Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1955-02-26 / 9. szám

V. 9. sz. 1955. február 26. 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbéíyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk 1 Felhívás néiküi beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Telefon: EM. 3-7678. AZ EURÓPAI RABNEMZETEK TILTAKOZÁSA YALTAI EGYEZMÉNY ELLEN UJ KÖZLEKEDÉSI REND KÉSZÜL TORONTOBAN Ontario útügyi minisztériuma, Toronto városi tanácsával karöltve uj közlekedési rend bevezetésére tette meg az előkészülete­ket. Az újítások elsősorban technikai jelle­gűek lesznek, s a Downtown közlekedési cso­mópontjain át fognak simább és gyorsabb áthajtást biztosítani. A Dundas-Queen-York- Church Street-ek által határolt négyszögben összehangolják a közlekedési lámpákat úgy, hogy ha egy kocsi bármelyik irányból 25 mile-s sebességgel indul, végig zöld lámpá­kat talál az egyenes útvonalon. Ezzel egyidejűleg uj rendet fognak beve­zetni az Avenue-Road, a Yonge Street és a Church Street, Jarvis Street észak-déli irá­nyú közlekedésében. A csúcsforgalmi órák­ban reggel fél 8 és 9 óra között déli irányban, délután 4 és 6 óra között pedig északi irány­ban három vonalban fognak kocsik közleked­ni ezeken a főútvonalakon. Az újítások beve­zetésére a jelek szerint május elsején kerül sor.------------------------o-----------------------­BORZALMAS TŰZVÉSZ MONTREALBAN A Az Európai Rabnemzetek Szervezetének Főbizottsága New Yorkban nyilvános ülést tartott. Az ülés egyetlen tár­gya az 1945 február 12-én közzétett úgynevezett Yaltai Egyezmény elleni tiltakozás volt. A Vasfüggöny mögött sínylődő kilenc rabnemzet kül­döttségének vezetői egymásután szólaltak fel az európai Rab­nemzetek Szervezetének ülésén. Az első felszólaló az albán delegáció vezetője, Dosti volt, aki francia nyelven tartott beszédében tiltakozott a Yaltai Egyezmény ellen. Dosti beszéde után Dimitrov a bolgár de legáció elnöke azt hangsúlyozta, hogy a Yaltai Egyezmény a történelem egyik legfélrevezetőbb és legtragikusabb okmá­nya, mely nemcsak a százmilliós rabnemzetek tömegére, ha­nem az egész világra kihatott. Esztónia küldöttsége nevében Vahter beszélt, utána pedig a magyar delegáció elnöke, Eck hardt Tibor szólott. Eckhardt beszédében kiemelte, hogy a Yaltai Egyezmény ebben az ideológiai harcban egy összees­küvésre emlékeztető dokumentum, mely helytelenül engedé­kenységet mutatott az oroszokkal szemben. Az elvek harcá­ban a háborút, Eckhardt szerint, csak akkor lehet elkerülni, ha az oroszokkal szemben a szabadvilág népei megfelelő er­kölcsi, politikai és katonai erőt mutatnak. Sidzikauskas litván delegátus beszéde után Lengyelor­­*zág elnyomott milliói nevében Niebiesczanski delegátus a nemzetközi egyezmények terén a Yaltai Egyezményt “Szörnyszülöttnek” nevezte. Ez a borzalmas egyezmény idő­ről-időre következményeiben felüti fejét, mint azt a legújabb világpolitikai események is ékesen mutatják. Davila és Po­­piel román delegátusok beszédei után Mikolajczyk fejezte ki tiltakozását a Yaltai Egyezmény megszegése ellen. Kilenc rabnemzet szabadföldön élő szószólójának beszé­dei harmonikus egységbe forrtak a Tiltakozó ülésen. A sza­badság gondolatának örök emberi ideálja lebegett a fogoly­nemzetek szószólói előtt, amikor támadták azt az egyez­ményt, mely az oroszokkal szemben túlzott és könnyelmű engedékenységet mutatott. A Yaltai megállapodás megszegé­se és az azt követő tíz év eseményei világosan mutatják hogy az oroszokkal és kommunista rendszerükkel szemben nem az engedékenység a helyes fegyver, hanem a szabadvi­lág egyesült erkölcsi és fizikai ereje, mely elrettent minden aggressziót és gátat vet a kommunizmus további végzetes térnyerésének. A torontoi tűzvészek után most Montreal egyik öreg bérházában pusztított az Apoka­­lipszisnak ez a szörnyű lovasa. A Sherbourne Avenue egyik háromemeletes faháza gyul­ladt ki, s nem kevesebb, mint 11 ember a lán­gok közt lelte halálát. A szörnyű hideg és az erős szél hátráltatta a tűzoltók munkáját, akik így is 13 ember életét megmentették. Sokan villanydrótokon, lepedőkből készült köteleken próbáltak az utcára lejutni, sokan leugráltak az emeletről, s így lelték halálu­kat. Az őrületes szerencsétlenség oka ugyan­az, mint a többi hasonló katasztrófáé : túl­fűtött kazán, papírszárazságú fa-falak és a télire kinyithatatlanul beszögezett külső ab­lakok. Véleményünk szerint minden évben számos ember menekülne meg a legször­nyűbb haláltól, ha itt is bevezetnék a ha­zánkban oly jól bevált belülről nyíló kettős ablakokat. tói 20 mérföldre nyugatra él, a “Stony Plain” rezerváción, olaj-jogokért havi 10.000 dol­lárt kap 250 tagja számára. Az Egyesült Ál­lamok egyes indián csoportjaitól eltérőleg ez az összeg valóban az egész törzs javát szol­gálja és nem halmozódik fel néhány egyén kezében. A szövetségi kormány ellenzi, sőt meg is akadályozza, hogy a rezerváción egyesek va­gyont gyűjtsenek. Az indián területek ásvá­nyi és mezőgazdasági jogait az ottawai In­dián Ügyek Osztálya gondozza és ez a hiva­tal tárgyal az egyes olajtársaságokkal. Az ilyen jogokból befolyó összegeket a törzs számára szedik be és a törzs általános hasz­nálatára osztják ki. Az albertai 2000 “Vér” indián ma Kana­da leggazdagabb indiánja. Az ország legna­gyobb rezervációján élnek, 353.000 acre pré­ri és dombos területen Calgarytól délre Lethbridge-ig. Közel 700.000 dollár bankbetétjük van és a törzs tagjai modern földszintes, verandás családi házakban laknak és uj kocsikat haj­tanak. A törzs területén van két iskola és^ egy 50 ágyas kórház. Tavaly a “Vér” indiánok 4Ö0.000 dollárt kaptak a fehéreknek bérbeadott ásványi, me­zőgazdasági és legeltetési jogok fejében. Minden jómódjuk ellenére azonban, az al­bertai indiánok nem hagyták el őseik szoká­sait. Minden nyáron a hatalmas “Feketeláb” törzs, amelynek egyik ága a “Vér” indiánok csoportja — összegyűl a rezerváció nyugati szélén és ott, hajnal előtt “a bogyók érett holdjának nyolcadik napján” megkezdi nyolc órás táncát “Aekotose” tiszteletére, ő a “Fe­keteláb” törzs mondabeli nap-hold- és reg­geli csillag istensége. Ezekben a dolgokban a fehér ember gaz­dagsága nem sokat jelent. SZABAD AZT OLVASNI, AMIRE KÉNYSZERÍTENEK Calvert 29. számú közlemény. Az ujkanadásoknak szóló cikk­sorozat egyike. KANADA ERDEI VADJAI SS MI A SZABADSÁG A HIDRÖGÉNBOMBA HATÁSÁRÓL adott ki tudományos jelentést az• Atomener­gia Bizottság, alapulvéve az 1954 március 1- én Eniwetokban felrobbantott hidrogénbom­bát. Ezek szerint a hidrogénbombának négy­féle gyilkos hatása van : robbanás, hőhatás, közvetlen rádióaktív sugárzás, és maradan­dó rádióaktív hatás. A négyféle hatás közül az első három elő­reláthatólag megölne minden élő lényt egy 140 mérföld hosszú, 20 mérföld széles sávon. (Például Torontótól Kingstonig). A robba­nástól 4 mérföld távolságig semmiféle ko­moly védekezés nincs, de ezen túl már az egyszerű óvóhely is gyakorlatilag kielégítő védelmet nyújt. A maradandó rádióaktivitás ellen védekez­ni úgyszólván lehetetlen. A hidrogénbombá­nak kitett anyagok radioaktívakká lesznek, e egyes ásványi termékek elkerülhetetlenül rádióaktiv alakban kerülnek a növényzetbe, az állatok és az emberek testébe. Például a rádióaktiv strontium harminc éven át meg­marad sugárzó hatásúnak, s mivel ez az elem a calciumhoz hasonló, valószínűleg nagy mennyiségben rakódna le az állati és emberi csontokban. Az ember tehát bármilyen ko­moly méretű hidrogénbombázás után még évtizedek után sem tudhatná, hogy az a fa­lat kenyér, vagy gyümölcs, vagy hús, ame­lyet elfogyaszt, nem rejt-e lassú mérget ? Sőt a rádióaktív mérgezés valószínűleg az emberi csírasejtek állományát is megfertőzi, s így lehet, hogy azon a helyen ahol hidro­génbombák hullottak le, még késői generá­ciók gyermekei is korcsokká, vagy degene­­ráltakká válnak.------------------——o-----------------------­ALBERTA JÓMÓDÚ INDIÁNJAI tartsák és ügyeljenek arra, hogy egymás közt ne vereked­jünk. Szóval azért jöttek, hogy a sztrájk rendben follyék le. Nos : ez a szabadság !” * * * A fenti beszámolót egy amerikai gyárimunkás írta a szovjettől megszállt Ukrajnában élő barátjának. Egyszerű­ségével is ékesszóló bizonyíték az amerikai munkás szabad­sága mellett. Ebből a levélből az igazság harsog át a vasfüg­gönyön keresztül, oda ahol a könyörtelen ellenség hatalom­éhes diktátorai hallgatásra kárhoztatják az embereket. Common Council. 'fc 4* 4 4 4 4* 4 4 4 4 4 4 444444444444 A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol­vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Nagyobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. * Az erdei vadállatok fontos szerepet játszottak Ka­­nada egész fejlődésében. Az első felfedezők útvonalai 1 nagyjából a prémes állatok útjait követték, s a prém- ^ vadászat céljából indultak az ismeretlen őserdőkbe ; É ugyanez a cél vezette a Kelet-kanadai partvidéken le- ® telepedett bevándorlókat is. § A Hudson’s Bay Társaság, ez a hatalmas vállalko- j| zás, ugyancsak prémkereskedelem céljaira alakult meg Éj 1670-ben. Kanada mezőgazdasági és bányaipari fejlődé- |i se sokkal később indult volna meg, ha a pionírokat nem |j látta volna el hússal és ruházattal a kanadai vadállo­mány. Mind a mai napig sokezer kanadai vadászatból szerzi meg élelmezését, ruházatát és rendes jövedelmét. A vadhús ma már kevésbé fontos eledel, mint egy évszázaddal ezelőtt ; mégis mintegy 48 millió font kerül elfogyasztásra belőle Kanadában egy év alatt. A prémek iránt állandó kereslet van, noha az az arány, amelyben a különféle prémes állatokat vadász­szák, évről évre változik. Egy emberöltővel ezelőtt a hosszúszőrű prémek voltak divatosak, mint például a rókaprémek. A mi időnkben a divat a rövidszőrű prémek felé hajlik. Ez a változás nehézséget okozott egyes észa­ki tájak gazdasági rendszerében, ahol kisebb számban élnek rövidszőrű prémesállatok, s a helybeli lakosság jövedelme nagyrészt rókaprémek eladására volt alapítva. A hód, amely egykor a legfontosabb kanadai pré­mesállat volt, néhány évvel ezelőtt ritkulóban volt, mert túl nagyszámú csapdát állítottak a vadászok. Azonban a vadászati hatóságok erélyes vadkimélő intézkedései elérték, hogy a hódállomány ismét helyreállt. 1936 és |j 1951 között a hódállomány négyszeresére növekedett ; ekkor azonban — az alacsony prémárak miatt — nem §< ejtettek el a vadászok elég hódot, hogy a természetes ^ szaporodást megfékezzék. Később egy betegség tört ki | a kódállományban és számos kerületből tömeges pusztu- $ lásról érkeztek jelentések. Mindez csupán egy példa ar- § ra, milyen sokrétű problémákkal kell megküzdeniük a y vadállomány szabályozására hivatott hatóságoknak. § A vadállomány fenntartásának tudománya, amelyet j| egy emberöltővel ezelőtt úgyszólván alig ismertek, ma 1 már helyet talált számos egyetemünk tanrendjében. A p szövetségi kormány és a tartományi kormányok vad- Éj tenyésztési felügyelői évente találkoznak, hogy néze- É teiket és értesüléseiket kicseréljék és hogy közös intéz- f kedéseket dolgozzanak ki abból a célból, hogy Kanada jjfc kincsét, az erdei vadállományt a jövő nemzedékek hasz­­'§ nára megőrizzék. ás I 1 I ■ ■ x I I Calvert DISTILLERS AMHStSTBURG, ONUBO LIMITED 1 I 1 I szarvakkal díszített fejdíszt hord. A túristák gyönyörűségére eljárják az ősi “nap”- és “kígyó-tánc”-ukat és többnyire állatbőrből készített sátrakban laknak és tarka lovakon nyargalnak. De többé nem harciasak, hanem békések és jómódúak. Alberta 9 törzsének 15.000 tagja 71 “re­zervációs” területen él, kb. 1,740.000 acre földön. 270.000 acre kivételével ez mind bér­be van adva olajtársaságoknak termelés vagy kutatás végett. Az albertai törzsek számára az ottawai kormány jelenleg több mint 7 millió dollárt őriz letétben. A múlt évi összeghez képest ez 4 millió dolláros emelkedést jelent. A kis “Enoch” csoport, amely Edmonton-NEM VALAMI LÉLEKEMELŐ látvány a College Streeten egy teljesen ru­hátlanul rohanó középkorú férfi. Ez volt a véleménye annak a rendőrnek is, aki az el­múlt hét egyik estéjén letartóztatta, illetve erőszakkal egy taxiba tessékelte Z. F. német bevándorlót, aki hangos kiabálással rohant a College Street-en végig és tört angolsággal próbálta megmagyarázni, hogy ő nem bo­lond, csak kárvallott. A szegény Z. F.-et né­hány perccel azelőtt egy revolveres rabló vetkőztette le College Street-i bőrkereskedé­sében, miután előzőleg kirabolta a kasszát, majd gyors léptekkel eltávozott. A rabló jól számított. A rendőrség nem őt vette üldöző­be, hanem a ruhátlan áldozatot, aki megpró­bálta pucéran utolérni a rablót. AMIRŐL NEM SZÍVESEN ÍRUNK Február 14-én éjfélkor Szentandrássy Já­nos, torontoi magyar lakos, a College-Street-i Helen’s vendéglő tulajdonosának a férje, összeszólalkozott Major József 22 éves fiatalemberrel. A vita hevében Major becsű-J letbevágó sértéseket kiabált, mire Szent-11 andrássy egy késsel leszúrta. A fiatalember néhány perc alatt az utcán elvérzett. Szent­­andrássyt gyilkosság vádjával terhelten le­tartóztatták. Toronto egész magyarságát végtelen szo­morúsággal tölti el az, hogy a magyarok ilyen rémséges hír kapcsán kerülnek a la­pok bűnügy rovatának első oldalára. 1 I 1 I A BIZTONSÁG TUDATA, AMIT KEDVELNEK .. I 1 1 1 1 I I S EATON’S-nél hosszú évek tapasz­­talatát veszik meg. Azt a biztonságot, mely abból a tudatból fakad, hogy vásárlásuk mögött az EATON egész tradíciója áll. Nem számít, hogy mit veszünk : nagy, vagy kis, fontos, vagy csecse­becse árúcikket... Az EATON’S ke­zesség érvénye*. 1 MEGFELELŐ ÁRUCIKK, VAGY A PÉNZ VISSZA ! EATON’S of CANADA 1 i i A Kanadai Magyarság a te lapod! Olvasd, terjeszd és szerezz újabb barátokat!

Next

/
Thumbnails
Contents