Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-09-17 / 36. szám

V. 36. sz. 1955 szeptember 17 4 KANADAI MAGYARSÁG MEGHÍVÓ A Szent Erzsébet r. kát. templom Halijában és alagsorában (Dundss és Spadina sarok Torontóban) tartandó TÁNCMULATSÁGRA A mulatságot búcsuestként rendezzük az Európába vissza­induló vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes tiszteletére. Hideg ételekről, valamint melegítő és hűsítő italokról gondoskodni fogunk. Kitűnő tánczenckar. Belépődíj személyenként : $1.00, páronként $1.50. Magyar Testvéreinket szeretettel hívjuk és várjuk. MHBK — CsöBK — MSzM. vezetői. EGYBEOLVADT A RIDOUT ÉS A CARSON INGATLANÜGYNÖKSÉG Szeptember 8-iki hatállyal egybeolvadt a Rirlout Real Estate Limited, Kanada legnagyobb ingatlanügynöksége és az ugyancsak hatalmas O. E. Carson ingatlanügynökség. Az uj cég a Ridout Real Estate Ltd. neve alatt fog tovább mű­ködni, s a torontói ágazat vezérigazgatója Mr. 0. E. Carson lesz. A Carson cég összes eddigi helyisége, valamint teljes ügynöki kara és személyzete mostantól a Ridout cég rendel­kezésére fog állani, s ezzel az ügynökök száma több mint 300 főre emelkedik, amelyből majdnem harminc magyar honfi­társunk. A cég az egyesülés után nemcsak közismert lakó­ház-eladási szolgálatát fogja kiterjeszteni, hanem külön erő­feszítéseket tesz arra, hogy már eddig is kiválóan működő ipari-, kereskedelmi- és üzleti közvetítői ágazatait kiíejlesz­­sze. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy ezekben az arány­lag újabb üzletágakban is számos magyar honfitársunk vesz erőteljes részt, ami főleg annak köszönhető, hogy a beván­dorolt magyar lakosság most már lassan nemcsak lakóházak vásárlására gondolhat, hanem egyre nagyobb mértékben vesz részt a komoly üzleti életben is. A Ridout cég, amely az elmúlt tíz év alatt Kanada leg­nagyobb ingatlanügynökségévé nőtte ki magát, uj szerveze­tében még erőteljesebben, még nagyobb eredménnyel fogja szolgálni a kanadai lakosság érdekét. A Ridout cégnek a to­rontói központon és nagyszámú helyi irodáján kívül hiva­tala van Peterboroughban, Kitchenerben, Guelphben, Hamil­­tonban, Londonban, Windsorban, Sarniában, Richmond Hűi­ben, Baridéban és Bowmanvilleben. Amikor örömmel adunk hírt erről az érdekes egyesülés­ről, felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy ennél a cégnél magyar nyelven, magyar kiszolgálást kaphatnak, s a tapasz­talat azt mutatja, hogy honfitársainkat csalódás soha nem érte. KÖNYVEKRŐL BESZÉLGETEK ILJA EHRENBURGGAL (Dr. Ráttkay R. Kálmán könyve). Az emigrációs magyar irodalom egyik szellemi elitje kétségtelenül Ráttkay R. Kál­mán, aki a lehetőség eszközeivel : szóval és írásban nagy felkészültséggel harcol a nem­zeti Magyarország feltámasztásáért. Most megjelent könyvében élesen bírálja a szov­­jctizáló módszereket és a reflektor fényével világít rá ennek az aljas, hazug ideológiának minden becstelen eszközére. Ráttkay ponto­san tudja, hogy mi a valóság s a finom gúny iróniájával készíti el azokat a statisztikai adatokat, amelyekkel fejbe bunkózza a szov­jet propagandát. Hogy a szép szavak és csa­lóka ábrándképek mögött ott áll az orosz kancsuka, a börtön, a bitó és lelkeket felörlő halálos félelem és mindannak lábbaltiprára, ami valamikor kultúrát, civilizációt és em­beri életet jelentett. Az írásmü Ehrenburghoz szól, aki él-írója és propagandistája a szovjetnek, de valójá­ban a még szabad népek lélekharangja, fi­gyelmeztető : ébren légy, s vigyázz magad­ra, amíg nem késő ! Mi, akik emigrációban élünk megszoktuk már, hogy csak amolyan szélmalom harcok, de némely szent hívő, mint amilyen az il­lusztris regényíró is megpróbálják a lehetet­lent. S lehet, hogy éppen az ilyen szentek fogják egyszer megváltani a világot. Vagy Isten az ilyen önfeláldozó szentekért bocsájt meg s nem pusztítja el a földet. Mi az utób­biban bízunk... * * * Ráttkay könyvével kapcsolatban két szép­séghibát nehézményezünk. Egyik az, hogy nem fordították még le angolra, a másik — a súlyosabb, — hogy írója fizikailag beteg s egy müncheni öregház lakója... A szellem óriásának hát ez az osztályrész jutott... Emigráns sors... Magyar sors ! író-kál­vária ... PRAKTIKUS ,AI LINÓLEUMOT .... I« A « LAKÓSZOBÁBA Kanada legszebb otthonaiban is megtaláljuk a Do­minion Linóleum Csempe padló bur­­, kolatot. Ennek ket­tős oka van: 1. Az újfajta linóleum­­szinek tökéletesen illenek a modern szalonba s 2. köny­­nyebb rendbetar­tani, mint a fa­padlót. , A Dominion Linó­leum Csempe szép­ségénél és egysze­rűségénél fogva [^) népszerű. Tisztítá­sa nagyon könnyű. TM DOMINION ^ i*(M LINOLEUM Cim : Dominion Oilcloth & Linoleum Ltd. 2200 luj St. Catharine St. East, Montreal (v ■---------------------------------’■n Kérek egy használati utasítást és egy szín­minta-kollekciót. KIADÓ LAKÁSOK Két bútorozott szoba apartment-ben KOSZTTAL és MOSÁSSAL kiadó 185 Sheridan Ave. Apt. 5. (Sheridan és College sarok). önálló 3 szobás, fürdőszobás apartment Yonge-on a Bloor-nál KIADÓ havi 75 dollárért. Tel.: WA. 1-6795 EGY SZOBA KONYHÁS bútorozatlan lakás KIADÓ. Érdeklődés EM. 6-6498 számon, vagy Seaton St. 147. sz. alatt este 7 óra után. /WWWWWVWWWWW.W ÁLLÁST KAPHAT GYORS- ÉS GÉPIRÓNŐT angol nyelvtudással reggel 10-től 6-ig felveszünk. Tel.: WA 1-7743 Név: ... Cim : Helység: SOK KISGAZDÁT TARTÓZTATNAK LE A hevesmegyei “Népújság” egyetlen számából (1955 júl. 31.) vesszük az alábbi híre­ket, amelyek megmutatják, hogy a kommunista rendszer miképen értelmezi a béke-szó­lamokat : ‘‘Büntető eljárás indult Új­vári Illés, Tarnaszentmiklós-i íakos ellen Termelő Szövetke­zet elleni izgatás bűntette miatt. Ugyancsak őrizetbevétei mellett indult eljárás Babus Lajos Gyöngyöstarján-i la­kos ellen, mert a Termelő Szövetkezetre rágalmazó és becsmérlő kijelentést tett. Nagyfejű Péter Gyöngyös­­prosz-i kulák ellen azért in­­lult eljárás, mert többszöri elszólitás ellenére öt hold ■'öldj én a kötelező másodve­­ést nem végezte el. Az aratás késői elvégzése I miatt indult büntető eljárás i Hangácsi György Egerszalók-i kulák ellen”. MAG ÉS AZ ÖRDÖG Irta : Székely Molnár Imre. így hívták : Mag. A falu suszter je és ha­­rangozója volt. Rabiátus, borivó ember, aki napszámba verte a feleségét. Egy vasárnap mise alkalmával hallotta Mag sajátmagának az ostorozását : — És elvisz az ördög végül meglásd, ha továbbra is ütlegeled azt a szegény asz­­szonyt... A falu népe előtt történt ez a megszégye­nítés, ami gondolkodásra kényszerítette a mindig kapatos embert. Pedig a pap nem mondta ki a nevét, csak azokról beszélt, akik mindig ütik-verik a feleségüket. Mag sokat gondolkozott a tisztelendő úr szaván. Hogy ő ilyen ember volna ? Na meg az ördög. Hideg borsódzott végig a hátán, mert amit a plébános úr mond, az csak igaz lehet. Egy este harangozás után, mikor lebotor­kált a csigalépcsőn s mégegy utolsó vizsgá­latra indult az örökmécseshez, a boltozat alatt, amely visszaverte kongó, kísérteties lépteit, félelmet érzett. Az ördög motoszkált a fejében és megremegett. Hirtelen meg is fordult a saját tengelye körül, mert úgy érez-' te, hogy valami megmozdult a hátamögött. Egyedül volt a templomban. Odakint már ré­gen bealkonyodott. S akkor csaknem térdre­­hullott ijedtében. Ott, az egyik szent szobra mintha megmozdult volna. Karja fenyegető­­leg emelkedett fel és Mag remegve keresett segítséget. Ekkor a kóru3 felől mintha han­gok törtek volna feléje. Magban akkor is benne volt a szokásos adag. Asszonyverés után volt és ezért annál­­inkább érezte a bűne súlyát. A kórus felöl pedig egyre erősebben gyűrűztek a hangok : — Elvisz az ördög Mag !. .. Még keresztet sem tudott vetni magára, úgy rohant ki a templomból. Még az ajtót is nyitva hagyta 'maga után, hogy ne hallja lel­kiismeretének ostorozó szavát. Dideregve, mint akit a láz ver ki, bújt be az ágyába és re­megve húzta feje fölé a takarót. Az asszony sírva rohant az ipa-napához és elpanaszolta újabb sérelmét. Megmutatta a véraláfutásokat, amelyek úgyszólván min­dennaposán ott éktelenkedtek a bőrén. — Mit tegyünk ? — ültek össze. Tanakodtak a falusiak és akkor az egyik ezt mondta : — Megkísértjük Magot az ördöggel. .. így történt, hogy ugyanazon az estén, mi­kor Mag a lelkiismeretétől űzetve rohant ha­za, az ördög ott bujt meg az ágya alatt. Lánc­cal, korbáccsal és mintha valóban a túlvilág­ról jött volna. Mag előtt egyszerre megdör­dült a mennyboltozat. Úgy hatott ez, mintha a kínok-kínjának jajszavai lebegnének kö­rötte és a lelkét verdesné egy szörnyű fenye­gető intelem : — Itt vagyok, az ördög. Érted jöttem, Mag ! Számolj le az életeddel ! Úgy érezte, hogy most már mindennek vé­ge van. A tisztelendő úr prédikációja, a szent ujja ma este s az az égi intelem a templom­ban, a kórus felől. .. S most ime, beteljesedett. Tudta, hogy miért jön a büntetés. — Soha többé — vacogta, de az ördög ke­gyetlen volt. — Készülj Mag, mert viszlek ! mondta az örökkévaló pokol hangja. A tüzes lángok mintha már-már sütögetnék a lelkét és jaj­­veszékelve kiabált segítségért. Mit akarsz tőlem ? — hörögte Mag a pokolbeli fajzat felé. — Elégtételt az asszonynak. Most már nem menekülhetsz, indulunk. A kapatos em­ber rimánkodásra fogta a szót : — Ne bánts, megjavulok — könyörgött. — Mit akarsz hát, hogy éljek ? — Nincs könyörület ! Magot kirázta a hideglelés, mint az epilep­tikus beteg fetrengett az ágyán, majd sírás­ba csukló hangon egyezkedni kezdett az ör­döggel : — Sosem bántom a Julist, csak még az egyszer hagyjál életben. — Nem, én most már viszlek — hangzott szakadatlanul a mélység szava. — Hát akkor sem engedsz, ha megeskü­szöm az Istenre ? Az ördög mozogni kezdett. Az Isten szava mintha visszaverte volna és Mag megérezte, hogy most egy pillanátra ő kerekedett felül. — Érted-e, ördög, hogy az Istenre mond­tam ? — Jól van hát — nyögött alól a pokol bi­rodalmának képviselője : — Sose bántod többé az asszonyt ? — Soha ! Úgy adjon üdvösséget az Isten ! — Elengedlek Mag, aludj békével. Mag a szörnyű küzdelem és a lélek nagy feszültsége után mély, horkoló álomba for­dult. S ettől a naptól kezdve a harangozó a meg­testesült jóság és a mintaférj példaképe lett. Julis asszonyt úgy kezelte, mint a himes to­jást és soha egyetlen korty italt sem hú­zott le. Büszke lett. Megváltozását úgy állította be, mintha az Isten és az ördög küzdelméből ő került volna ki győztesen : — Én vagyok a megszállott ember — mon­dogatta, — akiben Isten megnyilatkozott és visszaverte a pokol hatalmát. — Vissza ám az ipád ! — modta neki egy­szer az egyik legény. — Micsoda ? — hördült fel. — Az ipád, az ördög ! .. .. Mag megcsúfolva érezte magát. Máskor már ütésre lódult volna a keze. A legény pe­dig kérlelhetetlenül folytatta tovább. — Kenden röhög az egész falu. Julis asz­­szony itt beszélgette el a múlt éjszaka a kút­­nál a maga javulását. Hogy gyávább lett a nyúlnál, mikor az ipád kolömpolt az ágy alatt. Az volt a kend ördöge. .. Magban szörnyűt fordult a világ. Elvonul­tak előtte a sunyi tekintetek, amelyeket ed­dig a tisztelet megnyilatkozásának vélt. Már hallotta is, amint összeröhögtek utána távo­lodóban. — Hogy én ?. .. Hogy az ipám ?. .. Most aztán egyszerre megtudott mindent, a csúfságot, ami őt érte. Ismét kijött belőle az ördög. A kocsmába ment. Mikor kellőkép elkészült, hetyke, egyenes léptekkel ment a háza tája felé. Biztos volt a dolgában : — Na még ma Utoljára — mondogatta — s aztán vigyen el az ördög. . . Julis asszony sommásan kapta ki az ütle­gelhet ezen az estén. Már ismét az utcaajtó­ban volt, mikor Mag utána kiáltott : — Gyere ide asszony, beszédem van ve­led ! Hát engem akartál te megnevelni ? Most megkaptad a magadét. De vedd tudo­másul, hogy ez volt az utolsó. Magot nem le­het megijeszteni, még az ördöggel sem ! Ezentúl azért sem bántalak... És a megjavult ember sohasem verte meg többet a feleségét.-------------------------o------------------------­VIGYÁZAT ! SALSBERG ÚJRA MOZGOLÓDIK A torontói St. Andrews választókerület­ből ez évben végre kibuktatott Joseph Sals­­berg, az amerikai kontinens volt utolsó kom­munista képviselője ismét indul a St. And­rews kerületben megtartandó pótválasztá­son. Salsberg ezzel kapcsolatban kijelentet­te, hogy ő kizárólag kanadai nemzeti szem­pontokat tart szem előtt. Ezek a nemzeti szempontok : Kanadának a Szovjet kezére való játszása és a kanadai munkásnak jelen­legi páratlanul kedvező helyzete helyett a vörös kizsákmányolókért ingyen dolgozó rab­szolgává tétele. Tonillio ® KÖNNYEN • GYORSAN IdíUlljd • TERMÉSZETESEN AZOKAT A NYELVEKET, AMELYEKET TUDNIA KELL az ANGOLT és a FRANCIÁT Tanulja a világ nyelveit modern eszköz segítsé­gével. ...Naponta tizenöt perc néhány hónapon át és. . . Beszélni fog azon a nyel­ven, amelyre szüksége van. Az “Assimil” segítségé­vel ezrek tanultak meg beszélni angolul, fran­ciául, németül, olaszul, oroszul, spanyolul. A nyelvtani nehézségeket észrevétlenül sajátítot­ták el A 20 lecke és gyakorlat hanglemez segítségével a tanulás igazán élvezetes szórakozássá válik. Ter­mészetes elevenségük,, a tökéletes légkör, testi­leg is odaviszik Önt a megtanulni szándéko­zott nyelv országába. Igen méltányos árak : 78-as sebes­séggel lemez 33-as séggel mez 20-22 $37.50 sebes- 5 le­­$42.50 Könnyű fizetési feltételek Magyarázó jegyzetek $2.50 Keresse fel hanglemez üzletét VAGY KIZÁRÓLAGOS KANADAI SZÁLLÍTÓT ED. ARCHAMBAULT INC., üzletét 500 St. Catherine St. East, Montreal, Quebec. ASZKO DJ NYLON-ERÖSITETT SARKÚ ÉS LÁBFEJE MUNKÁS ZOKNIHOZ TOVÁBB TART, MINT BÁRMILYEN MÁS PENMAN’S Work Socks hosszabb vise­lettel, nagyobb kénye­lemmel s töblet-érték­­kel szolgál. Minden­fajta munkához meg­találhatjuk a megfe­lelő fazonú és finom­ságú zoknit. Akármelyik árcsoportot választjuk, a legjobbat kapjuk. TOVÁBBÁ; ALSÓ« ÉS FELSŐNEMÜH _____ 1868 ÓTA KÖZISMERT EGY VEGYESKERESKEDŐ SZERENCSÉJE Egy 55 éves ukrán származású kanadai állampolgár, aki 15 éves koráig még angolul sem beszélt, 800 dolláros befek­­etésből tetemes vagyont szerzett. Bili Perepeluk, aki a manitó’oai Siftoiiban született, most :ét üzlet tulajdonosa, egyik Flin Flonban, a másik, melyet nem régen rendezett be, Lynn Lake-ben, 750 mérföldnyire északra Winnipegtől. A Flin Flonban lévő üzletének évi bevétele 500.000 dol­lár. A Lynn Lake-i vasárú, hús és fűszerüzletének bevétele )edig havi 30.000 dollár. Bili Perepeluk üzleti tudását próbálkozásokon és káro­kon át szerezte. Nevelését önerejéből végezte. “A napilapok 3S folyóiratok neveltek engem” — mondja. Bili 1900-ban született, mint nyolc gyermek egyike. Szü­lei sohasem tanultak meg irni-olvasni angolul. Bili volt az első a családban, aki megtanult angolul beszélni és három év nulva már írni is jól tudta az uj nyelvet. Perepeluk 1918-tól 1935-ig Siftonban gazdálkodott, de akkor a depresszió arra kényszerítette, hogy eladja földjé­­aek felét. “Nem tudtam, hogy mihez is kezdjek — mesélte nem­igen. - Soha addig másnak nem dolgoztam. Barátaim azt anácsolták, hogy nyissak üzletet Eochetonban (község a 'Janitóba és Dauphin tavak között). így azután 800 dollárért -ettem egy telket, üzletet építettem rá és beszereztem vala­­nennyi árút”. Bili vállalkozása nagyon jól sikerült. Tizenegy év múlva űadta az üzletet 20.QO0 dollárért és feleségével, meg 5 gyer­­nekével Flin Flonba költözött és ott megalapította a Köz­ponti Hús és Fűszer Szövetkezetét. Ezt az üzletet most 31 íves János és 26 éves Orest fiai vezetik. Perpeluk 1954-ben Lynn Lake-be költözött és ott egy 110 ezer dolláros üzletet építtetett. Ezt most ő és 28 éves Walter fia vezetik. Bili egyik lánya, Zonvia, aki most 23 éves, az ontariói Londonban végzett, mint ápolónő és 19 éves Gloria lánya pe­dig a Flin Flon-i bányafúró társaságnál dolgozik. Perepeluk lakása tele van folyóiratokkal és újságokkal. 15 különféle folyóiratot járat. “Én nagyon hiszek az újságok és folyóiratok hasznosságában. Ha az emberek többet olvas­nának, sokkal okosabbak lennének”, — vallja Perepeluk. Ezt mi is aláírjuk. (Szerk.) í.

Next

/
Thumbnails
Contents