Kanadai Magyarság, 1956. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-07 / 1. szám

/ Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. &M4u Uok C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Rd., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. Awwwwwywww Edited and Published at 996 Dovercourt Rd., Toronto VI.. évfolyam 1. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1956 január 7. HARCIAS HAHGUIAT A FRANCIAORSZÁGI VÁLASZTÁSOK r. A KÖZELKELETEN “Fel kell készülni a védelmi harcra” — mondotta Ben Gurion izraeli miniszterelnök újévi parlamenti beszédében, amelyben részletesen kifejtette véleményét a közelkeleten készülő, s minden pillanatban kirobbanással fenyegető hábo­rúról. Pontonkint felsorolta vádjait a különböző arab orszá­gok kormányai ellen, a támadások során megölt polgári egyé­nek számát, a szuezi csatorna elzárását, az egyiptomi fel­szerelést, stb. Beszédének legérdekesebb része az volt, amely­ben részletesen leleplezte azokat a szovjet mesterkedéseket, amelyek mögött az áldatlan és senki által nem óhajtott ha­di készülődések mögött rejlenek, majd azt a reményét fejezte ki, hogy az USA által Ígért fegyverküldemény, amely a szov­jet által Egyiptomnak szállított hadianyagot van hivatva el­lensúlyozni, nemsokára megérkezik. A közelkeletről érkező minden újabb hír — akár arab, akár izraeli részről, illetve akár arab, akár francia részről érkezik, azt mutatja, hogy a Szovjet elő akarja készíteni a maga pozícióját Északafrikában, akár a hideg-, akár a meleg­­háború céljaira. Ha józanul próbáljuk mérlegelni az esemé­nyeket, nyilvánvaló, hogy úgy Egyiptomnak, illetve Szíriá­nak, mint Izraelnek egyformán az az érdeke, hogy a nyugati nagyhatalmakkal jó barátságban maradjanak, mert mind­kettő a nyugatból, nem pedig a kommunistákból él. Az is nyilvánvaló, hogy az é,*zakafrikai törzsek természetes ellen­fele, .(ha egyáltalán van ilyen) a francia kormány lehet, poli­tikai barátja pedig esetleg a többi északafrikai bennszülött nép, de semmiesetre sem a szovjet. Ebből következik az, hogy minden északafrikai és közelkeleti ellentét mesterséges csel­szövés eredménye, ez pedig egyedül a világkommunizmusnak áll az érdekében. Ezért örömmel kell üdvözölnünk Eden brit miniszter­­elnök azon kijelentését, melyet egy külpolitikai pártközi kon­ferencián mondott, hogy visszautasítja Gaitskellnek, a Labour párt vezérének,azon javaslatát, hogy a brit kormány a szov­jetet kérje fel “békeközvetítésre” a közelkeleten. Gaitskell igen gyenge politikai tájékozottságról tett tanúságot ezzel az ajánlatával. ,WAVWAVAVWWiVAWAVW/A,^AVl,AVW/AWW. A SZOVJET VEZETŐK ÉLES TÁMADÁSA PEARSON KANADAI KÜLÜGYMINISZTER ELLEN--------------o-------------­Krnscsev karácsonyi beszédében, — melyre lapunk más helyén már kitértünk, — különös eréllyel támadta L. Pearson kanadai külügyminisztert azért, hogy a keletázsiai szovjet propagandakörút alkalmából elmondott beszédeket hazugnak minősítette, s hogy kijelentette, hogy Kruscsevék nagyon kevésre becsülik a keletázsiai népeket, ha azt hiszik, hogy azok elhisznek minden a valósággal homlokegyenest ellen­kező kijelentést. Pearson külügyminiszter nagy optimizmussal indult el az ősszel szovjet kőrútjára, de amint a napok teltek, egyre csalódottabb és keserűbb kijelentéseket kellett tennie, ame­lyeknek cs^k természetes betetőzése volt az a — szerintünk túlzottan enyhe — kritika, amelyet az ottawai parlament­ben gyakorolt Kruscsevék aljas hazugságai felett. Meg va­gyunk győződve arról, hogy a külügyminiszter most már személyesen is meggyőződött aiTÓl a szomorú igazságról, amit mi már annyiszor ismételtünk, hogy hiábavaló dolog a kommunistáknál igazságot, vagy megegyezési lehetőséget keresni. Csodálkoznunk kell a torontói sajtóban megjelent ismé­telt cikkeken, amelyek Vöröskína Kanada részéről való elis­merését sürgetik azzal, hogy ha az USA erre nem hajlandó, Kanadának kell az első lépést, akár Amerika akarata ellené­re is megtenni. Aki eddig nem látta, az a most elhangzott szovjet fenye­getések hatása alatt rá kellett, hogy ébredjen, hogy Vörös­­kínát és a többi kommunista országot nem elismerni kell, ha­nem ellenkezőleg, a legkisebb kapcsolatot is meg kell velük szakítani. Éppen elég szomorú volt a vaj-ügyről olvasnunk. Éppen elég elhamarkodott lépés volt a vörös szatelliták UNO- tagságának elismerése és minden józan embernek nagyon fáj, hogy éppen Kanada volt az, amelyik ebben a teljesen el­hibázott akcióban a vezető szerepét elvállalta. Kérjük a kül­ügyminiszter urat, ne hallgasson a szenzációért, vagy talán méginkább naivitásból a kommunisták nótáját fújó újság­írókra. ők nem tudják mit cselekszenek. De Pearson külügy­miniszter most volt a Szovjetben. Tudnia kell, hogy minden kanadai dollárból robbanóanyag készül, amelyet többek kö­zött Kanadára fognak ledobni, — vagy rabszolgalánc, amelyet mi fogunk viselni.-----------o----------­A most megtartott franciaországi válasz­tások — noha végleges eredmény még nem áh rendelkezésre — ugyanazt a képet mutat­ják, mint a háborút közvetlenül követő idő­ben. Úgy a baloldali, mint a jobboldali pár­tok mandátumainak száma megszaporodott, s míg a kormányalakítás továbbra is a kö­zéppártok kezében maradt (Faure és Mendes France pártjai) addig megerősödött a kom­munisták parlamenti képviselete és uj, ko­moly politikai erőként jelentkezik Pierre Poujade jobboldali pártja. Poujade, egy har­mincnyolcéves ötszörös családapa, először mint a kiskereskedők szószólója jelentke­zett a porondon, s a szerinte túl súlyos adók eltörlését követelte. Politikai programmja nem sok újat hoz és nem jobboldalibb, mint a ma már felszámolt De Gaulle-féle mozga­lom volt, de politikai módszerei súlyos kri­tikát váltanak ki közép- és baloldali köbök­ben egyaránt. Ugylátszik, hogy egyre kiemel­kedőbb szerepe lesz a francia politikai élet­ben. A kommunisták képviseletének előretörése Franciaországban arra a súlyos elégedetlen­ségre jellemző, amelyet a nép tanúsít a kap­kodó és pozitiv programm nélküli vezetők­kel szemben. Míg a bolsevisták tényleges szá­ma néhány év alatt majdnem felére csök­kent Franciaországban, addig a képviselők száma 99-ről 108-ra emelkedett a mostani választáson, annak jeléül, hogy a legrosszabb politika, amit egy ország kormánya folytat­hat, az ei'élytelenség és a széthúzás. A francia választások végeredménye — amint lapzártakor értesülünk a következő.: Faure-párt (jobbközép) 193 mandátum, Men­­des-France radikális pártja a szocialistákkal együtt : 156 mandátum, kommunisták 151 mandátum, Poujade jobboldali pártja 49 man­dátum. Az uj kormányt valószínűleg valame­lyik szocialista pártvezér, Pineau, vagy Guy Mollet fogja megalakítani próbálni. Az a tény, hogy a kommunista képviselők száma ilyen mértékben megnövekedett, Európa jö­vője számára súlyos veszélyt jelent, mert a nyugati hatalmak ezekután már csak akkor számíthatnak Franciaország politikai tá­mogatására, ha az egész francia kormány­zási rendszerben mélyreható változás követ­kezik be. Emlékeznünk kell arra, hogy az olaszországi fasizmust és a németországi hitlerizmust szintén hasonló politikai balfo­gások sorozata előzte meg.------------------------o-----------------------­A NÉMETBARÁT SAAR-VIDÉK miniszterelnöke Hubert Ney lett, aki bemu­tatkozó beszédében a Németországgal való egyesülés mellett tett hitet. A parlament el­nöke az a Henrich Schneider lett, akinek po­litikai pártját, mint uj-náci pártot, a fran­cia közigazgatás a legutóbbi választásokat megelőzően törvénytelennek nyilvánította. A parlamenti választások alapján a Saar-vidé­­ket három németbarát párt koalíciója fogja kormányozni. Ney elnök egyébként ellentét­ben áll Adenauer nyugatnémet kancellárral, aki a maga részéről eredetileg az önálló és Németoi’szágtól független Saar-vidéki kor­mányzás mellett tört lándzsát.-----------------------o-----------------------­AZ OTTAWAI SZOVJET KÖVETSÉGET tűzvész pusztította el újév napján. Az isme­retlen okból keletkezett tűznek emberáldo­zata nem volt, de maga az épület teljesen leégett és berendezése elpusztult. A tűzoltók munkáját nagyban akadályozta az, hogy az épületben felhalmozott sok tonna súlyú irat­tárat a követség tisztviselői sajátkezüleg hordták ki, s az iratokat tartalmazó ládák­hoz egyetlen kanadait sem engedtek hozzá­nyúlni. A szovjet tisztviselők természetesen a tűzoltókat vádolták azzal, hogy az oltási munkálatokat túl lassan végezték. Kérdéses, hogy az ügynek lesz-e még további folyta­tása. MOSZKVA REAKCIÓJA------------0-----------­Eisenhower karácsonyi beszédében hang­súlyozta, hogy a nyugati népek együtt imád­koznak a szovjet megszállás alatti keleteuró­pai népek felszabadításáért. Ez alkalmat adott Kruscsevnek, hogy durva támadást in­tézzen az amerikai elnök ellen. A szovjet saj­tó. részére kiadott beszédében legalább há­rom fordult elő minden mondatban a “nyu­gati imperializmus” melynek látható feje is­mét Eisenhower. Kruscsev többek között ki­jelentette, hogy a “szovjet ugyan nem di­csekszik katonai hatalmával” —• de mégis — “jó volna, ha a nyugati népek eszükbevésnék a szovjet hidrogénbombát, melynek ereje, mint ő mondta, sokmillió tonna ekrazittal egyenlő” Hozzátette a kommunista pártve­zér, hogy Eisenhowernek azon karácsopyi üzenetét, hogy a keleteurópai népek felsza­badítása a nyugat feladata “beavatkozásnak” tekinti a kommunista országok belügyeibe, mert “a történelmet visszafordítani nem le­het és közép és Keleteurópában többé nem lehet a kapitalizmust visszaállítani”. Krus­csev szerint a genfi szellemmel nem lehet összeegyeztetni azt, hogy nyugati államfők a keleteurópai kommunista államok felszaba­dításáért imádkozzanak. Az általános lefegyverzésről szólva pedig azt mondotta a derék Nikita, hogy a szovjet sohasem hajlandó nyugati ellenzést enge­délyezni a saját légiterében a fegyverkezés, illetve lefegyverzés felett, továbbá, hogy a NATO, SEATO és a bagdadi védelmi egyez­mény támadó,és gyarmatosító jellegű szer­ződések láncolata. Végül hozzátette, hogy az ázsiai népek most mái- feltámadtak és rá­ébredtek a kommunizmus hatalmára és nagy­szerű teljesítményeire. Mindez csak arra jó, hogy szétfoszlassa az utolsó illúziókat is éspedig úgy nyugaton, mint a bolsevizmus által fenyegetett ázsiai népek körében.-----------------------o-----------------------­A MEGBÍZHATATLAN SZOVJET VEZETŐK MIT VÁRHATUNK AZ UJ ESZTENDŐTŐL? A “szeretet és béke” ünneplésének igazi lényegéből nem sok jutott a világnak. Formóza térségében folyik a harc, Laosban és Malayában uj fejezethez érkezett a partizánhá­ború, a Szentföld éjszakáinak csendjét géppuskatűz veri fel, Északafrikában, Cyprusban bombák robbannak, a maradék Európát a bizonytalan jövő feszültsége üli meg, Kelet és Nyugat egyaránt hangos a fegyverkopácsolás zajától. Az ujesztendő nem sok ujjal biztat. Az elmúlt évek meg­oldatlanul hagyott problémái, előre vetik árnyékukat a kö­vetkezőkre is. A világ vezető személyeinek megnyilatkozá­saiból — ünnepinek szánt szózataiból — legalább is erre kell következtetnünk. LONDON : Erzsébet királynő karácsonyi szózatának alapgondolata, a béke megőrzése, a népek testvéri megértése, a gazdasági jólét és fejlődés volt. PARIS : Franciaország a januári választások hangulatában és az északafrikai harcok befolyása alatt áll. A lármás karácsony­ban és véres évfordulón elfelejtettek üzenni az illetékesek és kölcsönösen nem sok jót kívántak az ujesztendőre. BONN : Adenauer kancellár az ország egyesítésében, a nyugat­­európai közösségben való, megmaradásban és a kommuniz­mus elleni küzdelemben jelölte meg kormánya és a német nép jövőévi programmját. Elutasította a Szovjet által feltételként szabott semle­gesség gondolatát, mert : “Semleges Németország nemcsak a német nép, hanem egész Európa szabadságának végét je­lentené. A semlegesség álarca alatt egyesített Németország, az ország és Európa szov jetizálásával egyenlő”. MOSZKVA: Kruscsev a “Legfelsőbb Szovjet” ülésén megismételte Nyugat-ellenes kirohanásait. Szabadságot követelt az ázsiai és afrikai népek számára és további rabságot ígért a leigá­­zott európai nemzeteknek. Ezt a kommunista ideológiával is nehezen megmagyarázható felfogást, a hidrogén bombával /aló fenyegetéssel igyekezett elfogadhatóvá tenni. PEKING : Mao-Tse Tung Formóza szigetének közeli felszabadítá­sát helyezte kilátásba és a nyugati befolyás ázsiai felszámo­lását sürgette. egyike Bulganin, újév napján a változatos­ság kedvéért az amerikai nép egészségére ürítette a poharát. Bulganin úgy tett, mint­ha nem is tudna Kruscsev multheti gyaláz­kodó hangú támadásáról Amerika ellen. Ki­jelentette, hogy a genfi szellem, illetve a kölcsönös megértés szelleme nem halt meg, hogy sor kell hogy kerüljön egy újabb négy­hatalmi megbeszélésre és hogy a népek kö­zött tartós béke, nem pedig háborús készü­lődés van kilátásban. De nehogy valaki hihessen abban, amit mondott, ugyanaznap egy belgrádi lapnak adott sajtóintervjú alakjában azt kürtölte világgá, hogy az amerikaiak azok, akik fegy­verkezéssel és a Közelkelctnek adott fegy­veres segítséggel uj háború magvát hintik el. Mindezt azonközben írta Bulganin, mi­alatt Jugoszlávián keresztül mennek Egyip­tomba a Szovjet, által küldött hadianyagot szállító vonatok. FORMÓZA : Csiang Kai Sek szerint : “Elérkezett az idő, amikor meg kell indulnunk a szárazföldi Kína visszafoglalására, Moszkva kommunista ügynökeitől megszabadítjuk a kínai népet”. RÓMA : A pápa karácsonyi szózatában, a népek és államférfiak lelkiismeretére hivatkozva, igazságos béke megteremtését sürgette. Követelte a veszedelmes méreteket öltött fegyver­kezési verseny, az atombomba kísérleteknek a háborús al­kalmazásának azonnali beszüntetését. WASHINGTON : A Kongresszushoz intézett újévi üzenetre csak január 5-én kerül sor. Külpolitikai vonatkozásaira azonban Eisen­hower elnöknek a Vasfüggöny-mögötti népekhez intézett, karácsonyi szózatából következtetni lehet. “A rabnépek bé­kés felszabadítása az USA külpolitikájának alapgondolata volt, ma is az és az is marad mindaddig, amíg azt meg nem valósítja”. OTTAWA :------------------------o--------------;--------­AZ ELSZAPORODÓ POSTAI LOPÁSOK elkerülésére a kanadai kormány távolból irá­nyított ellenőrző készülékeket fog bevezetni nagyobb postahivatalokban, -amelyeken át egy televizió-szerű szerkezettel látni lehet, hogy a postaszortírozó alkalmazottak mit csinálnak. A készülék gyakorlatban nagyon hasznos lehet, bevezetése ellen mégis tilta­kozik a kanadai közvélemény, mert az alkal­mazottak munka közben való állandó “látha­tatlan ellenőrzése” az egyén szabadságának megsértését jelenti és állandó félelemre ve­zethet. Másrészről igazán csak szokás dolga, hogy valaki a főnök, vagy a “gép-főnök” el­lenőrzése mellett dolgozik-e. A saj tó ezzel kapcsolatban természetesen az Orwell ‘1987” című világhírű regényét idézi, amelynek rabszolga-államában tudva­levőleg a mindenkinek minden tettét egy gép ellenőrzi, s az egész államot a láthatatlan, de mindenütt jelenlévő “Big Brother”-től való rettegés tartja fenn. Massey kormányzó megelégedéssel tekintett vissza az ?lmult 1955-ös esztendőre. Bízik abban, hogy 56 sem lesz rosszabb és ebben a reményben sok szerencsét és minden jót kíván Kanada lakosságának. St. Laurent miniszterelnök ezeket mondotta : “Igaz, hogy zavaros világban élünk, de az is igaz, hogy ismét elmúlt egy esztendő, anélkül, hogy egy újabb világháború borzalmaiba «adródtunk volna. A bizonytalan ujesztendő sok nehéz prob­­émát rejteget. De voltak problémáink a múltban is és ahogy ikkor megbirkóztunk azokkal, most is meg fogunk, hisz so­hasem voltunk még olyan erősek, mint éppen most. Egysé­ges, bátor és vállalkozó szellemmel, bizalommal tekinthetünk a jövőbe, akár mit is rejteget az számunkra”. Drew ellenzéki vezér szerint : “Minden a nemzetközi helyzet alakulásától és a béke fenntartásától függ. Viszont tudomásul kell vennünk, hogy messze vagyunk az egyeseket és népeket megillető igazság győzelmétől, a tartós béke osz­lopaitól”. E rövid áttekintés után úgy érezzük, hogy az uj eszten­dő, csak akkor lehet igazán “uj”. ha az örök erkölcsi törvé­nyek, az élet minden megnyilatkozásában, az emberek érint­kezésében, bel-, kül- és nemzetközi politikában ismét mara­déktalanul érvényesülnek, ha az a szellem győzedelmeskedik, mely az igazság érdekében áldozatokra is képes és nem alku­szik meg, nem egyezkedik az alvilággal.

Next

/
Thumbnails
Contents