Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-09-03 / 34. szám

V. 34. sz. 1955 szeptember 3. PÉNZÁTUTALÁS MAGYARORSZÁGRA, CSEHSZLOVÁKIÁBA ►és minden európai államba a legolcsóbban és a leggyor-^ sabban teljes garanciával. Mielőtt bárhol küld, tájékozódjon a napi árakról központi irodánknál. Minden valuta vétele és eladása. ERGA, IKKA VÁMMENTES CSOMAGOK ►dán és svájci szeretetcsomagok a világ minden részébe. Vámmentesítő jegyek (Coupon). GYÓGYSZERKÜLDÉS a világ minden részébe. 25.000 féle gyógyszer áll ^vevőink rendelkezésére. Orvosságok óhazai receptre is. Minden gyógyszer használati utasítással lesz ellátva. Kérjen árjegyzéket. ROYAL GENERAL AGENCY Kanada legnagyobb pénzátutaló intézete. Hosszú évek óta a magyarság szolgálatában. 269 SPADINA AVE., TORONTO, ONT. (A magyar katolikus templommal szemben) Telefon : EMpire 6-7197. KELLY & K R A A G Í REAL ESTATE 1540 EGLINTON AVE., W. TEL.: RU. 1-1461| Í HÁZVÉTEL RE GONDOL? ! Ne kísérletezzen hanem hívja azonnal MEDGYESSY ZOLTÁNT, Iaki rövid idő alatt saját otthonhoz segíti A JÓ HÁZVÉTEL alapja a bizalom és hosszú tapaszta-I lat, ezreket takaríthat meg, ha jó vételre tesz szert.| Hívja ezért mindig I MEDGYESSY ZOLTÁNT iTel.: RU. 1-1464 lakás: KE. 6968| ■ a « « ■ M a i i II 6968^| luuiuimmimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii». “AZ ORR leghűsége­sebb barátja!” Ezt mondja majd ön is, amikor élvezi a Ka­nada legpuhább papír­zsebkendője által nyúj­tott külön kényelmet. íjace-eUe HÁZVÉTELI ALKALOM ! KANADAIAK FIGYELMÉBE ! Plant City, Floridában eladó 6 szobás jókarban lévő ház fél acre-on. Ára mindössze 4.500 dollár. Cím : MRS. ELLA DEZSŐ, Rt. 3. Box 85, Plant City, Florida. Keresse a Face-elle zászlóval jelzett dobozt. .. SZERETETCSOMAGOK, GYÓGYSZER és FORINT ÁTUTALÁS legolcsóbban NIAGARA PUBLIC SERVICE P. O. Box 292 Niagara Falls, Tel.: EL. 4-1484. KERESTETÉS Keresem Fried Györgyöt és Lászlót, volt magyar bőrgyá­rosokat. Aki tud róluk, kö­zölje : Fekete Sándorral 103 St. Patrick St., Toronto, Ont MAGYAR DOLGOZÓ js SZÜLÖK gyermekeit nappali gondozás­ra elvállalom. Cím : MRS. VICTORY 224 Beverley St. Telefon : WA. 2-9212 KIADÓ LAKÁSOK 8 szobás ház a Delaware-on szeptember 1-re kiadó. Érdeklődni : RO. 7-5520 telefonszámon. 3 szobás újonnan festett lakás garázzsal kiadó. 70 Borden St. WA. 4-7802 A NIAGARA FÉLSZIGETEN férfi munkaerőt keresünk, akit az ÉLETBIZTOSÍTÁSI szakmára betanítanánk. A jelölt 25 és 45 év közötti korban lehet, középiskolai, vagy ezzel egyenértékű iskolázottsággal kell bírnia. Nős férfiak előnyben része­sülnek. ügynöki előképzettség előny, de nem feltétlenül szükséges. A sikeres jelölt egy életre szóló biztos meg­élhetést kap. Mindazon jelöllek, akik a szükséges írásbeli próbán megfelelnek, feltétlenül az átlagnál magasabb keresethez jutnak. Személyes megbeszélés céljából írjon vagy' telefonáljon az alábbi címre : THE EQUITABLE LIFE INSURANCE CO. 9 QUEEN ST., ST. CATHARINES, ONT. Igazgató : CHAS. W. HOPE. Tel.: MUtual 5-9251. NYUGTÁVAL DICSÉRD A NAPOT, ELŐFIZETÉSSEL A LAPOT. 4 ÜNNEPI BESZÉD elmondotta a Clevelandi Egyesület Magyar Egyletek által rendezett “Magyar Nap”-on 1955. évi augusztus hó 21-én vitéz Kovács Gyula altábornagy. II. Ha pedig a mostani Amerikára tekintünk, szinte csodának lehetne nevezni azt, amit a régóta itt élő magyarság néhány évtized alatt végzett. A szószerinti semmiből véres verejtékük­kel szerzett és az abból megtakarított pén­zükből minden szabad idejük feláldozása árán egyházak, egyesületek születtek, temp­lomok, iskolák, klubházak épültek, könyvtá­rak nyíltak és mindezek nem az egyesek hasznára, hanem az itt élő magyar közösség közös előnyére, művelődésére, a magyar lé­lek és szellem fenntartására, Ne csodálkozzunk azon, ha a régen itt élő magyarok erre az áldozatos építő munkára büszkék. Büszkeségük jogos, mert szépet, hasznosat és maradandót alkottak senkire nem támaszkodva. Kizárólag a maguk szel­lemi és anyagi erejéből teremtették meg mindazt, aminek mi ma itten szemlélői és ré­szesei vagyunk. így fajtájukhoz, a magyar­sághoz hű testvérként maradtak meg anél­kül, hogy ezzel az Amerikához való hűségü­ket bármivel is megrövidítették volna. Magyar testvéreim, ez az emberi érték, ami az ember nemessége felett végső fokon dönt. Kérem a régen itt élő magyar testvérein­ket, higyjék el, hogy az újonnan érkezettek­nek csak elenyésző kis töredéke gondolkozik másképpen. Ne Ítéljenek ezek után a többi becsületének és a közös megértésnek a ká­rára. Mennyire más viszonyok fogadtak minket, újonnan érkezett magyarokat, amikor Ame­rika földjére léptünk. Régen itt élő magyar testvéreink meleg szive és alkotásainak min­den áldása jött elénk. Ezt megelőzően magyar egyházi és tár­sadalmi szervezetek, egyesületek, szövetsé­gek és magánszemélyek harcoltak azért, hogy a törvények bebocsátásunkat lehetővé tegyék és hogy minden bevándorlónak spon­­sora, lakása, munkája legyen. Ezért nem csak a Mindenhatónak tartozunk hálával, hanem hála és köszönet illeti meg részünk­ről a régen itt élő magyar testvéreinket is. Az Amerikában már régen gyökeret vert, anyagi jólétben is élő magyarok pedig ne fe­ledjék el, hogy nekünk is fájt és még ma is fáj — mert hiszen friss a seb, — hogy mi is éppen úgy otthagytunk mindent, mint an­nakidején ők és hogy egy uj világban ne­künk is uj életet kellett kezdenünk. Nekünk sem megy ez könnyen, sokat kell még tanul­nunk, fáradnunk, amíg családunknak, gyer­mekeinknek jövőt biztosíthatunk. Az óhazától való elszakadás idején nem­csak a magunk kis egyéni tragédiáját éltük át, hanem az elképzelhető legnagyobbat is : bukni, a mélységbe zuhanni láttuk azt az országot, azt a népet, amelyért éveken át küzdöttünk és véreztünk a haretereken egy olyan eszme és egy olyan ellenség ellen, amellyel Amerika vezetésével ma már az egész szabad világ szemben áll. Saját szemünkkel láttuk Hazánk földjén a kommunista hordák által elkövetett, szin­te leírhatatlan pusztítást, rablást, erőszakos­kodást és a gyilkosságok tömegét. Alig van az Amerikába újonnan érkezettek között olyan család, akinek legközvetlenebb hozzá­tartozója közül valaki ne lett volna áldozata e földreszállt pokolnak. Közvetlenül szerzett tapasztalatok alapján győződtünk meg már tíz évvel ezelőtt arról, hogy népünket a végpusztulás fenyegeti. Ezért vagyunk sokszor még ma is oly türel­metlenek és heveskedők, ha az óhazáról, vagyonnak eljövendő sorsáról van szó. De nem csak szenvedései miatt kell nekünk szeretnünk az óhazát, nem csak ezért kell törődnünk sorsával, hanem azért is, mert az első világháborút követő időkbe* véges erői­hez képest sokat tett a haladás felé. Az a Magyarország, amelytől mi, újonnan érke­zett magyarok elszakadtunk igen sok tekin­tetben más volt, mint az az orseág, amelyet a régen itt élők évtizedekkel előbb hagy­tak el. A haladásban nem érhette utói Amerikát, de ne feledjük, hogy Amerikához hasonlót áz egész világon sehol sem találunk. Tegyük le tehát az amerikai szemüveget, ha Európá­ba nézünk át és főként tegyük le akkor, ha a Trianon-i és a Párizs-i parancs-békékben életképtelenre, koldus-szegényre nyomorított kis csonka Hazát bíráljuk. Ez a megcsonkított kis Magyarország az elaő világháború után a szociális törvények _ egész sorozatát léptette életbe. Ezek közül ’ nem egy első volt Európáiban is és nem egy vár megvalósításra Amerika földjén is. De más téren is érvényre jutott a haladó szellem. A társadalmi különbségek meg­szüntetésére, az emberi megbékélés és egyen­lőség megvalósítására több történt az első világháborút követő két évtized alatt a meg­csonkított kis Magyarországon, mint a Habs­burgok négy évszázados uralma alatt össze­sen. Hogy merrefelé mutatott ez a fejlődés, bíráljuk el azokból a kiragadott példákból, amelyeket a magyar honvédség életéből ve­szek. Ebben a honvédségben egy egész éle­tet szolgáltam le és ezért adataim hitelesek és felelek érettük. Ebben a megújhodás útjára lépett Hon­védségben egy szegény cipészmester fia, mint a Honvéd Vezérkar Főnöke a legmaga­­sabb'katonai méltóságot töltötte be és a hon­védség főparancsnoka volt. Egy vidéki sokgyermekes kisiparos fia a legmagasabb tábornoki rendfokozatot, a ve­zérezredesit érte el. Egy megtévedt falusi leány törvénytelen fia a honvéd vezérkarban ezredesként, majd a tábornoki karban vezérőrnagyként szolgált. Az 1930-as évek elején egy szinmagyar honvédelmi miniszter rendelettel intézke­dett arra, hogy a honvéd tisztképző főisko­lán, a Ludovika Akadémián minél több he­lyet kell fenntartani a szegénysorsú földmű­ves családok fiai számára. Az egész honvéd vezérkarban és tábornoki karban együttesen csak egyetlen egy gróf és egyetlenegy báró szolgált. És közülük a bárói rangot viselő tiszt ezt a méltóságát mint fiatal főhadnagy az első világháború folyamán a Haza szent földjének védelmé­ben, az uzsoki szorosban lefolyt harcok alatt tanúsított kimagaslóan vitéz magatartásáért a Mária Terézia Rend adományozásakor kapta. De nemcsak a honvédségben, hanem más vonalon, más helyeken is teret nyert a ha­ladás szelleme. Az egyházaknál, a tudomá­nyos életben, az igazságszolgáltatás, a köz­­igazgatás és a politikai élet terén is hasonló fejlődés érvényesült. E területekről is lehet­ne a honvédséghez hasonló példákat felso­rolni. Nem voltunk tehát hátrább más euró­pai nemzeteknél. Az előadottak alapján úgy érzem, hogy nyitva áll az út a régen itt élő és az újonnan érkezett magyarság testvéri közeledéséhez, az egymást megértő, kölcsönösen megbecsü­lő és tisztelő összefogásához. De elérkezett annak is az ideje, hogy a már régen itt élő, vagy a már itt is született magyarság az újonnan érkezettekkel együt­tesen emelje fel szavát az ellen, hogy szerte a világon közös szülő Hazánkról, Magyaror­szágról évtizedek óta alaptalan és igazságta­lan rágalmakat hirdessenek. Most, amikor népek sorsa dől el — és ta­lán örökre — nem mindegy, hogy orszá­gunk és nemzetünk besározva, vagy tisztán áll a világ, de elsősorban Amerika közvéle­ménye előtt. A mi összefogásunknak, egy úton való já­rásunknak két irányba ható célja és értelme van. Az egyik, a legelső amerikai kötelesség, a második magyar. Ebben az országban, a világon minden szempontból egyedül álló szép és gazdag föl­dön szükség van a magyar összefogott erők­re is, hogy a magyar szellemi és építő erő összefogva szolgálja Amerika egyetemes érdekeit. Nekünk pedig magyaroknak úgy kell ez a testvéri összefogás, mint egy falat kenyér, hogy a mi magyar mivoltunknak és életünk­nek kerete és otthona legyen. Ebben a testvéri összefogásban megerő­södve, a mai törénelmi idők szavát megértve, szivünk minden szeretetével, lelkünk minden akaratával, de értelmünk minden előrelátá­sával is segítenünk kell az óhazát és ha más­képpen nem megy, a mai világválság tüzé­­ből tíz-körmünkkel kell kikaparjuk a mér­hetetlenül szenvedő s pusztuló magyar nép igazságát és szabadságát! Cleveland, 1955 augusztus hó 21-én. vitéz Kovács Gyula altábornagy. — Vége. —-------------------------o---------------------— CSERKÉSZ TALÁLKOZÓ A NIAGARA MELLETT---------o--------­A nyelvi és nemzetiségi nehézségek és korlátok eltűntek, amikor nemrégen 11.000 cserkész jött össze a világ négy sarkából, a nyolcadik világ-jamboree-re, az ontariói Nia­­gara-on-the-Lake városában. A kanadai hadsereg Niagara folyó melletti kiképző területén felállított hatalmas sátor­város fogadta be a cserkészeket, akik köaül legtöbb idegen országból jött. A kanadai csoportban van 15 cserkész az arktiszi vidékről, akiknek ez az első találko­zásuk a civilizációval. Az 5 eszkimó, 5 indián és 5 fehér cserkész közül néhányan prém­vadászattal keresték meg útiköltségüket a jamboreera. Fogadásukra 115 riporter, rádió és televízió tudósító jelent meg. Tizennégy keresztény felekezet van kép­viselve a jamboreen, valamint a budhista, iz­raelita, hindu és izlám vallás. KANADAI MAGYARSÁG IN Y I LATKOZ AT---------------0--------------­Felháborodással értesültem arról, hogy a Gleveland-i “SZABADSÁG”, amelyet eddig nem ismertem, ez év augusz­tus hó 2-iki és 5-iki számában Háztörvényszék címen, egy 20 év előtti novellámat közölte anélkül, hogy tőlém erre fel­hatalmazást kért és kapott volna. Túlzott jóhiszeműség lenne feltételeznem, hogy a “SZA­BADSÁG” nemcsak halottnak hitt, hanem azt is hitte, hogy negyven éve haltam meg és ezzel jogot szerzett ahhoz, hogy írásomat szabadon közölhesse. Ez esetben azt is hinnie kel­lett volna, hogy már húsz éve halott voltam, amikor említett novellámat írtam. Nyilvánvaló, hogy a “SZABADSÁG” mindezt nem hitte, hanem novellám megjelentetésének módjával is azt a látsza­tot akarta kelteni, hogy azt magam küldtem be hozzájuk és ezzel megtagadtam mindazt, amit hat éve írok a nemzeti és keresztény emigráció lapjaiban. Alattomos célzatosság az is, hogy épp olyan novellámat tette hasábjaiba, amely magyar társadalmunk húsz év előtt indokolt szemléletével íródott, de ma nemcsak időszerűtlen, hanem bántóan igaztalanul is hat. Ausztria területére befogadott politikai menekültként, mindazoknak az osztrák törvényeknek, valamint nemzetközi megállapodásoknak hatálya alatt^élek, amelyek az osztrák írókat védik szerzői jogaikban és én e védelem minden lehe­tőségét igénybe veszem a szellemi tulajdonomat brutálisan kisajtoló Cleveland-i “SZABADSÁG”-gal szemben. 1955 VIII. 23. Szitnyai Zoltán. VV.V.V.V.V.'AV.VAV.VAVV.V.V.V.'.V.V/.VAVAV/.V. ÉRDEKES BEMUTATÓ A MELODY FILMSZÍNHÁZBAN---------------0--------------­A Melody Filmszínház, mely a következő őszi és téli já­tékidény folyamán hetenként uj műsorral és a legjobb, leg­újabb német, illetve osztrák filmekkel örvendezteti meg egy­re növekedő közönségét, csütörtöktől, szeptember 2-ikától kezdődően szerdáig, szeptember 7-ig bezárólag egy rendkí­vül érdekfeszítő filmet játszik. Cime : “Die Hexe”, magyarul “A boszorkány” és izgalmas, különleges története az első vi­lágháború előtti Bécsben, az osztrák-magyar monarchia utol­só éveiben játszódik. A film valóban megtörtént eseményeket elevenít fel megrázó drámai erővel, s egy különös emberi adottságot, a tudomány által megerősített, mégis mindig rejtélyes és gyakran ostorozott, szigorúan tiltott látnoki haj­lamokat tárgyalja egy előkelő osztrák tiszt felesége tragikus sorsának keretében. Az asszony kisgyermek korától kezdve rejtelmes adottságokkal rendelkezik, s ezért már serdülő éveiben is sokat kell szenvednie. Egyedül nagylelkű pártfo­gója, egy halálosan beteg grófné és a falusi körorvos értik meg és védelmezik őt. Látomásai azután sokáig szünetelnek, de különös varázsával sikerül elérnie, hogy természetes ap­ja, a gróf örökbefogadja és feleségül mehet nagy szerelméhez is. A látomások azonban ismét megrohanják az érzékeny idegzetű asszonyt és szerencsétlenségére önkívületi állapot­ban olyan eseményeket jósol meg, hogy tönkreteszi férje karrierjét és önmagának száműzetésbe kell mennie. A szigo­rúan katolikus osztrák udvar nem tűri meg a “boszorkányt”, aki a legszörnyűbb tragédiákat jósolja a monarchia számára és mint valóban megtörtént, kínos izgalmat kelt több euró­pai országban. Férje, akit bálványozva szeret, szintén elfor­dul tőle, s ez a halálát okozza. Miután gyermekét a világra hozta, magányosan hal meg, éppen akkor, mikor szörnyű lá­tomásai valóra válnak. Ferenc Ferdinánd trónörököst meg­gyilkolják Szarajevóban és ezt követi az első világháború, a borzalmas vérzivatar, melyet öntudatlan állapotban szintén látott. Férje későn érkezik, már csak gyermekének halott anyjától kérhet bocsánatot. A címszerepet egy svéd származású, lehelletkarcsú szí­nésznő, Anita Björk alakítja, aki megjelenésében és játéká­ban egyaránt sokat emlékeztet nagynevű honfitársnőjére, Greta Garbóra. Férje és apja szerepében Karlheinz Böhm és Attila Hörbiger nyújtanak kiváló teljesítményt. Az angol feliratokkal ellátott, mindvégig lenyűgözően érdekes film nemcsak témájánál, de a megtörtént eseményeknél fogva is, melyek hazánkat, Magyarországot ugyancsak katasztrofáli­san érintették, különleges élményt jelent a magyar közönség számára. 4* 4* 4? 4* 4* 4* 4* 4* 4? 4* 4* 4? 4? 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 4* 3$ CSAK AZ ANYÁNAK NEM ADNAK LETELEPEDÉSI ENGEDÉLYT (FEP). A Nők Lapjából vettük az alábbi esetet : “Fiatal házasok vagyunk, szeretjük egymást s együtt örülünk édes kislányunknak. De boldogságunkat veszedelem fenyegeti. Valaki szét akar választani bennünket. Nem tu­dom, hogy nő vagy férfi-e, de azt tudom, hogy vaskalapos bürokrata. Ugyanis 1953 februárjában kötöttünk házasságot. A férjem akkor katona volt s Veszprémben éltünk. 1953 no­vemberében költözködtünk Pestre. A férjem azóta itt a Rá­kosi Műveknél dolgozik, kislányom már Pesten született. Férjem és leányom állandó pesti lakosok, csak én nem kap­tam letelepedési engedélyt, mert “nem dolgozom”. Másfél év óta utasítják el a kérésemet és most az a veszély fenyeget, hogy el kell hagynom Budapestet, férjemet és gyermekemet. És akkor csak levélben érintkezzem családommal ?” A fenti megdöbbentő hírhez nem kell kommentár, leg­feljebb annyit jegyzőnk meg, hogy reméljük tanulnak belőle az itt Kanadában élő elbutított bclsik is. UJ MINISZTÉRIUMOT ÁLLÍTOTTAK FEL A FOKOZOTTABB ELLENŐRZÉSRE------------0-----------­Az Elnöki Tanács augusztus 19-én törvényerejű rendele­tet adott ki az Állami Ellenőrzési Központnak, Állami Ellen­őrzés Minisztériumává való átalakításáról és hatásköréről. A minisztérium feladatai : “Következetes harcot folytat a feltárt törvénysértések, hibák és fogyatékosságok megszüntetésére, a társadalmi tu­lajdon hatékonyabb védelméért, valamint a pazarlás, a bü­rokratizmus és a fegyelmezetlenség ellen...” Az Állami Ellenőrzés Minisztériuma élére még nem ne­veztek ki eddig minisztert, a hivatal vezetője Házi Árpád volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents