnak is ! Ha panasza van csak velünk közölje. • <wwwvwc^www< VÉDJE A CSALÁDIÁT Költőink az emigrációban Csighv Sándor : SZOMORÚ VASÁRNAP Merengek az alkonyaiban : szomorú vasárnap. Vágyaimra leselkednek szürkesubás árnyak. Gond betyárok rézfokosa suba alatt rejtve. Sose tudom melyik percben kólint vele fejbe. Jobb lenne ott Eger táján pincékben megbújni s a gondoknak Bikavérrel takaródét fújni. Ne lenne a magyarnak több szomorú vasárnap, pusztulnának el örökre a szuronyos árnyak. Akkor amit olyan régen keservesen várnak, litániás lenne újra s dalos a vasárnap. Zilahi Farmos Eszter : SÍRJ... Sírj, ha úgy érzed, hogy sírnod kell, — van reá elég okod, — Nevess, ha nevetésre ingerel egy semmiség, hisz a robot jobban elviselhető, ha fény villan fel benned, — bár árnyak követik — ha éltet egy eszme, mely célt ad s lelkesít. De jaj! ha a közöny lesz úrrá rajtad s mint koldusa a tettnek, vágynak hurcolod az éveket . . s üres lelkedből tűnőben már a múlt emléke, a reménység s a régi hazaszeretet. OLVASD A KANADAI MAGYARSÁGOT a szabad világ legbátrabb hangú, pártokon felüláiló magyar hetilapját! AZ UJ "LYSOL” NEM MÉRGEZŐ! ÁRTALMATLAN ! Az uj “Lysol” Kanada ve zető fertőtlenítő- tisztító jt nem mérgező, ártalmatlan, de megtartotta régi, világ­híres baktérium-ölő hatá­sát. A “Lysol” alapos tisz­tító és fertőtlenítő ereje biztosítja egész háztartá sát a. lappaügó betegségek kórokozóival szemben. LYSOL TISZTIT FERTŐTLENÍT SZAGTALANÍT Kapható gyógyszertárban ! minden Mindketten élvezni fogják az étkezéseket Pablum készítményekkel ! Minden perc a boldogság lap­pét nyújtja, ha gyermekünk élvezi az ételét. És egy megelégedett étkezés éppen úgy növeli a biztopság­­érzetét, mint a jó egészségét. Ezért1 olyan fontos a Pablum készítmény. .. könnyen e­­mészthető és a baba igen'sze­­reti. Mint minden jó készítmény­nek. így a Pablumnak is sok az utánzója, de ha gyerme­künkről van szó. semmi más, csak a valódi Pablum a jó. Öröm a baba étkezése, — ha valódi Pablumot vesz. Négyféle Pablum készítmény van : Kevert-, Rizs-, Zabpe­­hely- és Árpagyöngy. PABLUM KÉSZÍTMÉNYEK A Kanadai Johnson & Co. Vállalat által forgalomba hozva. NEM VALÓDI PABLUM ENÉLKÜL ,---­^PABLUM^ *T. M. Iteg’d. Nagy István : HOGYHA JŐ AZ ESTE Béla deák : MAGYAR KÖLTŐ VAGYOK Lelkesen, daccal, hévvel, uj vágyakkal, citerás zenével és pasztellszínekkel: borongós lilával, ünnepi bíborral, tüzes, menyecskevérű borral vágyó, álmodozó, bús dalokat írok és sírok. Égek, forrok belül, pirosán lángolok. Gyújtani szeretnék ! Égetni szeretnék! Felperzselni minden régi szalma-átkot, csak a dacot hagyni, ami fáj és csakazértis konok... De mire eljutok odáig, hideg, erőtlen, szürke hamu vagyok. kAAA A A AAAAAAAAAAAA Pintér Borbála : JUTALOM Kit feledtek el hamarább ? Ki a fényűző horda talpát nyalta ? Vagy, ki a szenvedőket felkarolta ? Ugyan ! Kit a sírba martak. Jóságodért napi béred, Türelmed s kínszenvedésed. Ezzel aztán bőven látnak. Tőlük bizony éhen halhatsz. Ennyit szántak eledelül, Jutalmaznak szüntelenül. Hogyha jő az este. Búban elmerengve, Néma fájdalommal Csak Reád gondolok. Fáj az egyedüllét S ha rámhull az emlék Féltő rajongással Terólad álmodom. Hallom kacagásod Fojtott sóhajtásod S ajkad édes ize Elömlik a számon. Hajad simogatom Kék szemed csókolom Dallamos neveddel El-el játszadozom. És mesélek Neked Virágról, madárról, Égi boldogságról, Hogy kedvedet leljed. S boldog vagyok Veled A csendes éjjelen, óh. de az ébredés Elűz minden mesét. S nem találom helyem. Lázas, szédült fejjel. Felkavart lelkemmel Újra csak kereslek. Hogyha jő az este, Rád várok epedve Oly árva kis szobám, Jöjj vissza Violám. ♦ ♦ I I | I ♦ I PÍ I ♦ ♦ I I ? V. ■I ' : NYOMDA VALLATUNK A MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy hipunk nyomdája meghívók, esküvői- és gyászjelentések, üzleti levelek, rophatok, könyvek és újságok stb. kiszedését és kinyomását a legszebb kivitelben, olcsó áron vállalja. )96 Dovercourt Road Telefon : LE. 6-0333 i y f P; I i M ;« I i i Ü P fi i FIGYELEM! NÉZZE MEG A TE1Y-EEN EZT Ä HÁROM POMPÁS AUTÓT u párosítsa az ikreket VERSENY KEZDJE EL MÉG MA ♦ : c* I I r7 i ♦ ♦ ♦ * ♦ I I ♦ ♦ ♦ 1956-os BUICK 1 ajtós RIVIERA “HARDTOP” Y 1956-os MERCURY CUSTOM 4 ajtós “HARDTOP” A “párosítsa az ikreket” VERSENY TELJES NYEREMÉNY LISTÁJA 1956-os BUICK R.C.A. 4 ajtós Riviera “Hardtop” 21’ Színes TV készülék. 1956-os MERCURY Custom Három j.ógszekrény-mosó-1 ajtós “Hardtop” gép-szárítógép kombináció. 1956-os DODGE Custom Öt televízió készülék. Royal 4 ajtós Sedan. Készpénz díjak. Jó mulatság résztvenni a versenyben ! Még jobb nyerni ! 1956-os DODGE CUSTOM ROYAL 4 -Ajtós SEDAN-PHAETON A megoldás ez : Párosítsa a fényképeket 80 hibátlan iker­­pár-ba. Mulatságos és könnyű,., vágja ki a fényképeket... hason­lítsa őket össze.. . és párosítsa a megfelelő keretbe, amelyet naponként közlünk a ‘ Telegraméban. Nem föltétlenül szük­séges, hogy az összes közölt iker fényképeket párosítsa, úgyis nyerhet... a verseny szabályai szerint a hibátlanhoz leg­közelebb álló pályázatok nyerik el a pályadíjakat. ♦ Rendelje meg a TELY-t megszokott újságárusánál, ha házhoz akarja küldetni írjon vagy telefonáljon a “The Telegram” címére : Bay and Melinda Sts., Toronto 1-, vagy rendelje meg az utcában működő újságkihordó fiúnál. ♦ ♦ Ü ♦ ♦ I 1 8 í I ♦ i k/ ♦I

Next

/
Thumbnails
Contents