Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-05 / 10. szám

C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Kanada legnagyobb magyarnyelvű anti-kommunista hetilapja. Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto Toronto, 1955. március 5. AMIT NEMCSAK NEKÜNK, DE IDEGEN NYELVŰ ISMERŐSEINKNEK IS, SZABADSÁGÜNNEPÜNKRŐL TUDNI KELL-----------o-----------­Boldog népeknek nincs történetük. A magyar nem boldogtalan, de tragikus sorsú nép. Ezer­ötszáz éves történelme van ennek a népnek és ennél a tör­ténelemnél izgalmasabb olvasmányt elképzelni is alig lehet. Mégis ennek a tizenöt hosszú évszázadnak minden eseménye egyetlen mondatba belesűríthető : A magyar nemzetet élete folyamán csak két dolog ér­dekelte valójában : a jog és a szabadság. Minden mást óvatos mérlegeléssel fogadott ez a nép, de millió és millió emberéletet áldozott jogai és szabadsága vé­delmében. Sőt, amikor más népek jogainak és szabadságának megvédéséről volt szó, mindig kiállott, hogy megvédje az igazságot. A szabadságszeretet és a fejlett jogérzék következmé­nye volt, hogy a magyar nép még végleges európai letelepe­dése előtt is képes volt alkotmányt létrehozni, annak elle­nére, hogy állami szervezete ebben az időben hierarchi­kus volt. Ennek a zárt szervezetnek és ésszerű jogrendszeren fel­épülő fejlődésképes alkotmánynak köszönhető, hogy a ma­gyarok Európában történt honfoglalása világtörténelmi ese­mény volt. Ennek a honfoglalásnak súlyát megérezte Európa legnagyobb része és nagy befolyása volt e földrész államala­kulásaira. Az ezeresztendeje kereszténnyé vált magyar királyság­nak az angol Magna Charta-val egyidős második alkotmánya — az Aranybulla — azt eredményezte, hogy hazánkban az alkotmányos jogfejlődés még biztosabb alapokat kapott. Eu­rópában csak Angliában és Magyarországon nem volt feuda­lizmus, mert ezekben az államokban minden magánérdek alkotmányos úton a közhatalom alá rendeltetett. Magyarország háborúkkal tarkított ezerötszázesztendős történelme folyamán többször volt nagyhatalom. Ennek elle­nére soha-soha háborút hódító célzattal nem vívott, de védte a nyugati kereszténységet minden keletről jött barbár táma­dás ellen. Magyarország a törökök ellen vívott százötven eszten­deig tartó háború folyamán igen legyengült, úgy, hogy ak­kor állami életét csak a szomszédos Ausztriával már koráb­ban kötött és most felújított Unió keretében folytathatta, állami szuverenitásának megőrzése mellett. Ez az egyesülés gazdasági és kulturális fejlődés szempontjából gyümölcsöző volt ugyan, de a magyar nemzetnek ekkor is állandóan küz­denie kellett jogaiért és szabadságáért, mert a két szerződő fél nyelvében, szokásaiban, erkölcseiben és ethnikumában annyira elütött egymástól, hogy állandóan tartani kellett at­tól, miszerint az egész németséget maga mögött tudó Ausztria a magyarokat valamilyen módon felszívja a német tengerbe. A magyarság ez ellen minden elképzelhető eszköz­zel küzdött és időnként hosszú ideig tartó szabadságharcokat is vívott. Ezeknek a harcoknak folyamán a magyar nép sza­­,! badsághősei — különösen Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos — világhírnevet szereztek maguknak és életük a szabadság fogalmával szorosan összeforrt.­Nemcsak ők, de minden magyar küzdött a szabadságért. Küzdött szószéken, irodalomban, parlamentben, a csatatéren, sokszor egy életen át. Természetes, hogy amikor 1848 tava­szán az egész Európa a szabadság lázában égett, a magyar nép az élen járt és március idusán kiküzdötte magának a de­mokratikus szabadságjogokat. Pár hét múlva már háborút vívott Ausztriával ezeknek a jogoknak biztosításáért és ezt a háborút azért vesztette el, mert az autokrata orosz cár nem­zetünket hátbatámadta. Ilyen és ehhez hasonló sok-sok háború ellenére a ma­gyarság a huszadik század elején elmondhatta : Megőriztem ezeréves örökségemet ! 896-ban Magyarország hatodik állama volt Európának. 1896-ban Magyarország az ötödik legnagyobb európai állam volt. Köszönhette ezt annak, hogy vezérei a kilencedik század végén a természet által kijelölt legpompásabb határok közé illesztették be. Ezt a pompás gazdasági és földrajzi egységet 1919-ben megbontották. Apró államokat létesítettek a Duna völgyé­ben, melyek sem gazdaságilag, sem katonailag helyüket egy­­magukban megállani nem tudták. Ezért vezetett Magyaror­szágnak a trianoni békében történt megcsonkítása a máso­dik világháborúhoz. Az a tény pedig, hogy ezt a területet ezekután sem egyesítették, hanem szétdarabolt formájában a faltai egyezmény keretében tíz évvel ezelőtt az istentelen bolsevista Oroszországnak odadobták, egyik oka lesz a har­madik világháborúnak és máris oka annak az állandósult nyugtalanságnak, amiben a világ ma élni kényszerült. Isten óvja a világot a politikusok rövidlátásától és bak­lövéseitől. Dr. Saád Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents