Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-12-03 / 47. szám

V. 47. sz. 1955 december 3. KANADAI MAGYARSÁG > 4 4;' m KANADAI M A m n s m (fatuultcM "ibiuttyaiiAtu 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Phone : LO. 0333. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Telefon : LO. 0333. Laptula jdonos-főszerkesztő: RENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. ' Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1 Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden névvel aláírt cikk tartalmáért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday Editorial and Business Office : EGY SZÍNHÁZI EST MARGÓJÁRA Azok, akik Magyarországon városlakók voltak, vagy pláne Budapesten éltek, majdnem rendszeresen jártak szín házba. Még a nagyon szerény körülmények közt élő iparos vagy munkás is, ha akár a szájától vonta is el a falatot, leg alább havonta egyszer elment egy komoly színházba, hog: a színház és a színművészet iránti szeretetét kielégítse. Néha, ha könnyebb előadásra vágyott, a városligeti, vagy más kül­ső színháznak volt rendszeres látogatója. Hogy a magyar társadalom mennyire szerette a színhá­zat, mozit és a művészetet, azt az is bizonyítja, hogy Pesten 18 színház volt, amely minden este játszott, nem is beszélve a kabarékról és más könnyebb fajsúlyú színpadokról. Ért­hető, hogy a magyar közönség, épp azért, mert sokat járt színházba, úgy nevezett igényes volt és általában minden darabról és minden színészről komoly, de tárgyilagos kriti­kát gyakorolt. A magyar emigráció, melynek jelentős tömegei 1945 után hagyták el hazánkat, magával hozta a színpad iránt« szeretetét, de egyben az igényeket is. Ennek köszönhető, hogy a szegényes kiállítású díszletekkel működő amerikai és kana­dai magyar színtársulatok működése nem elégítette ki az igényeit, s így lassan megszűnt látogatni ezeket a jobb sors­a érdemes előadásokat. Mint oly sok más esetben, az emi­grációnak most is rá kellett jönnie, hogy itt minden máskép /an, mint otthon és hogy aki itt színházzal foglalkozik, tár­sulatot szervez, járja a magyarlakta vidékeket, az még rk­­kor is megérdemli a támogatást, ha szegényes díszletekkel Is esetleg nem nagyon komoly művészi felkészültséggel ad ilő egy színművet, vagy operettet. A sok évi passzivitás után úgylátszik a közönség, első­­orban a később jött magyarok is belátták ezt és egyre szí­vesebben jönnek el vándorszintársulataink előadásaira ési kezdik értékelni azok nemzetmentő, a magyar kultúra érde­dében kifejtett munkáját. Ezt tapasztaltuk legutóbb Toron­tóban is, ahol a Magyar Ház megszokott színháztermében nutatía be a Zilahy színtársulat Huszka-Szilágyi, otthon Is tagy sikert aratott, “Erdély Rózsája” című operettjét. A da­­ab hőse, mint tudjuk, egy erdélyi honleány, Ferenczy Ida, aki bekerül Erzsébet udvarába, s állítólag rajta keresztül ■zereti meg a császárnő a magyarokat. Lényegtelen, hogy nennyi az igazság ebben az operettben, hiszen a színházlá­togató nem az igazságot, hanem a fantáziát és a szépséget keresi az operettben, s elsősorban szórakozni kiván. Mindazok, akik ott voltak az előadáson, valóban nemcsak szórakoztak, hanem sokszor a szemükhöz kellett emelni a sebkendőjüket, hogy elrejtsék a kikivánkozó könnyeket, mi­­;or egy-egy kedves jelenetben a szőke Tiszáról szólt a nóta, agy a Kossuth korszak harcairól, hősi emlékeiről volt szó. A darab minden egyes szereplője olyan alakítást nyuj­­ott — talán éppen azért, mert tudatában volt annak, amit ’ént már vázoltunk, — hogy meglepte még azokat is, akik 'gyébként már korábban ismerték ezeket a színészeket. így ímődi Margit, Erzsébet királynője olyan nagyszerű alakítás volt, hogy bármely magyarországi színpadon is megállta mlna a helyét. Földessy Lilla csintalan özvegye pedig Fejes Terit, a pesti operettszinpadok utolérhetetlen szubrett-prima­­’onnáját juttatta eszünkbe. A még mindig élnivágyó Vladek grófnő szerepében Gödri Júlia nyújtott rendkívül jó alaki tást. Akszaméthy osztrák tábornokot Görgey Kálmán ját szotta, mégpedig úgy, mintha egész életében színész lett vol na, pedig tudjuk, hogy ez volt élete első színpadi szereplése Neszményi Kálmán Kossuth-huszárját Faragó Árpád, eddig általunk ismeretlen színész játszotta, mély átérzéssel és be hízelgő hanggal. Külön kell megemlékeznünk Szondy Biriről Ez a tehetséges színésznő, ha velünk együtt nem kellett vol na elmenekülnie, ma kétségtelenül Magyarország egyik leg nagyobb operett színésznője volna. Zilahy Sándor, aki az egész színtársulatot megszervezte, s a darabban az Ártatlan Flóriánt játszotta, minden dicséretet megérdemel. Kérjük őt, hogy a jövőben is jöjjön el, mert mindazok, akik “Erdély Rózsáját” látták, egészen biztosan el fognak jönni a követ­kező darabra is, mert ma már tudják, hogy a magyar szó, a magyar nyelv ápolóit nem kritizálni, hanem támogatni kell. K. F. L. Belyea városi ellenőri működése alatt mindenkor tárt ajtókkal fogadta a TORONTÓ MINDEN KERÜLETÉBEN lakó polgárok ezreit, s, mindig meghallgatta minden problémájukat. ROY E. BELYEA JELÖLTRE A TORONTÓ! POLGÁRMESTER VÁLASZTÁSON ! HÍREIM A NAGYVILÁGBÓL FRANCIAORSZÁG ISMÉT VISSZATÉRT AZ UNO KÖZGYŰLÉSÉRE KANADA FONTOS TÁRS A NYUGATI VILÁGBAN A világ sok országa Kanadától várja a szá­mára szükséges élelmiszerek egy részét, to­vábbá az iparához szükséges nyersanyago­kat, valamint kész gyári cikkeket. A többi országokkal való szabad kereskedelem által, a kanadaiak megkönnyítik más népek életét. Kanada más módokon is hozzájárul, hogy a világot mindenki számára jobbá és bizto­sabbá tegye. A békéért dolgozunk az Egye­sült Nemzetek Szövetségén keresztül. Szak­embereket és pénzügyi segélyt nyújtunk más országoknak, hogy ezáltal kiaknázhassák természeti kincseiket, bővítsék szaktudásu­kat és emeljék életszínvonalukat. Gazdagságunk és szaktudásunk megosz­tásával a népek közti jobb megértést próbál­­juk előmozdítani. Ebben a munkában részt­­vesz minden kanadai állampolgár. A kanadai állampolgárság elnyerésére néz­ve felvilágosítást kaphatunk a lakóhelyünk­höz legközelebb eső állampolgársági bíróság jegyzőjétől, vagy a következő címtől : Cana­dian Citizenship Branch, Ottawa. THE DEPARTMENT OF CITIZENSHIP AND CANADA Hon. J. W. Pickersgill miniszter. IMMIGRATION Laval Fortier h. miniszter. EDEN BRIT MINISZTERELNÖK a londoni parlamentben nagyarányú beszéd­ben ismertette a genfi konferencia bukása folytán előállott világpolitikai helyzetet. — A konferencia sikertelensége önmagában nem volt meglepetés — mondotta Eden — csupán az a hirtelenség, amellyel a szovjet vezetői megváltoztatták eredetileg békésnek és jóindulatúnak álcázott politikájukat. Le­het, hogy csak évek múltán fog fény derül­ni ennek a hirtelen fordulatnak a valódi okaira. Addig is a nyugatnak mindent meg kell tennie az erőfeszítésre jó példa a közel­­keleti államok bagdadi egyezménye, amely a NATO hatalmakat katonailag és gazdasá­gilag hozzákapcsolja a szovjet déli határán fekvő közelkeleti államokhoz. SZOVJET FENY EG ETÉS IRÁN CÍMÉRE-0-­Mint tudvalévő, Franciaország 8 héttel ez­előtt visszavonta kiküldötteit az UNO köz­gyűléséről, mert az az arab államok indítvá­nyára, a kommunista blokk támogatása mel­lett napirendre tűzte az algíri kérdést, amely azonban helyes álláspont szerint Francia­­ország belügye, s így egyáltalán nem tár­gyalható az UNO előtt. Az elmúlt héten India közvetítő javaslatá­ra az UNO közgyűlése levette az algiri kér­dést a most folyó ülésszak napirendjéről, anélkül, hogy az ügyet végleg és egyszer s mindenkorra elejtette volna. A javaslatot nagy többséggel szavazták meg, s így Fran­ciaország újra visszatért az ülésre és vala­mennyi bizottságba és albizottságba is újra beküldte képviselőit. Faure francia minisz­terelnök szerint ennek a határozatnak óriási jelentősége van, mert Franciaország távol­létében nem lehet megfelelő határozatot hoz­ni semmi súlyos nemzetközi kérdésben. A nemzetközi sajtó is elégtétellel állapítja meg, hogy Franciaország most már részt fog ven­ni a közgyűlésen szereplő legközelebbi nehéz kérdés, a 13 nyugatbarát és 5 szovjetbarát ország felvételéről. A bagdadi védelmi szerződést a szovjet magára nézve fenyegetőnek érzi — jelen­tette ki egy Irán kormányához intézett jegy­zék. Az iráni kormány erre a jegyzékre épp­úgy nem válaszolt, mint a hat héttel ezelőtt elhangzott hasonló fenyegetésre. HARMINC TENGERÉSZ KÜZD AZ ÉLETÉÉRT a Halifaxtól nem messze, Kanada partjai előtt fekvő Cape Breton szírtjein. A Kismet II. nevű tengeri libériái lobogó alatt hajózó te­­hergőzös rakományát a Prince Edward szi­getekre kellett volna, hogy szállítsa, útköz­ben azonban a viharban zátonyra futott. A környéken napok óta hatalmas hóvihar dü­höng, s a hajó a sziklaszirten lassan szét­törőben van, a vízből kiemelkedő oldalát óriási hullámok ostromolják, a szárazföld pedig messze van ahhoz, hogy ebben a jég­hideg vízben úszva menekülhessenek a ten­gerészek. Sydney kikötőjéből mentő járőrök indultak a hajóroncshoz, de a szírt száraz­földi megközelítése csak hókotrók és trakto­rok segítségével lehetséges, s a nehéz terep és a szél miatt helikopterek sem tudnak mű­ködni.-------------------------o------------------------­A SZOVJETBEN KIVÉGEZTEK HAT TOVÁBBI GEORGIÁI MINISZTERT A moszkvai rádió az elmúlt héten tette közzé, hogy “árulás és egyéb államellenes bűncselekmények miatt” Georgiában kivé­geztek hat volt titkos rendőrségi vezetőt, il­letve volt biztonsági és belügyminisztert, akik még a Beria-féle csoportban való rész­vétel miatt voltak letartóztatásban. A szov­jet jelentés lényege, annak a hangsúlyozása, hogy a kivégzett egyének a “nyugati kapi­talistákkal” működtek együtt. EGY ŐRÜLT ÁLDOZATA lett dr. Rex Hylton maltoni orvos, akit egyik paciense a rendelés alatt vadászpuskával megölt. A gyilkos, egy ottawai asztalos, ko­rábban nyolc éven át egy elmegyógyintézet lakója volt. Az orvost azért ölte meg, mert az állítólag a kórházból való elbocsátását ja­vasolta.-------------------------o------------------------­EGYMILLIOMOD VALÓSZÍNŰSÉG SINCS arra, hogy egy elveszett porszemet meg le­hessen találni egy homokdombban. De még ennél is kevésbé valószínű, hogy egy ten­gerbe esett úszót éjjel meg lehessen men­teni. De a csoda mégis megtörtént. Egy an­gol cethálászhajó kapitánya Fokváros kö­zelében éjjel a tengerbe esett, s eltűnését csak másnap hajnalban fedezték fel. A hajó megfordult, a kapitány keresésére indult és hét órával később megtalálta úszva és jó egészségben. A kapitány nem adta fel a re­ményt, noha a legközelebbi part sokezer mér­föld távolságban volt attól a helytől, ahol a vízbe esett.-------------------------o------------------------­A KANADAI VASUTASOK SZAKSZERVEZETEI, amelyek együttesen több, mint 150.000 ak­tív és nyugalmazott vasutast foglalnak ma­gukba, Montreálban hónapok óta tárgyalás­ban állanak a nagy vasútvonalak igazgatósá­gaival, hogy béremelési igényüket egyezség útján intézzék el. Az egyezséget nem sike­rült létrehozni, s most az ügyet mindkét fél részéről a szövetségi munkaügyi miniszté­rium elé terjesztik. A kérdés nagyon nehéz, mert a vasutasok majdnem 18 százalékos általános emelést kérnek, ami 93 millió dol­lárral terhelné meg évente a vasúttársasá­gok budgetjét. Ezt csak újabb viteldíj- és fuvardíjemeléssel lehetne áthidalni, ami vég­eredményben általános drágulásra és az export-piacok elvesztésére vezetne. EGY SZÉP° SZÍNÉSZNŐ SZÉP SZEME nagy érték a színházlátogatók, a közönség és a poéták számára egyaránt. Számos világhírű költemény emlékszik meg Thália valamelyik papnőjének szemsugaráról, az ókori Anak­­reontól napjainkig. Az azonban most történt meg először, hogy egy színésznő maga gon­doskodott arról, hogy szemeit az utókor a maguk valóságában értékesítse. A múlt hé­ten New Yorkban 68 éves korában elhunyt Julia Hoylt, a 20-as évek egyik legszebb mo­zicsillaga volt. Szemeit klinikai átültetés céljára a szemklinikára hagyta, de mellékelt egy kerek egymillió dolláros csekket is a szembetegek ápolásának céljaira. “Mindene­met a szememmel szereztem, — írta megha­tóan szép végrendeletében, — s azt kívánom, hogy mindez, a szemeimmel együtt, azoknak jusson, akik nem képesek az Isten e legszebb ajándékát élvezni”. A RIVERDALEI KIS ÁLLATKERT egyik szarvasát egy brutális suhanc éjjel a kerítés rácsán át késsel leszúrta és a tetemet elhurcolta. A rendőrség megtalálta és letar­tóztatta a fiatalembert, aki részben feltű­nési viszketegségből, részben szadizmusból követte el ezt az undorító bűncselekményt. )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents