Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-09-03 / 34. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 V. 34. sz. 1955 szeptember 3. r.V.WAW VJWAWAVAWAWAWWJ t SZENT PÉTER ESERNYŐJE Irta : MIKSZÁTH KÁLMÁN €> CeftegeJh XI. Csütörtöktől, 1955 szeptember 1-étől szerdáig, szeptember 7-ig bezárólag CSAK EGY HÉTIG A BOSZORKÁNY (DIE HEXE) Angol feliratokkal. A monarchia utolsó éveiben játszódó, különleges és érdekfeszítő film valóban meg­történt eseményeket mutat be, melyek 40 évvel ezelőtt Európa kormányait nagy izgalomba hozták. Egy előkelő osztrák. tiszt látnoki képességekkel sújtott felesége előre megjósolta a tragédiát, mely nem sokkal ezután az egész világot megrázta, de látomásai az ő végzetét is okozzák. Főszereplők : ANITA BJÖRK, KARLHEINZ BÖHM, ATTILA HÖRBIGER, stb. Kisérő műsorban a legújabb német híradó : “BLICK IN DIE WELT” Előadások naponta 6.15 és 8.30-kor. Szombaton: 2.05, 4.45, 7.00 és 9.15 órakor. MINDEN CSÜTÖRTÖKTŐL UJ MŰSOR! ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE WA. 2-0850 — WA. 2-6319 MONTREAL MELODY THEATRE SHERBROOKE, W. — ST. LAWRENCE SAROK Péntektől, 1955 szeptember 2-ikától csütörtökig, szeptember 8-ig bezárólag CSAK 1 HÉTIG ! A HOGYISHÍVJÁK! ROKON (DER VETTER AUS DINGSDA) Angol feliratokkal. AV. 8-3070 Eduard Künneke világhírű operettjéből készült remk zenésfilm. Szép tájak, elra­gadó dallamok, romantika, derű és szellemes humor egy kedves szerelmi történet keretében. Főszereplők : a magyar MOLNÁR VERA, GRETHE WEISER, GERHARD RIEDMANN, HANS RICHTER. Kisérőműsorban a legújabb német híradó : BLICK IN DIE WELT. Folytatólagos előadások kezdete naponta 6.05 és 8.30, órakor szombat—vasárnap 2.05, 4.15, 6.30 és 8.45 órakor. MINDEN PÉNTEKEN UJ MŰSOR ! FIGYELJE ÁLLAtNDÓ HIRDETÉSÜNKET A MONTREAL STAR-BAN. 0. E. CARSON REAL ESTATE LIMITED Központi iroda : 490 College St. Tel.: WA. 4-7121 Bármilyen házat akar eladni vagy venni forduljon bizalommal hozzánk ! Több mint 100 ügynökkel és 90 modern irodával rendel­kező cégünk a legelőnyösebben és legeredményesebben áll a magyarság szolgálatára. Magyar megbízottunk: SZABÓ KÁROLY MEGVÉTELRE AJÁNLJUK A KÖVETKEZŐ HÁZAKAT: $1.000 lefizetéssel LANSDOWNE—BLOOR 8 szobás téglaház, 2 konyha, különbejárat, elsőrendű lehe­tőség van a szobák kiadására. $2.000 lefizetéssel MONTROSE—COLLEGE 8 szobás téglaház, 2 konyha, olajfűtés, teljes berendezéssel együtt eladó. $3.000 lefizetéssel BERNARD—KANDEL AVE. 11 szo­bás téglaház teljesen különálló, 2 konyha, 2 fürdő­szoba 6 szoba bútorral együtt eladó. Bővebb felvilágosításért keresse : SZABÓ KÁROLYT WA. 4-7121 telefonszámon. MAGYAR RÁDIÓADÁSOK IDEJE A Dohányvidéki Magyarház rádióórája, minden vasárnap I. 15-től 2 óráig a tillsonburgi adóállomás 1500.10-es hul­lámhosszon. Bemondó : Jakab Iván. ▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ ÜZEN AZ OTTHON, a torontói All Nations Book and Film Service Ltd. adása minden pénteken este 9.35— lOóráig a CKFH rádióállomás 140(bas hullámhosszán. HALLGASSA AMERIKA LEGNÍVÓSABB MAGYAR RÁDIÓADÁSÁT ! Rózsa László clevelandi ma­gyar rádióműsora a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától II. 30-ig. Cim: 2872 E. 112 Street Cleveland, 14 Ohio. USA. Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMERVILLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515 Há használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt kíván vásárolni, hívja fel a Niagara-vidék legnagyobb AUTÓ-WRE CKlNTl üzletét. MR. JUHÁSZ 2404 Stanley A ve. Niagara Falls iTel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921 »vvwvvvwvvvwiivvvvvrw, < Magyar fodrász üzlet a LIVIA BEAUTY SALON 775 St. Clair Ave. W. Telefon: ME. 7998. Tökéletes hajápolás! Hétfő kivételével minden este nyitva. Manikűr és pedikür specialista. HA HÁZAT, üzletet vagy far­mot akar vásárolni vagy elad­ni, keresse fel ÍNÉMETH SÁNDORT D e 1 h i - b e n az 59-es és 3-as Highway keresztezésénél. Tel.: Delhi 8. Postafiók 312 Delhi, Ont. Támogassa hirdetőinket! Westinghouse rádiók, jég­szekrények, mosógépek és televíziós készülékek ké­ny elmes részletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Mais St. Well and. TANULJON MEG HEGEDÜLNI ! Vásároljon elsőrangú hegedűt szakembertől POPPER JÁNOS hegedűkészítőtől 45 Pearl St. Brantford, Ont. Kész hegedűk nagy választékban ! *VV*V*V*V*VVV***A*(*VW>A< Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Serviee Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— — Igen, igen — bizonyítá Gáspár — ebben valami tur­­,j pisság van. A közjegyző sietett őket megnyugtatni : — Az végre is mindegy az uraknak. Ami vagyontöbblet van, az mindenesetre a testvéreké. — Igen, igen — jegyzé meg Gáspár — ami az ingatlant illeti. De hol a készpénz ? Mert sok, igen sok készpénznek kellett lennie. Félek, hogy ezzel valami suskus történt. Panyókiné gyanakodva nézett a testvéreire. A KAPZSI GREGORICSOK A végrendelet tartalma csakhamar kiszivárgott az elő­kelő helyi körökbe és roppant megbotránkozást keltett az egyszerű patriárkális szalonokban, hol az öreg cseresznyefa­zongora felett Zrínyi Miklós kirohanása van felakasztva, ahol a slingelt fehér kendővel beborított kis asztalkán üres belsejű ezüst gyertyatartók állnak fényességnek, köztük egy Pöstyénből hozott óriás pohár a pöstyéni fürdőépületek ké­peivel s ebben a pohárban orgonavirág illatozik. Ah, ezekhez a kedves kis szalonokban valóságosan pe­zsegtek, forrtak a vélemények. — Mégis csak rettenetes, amit Gregorics csinált. Mindig tapintatlan volt, de hogy a halála után is így kompromittál­­\jon tisztességes úri asszonyokat, akik ősz hajjal immár uno­káikat ringatják (a fele legalább ilyen), az mégis hallatlan j dolog. A kilenc asszonyság erkölcsi pellengérre lett állítva. Az egész város róluk beszélt, egyik szájából a másikba ment át a nevük s ha voltak, akik Gregoricsot szidták, olyan is akadt, aki így szólt : — Végre is ki tudja, mi volt köztük ! Gregorics nagy ör­dög lehetett fiatalabb korában. Sőt azok is, akik föltétlenül elítélték Gregoricsot, ilyen­formán okoskodtak : valami barátságnak mégis csak kellett lenni, hogy megemlékezett róluk, de az eljárás semmi esetre se gentlemanlike (úriemberhez illő), még akkor se, ha a leg­rosszabbat vesszük ; sőt az esetben még nagyobb tapintat­lanság. — Olyan stikli ez — mondá a városi aljegyző (Vertány Mihály) — melyért ki kellene a kaszinóból golyózni. .azaz ki kellett volna, azaz ki lehetne golyózni, ha még élne. Iste­nemre mondom, ha oda lesz írva a sírkövére, hogy ember, a saját penioiluso'mmal vakarom le. A főlevéltárnok s egyszersmind a tűzoltóparancsnok, aki becsületbeli ügyekben húsz év óta dolgozott mint szakértő, I egészen máskép fogta fel az esetet. — Egyszerű poltronság az egész. Mit az asszonyok ? Az asszonyok csak harmincöt éves korukig számítanak. Ezek pedig mind a kilencen matrónák. Mit árt ezeknek egy kis indiszkréció, vagy egy kis rágalom ? A rozsdás acélpengén nem hagy már a lehellet semmi foltot. A hernyót is csak olyan fáról szedegetik le, ugye, amelyiknek levele, virágja van, vagy még gyümölcse lesz, a kiszáradt fákon otthagyják. Hanem igenis a férjeket sértette meg Gregorics, gyávaságot követett el, mivelhogy poltronság, ha olyan ember sérteget, aki nem képes elégtételt adni. Már pedig Gregorics, bátran ki merem mondani, nem képes elégtételre. És ebben az egy­ben van elhibázva. Magok a Gregorics-testvérek is jobban meggondolkozva, nagy csúfságot csaptak városszerte a megboldogultnak ki­lenc Flammejáról, mire mindjárt másnap reggel nagy dérrel­­durral beállított a közjegyzőhöz Vozáry István, kinek a fele­sége szintén közte volt az örökösöknek és kijelentette, hogy miután az ő nejének soha se volt semmi viszonya ama szem­telen Gregoricscsal, a kétezer forint hagyatékot el nem fo­gadja. Amint ennek a híre is szétszárnyalt, rendre érkezének Sztolarikhoz a többi asszonyságok, hogy ők se fogadják el az örökséget, mert őnekik se volt semmi viszonyuk Gregorics­csal. Sztolarik úr régen élvezett annyit, mint ezen a napon, mert valóban mulatságos volt e ráncosképű anyókákat látni, amint mégegyszer kénytelenek fogatlanul, ősz hajtincsek­kel, nagy pironkodva az erényeikről beszélni. De még mulatságosabb volt a Gregorics-testvéreknek, megmaradván nekik ilyenformán a végrendelethez csatolt húsz ezres — már tudniillik kettőt kivéve, mert a tudós aka­démia elfogadta az összeget, pedig neki sem volt semminemű viszonya Gregoriccsal. De a tudós akadémia (a tizedik vén nénike) nem olyan szemérmes, mint a többi kilenc volt. Ám a Gregorics-testvérek öröme csakhamar savanyú­ságra fordult. Sehogyse bírtak ráakadni a csehországi bir­tokra. Gáspár úr elutazott Prágába és ott nyomozott, de hasztalan. Már itthon is feltűnt, hog»y sehol semmiféle nyo­mot nem találnak az iratok közt a cseh uradalomról : adás­vételi okmányt vagy csak valamely gazdasági levelet, amit a gazdatiszt írt volna. Megfoghatatlan volt ez. Boldizsár ká­romkodott, ilyesmi még elő nem fordult a világon. Sztolarik közjegyző humorizált : — Az a bolond tenger csinálhatja a konfúziót, amit Sha­kespeare Csehországba tett ; az nyelhette el a Gregories­­birtokokat. Tajtékoztak a dühtől, toporzékoltak, elzárással fenye­gették Matykót és Ancsurkát, ha ki hem vallják, hol vannak a cseh birtokok. Végre a hagyatéki tárgyalásnál ki is hall­gatták erre a pontra nézve a két cselédet, hiszen a Matykó­­nak tudni kell, együtt járt az úrral, mikor a cseh birtokaira utazott.-0 Matykó aztán vallott is, hogy a megboldogult ura csak idehaza híresztelte a csehországi utat, de voltaképpen Sze­gedre vagy Kolozsvárra jártak, hol a Gyuri fiú tanult. Ah, a csalafinta Gregorics Pál! Hogy becsapta a sze­gény rokonait ! Nem volt most már nehéz kitalálni, miben sántikált a vén gonosztevő (de ki fogja annak a csontjait vetni még a föld is)* miért tette alattomban pénzzé az összes fekvqségeit. Világos, hogy annak a fattyúnak akarta juttatni kéz alatt a bécsi ház és a földbirtok árát. De hát odaadta-e ? Azt már csak mégse tehette, hogy egy tacskóra százezreket bízzon. Hát akkor hová tette, kinek adta ? Ez volt a nagy rejtély, amely után szimatoltak a Gre­­goricsok. A közjegyző, aki utoljára beszélt a boldogulttai, azt állította, hogy előtte egy betű említést se tett semmi pénzről ; Ancsura mennyre-földre esküdözött, hogy egy árva garas pénze nincs s maga is el volt keseredve, amiért üres kézzel hagyta őket. Bizony nem mondhat jót a boldogultról. Szerencsétlenné tette a szegény fiút, bőkezűen költött rá, míg élt s most egyszerre kiapadt a jólét forrása, az úrfiból, akinek mentort tartottak, leckét adó diák lesz, mert nem bizonyos, hogy a ház jövedelméből képes lesz-e az egyetemre küldeni. — Ejh — vélte Sztolarik — hiszen ha az lett volna a célja, hogy a fiú kapja meg összes pénzét, nyíltan is neki ajándékozhatta volna, az urak nem tehettek volna ellene semmit. Igaz-e, vagy nem ? Biz’ ez igaz volt, s éppen azért tűnt fel megmagyaráz­hatatlannak, rejtélyesnek az egész dolog. A bécsi'házat elad­ta Gregorics száznyolcvanezerért, a privocei birtokot hetven­ötezerért, ami összesen egy negyedmillió forint. Uram Isten, hát hova tette volna azt a rengeteg pénzt ? Ha aranyra vált­ja, felolvasztja s kanállal ha eszi azóta, még akkor se bírta volna elpocsékolni, de Gregorics takarékos volt, a pénznek tehát meg kell lennie valahol. De hol ? Meg lehetett ennek a találgatásában bolondulni. Nemlátszott valószínűnek, hogy a pénz Ancsuránál le­gyen, vagy a fiúnál, vagy Sztolariknál, aki Wibra Gyuri gyámja lett, a Gregorics-testvérek mégse mondtak le ennek a lehetőségéről s kémeket fogadtak, akik titkon ügyeljenek Ancsurára s elejtett szavait megvigyék, valamint Pesten is találtak egy ügyes fickót, aki az időközben jogásznak oda­került Gyurival barátságot kössön és életmódjából és sza­vaiból leszűrje a dolgok mibenlétét. Gyuri azonban szegényesen élt, szorgalmasan hallgatta az egyetemi előadásokat, a Hét bagolyban lakott s egy kis olcsó vendéglőben étkezett a Képíró-utcában, mely az Első április címet viselte. E kis vendéglő jogászpublikumával egyike volt azoknak a specialitásoknak, melyeket különös falánksággal nyelt el a modem élet. Étlapján le volt festve egy kövér úriember, aki szóbaáll az utcán egy sovány alak­kal, s alatta a következő párbeszéd vala lenyomtatva : Soványi úr : Ugyan hol étkezik bácsi, hogy ilyen pom­pásan néz ki ? Kövéri úr : Hát itt, az Első áprilisben. Ennek dacára azonban mégis rosszul főztek az Első Áp­rilisban s talán éppen a felültető párbeszéd által volt indo­kolt a vendéglő elnevezése Első Áprilisnek. Hja, a régi korcs­­márosok őszinték voltak ; még ha hazudtak is, olyan ártat­lanul tették, hogy mindenki értse a csalafintaságot. A Gyuri napi életéről valóságos bulletinek (rendszeres jelentések) érkeztek Gáspár úrhoz: egy kávémérésben regge­lizik, délelőtt az előadásokon van, délben megebédel az Első Áprilisben, a délutáni órákban egy ügyvédi irodában körmöl, esté egy kis szalonnát vagy túrót vacsorázik, amit a sza­tócstól vesz, aztán tanul egész éjfélig. Mindenki szereti, ma­gasztalja, jeles ember lesz belőle. A ravasz Gregorics Gáspár már szinte azt kezdte óhaj­tani, hogy bárcsak nála lenne a negyedmillió s bárcsak elven­né idővel az ő lányát, a Minkát, aki most kezdett átformá­lódni rügyből bimbónak — lehetett vagy tizenegy éves. Ostoba föltevés volt, — az Ancsuráék kezén nem lehe­tett a pénz, mert lett volna látszatja egyben-másban legalább a fiúnál. Ancsura bérbeadta az örökölt házat s annak a béré­ből küldözgette Sztolarik úr a Gyurinak harminc forintot havonkint. A Gregorics-testvérek pedig megosztoztak az asszonyok által visszautasított tizennyolc ezeren, meg azon a néhány százon, ami a Gregorics Pál bútorainak és mindenféle ingó­­bingóinak elárverezéséből befolyt, a többi vagyonnak pe­dig végkép nyoma veszett. Az egész város törte ezen a fejét s különböző ostobaságokat gondoltak ki. Beszélték, hogy az öreg kiküldte a pénzt Klapkának s — egyszer csak meglás­sátok, visszahozza Klapka szuronyok alakjában. Olyat is lo­csogtak, hogy Gregorics Pálnak valahol a lopatai erdőség­ben egy tündérkastélya volt s abban egy szép asszonyt őr­zött. S ha ő nem bírta volna evőkanállal se megenni a va­gyonát aranyra felolvasztva, bezzeg egy szép asszony kávés­kanállal is ki tudja azt szörpölgetni rövid idő alatt. De a tereferék közül az a valóság, ütötte meg a rokonok figyelmét legjobban, ami a kolompárostól jött ki, hogy Gre­­gorics Pál a halála előtti napon egy nagy üstöt vétetett nála és azt ki nem fizette, tehát Gáspár úrnál jelentkezett a szám­lával. Gáspár a homlokára ütött. — Ezer villám, ez az üst nem volt a hagyatékban. Átnézte az árverési jegyzőkönyvet, hol az eladott tár­gyak fel voltak írva, de üst elő nem fordult köztük. — Nyomon vagyok, — vigyorgott Gregorics Gáspár. — Az üstöt nem hiába vétett-e az én szerelmes öcsémuram. De hát miért vétette ? Hogy valamit beletegyen. S ez a valami az, amit mi keresünk. Boldizsárra] is közölte a gyanúját, Boldizsár ujjongott örömében : — Az Isten ujja, testvér ! Most már hiszem, hogy meg­találjuk a kincset. Pali valahová elásta az üstöt, hogy a pénzt elvonja tőlünk és sikerült volna is, ha el nem követi azt a tökfilkóságot, hogy a katlan árával adós marad. De éppen ez a szerencse az ilyen tényéknél, hogy a gonosztevő mindig elhibázza valamiben. A kolompáros visszaemlékezett, hogy az üstöt Matykó inas választotta ki és vitte el, Gregorics Gáspár tehát meg­­hítta egy nap a Matykót, megvendégelte, etette, itatta, szép­szerivel kikérdezgetvén a boldogult utolsó napjait, beleszőtte ravaszul az üstöt, amelynek az árat most kéri a kolompáros. ESrtCkui rimsÉiai fftytcfrjtA.

Next

/
Thumbnails
Contents