Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-09-17 / 36. szám

KANADAI MAGYARSÁG

5

V. 86. ez. 1955 szeptember 17

IWWWVWWVWWVWVWVWWVWfWWWVWVWWWWWVVWWWWWWwWtfWW

ZUlrCeUegeJh

Csütörtöktől, 1955 szeptember 15-től szerdáig, szeptember 21-ig bezárólag CSAK EGY HÉTIG

BOLDOG VAKÁCIÓ

(FERIEN VOM ICH)

Angol feliratokkal.

Elragadóan bájos, ragyogó szinesfilm, melynek kedves szerelmi története, szebbnél szebb dalai, vidám hangulata és remek, szellemes humora gondtalan órákat, szivbeli gyönyörűséget és nagyon kellemes szórakozást szerez mindenkinek. Aki hétköznapi gondjaitól menekülni akar, szintén boldogan és kacagva vakációzhat, ha

ezt a kitűnő filmet látja.

Főszereplők : MARIANNE HOLD, GRETHE WEISER, HANNELORE BOLLMANN, RUDOLF PRACK, WILLY FRITSCH, PAUL IIENCKELS és mások.

Kisérő műsorban a legújabb német híradó : “BLICK IN DIE WELT” Előadások naponta 6.15 és 8.30-kor.

Szombaton: 2.05, 4.45, 7.00 és 9.15 órakor.

MINDEN CSÜTÖRTÖKTŐL UJ MŰSOR !

Következő filmünk : “KONSUL STROTTHOFF”

ALL NATIONS BOOK AND FILiVl SERVICE

WA. 2-0850 — WA. 2-6319

MONTREAL MELODY THEATRE

SHERBROOKE, W. — ST. LAWRENCE SAROK

AV. 8-3070

Péntektől, 1955 szeptember 16-tól csütörtökig, szeptember 22-ig bezárólag

CLIVIA

Angol feliratokkal.

Nico Dostal világhírű operettjéből készült remek zenésfilm, telve romantikával, szebbnél-szebb dallamokkal, pompás revű jelenetekkel, vidámsággal és szellemes, kacagtató humorral. Kitűnő szórakozás mindenki számára.

Főszereplők : CLAUDE FARELL, HERTHA STAAL, PETER PASETTI, HANS

RICHTER és sokan mások.

Ivisérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT.

Folytatólagos előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, órakor szombat—vasárnap

2.05, 4.15, 6.30 és 8.45 órakor.

MINDEN PÉNTEKEN UJ MŰSOR !

Következő filmünk : “A BOSZORKÁNY” (“Die Hexe”).

«VvWW.VWWAVJVVWA ,W-VA%VAV.V.WVAV;VA\VAWA\WAVWAV V

MAGYAR RÁDIÓADÁSOK IDEJE

A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap 1.15-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hullámhosszon. Bemondó : Jakab Iván.

PÉNZÁTUTALÁS

MAGYARORSZÁGRA, CSEHSZLOVÁKIÁBA ►és minden európai államba a legolcsóbban és a leggyorsabban teljes garanciával. Mielőtt bárhol küld, tájékozódjon a napi árakról központi irodánknál.

Minden valuta vétele és eladása.

ERGA,

VÁMMENTES

IKKA

CSOMAGOK

►dán és svájci szeretetcsomagok a világ minden részébe/ Vámmentesítő jegyek (Coupon).

GYÓGYSZERKÜLDÉS

a világ minden részébe. 25.000 féle gyógyszer áll ►vevőink rendelkezésére. Orvosságok óhazai receptre is.< Minden gyógyszer használati utasítással lesz ellátva. Kérjen árjegyzéket.

ROYAL GENERAL AGENCY

Kanada legnagyobb pénzátutaló intézete.

Hosszú évek óta a magyarság szolgálatában.

269 SPADINA AVE., TORONTO, ONT.

(A magyar katolikus templommal szemben)

Telefon : EMpire 6-7197.

Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G.

SOMERVILLE & SON telepén Wellandon.

303 Division St. Tel. 4515

Ha használt autóját el likarja adni, vagy alkatrészt I kíván vásárolni, hívja fel a Niagara-vidék legnagyobb AUTÓ-WRECKING üzletét.

MR. JUHÁSZ 2004 Stanley Ave. Niagara Falls

I fel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921

4

Magyar fodrász üzlet a *

LIVIA

BEAUTY SALON

775 St. Clair Ave. W. Telefon: ME- 7998. Tökéletes hajápolás! Hétfő kivételével minden este nyitva.

Manikür és pedikür specialista.

Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes részletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd.

i 60 W. Main St. Welland. Támogassa hirdetőinket!_______________________

A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat!

ÜZEN

AZ OTTHON,

a torontói All Nations Book and Film Service Ltd. adása minden pénteken este 9.35— lOóráig a CKFH rádióállomás 1400-as hullámhosszán.

VAAÁAAAAAAAAy

HALLGASSA

AMERIKA LEGNÍVÓSABB MAGYAR RÁDIÓADÁSÁT !

Rózsa László clevelandi magyár rádióműsora a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig.

Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA.

/WWVVWW<VVVVW/VSiVVV

CIMFESTÉS

REKLÁMFESTÉS

CSONKA TIBOR

Uj telefon : RO. 6-1515

IA HÁZAT, üzletet vagy farnot akar vásárolni vagy eladni, keresse fel NÉMETH SÁNDORT D e 1 h i - b e n az 59-es és 3-as Highway kereszt ezésénéL Tel.: Delhi 8. Postafiók 312 Delhi, Ont.

Autóját azonnal javitja

Earl Mabee

White Owl Service Station — Delhi. Ont. Telefon 331.—

VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA

SZENT PÉTER ESERNYŐJE

Irta : MIKSZÁTH KÁLMÁN

XIII.

Élvezettel nyelte a kőműves minden szavát, tüdeje tágult, szeme csillogott, gondolatai a jövőbe száguldtak, ahol elképzelte magát gazdag embernek, töméntelen kincsek urának — még tán báróságot is vehet. Báró Gregorics Gáspár ! Hm, nem is rossz ! A Minka pedig baronesz lesz. Az a szamár Pali nem tudta használni a vagyonát. Sokat gyűjthetett, nagyon sokat. Hiszen olyan takarékos volt.

— Mit adott az öcsém maguknak ?

— Ötven forintot egynek-egynek.

— Igen helyes, nagyón helyes.

Szinte kő esett le a szivéről, hogy csak ötven-Ötven forintot adott nekik a Pali. Attól kezdett félni, hogy ezreket dobott oda a hallgatásért.

Bántotta volna — hiszen az ő kára lenne az most, mert a Libanon az övé lesz, minden áron az övé lesz, üstöstül, mindenestől. Holnap mindjárt megveszi a gyámtól. S előre kéjelgett a gondolaton, mikép főzi le Boldizsárt és Panyókinét.

Amilyen gyorsan csak lehetett, otthon termett és le se szállott a háza előtt, hanem Sztolarikhoz hajtatott egyenest, azzal az ajánlattal, hogy meg szeretné venni a Libanont.

így hítták a megboldogult pap kúriáját, amelyet Gregorics Pál Wibra Gyurinak vett, meg a pap özvegyétől. A megboldogult tiszteletes egyetlen beszédet se mondott a szószékéről, hogy ne említette volna benne a Libanon cédrusait s mi! kor a kis tagot megszerezte, maga is cédrusokat próbált tenyészteni a kertben az almafák közt : de a jámbor besztercei föld ellenszegült, megfojtotta őket, nem adott nekik táplálékot, az istentelen beszterceiek pedig csupa merő csúfságból elnevezték a kedves kis birtokot Libanonnak.

Sztolarik úr nem mutatott semmi meglepetést.

— A Libanont akarja megvenni ? Csinos gyümölcsös és szépen hajt. Az idén is egy előkelő bécsi vendéglős vette meg az összes almákat, el sem gondolná, milyen áron. De hogy jut önnek eszébe a Libanont megvenni ?

— Házat szeretnék ott építeni, egy nagyobb házat.

— Hm, az efféle eladásokkal mindig baj van, — mondta Sztolarik hidegen, — a tulajdonos kiskorú, sok irka-firkával jár az árvaszékhez. Én örömestebb hagyom a dolgot úgy. ahogy van. Maholnap végez a fiú, nagykorú lesz, csináljon aztán az ő kis skvarkájával(apró földbirtoknak fitymáló elnevezése a vidéken. A skvarka szórul-szóra fordítva tepertyüt jelent) amit tud. Még szemrehányásokat tenne nekem. Nem, nem Gregorics úr én nem bocsátkozom ebbe. A fiúnak végre is praetium affectonis (különleges értékű) ez a kis viskó s ez a két Hold, ott játszott, ott töltötte á gyermekéveit.

— De ha nagyon megfizetném ? — vágott közbe Gregorics úr izgatottan.

Sztolarik úr kiváncsi lett.

— Mit nevez ön nagynak ? Mit szándékozik érte adni ?

—- Hát adnék érte — s itt egyszerre fuldokló köhögés

fogta el, vörös lett, mint a skarlátposztó — adnék érte tizenötezer forintot.

Hm, az csinos összeg. Gregorics Pál ötezer forintért vette meg a papnétól. A földje két hold és meglehetősen kívül esik a piactól, három forintnál többet nem igen ér öle. A házikó értékét tegyük kétezerre... de ez már a maximum.

Utcumque, — mondta hangosan Sztolarik — az ajánlat nem kedvezőtlen. Sőt, sőt... Hát tudja mit, Gregorics űr — tette hozzá hirtelen elhatározással —- én belemerek a dologba a fiú érdekében, de előbb még írok neki és beszélek az anyjával is.

— De nekem sürgős a dolog.

— Még ma írok hát a fiúnak.

Gregorics úr nem erőltette tovább, nehogy gyanút keltésen, hazament s harmadnap délután egy kis hordócska tokaji bort küldött Sztolariknak (a Gregorics Páltól örökölt borokból, melyeken megosztoztak), kérdeztetvén egyszersmind, nincs-e még válasz Budapestről.

Sztolarik úr azt üzente, hogy minden órán várja a választ és hogy köszöni a becses kíildemélyt, olyat is mondott még a Gregorics úr pincemesterének, aki a bort vitte, hogy reméli, simán lefolyik minden. Hogy a bor fog-e lefolyni, vagy valami egyéb, azt nem tudta a pincemester.

Alighogy elment a pincemester, nyomban jött a levél (Gyuri beleegyezett az eladásba), Sztolarik úr éppen a segédjét akarta küldeni a hírrel Gregorics Gáspárhoz, midőn megnyílt az iroda ajtaja és belépett rajta a pocakos Gregorics Boldizsár, szuszogva, mint egy túlságosan megtömött lúd, látszott rajta, hogy sietve jött.

— Tessék helyet foglalni Gregorics úr. Mi jót hozott nekünk ?

— Sok, sok pénzecskét hoztam, — lihegte, még ki sem fújva magát.

— No, az éppen elkel a háznál.

— Meg akarom venni ennek az árvácskának azt a kis földecskéjét, a Libanont.

(Boldizsár úr híres volt a mézes-mázos beszédjeiről).

— A Libanont ? — kiáltott fel Sztolarik meglepetve s magában dörmögte a többit : Mi az ördög lelte ezeket ? Majd fennhangon felelte : — Talán a bátyja számára ?

— Nem, nem, a magam számára veszem. Nagyon alkalmatos kis jószágocska, csinos, kedves s az a fölséges kilátás, azok a pompás almafácskák.

— Igen különös . . valóban különös.

— Miért volna olyan különös ? — kérdé ez megütödve.

— Mert éppen van már rá egy vevő.

— Ah, csigavér ! Nem engedjük neki ! A rokon mégis csak rokon. És végre is többet adok érte, mint az a másik.

— Azt bajjal hiszem — vélekedék a gyám — az eddigi vevő tizenötezret kínál.

Boldizsárnak még csak a szemöldöke sem rándult meg.

— Nem tesz semmit. Én megadom érte a húszat.

Csak azután jutott eszébe, hogy biz az tizenötöt se ér s nyugtalan kíváncsisággal fordult a gyámhoz.

— Tizenötezret kínál ? Ki lehet az a bolond ember ?

; — Hát bizony a Gregorics úr testvére, Gáspár.

Mint amikor taglóval homlokon ütik az ökx'öt, úgy megtántorodott erre a névre Boldizsár úr s hojthalványan rogyott egy székre.

Ajkai mozogtak, de semmi hang sem jött rajtok, Sztolarik azt hite, hogy szél érte az öregurat, rohant ki eszeveszetten vízért, segítségért kiáltozva, de mire visszatért a szakácsnéval, aki ijedtében magával hozta a metéltnek való tésztagyurmát is, már akkorra magához tért Boldizsár úr s mentegetőzni kezdett.

— Elszédültem egy kicsit, sokszor vannak ilyen rohamaim, öreg vagyok már, s az emberi gépezet tökéletlen... Egyébiránt térjünk a tárgyra, hát igenis megadok húszezer forintot a Libanonért. Akár ki is fizetem most mindjárt.

Sztolarik elgondolkozott.

— Hja, nem lehet ám azt olyan gyorsan. Az árvaszék beleegyezése szükséges előbb. Még ma megteszem a gyámi előterjesztést.

Be is adta még aznap (hiszen a gyámfiú valóságos ternót csinál), miközben váltig azon gondolkozott, vájjon miért törik magukat Gregoricsék a Libanon után. Valami okának kell lenni. Hátha aranyér van a Libanon gyomrában ‘( Végre nem lehetetlen. Hiszen az Árpádházi királyok, is itt turkáltak eleinte, nem Selmecbányán.

El is határozta, hogy mindjárt holnap közli a gyanúját Drotler István nyugalmazott bányamérnökkel, az amilyen nagy tudós, ha beleereszti fúróját a földbe, okvetlenül kivallja neki, mi lakik benne.

De mielőtt még elmehetett volna a mérnökhöz, másnap jött Gregorics Gáspár tudakozódni, van-e már levél. Sztolarik némi zavarban volt.

— A levél megjött... igen, igen, megjött a levél, de valami más is történt. Uj vevő akadt, aki húszezer forintot igér a Libanonért.

Valóságos mennykőcsapás volt ez Gáspár úrra.

— Lehetetlen, — hebegte. — Csak talán nem a Boldizsár ?

— De éppen a Boldizsár.

Gregorics Gáspár dühös lett, káromkodott, mint egy kocsis, ajka reszketett a felindulástól és a hadonászó botjával (minthogy éppen az ambituson történt a beszélgetés) leütötte a Sztolarikné őnagysága egyik virágcserepét, melyben ritka szép hiacintuspéldány virágzott.

— Oh a gazember. .. a gazember — sziszegte fogai közt.

S aztán bambán nézett maga elé a levegőbe, szinte egy

negyedóra hosszáig, mialatt félig hallhatóan tűnődött :

— Hogyan tudhatta meg ? Megfoghatatlan !

Pedig nagyon egyszerű volt. A jámbor Prepelicza könynyen megtudott annyit a besztercei illetőségű munkásoktól, hogy Gregorics Pálnak, akinél az üstöt falazták, több testvére is él még. Ha már most az egyiknek megért a titok kétszázötven forintot, bizonyosan megad érte valamit a másik is, minélfogva Prepelicza Mihály vasútra ült és felkereste Besztercebányán Boldizsár urat. Nincs ebben semmi megfoghatatlan a világon. Hacsak nem megfoghatatlan az, hogy Prepelicza Mihály nem szamár ember.

— Oh a gazember, a gazember ! — hajtogatta egyre szenvedélyesebben. — Nem lesz az övé, azért se lesz. Én veszem meg a Libanont. Huszohötezer forintot adok a Libanonért.

Sztolarik úr mosolygott, hajlongott, dörzsölgette a kezeit.

— Aki többet ád, azé lesz. Ha az én birtokom volna, állnám a múltkori szavamat tizenötezerre. Mért amit egy férfi kimond, az ki van mondva. Egy férfi szava vas. De miután a birtok egy gyereké, egy gyereknek az érdekeit nem szabad agyónnyomni, még az efféle vassal sem... Nem találja Gregorics úr, hogy ez egy igen szép mondás tőlem ?

Gregorics Gáspár beösmerte a mondás szépségét és újra meg újra szavát vette Sztolariknak, hogy neki adja a birtokot, tehát valóságosan megvasalva távozott.

De miért ? Sztolarik úr még ugyanaz nap este találkozott a kaszinóban Gregorics Boldizsárral s egy Csöppet sem titkolta, hogy Gáspár úr ma megint nála járt és újabb ötezer forinttal Ígért többet a Libanonért, mint ő.

Boldizsár úr ezúttal egy csöppet sem jött ki a sodrából.

— Legyen hát harmincezer forint.

S ez a bolondos licitáció így folyt napokig, hogy már az egész város kezdett figyelmes lenni rá, megőrültek-e a Gregoricsok — vagy pedig valami más fogantyúja van a dolognak ?

Jött Gáspár, harminckét ezret Ígért, meghallotta ismét Boldizsár, ráígért háromezer forintot és így tovább, tovább, hogy már a hajuk szála kezdett égnek meredezni az embereknek a rettenetes vetélkedésnél. Az árvaszéki elnök szándékosan késleltette az eladási engedélyt : “Hadd nőjjön a birtok értéke, csak hadd nőjjön !”

És az nőtt is, egész ötvenezer forintig. — Ennyit ígért már Gregorics Boldizsár. És még tudja Isten, hol fognák az összeveszett testvérek megállni. Ami pedig annál Csodálatosabb, mert Drotler bányamérnök, ki a felmerült körülmények folytán csakugyan tett a Libanonon Sztolarik megbízásából fúrásokat, kereken kijelentette, hogy a besztercei föld gyomrában egy uncia arany sincs, arra meg mer esküdni, kivévén talán azt, amit az asszonvi fogakon beletemettek.

— De hátha kőszén van a Libanon alatt ?

— Az sincs.

— Akkor hát valaki bolonddá tehette a Gregoricsokat.

Mindegy, akármi viszi őket ! Az az egy bizonyos, hogy

a Gyuri fiút nagy szerencse érte, amit illendő a gyámnak kihasználni az utolsó cseppig. A szőlőszemeket csak akkor dobják a törköly közé, mikor már semmi nedv sincs bennök, ki hallott olyat, hogy akkor hajítsák el, mikor még magoktól csepegnek ?

Sztolarik úr tehát hagyta a versengést. A férfi szava ugyan vas, de az arany előtt a vasnak is be kell adnia a derekát. Itt pedig ugyancsak hullott az arany.

Következű «zárnunkház folytatjuk.