Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-08-20 / 32. szám

Még jönni kell, még jönni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty

C a n a d a’ s largest

Anti-Communist

weekly

in Hungarian language

Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.

@cutaeUci*t ‘T

Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja.

Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 Bathurst St. Toronto.

Szerkeszti :

KENESEI F. LÁSZLÓ

Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto

V. évfolyam 32. szám.

Ara : 10 Cent.

Toronto, 1-955 augusztus 20.

SZENT ISTVÁN NAPJA

Kevés nemzet büszkélkedhet azzal, hogy állami létének megalapítója, első dinasztiájának első királya nemcsak a földi hatalom egyik legmagasabb fokára ért el, nemcsak népét tette boldoggá, nemcsak országát tette hatalmassá, haneni az Egyház szentjeinek sorába is bevonult. Ritka jelenség a történelemben, hogy valaki egyforma szerepet tudott adni a kardnak és a keresztnek, a józan parancsnak és a legmagasabbrendű megbocsátás szellemének. A világtörténelem nagy országalapítói, birodalmak megteremtői, népi egységek létrehozói rendszerint kiváló tehetségű katonák, vagy erőszakos, lelkiismeretlen diktátorok, akik politikai hatalomért, oktalan hatalmi pozíciókért küzdenek és népeik jóindulatát, vagy teljesítményeit csak aszerint becsülik, hogy mennyire támogatják az ő egyéni becsvágyuk érvényesülését.

Szent István, — az Árpádházhól származó Vajk herceg — azonban más fából volt faragva. Csak addig használta katonai erejét és szervezői képességeit, amíg a számtalan törzsre tagolt magyarságot egységes nemzetté kovácsolta, s megszüntette a hiú önállóságra törekvő kiskirályok amúgyis elmúlásra Ítélt hatalmát. Azzal, hogy letörte a pogányhitű, nomád érzelmű, erőszakos főurak helyi uralmát, egységessé kovácsolta a magyar nemzetet, amelynek közös törvényeket, központi kormányzatot, központi igazságszolgáltatást adott. S amint ez az egység meg volt teremtve, hozzálátott a Középkor egyik legboldogabb országának, az Árpádkori Magyar birodalomnak belső, szellemi kiépítéséhez.

Szent István mindenekelőtt azt az eszmét kereste, amelynek jegyében a Kárpátok medencéjének fiatal népe, a magyarság tartós gyökeret verhet. Ezt az eszmét a kereszténységben és a nyugati kultúrközösségben találta meg. Elképzelhetjük, mennyi álmatlan éjszakába, mennyi vívódásba, mennyi elmélyedt tanulmányba — és mennyi isteni sugallatba került a még pogány Vajk hercegnek, hogy elhagyja őseinek hitét, — megtagadja a szilaj keleti nomád életformát és helyette annak a Nyugatnak a hitét és kultúráját vegye át, amely ellen a pogány magyarok és a többi ázsiai lovas nemzetek sokszáz éven át elkeseredetten harcoltak. “A magyarok nyilaitól ments meg uram minket” — így litániáztak még abban az időben a nyugateurópai templomokban, s a magyaroktól úgy rettegtek, mint a tűztől és a kárhozattól. De az is biztos, hogy Vajk trónralépésekor még sokszáz harcos magyar család siratta azokat a fiait, akik a Lech meze ién, vagy annál még sokkal nyugatabbra a német vasasok elleni áldatlan portyázások során estek el. Az alföldi magyar vitézek sátoraiban abban az időben a Nyugat egyenlő volt az elpuhultsággal, a korrupcióval és az árulással.

Szent Istvánra várt az a feladat, bogy a makrancos, szilaj magyarsággal megértesse a nyugati kultúra igazi lényegét : a keresztényi, békés, szeretetre alapított eszmét, — a földön a békét és nyugalmat, a halál után pedig boldogságot adó hitet. Szent István magyarázta meg a rablásból, fegyveres hódításból, mások leigázásából élő ősmagyar népnek azt, hogy mit jelent a béke, a földművelés, városépítés, a tudás, az erkölcs, a népek közti barátkozás. Bizonyos, hogy nehéz volt az átalakítás útja. Sok vér, sok könny, nehéz izzadságcseppek öntözték a magyar földet, amíg kialakult a magyarság arca : azé a népé, amely a népvándorlás keleti népeinek friss erejét a nyugati kultúra szolgálatába állította mindörökre.

Ez a kettős arc : ez a kétféle vívódó lélek, ez az örökös két-fronton harcolás, amely népünk tragikus, de büszke történelmét azóta is, a mai napig is jellemezte : Szent István egyenes ajándéka. Nem könnyű ezt a helyzetet elviselni, nem könnyű egyszerre lázadó pogánynak és égretekintő kereszténynek, egyszerre acélkemény nomádnak és tülfinomult városlakónak lenni. Nem könnyű örökre az erőben bízó keleti barbárság és a naív, álmodozó nyugati civilizáció között őrlődni, Nem könnyű, de gyönyörű és felemelő. Mert ez a küzdelem a mi legfőbb jellemvonásunk ebből fakad a magyarok küzdőképessége otthon és idegenben, a magyarok tehetsége a spoxtküzdelmektől a laboratóriumokig, a műtőasztaloktól a koncerttermekig, a csataterektől a templomok csendjéig.

Ez a csodálatos szellemi erő, amely elég volt arra, hogy Szent István korában megalapítsa a magyar birodalmat, s azt tatárok, törökök, németek, oroszok dulásai után újra, magáhoztérítse, — ez csak az Isten kegyelméből fakadhatott. S mert az Isten ilyen különös erővel jutalmazta meg Szent István alkotását, a magyar birodalmat, azért mondhatjuk nyugodtan, hogy István király valóban szent volt. Szent volt ő maga, szent volt a műve : a mi országunk.

Ne féljünk tehát azoktól a lelki vívódásoktól, amelyeket Szent István gyönyörű, de terhes ajándéka : az örök vívódás, az örök küzdelem okoz nekünk és barátainknak. Ne féljünk attól a nehéz szereptől, amelyet több mint egy évezred Vasfüggönyének hol egyik, hol a másik oldalán szánt nekünk a sors. Ha nehéz is a szerepünk, de szent, — olyan szent mint első nagy királyunk volt, olyan szent mint maga a fi" t, mint maga a boldogságért való szellemi harc.

HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL

TITO ÉRDEKES KIJELENTÉSEI

A világsajtó részletesen foglalkozik Tito egyik érdekes beszédével, melyet egy amerikai túrista csoport előtt Brioniban augusztus elején tett. A jugoszláv diktátor hivatkozott a szovjet vezetők nála tett látogatására, s azokra a tudatosan terjesztett álhírekre, mintha a jugoszláv nemzetközi politika ismét teljesen a szovjet-vonalra térne rá, vagy lazítani akarná nyugattal fennálló i kapcsolatait. A hírek — jelentette ki Tito — onnan erednek, hogy a szovjet nagyobbarányú hadirepülőgépek gyártására tett megrendelést Jugoszláviában, viszont az amerikai hadifelszerelési segély az eddigi megállapodások szerint megszüntethető, ha Jugoszlávia más ország számára gyárt fegyvereket. Azonban ez az ügy kizárólag gazdasági, s nem politikai jellegű, s a megoldásra ! vonatkozó tárgyalások az éredkelt amerikai ' szervvel máris folyamatban vannak.

‘‘Bármi történik is, — tette hozzá Tito — mi soha nem fogjuk barátságos magatartásunkat megváltoztatni sem Amerikával, sem a többi nyugati hatalommal szemben, függetlenül attól, hogy részesülünk-e az amerikai hadfelszerelési segélyben, vagy sem”. --------------------o--------------------ÉLES GAZDASÁGI VERSENY ANGLIA ÉS NY.-NÉMETORSZÁG KÖZÖTT

mmmt -m*. <«• ma . álló katonai ereje legalább 5—6 millió fő, amelyhez járul mintegy két millió rabnemzetbeli katonaság, s ehhez képest egy 640 ezres létszámcsökkenés csak annyi, mintha például a felállítás alatt álló nyugatnémet hadsereg létszámát égy gyaloghadosztállyal csökkentenék. Ezenfelül a létszámcsökkentés a mai hadiipar figyelembevétele mellett egyáltalán nem jelenti a katonai erő, vagy ütőképesség csökkentését, legfeljebb csak annyit, hogy a szovjet szintén a kislétszámú, de borzalmas erejű atomfegyverekkel rendelkező speciális hadsereg felállításának elvét fogadta el, ami az USA vezérkaránál már évek óta elfogadásra talált. Nem is beszélve arról, hogy a szovjet hadsereg — akár 5, akár 6, akár csak 4 millió katonát számlál a jelenlegi békeállapotban — közvetlenül a Nyugat határánál, a Vasfüggöny keleti oldalán áll, míg a nyugati haderő magva a nyugati kontinensen állomásozik.

Mi azt hisszük, hogy a “blöffölési” tendencia éppen a 640.000-es számban mutatkozik meg a legjobban. Ez a szám nagyjából megegyezik a felállítás alatt álló nyugatnémet hadsereg és kapcsolatos segéderők, valamint a keret és technikai erők együttes létszámával. Aligha tévedünk, ha azt jósoljuk, hogy a szovjet a legközelebbi “leszerelési” ajánlatánál arra fog hivatkozni, hogy a leszerelt 640.000 szovjet katonáért cserébe a Nyugat álljon el a teljes nyugatnémet hadseregtől.-----------------------o-—-------------------AZ “IRA” FENYEGETÉSEI

Az angol-német ipari verseny, mely számos történelemtudós véleménye szerint már a század elején az első világháború kitörését okozta, s azóta i$ állandó előidézője a megmegujuló európai feszültségnek — ismét nagyon kiélesedett. Bár Németországnak csak nyugati — iparilag túlnyomó erejű — része vesz részt ebben a versenyben, máris oda fejlődött a német termelés, hogy egyes ipari termékekben meghaladja Angliát. Az acélgyártás, amelyet általában az ipari produkció kulcsának tekintenek, az elmúlt egy év alatt annyira megnőtt Németországban, hogy Anglia össztermelése mindössze 90.000 tonnával — aránylag kis mennyiséggel — haladta meg Nyugatnémetországot. Ipari szerszámgépek és kereskedelmi hajók kivitelében Nyugatnémetország vezet a versenyben, itt azonban tekintetben kell venni, hogy az újonnan épített szerszámgépek és hajók nagyrészét az angol belső piac veszi fel. Széntermelésben Anglia még erősen vezet, a kémiai iparban viszont pontosan egyenlő a két ipari óriás termelése.

Úgy Anglia, mint Nyugatnémetország messze Amerika mögött állanak minden ipari termelés terén. A második helyért való egészséges versengés egyelőre óriási gazdasági fellendülésre vezetett mindkét országban.------------------------o—-------------------SZOVJET LESZERELÉSI BLÖFF

A figyelmes olvasó csakis blöffnek minősítheti a Szovjet legújabb bejelentését, mely szerint a fegyverben álló katonai erő létszámát december 15-ével 640.000 fővel csökkenteni fogja, s a leszerelő katonaságot gyárakban és farmokon helyezi el. Mi, akik igyekszünk minden világpolitikai hírt hideg fejjel és elfogultság nélkül kiértékelni, s akik az eddigi jelek alapján már annyiszor örömmel állapítottuk meg, hogy a bolsevista hatalom nagyon lassan, de biztosan gyengül, s a szovjet engedmények ennek a gyengülésnek csalhatatlan jelei, — azt kell, hogy írjuk, hogy ez a demonstratív létszámcsökkentés otromba propagandafogás, amely inkább rossz jel^ mint jó. Mert a szovjet fegyverben

Az “IRA” — amely az ír forradalmi párt neve, ujra ' erőszakos mozgóimat készít elő Északírország önállóságának kivívása érdekében. A királyi család tagjai fenyegető leveleket kaptak, s a rendőrség kezébe került egy részletes forradalom terve is. Ezért a brit szárazföldi haderő egy részét készenlétbe helyezték. Mint ismeretes, az angol politika alapelve, hogy semmiféle erőszakos lépést nem tesz az ír függetlenségi mozgalom ellen, amíg az a maga részéről nem követ el tiltott, vagy erőszakos cselekedeteket.-----------------------o----------------------A PORTUGÁL FENNHATÓSÁG ALATT ÁLLÓ GOA

gyarmat az Indiai Köztársaság földrajzi területén belül fekszik. Ugyanitt volt a franciáknak is négy kis gyarmata, melyeket azonban az indiai kormány felhívására átadtak Indiának. A portugálok megtagadták Goa átadását, s közölték az indiai kormánynyal, hogy minden erőszakos kísérletre fegyverrel fognak válaszolni. Egy többezer főnyi hindu tömeg az elmúlt vikenden behatóit Goa területére, de a portugál katonaság megnyitotta a tüzet, s az összeütközésnek számos halálos áldozata van. Nehru kijelentette, hogy erkölcsileg támogatja a Goa elfoglalására irányuló mozgalmat, de a hindu katonaság nem fog fegyveres segítséget nyújtani a mozgalom tagjainak. Megegyezésre nincsen remény.-----------------------o-----------,——-----LÉNYEGESEN CSÖKKENT

az európai bevándorlók száma ebben az é\ ben. A csökkenés mérve a tavalyihoz képes majdnem 30%, s lehet, hogy az év végére e az arányszám még magasabbra fog nőni. A olasz ajkú bevándorlók kivételével minder honnan csökkent a Kanadába igyekvők szí ma, valószínűleg azért, mert az év első hí napjában mutatkozó időleges munkanélki liség, másrészről az európai nagymérvű fe lendülés elvette a jelöltek kedvét attól, hog nyugateurópai szülőhazájukat Kanadáví cseréljék fel.

FARKAS FERENC T0R0NT0RAN

Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc szolgálaton kívüli vezérezredes, magyar föcserkész, kanadai látogató körútja során augusztus 14-én Torontóba érkezett. A vasútnál Tömöry Jenő vezérőrnagy vezetésével küldöttség várta. E nap délutánján Torontó magyar emigrációjának szépszámú csoportja a Szent Erzsébet róm. kát. egyházközség színháztermében ünnepélyes fogadtatást rendezett tiszteletére.

A vezérezredest a terembe lépése pillanatában az egybegyűltek lelkes tapssal üdvözölték. Mikor helyét elfoglalta két parányi kis magyar tipegett elébe és hatalmas piros rózsacsokrot nyújtottak át a magyarság nevében, melyet látható meghatódottsággal fogadott.

Azután megkezdődtek az üdvözlő beszédek. Legelsőnek a Magyar Szabadság Mozgalom torontói tagozatának képviseletében Raffai István emelkedett szólásra és beszéde folyamán többek között a következőket mondta :

“Tudjuk, hogy vezérezredes úr fajtáját mindenek felett szereti, érte minden áldozatra kész. Reméljük, hogy fajtánk jövőjébe vetett hite, iránta érzett szeretete és megbocsájtása még a személye ellen támadókkal szemben is, mint egy jótékony eső fog szétpermetezni, kisugározni gyógyítókig a gyűlölködőkre és uj erőt adóan a már-már fáradó, hosszú évek óta fajtájukért önzetlenül dolgozókra.

Isten hozta közénk Vezérezredes Urat Torontóba”.

Ezután soronkövetkeztek a többiek. A Szent Erzsébet róm. kát. egyház képviseletében Koronyi István világi elnök, az Egyesült Egyházak magyar egyházközsége részéről nagytiszteletű Csendes Imre református lelkész, az Első Magyar Református Egyház kiküldöttjeként Izsák Gyula presbiter, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége nevében Matolcsy Elemér szolgálaton kívüli altábornagy, a Csendőr Bajtársi Közösség részéről Fehérváry Ferenc szolgálaton kívüli csendőr őrnagy mondott üdvözlő beszédet. Mindnyájuk beszédéből kicsendült a szeretet és tisztelet, mely a Kárpátok hős védelmezőjének szólt.

A beszédek elhangzása után v. kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes megilletődött hangon mondott köszönetét a kedves fogadtatásért. Kifejezésre juttatta, hogy nagy öröm részére az, hogy e földrész magyarságát meglátogathatta. Tolmácsolta elsősorban vitéz József Ferenc főherceg tábornagy, majd az egész németországi magyar emigráció meleg, testvéri üdvözletét. Annak a reményének adott kifejezést, hogy a hónap végén, amikor újból visszatér Torontóba és itt 7—8 napot tölt, módjában lesz a magyarság minden rétegével beható beszélgetéseket folytatni és reméli, hogy ezáltal sok függő kérdés megoldásra kerül.

Az ünnepség lezajlása után a vezérezredes minden megjelenttel kezetfogott és hosszan, kedvesen elbeszélgetett. Akik ezen a fogadáson résztvettek, onnan azzal a megnyugtató érzéssel távoztak, hogy megismertek egy lelkes, talpig magyar embert, ki szent feladatául tűzte ki fajtáját és hazáját szolgálni.

Farkas Ferenc 1946-ban megszervezi az Antibolsevista Magyar Szabadság Mozgalmat. Tagja lesz az Antibolsevista Nemzetek Blokjának, Legújabban megalakult Honvédelmi Tanács-ban vezértitkár.

1946-tól a felvilágosító előadások légióját tartotta Skóciában Svájcban, Belgiumban, USA-ban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban. Ezeknek az előadásoknak a célja a világ közvéleményének figyelmét ráterelni Magyarországot ért igazságtalanságokra. Előkészíteni az utat, hogy ha elkövetkezik közép és kelet Európa felszabadításának és rendezésének ideje, meg ne ismétlődhessen Trianon. Ezeket az előadásokat mindenütt a legnagyobb érdeklődés kisérte.

Kanadai látogató kőrútjának első állomása Quebec volt. Innen Montreálba utazott. Itt résztvett a montreáli magyar emigráció egyesületeinek és egyházainak ünnepségein. A magyarság kívánságára Szent István napi beszédét a motreáli CKAC rádió 20-án este 10 órakor sugározza a megszokott hullámhosszon.

Augusztus hó 18—28-ig résztvesz a Niagara Falls-i világ-jamboree-n. Utána visszatér újból Torontóba. Résztvesz a torontói magyarság eddigi előrelátható legnagyobb ünnepségén, a Magyar Szabadság Mozgalom zászlószentelési ünnepségén, melyre a rab nemzetek Torontóban élő emigrációi igen nagy számmal jelentették be részvételüket. így Torontó magyarságának módja lesz személyesen is megismerni a világban szétszórt magyar emigráció egyik közszeretetben álló, lelkes exponensét.

A zászlószentelési ünnepség színhelyéről és az igen gazdag műsorról lapunk következő számában adunk tájékoztatást.

Beszámolómat mozgalmunk jelmondatával zárom :

“Istennel a Hazáért és a Szabadságért”.

Sál lak Endre.