Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)
1955-08-20 / 32. szám
V. 32. sz. 1955 augusztus 20. KANADAI MAGYARSÁG KANADAI (tyittfuUeiK Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-f őszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Ne mulassza el megnézni WINDSOR Ontario-ban mxmmxm CSAK EGY HÉTIG ! Augusztus 25-tól, aug. 3I-ig bezárólag ZWEI MENSCHEN KENT THEATRE •»> -e« A FORGÓSZELEK PUSZTÍTÁSAI (KÉT EMBER). Angol feliratokkal A történet a Dolomitok vadregényes vidékén játszódik és Richard Voss világhírű regényét eleveníti meg. Főszereplők: EDITH MILL, H. SCHNEIDER Naponta 6.05-kor és 8.30-ker, valamint szombaton 2.05, 4.45, 7 és 9.15-kor. Ottawa Street ff i n d s o i, Ont. KANADA VÁROSAI Windsor, Ontario. (Canadian Scene). Szűz-erdőség, folyómenti mezőgazdasági terület, prém-kereskedelmi állomás, falu, városka, nagyváros — ezeken a fejlődési fokokon ment át az ontariói Windsor két évszázad alatt. Ma Kanada negyedik legnagyobb központja. Vidékéről az első feljegyzés 1640-ből való, amikor Brebeuf és Chaumonot jezsuita atyák behatoltak a vadonba. A hittérítőket követték a felfedezők — Joliet, La Salle és Cadillac. A mai Windsor területén igen megfelelő helyet találtak, mivel mind a fehérek, mind az indiánok számára a Detroit folyó volt a délről északra vezető út kapuja. Cadillac megalapította Detroit-ot 1701-ben, s a város azóta állandóan fehér uralom alatt volt. A folyó mindkét partján települések jöttek létre és keskeny francia farmok nyúltak befelé a víz partjáról. A határmenti Detroit és Windsor kezdett kialakulni. 1748-ban Armánd de la Ricliardie atya megállapította a “Mennybemenetel” missziót a Huron indiánok számára. Az évek során a misszió megnövekedett és magában foglalja a magasztos “Mennybemenetel” templomát, az Ambassador híd árnyékában, valamint az “Assumption College”-ot, amely nemrégen egyetemi státust kapott. Egy évtizeddel a misszió megalapítása után a franciák elvesztették Kanadát és Belvetre parancsnok átadta békésen Detroit-ot, Robert Rogers őrnagynak. Pontiac indián törzsfő ebben az időben barátilag viselkedett az angolok iránt, de 1763-ban megszervezte híres összeesküvését, amely veszéllyel fenyegette a fehérek uralmát Észak Amerika belsejében. Detroit-ot azonban nem tudta elfoglalni. 1796-ban az amerikaiak átvették a Detroit folyó Michigan-i oldalát, amelynek eredményeképpen számosán jöttek át a folyón és a kanadai oldalon megkezdődött Sandwich és Amherstburg központok kifejlődése. Detroit helyett Sandwich lett a nyugati terület fővárosa, míg Amhertsburg (Fort Malden), amelynek jó kikötője volt és fekvése folytán ellenőrizte a Detroit folyó alsó részének hajózását, fontos katonai központtá lett. Sandwich 1836-ban Windsorra változtatta nevét. Windsor és környékének lakossága több mint 180.000 lélek. A város gazdasági élete nagy befolyást gyakorolt a társadalom jellegére. A világ minden részéből jöttek ide emberek, úgy, hogy Windsor Kanada egyik. legnemzetközibb városa. A fajok keveredése hatalmas életerőt és a művészetek és iparágak gazdagodását eredményezte. Éveken át Windsor énekkarai dicsőséget szereztek a város számára. Egyéb téren is megfelelő módon vesznek részt a közösség életében. Van két helyi színházi csoport, egy operett társaság, ezenkívül a “Canadian Institute of International Affairs”-nek helyi csoportja és egy kézimunka céh is működik a városban. A helybeli események mellett, sok windsori vesz részt a közeli Detroit kiállításain és előadásain. Windsor népe több mint 485 iparágban dolgozik és sokféle iparcikket termel. A közelmúlt években átlagosan 40 ezren dolgoztak a város környéki gyártelepeken. Bár a várost úgy ismerik, mint Kanada legfőbb gépkocsi központját — sok egyéb dolgot is gyártanak itt, pl. gyógyszer-vegyészeti termékeket, nagy választékban. Windsor lépést tart Kanada általános fejlődésével. 1945 óta kibővítették a várost, területi rendszer alapján, amely megőrzi a lakó-, kereskedelmi-, valamint ipari negyedek határait. Fokozatos beruházási tervet léptettek életbe és a város vezető polgárai fontolóra vették a városi “vezérigazgató” alkalmazását a város vezetésében, hogy így a polgármester és a tanácsosok fölszabadulván a legtöbb pénzügyi természetű ügy intézése alól. emberibb kérdések intézésére fordíthassák idejüket. Windsor most fejezte be a városi törvényszék épületét és elkezdte a megtervezését egy 1.200 láb hosszú folyómenti terület kiépítésének, amely magában foglal majd egy hatalmas előadó termet és egy gyűléstermet. Mivel az ipari növekvés csúcsponton van, Windsor népe bízik abban, hogy'az elkövetkező 10 év alatt városuk még fontosabb helyet tölt majd be az ország életében. gqgic x«.>; :<«•. x<*': <♦>' ’•:«< :m< x«-.: mez x«< msayrn:# Ha kellemes meglepetést akar szerezni I külföldön élő barátainak, ismerőseinek, I rendelje meg számukra a A hurrikán — óriási erejű forgószél — Magyarországon úgyszólván teljesen ismeretlen dolog, mert a Kárpátok és az Alpok koszorúja, valamint az Európa szárazföldjébe mélyen benyúló tengeröblök semlegesítik a trópusok felett keletkező időszakos viharok hatását. Ezért nehéz az európai országokból bevándoroltaknak megszokni, hogy ezen a kontinensen időnkint éspedig teljesen kiszámíthatatlan évszakokban, forgószelek száguldanak végig, pusztítást, halált és mérhetetlen anyagi kárt okozva. A forgószelek 20—60 mérföld szélességben haladnak, rendesen a mexikói öböl tájáról észak felé az amerikai keleti part mentén és valahol Washington és Chicago között szoktak lassankint szétoszlani, nagy részük azonban kisodródik az Atlanti Óceánra és nem is érinti a szárazföldet. A forgószél belsejében néha 140 mérföldes óránkénti sebességű*szél fúj, s a vihar rombolását sokszáz mérföldes szélességben borzalmas felhőszakadás, áradás kiséri. Még mindannyian emlékszünk a “Hazel” névvel jelzett hurrikán pusztításaira tavaly októberben. Ezért volt az, hogy az elmúlt vikenden az Ontario tavat átszelő hurrikán “Connie” közeledtét rémülettel és teljes felkészültséggel várta a lakosság és hatóságok. “Connie” hála Istennek távolról sem volt olyan gyilkos hatású, mint tavalyi elődje. Az USA-ban 14 halálos áldozata volt a viharnak, Hamiltonban egy és Torontóban egy. Az anyagi kár azonban katasztrofális volt. Az ontariói dohányvidéken helyenkint százszázalékos volt a pusztulás, s hatalmas veszteségek érték a Niagara félsziget, valamint az Erie-tó partvidékének gyümölcsöseit is. Hamilton, Oakville és Oshawa kikötőiben több mint száz kisebb hajó ment tönkre.Hamiltonban és Burlingtonban két nagyqbb hajó elsülyedt, egy elszabadult teherszállító bárkát pedig a tűzoltóság kénytelen yolt elsülyeszteni. A torontói szigetet két láb magas víz borította, s az utak nagyrészén még ma is csónakon közlekednek. A vihar halálos áldozatát, egy Beall nevű 47 éves férfit, a Central Islandon egy átcsapó hullám besodorta a háborgó tóba. Számos szerencsétlenül járt fürdőzőt és járókelőt a mentőőrség húzott ki a vízből. A legkülönösebb eset egy Gerda Weber nevű német hölggyel történt, aki pénteken reggel a Scarborough-! sziklánál egyedül szállt vízbe azzal, hogy elúszik a torontói szigetig. Félórai úszás után eltűnt a parton állók szeme elől, majd a beálló rossz idő, s később a vihar folytán végleg nyoma veszett. Szombat délután Mimicóban — Scarborough-tól legalább 15 mérföldre nyugatra — a hullámtörőn egy magával tehetetlen testet pillantottak meg. Egy férfi kihúzta a holtnak vélt nőt, aki nem volt más, mint Gerda Weber, ájultan de élve. Több, mint 33 órát küzdött úszva a vihar ellen, míg a víz partravetette. GEORG HSU DEJ Vörös-Románia bolsevik! vezére, aki talán még konokabbul tartja pozícióját Romániában, mint hazánkban Rákosi, nyugati újságíróknak adott intervjút, melyben “megnyugtatta” a nyugati közvéleményt, hogy a szovjet csapatok nem fogják elhagyni Romániát az Ausztria kiürítését követő 90 napon belül, noha a békeszerződés szerint erre kötelesek volnának. Ez a kijelentés természetesen Magyarországra is vonatkozik, mert hiszen a rabnemzetek vörös kormányai egységesen járnak el ilyen kérdésekben. Magyarországnak a szovjet csapatoktól való kiürítése — s ezzel kapcsolatban hazánk felszabadulása — nem történhet ilyen egyszerűen. Lassú, fokozatos fejlődés során lazulhat csak meg a szovjet befolyás hazánkban, s ennek a fejlődésnek az útját sorozatos kommunista gyengülés és lassú érlelődési folyamat fogja jelezni. De a fejlődés iránya már meg van szabva, csupán annak üteme lehet még kétséges. Bolsi világ Magyarországon... RÁKOSI MOSAKSZIK TITO FELÉ (FEP). Tito július 28-án elmondott, közismert beszédére válaszként Rákosi Mátyás augusztus 7-én Budapesten beszédet mondott. Kijelentette, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy jóviszonyt teremtsenek Jugoszláviával. A továbbiakban kifejtette, hogy a viszony elromlása elsősorban Péter Gábor által vezetett csoport bűne volt. Mint Kruscsev, Rákosi is, a likvidált rendőrfőnökre akarja áthárítani a felelősséget. Tito beszéde azonban világosan Rákosi személyére utal és nyilvánvalóan nem elégszik meg a már több mint két éve likvidált Péter Gábor “holttestével”. ** * RÁKOSI FEJE AZ ALKU MOSZKVA ÉS BELGRAD KÖZT Halperin a Neue Zürcher Zeitung ismert keleteurópai tudósítója írja a svájci napilap augusztus 3-i számában : “Tito és pártja csak azzal a feltétellel hajlandó csatlakozni a kommunista világmozgalomhoz, ha visszavonják az ellenük emelt vádakat és ha törlik a látványos perek ítéleteit. Az oroszok ebben az irányban már nagy engedményt tettek, amikor szabadon bocsátották Noel Fieldet, azzal a határozott megokolással, hogy a Rajk perben ellene emelt vádak valótlanoknak bizonyultak. A belgrádi repülőtéren tartott beszédében Kruscsev formálisan bocsánatot kért Jugoszláviától s a viszály szításával “a már elitéit hazaárulókat, Beriát, Abakumovot és a többieket” vádolta. Ez a formula “és a többiek” nyílt fenyegetés volt még el nem ítélt kommunista vezetők felé. Amint Tito legutóbbi beszédéből kiderül, ő most követeli, hogy a “többiek” ellen is járjanak el, mégpedig olymódon, hogy először Rákosit és a többi magyar és csehszlovák kommunista vezetőt, akik közreműködtek a látványos perek rendezésében, bűnvallomásra kényszerítsék. Mivel pedig nem politikai hibák bevallásáról, hanem “Justizmordok”-ban való bűntársi szerep bevallásáról van szó, könynyen lehet, hogy egy ilyen vallomás ezeknek az embereknek a politikai, sőt valószínűleg a fizikai öngyilkosságát vonja maga után. Hogy Titonak sikerül-e ezt a követelését keresztül vinni, ez az egyelőre ellenőrizhetetlen moszkvai erőviszonyoktól függ. Valószínű, hogy most e körül folyik a nagy küzdelem Moszkvában és a csatlósállamok fővárosában.” * * * KÉT MAGYAR KATONA SZERENCSÉS SZÖKÉSE A Neue Wiener Tageszeitung közleménye szerint két magyar határőr augusztus 2-án éjjeli őrjáratuk során átszökött Ausztriába. Schachendorf községben az osztrák vámőrséghez fordultak és menedékjogot kértek. Sibecki István 23 éves, Vékészi György 22 éves. Nyilatkozatukban kifejtették, hogy több társuk is szeretne szabadföldre kerülni. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Kanadai Magyarságot LAPUNKAT A SZABAD VILÁG I MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK ! I Előfizetési díjat (külföldi államokban egész évre $6.00) | I csekken, Money order vagy készpénzben is beküldheti. ^ A Parlament ülés-terme. ÍME A MI KANADÁNK A Parlament épülete Ottawában, Ontarióban fekszik, Ez az épület a kanadai demokrácia szive. Kanada népe 262 képviselőt választ a parlamentbe, akik ott üléseznek, s a népet képviselik az ország kormányzásában. Legalább minden ötödik évben képviselőválasztást kell tartani, amelyen minden 21 éven felüli kanadai állampolgárnak választójoga van. Kanada alkotmánya részben írott törvény, részben íratlan alkotmány. Az íratlan alkotmány a parlamentáris demokrácia alapelveiből és joggyakorlatából áll. Ezek nem kizárólag Nagybritanniából erednek, hanem létrehozásukban résztvett a világ sok-sok más népe, akik szabadságuk kivívásáért és fenntartásáért megküzdötted A kanadai demokrácia alapja a gondolat szabadsága és a szólásszabadság. Ezek a szabadságjogok minden kanadai ember dédelgetett jogai, amelyeket boldogan osztanak meg az uj bevándorlókkal. Látogatói vízum a bevándorlásra várakozóknak. Kérdés : Családommal együtt már több évvel ezelőtt jelentkeztünk Amerikába való bevándorlásra és nevünk a várakozó jégyzéken szerepel. Most táviratot kaptam anyámtól, aki az Egyesült Államokban súlyos betegen fekszik, hogy nagyon szeretne látni engem. Ha látogatói vízumot kapnék, leveszik-e a nevemet a bevándorlásra várók jegyzékéről? Felelet : Nem. A külügyminisztérium uj szabályokat léptetett életbe. Azelőtt levették volna a nevét a jegyzékről, de most csak az esetben, ha itt szándékosan megsérti a látogatókra előírt szabályokat, vagy ha innen deportálják. Vannak még más esetek is, de ezek nem érintik önt. Nyugodtan kérhet tehát látogatói vízumot, mert nem kockáztatja ezzel a bevándorlásra való esélyeit. Amikor azonban az Egyesült Államokban tartózkodik, nem szabad állásba mennie, vagy tovább maradnia, mint ahogy megengedték. Nem veszti el polgárjogát külföldön sem, ha már régen polgár. Kérdés : Hatvanöt éves vagyok. Több mint 40 évvel ezelőtt vándoroltam be és hamarosan polgárrá lettem. Nemrégen nyugalomba vonultam és szeretnék Európába visszatérni, ahol olcsóbban élhetek. Azt mondják azonban, hogy az esetben rövid idő után elvesztem polgárjogomat. Igaz-e ez ? Felelet : Nem igaz. A bevándorlási törvény szerint, ha a polgár korábbi hazájában több mint három évig, vagy bármely országban több mint öt évig megszakítás nélkül lakik, elveszti a polgárságát. Ez azonban nem vonatkozik azokra, akik több mint 25 évet éltek Amerikában honosításuk óta és legalább 60 évesek, amikor külföldre költözködnek, ön tehát — ha akar — végleg külföldre költözködhetik, anélkül, hogy polgárságát elveszítené. Állásbiztosítás annak, akinek a neje kér vízumot. Kérdés : a Refugee Relief Act értelmében állást kell biztosítanohi nővéremnek, akinek három kis gyermeke van, akikről gondoskodnia kell és így nem vállalhat alkalmazást. Adhatnék-e állásbiztosítást nővérem férjének ? ő ván hivatva családját eltartani. Felelet : Ha a Relief Act értelmében férjes asszony készül bevándorolni, nem kell okvetlenül áMásbiztosítást adni az ő nevére. Olyan nyilatkozat kell tőle, hogy ő gyermekeivel fog itt foglalkozni, Önnek pedig csak azt kell biztosítania, hogy a család nem fog közjótékonyságra szorulni. Elégséges tehát, ha eltartásukra vonatkozó eskü alatti nyilatkozatot ad. (Affidavit of Support). Ha bevándorlási vagy honosítási kérdésben felvilágosítást óhajt, forduljon, akár magyar levélben is, a Common Council for American Unity-hee, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., ahol készséggel és ingyen megbízható tanácsot kap.
