Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-05 / 10. szám
C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto Toronto, 1955. március 5. AMIT NEMCSAK NEKÜNK, DE IDEGEN NYELVŰ ISMERŐSEINKNEK IS, SZABADSÁGÜNNEPÜNKRŐL TUDNI KELL-----------o-----------Boldog népeknek nincs történetük. A magyar nem boldogtalan, de tragikus sorsú nép. Ezerötszáz éves történelme van ennek a népnek és ennél a történelemnél izgalmasabb olvasmányt elképzelni is alig lehet. Mégis ennek a tizenöt hosszú évszázadnak minden eseménye egyetlen mondatba belesűríthető : A magyar nemzetet élete folyamán csak két dolog érdekelte valójában : a jog és a szabadság. Minden mást óvatos mérlegeléssel fogadott ez a nép, de millió és millió emberéletet áldozott jogai és szabadsága védelmében. Sőt, amikor más népek jogainak és szabadságának megvédéséről volt szó, mindig kiállott, hogy megvédje az igazságot. A szabadságszeretet és a fejlett jogérzék következménye volt, hogy a magyar nép még végleges európai letelepedése előtt is képes volt alkotmányt létrehozni, annak ellenére, hogy állami szervezete ebben az időben hierarchikus volt. Ennek a zárt szervezetnek és ésszerű jogrendszeren felépülő fejlődésképes alkotmánynak köszönhető, hogy a magyarok Európában történt honfoglalása világtörténelmi esemény volt. Ennek a honfoglalásnak súlyát megérezte Európa legnagyobb része és nagy befolyása volt e földrész államalakulásaira. Az ezeresztendeje kereszténnyé vált magyar királyságnak az angol Magna Charta-val egyidős második alkotmánya — az Aranybulla — azt eredményezte, hogy hazánkban az alkotmányos jogfejlődés még biztosabb alapokat kapott. Európában csak Angliában és Magyarországon nem volt feudalizmus, mert ezekben az államokban minden magánérdek alkotmányos úton a közhatalom alá rendeltetett. Magyarország háborúkkal tarkított ezerötszázesztendős történelme folyamán többször volt nagyhatalom. Ennek ellenére soha-soha háborút hódító célzattal nem vívott, de védte a nyugati kereszténységet minden keletről jött barbár támadás ellen. Magyarország a törökök ellen vívott százötven esztendeig tartó háború folyamán igen legyengült, úgy, hogy akkor állami életét csak a szomszédos Ausztriával már korábban kötött és most felújított Unió keretében folytathatta, állami szuverenitásának megőrzése mellett. Ez az egyesülés gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából gyümölcsöző volt ugyan, de a magyar nemzetnek ekkor is állandóan küzdenie kellett jogaiért és szabadságáért, mert a két szerződő fél nyelvében, szokásaiban, erkölcseiben és ethnikumában annyira elütött egymástól, hogy állandóan tartani kellett attól, miszerint az egész németséget maga mögött tudó Ausztria a magyarokat valamilyen módon felszívja a német tengerbe. A magyarság ez ellen minden elképzelhető eszközzel küzdött és időnként hosszú ideig tartó szabadságharcokat is vívott. Ezeknek a harcoknak folyamán a magyar nép sza,! badsághősei — különösen Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos — világhírnevet szereztek maguknak és életük a szabadság fogalmával szorosan összeforrt.Nemcsak ők, de minden magyar küzdött a szabadságért. Küzdött szószéken, irodalomban, parlamentben, a csatatéren, sokszor egy életen át. Természetes, hogy amikor 1848 tavaszán az egész Európa a szabadság lázában égett, a magyar nép az élen járt és március idusán kiküzdötte magának a demokratikus szabadságjogokat. Pár hét múlva már háborút vívott Ausztriával ezeknek a jogoknak biztosításáért és ezt a háborút azért vesztette el, mert az autokrata orosz cár nemzetünket hátbatámadta. Ilyen és ehhez hasonló sok-sok háború ellenére a magyarság a huszadik század elején elmondhatta : Megőriztem ezeréves örökségemet ! 896-ban Magyarország hatodik állama volt Európának. 1896-ban Magyarország az ötödik legnagyobb európai állam volt. Köszönhette ezt annak, hogy vezérei a kilencedik század végén a természet által kijelölt legpompásabb határok közé illesztették be. Ezt a pompás gazdasági és földrajzi egységet 1919-ben megbontották. Apró államokat létesítettek a Duna völgyében, melyek sem gazdaságilag, sem katonailag helyüket egymagukban megállani nem tudták. Ezért vezetett Magyarországnak a trianoni békében történt megcsonkítása a második világháborúhoz. Az a tény pedig, hogy ezt a területet ezekután sem egyesítették, hanem szétdarabolt formájában a faltai egyezmény keretében tíz évvel ezelőtt az istentelen bolsevista Oroszországnak odadobták, egyik oka lesz a harmadik világháborúnak és máris oka annak az állandósult nyugtalanságnak, amiben a világ ma élni kényszerült. Isten óvja a világot a politikusok rövidlátásától és baklövéseitől. Dr. Saád Ferenc.
