Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-12 / 7. szám
KANADAI MAGYARSÁG V. 7. sz. 1955. február 12. Hétfőtől, 1955 február 7-ikétől szerdáig, február 16-ikáig bezárólag A SZÉP MOLNÁRNÉ TATUN (OLGA PAPOVA) — REGÉNY — Irta : KENESEI F. LÁSZLÓ Copyright by László F. Kenesei XV. (DIE SCHÖNE MÜLLERIN) Angol feliratokkal. Egyszerű, természetes emberek szerelmi története, mely a gyönyörű svájci hegyvidék és szinpompás hagyományos népünnepélyek, régi táncok keretében játszódik. Ez a szem, fül és szívgyönyörködtető remek szinesfilm igazi, felejthetetlen élményt jelent mindenki számára. Főszereplők : HERTHA FEILER, WALTRAUT HAAS, PAUL HÖRBIGER, GERHARD RIEDMANN és mások. Kisérő műsorban a legújabb német híradó : “BLICK IN DIE WELT” Előadások naponta 6.15 és 8.30-kor. Szombaton : 2.05, 4.45, 7.00 és 9.15 órakor. KÖVETKEZŐ MŰSOR: Richard Voss világhírű regénye filmen ZWEI MESCHEN (KÉT EMBER). ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE % WA. 2-0850 — WA. 2-6319 > A KANADAI MUNKANÉLKÜLISÉG ELLENI BIZTOSÍTÁS Toronto egyetlen magyar] női fodrászüzelte a LIVIA BEAUTY SALONj 775 St. Clair Ave. W. Telefon: ME- 7998. Tökéletes hajápolás! Hétfő kivételével minden • este nyitva. Manikür és pedikür specialista. A H Ü L É S VÉSZE napokról órákra csökken. Miért is szenvedne napokig a hűlés verésétől, mikor a BUCKLEY’S Fahéjazott Pirulák percek alatt enyhülést hoznak. Nem egy, de négy hűlést-lebíró tartozékot egyensúlyoztak, hogy lázát leszállítsa, kedély állapotát javítsa s a hűlés kórjelét legyőztesse, — GYORSAN. 12 pirula 35 cent Családi doboz: 79 cent. ' C1NNAMATED capsules BUCKLEY'S biztos, hogy gyors javulást hoz, vagy ;pénze megkettőzve visszatérül. Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes részletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland. Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G. SOMERVILLE & SON telepén Wellandon. 303 Division St. Tel. 4515-o— Ön azt hiszi, hogy mi vadállatok vagyunk és egyetlen célunk, hogy minden embert börtönbe juttassunk, még az ártatlanokat is. Ez a vád nemcsak igazságtalan, hanem sértő is a német népre. Ön azt mondj a, hogy végtelenül mélyre sülyedtünk és a becsületességet a rács mögé zártuk. Ha ez így volna, akkor én most nem tudnék itt Önnel beszélni, — ami ugyan Önre nézve csak előnyös volna, de ez lényegtelen. Tessék tudomásul venni, hogy én ebben az épületben igenis a tisztességet és a becsületet képviselem. Sőt, még a harmadikat is, az igazságot. És ezt nemcsak Önnek, de a világon senkinek sincs joga kétségbevonni. — Utolsó szavait már valósággal ordítva mondta a hiúságában sértett rendőrfőnök. Olga azonban tartva magát előbbi kijelentéséhez, egy szót sem válaszolt Rottermannak. Ez, látva, hogy a leány nem reflektál beszédjére, megnyomta az asztalon lévő csengőt, majd a belépő rendőrnek szólt, hogy vezesse a fogolyt a cellájába. Ezzel Papp Olga ötórás kihallgatása végétért. A leány megkönnyebbülten hagyta el Rottermann szobáját és követte a rendőrt a cellájába. * * * Ha használt autóját el akarja adni, vagy alkatrészt kíván vásárolni, hívja fel a Niagara-vidék legnagyobb AUTÓ-WRECKING üzletét. MR. JUHÁSZ 2004 Stanley Ave. I Niagara Falls Telefon : 2021. Angolul is jól beszélő intelligens nő PINCÉRNŐI ÁLLÁST keres magyar vendéglőben. Cim : a kiadóhivatalban. HIGYJÉL A NEMZET FELTÁMADÁSÁBAN ! Ha igazán barátja lapunknak, bizonyítsa be azzal, hogy szerez egy előfizetőt. Lapunk nem pártoké, hanem az egyetemes magyarságé. EREDMÉNYT AKAR? HIRDESSEN LAPUNKBAN! A Kanadai Parlament 1940 augusztusában szavazta meg a Munkanélküliség elleni Biztosításról szóló törvényt. Mint a törvény neve is mutatja, ez az intézmény azzal a céllal alakult, hogy a munkavállalókat bebiztosítsa az anyagi nehézségek ellen oly időben, mikor képtelenek maguknak munkát találni. A kanadai kormány nem akarja, hogy az 1920 és 1930 közötti depressziós évek megismétlődjenek, s ezért tanulmányozta azokat a módszereket, melyeket más országok alkalmaznak a munkanélküliek megsegítésére. A munkanélküliség elleni Biztosításról szóló törvény 1941 júliusában lépett életbe. A törvény kötelezőleg előírja, hogy minden munkaszerződés alapján dolgozó munkás heti 18 centtől heti 54 centig terjedő nagyságú biztosítási díjat köteles fizetni. Ezenfelül minden munkaadó ugyanennyit fizet minden egyes munkavállaló után. A munkaadó és a munkavállaló által fizetett együttes összeg egyötödének megfelelő pótlékot a kormány ad hozzá a biztosítási díjakhoz. Az ilymódon megszerzett tőkéből keletkezik a munkanélküliség elleni biztosítási alap, amely járadékot fizet mindenkinek, aki önhibáján kívül munkanélküli maradt, s munkaképes, de nem tud állást kapni. Miután minden munkavállaló köteles az alaphoz hozzájárulni, ezért az intézmény valójában szociális intézmény jellegét veszi fel. Másszóval ez azt jelenti, hogy azok, akik ritkán, vagy talán soha sincsenek munkanélkül, a saját járulékukkal segítik azokat a munkatársaikat,akik önhibájukon kívül munka nélkül máradtak. Ezekszerint mindenkinek egyformán érdeke fűződik az alaphoz : munkaadóknak, munkavállalóknak és a központi kormánynak. Minden munka nélkül maradt, biztosított munkásnak joga van az alapból járadékot húzni. Minden munkás büszkén tekinthet az alapra, amelynek felépítéséhez ő maga is hozzájárult. Az alapnak egyetlen célja van : segíteni őrajta és a többieken a munkanélküliség idején. Minden munkás segít az alap felépítésében. Minden munkás, nyugodt lelkiismerettel húzhat belőle járadékot. Itt nincs szó sem adakozásról, sem semmiféle “alamizsna”- szerű érzésről. A jelen cikkben a munkanélküliség elleni Biztosító Intézet munkaközvetítő tevékenységével kívánunk foglalkozni. Az Intézet legelső kötelessége, hogy hatásos munkaközvetítő tevékenységével munkához juttassa mindazokat, akik dolgozni akarnak. Az Intézetnek országszerte több, mint .200 hivatala van, Ujfoundlandtól British Columbiáig. Minden egyes hivatal tulajdonképen a találkozópontja az illető kerület állástkereső munkásainak — a munkásokat kereső munkaadókkal. • Nagy vonalakban ebben is áll a munkaközvetítő hivatal feladata. Ez a hivatal költségmentesen áll mindenki rendelkezésére, akár volt az illető az intézet tagja, akár nem. Ha most érkezett Kanadába és állást keres, keresse fel a lakóhelyén lévő Munkaközvetítő Hivatalt. A legnagyobb örömmel fognak Önnel tárgyalni és tanácsot adnak arra nézve, mi a legelőnyösebb módja az állásszerzésnek az Ön hivatásában. A hivatal állandó érintkezésben áll a munkaadókkal és azonnal értesítik az állásról, még otthon a lakásán is. A hivatalok egyúttal pontos felvilágosítást adnak arról is, milyen távolabbi országrészeken van munkalehetőség. Ez a szolgálat rendkívül értékes, különösen a Kanadába újonnan érkezettek számára, akik az ország azon részébe akarnak költözködni, ahol a legjobb állásra kínálkozik alkalom. Rengeteg felesleges utazási költséget és időt lehet megtakarítani, ha a hivatalt kérdezzük meg, mielőtt olyan országrészbe utazunk, ahol “állítólag” könnyű munkát kapni. Soha ne felejtsük el, hogy a Munkaközvetítő Hivatal költségmentesen mindenki rendelkezésére áll. A hivatalokat azért állították fel, hogy a dolgozó kívánságainak megfeleljen. Minden munkás, aki e hatalmas, növekvő nemzetnek a tagja, nyugodtan kihasználhatja a hivatalok szolgálatait a legmesszebbmenő mértékig. A lapunkban közzéteendő legközelebbi cikkben a munkanélküliség ellen biztosítás másik részéről, a munkanélküli segélyről fogunk írni. Be fogunk számolni arról, hogy milyen foglalkozási ágakra vonatkozik a segély, melyek azok a járadékok, amelyek a munkavállalót igényjogosulttá teszik, végül milyen járadékot élveznek a munkanélküliség különböző eseteiben. — így aztán persze nem is érez semmi szánalmat honfitársa iránt ? — Nem kérem, nem érzek semmi szánalmat — mondta a nagy zavarral küzdő Theo Sepp.* A kopaszfejű óriás úgylátszik elérte a célját, amit akart. Kedélyesen megveregette Sepp vállát, majd utána kétszer vagy háromszor végigsétált a szobán és ismét a fiatal Gestapo tiszthez fordult : — Mit gondol Ön, valóban egyedül sokszorosította Bachmayer a leveleket ? — Igen kérem, feltétlen egyedül csinálta. — És miből következteti ezt ? — Természetesen a vallomásából. — Tehát ezek szerint Ön Olga Papovát nem is tartja bűnösnek ? — De igen kérem, bűnösnek tartom annyiban, hogy a levél létezéséről nem tett jelentést. Most kis szünet következett. Rottermann ismét kétszer - háromszor végigsétált a szobán és ezt mondta : — És mit szólna ahhoz, ha azt mondanám, hogy ez « Bachmayer, akit Ön átsegített a másvilágra, egyáltalán nem volt bűnös. Az igazi bűnös ugyanis a cseh orvosnő ! A Gestapo-legény megtántorodott és ha hirtelen meg nem kapaszkodik az egyik székben, elvágódik a földön. Rottermann élvezte a hatást és cinikusan folytatta fejtegetéseit. — önnek úgy látpm, nincsenek rendben az idegei, fiatal barátom. — Kérem, már 48 órája vagyok szolgálatban és bizony rám férne egy kis pihenés, — válaszolta a halottsápadt fiatal Gestapo tiszt. — Hát rendben van, tekintettel, hogy ma ilyen nagyszerű munkát végzett, befejezheti a szolgálatot. — És ezzel elbocsátotta Theo Seppet. Rottermann a kihallgatás után sokáig ült még az íróasztalánál és meredten nézett maga elé. Majd megnyomta a csengőt s a belépő rendőrnek utasítást adott dr. Ernst Stadinger elővezetésére. — Ne feleseljen ! — Csak a kérdésre válaszoltam — ordította az önuralmát elvesztett Bachmayer. — Mit akar tőlem, maga rongy rendőrkopó ! Amit cselekedtem, cselekedtem. Nem bántam meg, s nem is tagadom. Nyugodtan agyonlőhetnek. De a kezét, a vérszagú, mocskos kezét senkise merje mégegyszer reám emelni ! I Egyszerre ketten ugrottak a szerencsétlen orvosra, s egyszerre ketten kezdték ütni. Bachmayer védekezett ahogy tudott, a műlábával hatalmas rúgásokat mért a Gestapo tisztre, míg a másik rendőrkopót bilincsbevert kezeivel ütötte. És ekkor, egyszerrecsak egy dörrenés hallatszott. Bachmayer ütésre emelt keze a levegőben megállt és holtan zuhant a földre. A Gestapo tiszt eltette füstölgő revolverét és a csengetésére belépő rendőrök megragadták az orvos holttestét és elcipelték a szobából. Ezzel dr. Matthias Bachmayer kihallgatása a földi hatóságok előtt végétért. ** * Rottermann Gestapo-főnöknek jelentették a “sánta orvos” halálát. Ilyen és hasonló esetek már a múltban is előfordultak. Épp ezért nem is tulajdonítottak neki semmi jelentőséget. Mindazonáltal Rottermann magához kérette Theo Seppet, —így hívták Bachmayer gyilkosát •— és beszámoltatott magának a “kihallgatás” részleteiről. A fiatal Gestapo tiszt azzal kezdte, hogy az orvos viselkedése annyira kihívó és szemtelen volt, hogy szinte kiprovokálta maga ellen a sorsát. Rottermann az előttelévő vallomást olvasgatva láthatólag alig figyelte, hogy alárendeltje mit mond. mivel védekezik. Mikor aztán az olvasást befej'ezte, felállt, erősen Sepp-re nézett és a következőket mondta neki : — Tudja-e, fiatal barátom, hogy ez a Bachmayer keménykötésű gyerek volt és hogy az Ön szűkebb hazájából való ? Mivelhogy Ön is osztrák, ugyebár ? — Igen kérem, én is Ausztriában születtem, de én német vagyok. — Na természetes, mindannyian németek vagyunk, ha a szüléink is azok voltak, bárhol is láttuk meg egyébként a napvilágot. De azért mégiscsak ragaszkodunk ahhoz a földhöz, .amelyen születtünk, nevelkedtünk és ez a Bachmayer' úgylátszik túlságosan ragaszkodott. Ön ugyebár nem ragaszkodik úgy ? — Nem kérem, nem ragaszkodom —-‘válaszolta gépiesen a gyilkos Gestapo tiszt. megtudta, hogy Olgáról van szó, megígérte, hogy azonnal indul. Mikor Meyerhoff befejezte a telefonbeszélgetést, behívta a portást és felhívta a figyelmét, hogy ha egy Schuster /nevű úr keresné, azonnal vezesse fel hozzá. Majd a szobájában maradt és gondolataiba merült. Végigtekintett egész életén, amely tele volt fekete foltokkal. Eszébejutott édesapja, a büszke, öreg müncheni orvostanár, aki mindig figyelmeztette, hogy az út, amelyre lépett, sok veszélyt és szenvedést fog rá hozni. Nagy volt a szakadék közte és édesapja életfelfogása között ! Milyen furcsa is ! Apja majdnem úgy ondolkodott, mint Olga. Valóban, Olga lehetett volna az ő apjának a gyermeke, teljesen egyezett a politikai felfogásuk is. Aztán eszébejütött a leánnyal való ismeretsége. Már első percben tetszett neki a rendkívül komoly, megnyerő külsejű, csak a hivatásának élő orvosnő. Aztán felidézte a vele való beszélgetéseit. Eleinte ellenségek voltak. De a leány szemeiben akkor sem látott soha gyűlöletet. Aztán később, mikor azon az emlékezetes Karácsony estén megbocsájtott neki a leány, s kibékültek ! Olga azóta mindig “Hermann”-nak szólította és ez oly jólesett szivének. Most már be merte vallani önmagának, hogy kizárólag Papp Olga csinált más embert belőle. Ezért érzett végtelen hálát és tiszteletet iránta. S ez a nagyszerű teremtés most megint a Gestapo börtönnek a lakója, de most az ő tudta és akarata nélkül, sőt őtet meg sem kérdezték, mikor letartóztatták. Aztán visszaidézte a Gestapo-főnökkel folytatott beszélgetését : azt a módot, ahogy kezelték. Ugv bántak vele, mint egy közönséges bűnözővel. . . Őt, dr. Meyerhoffot, aki annyi szolgálatot tett Rottermannak és a titkos rendőrségnek, most a Gestapo ügynökök figyelik. Neki, a régi jó párttagnak, aki Hitlerrel együtt indult, s az üldöztetést, a szülői házból való kitagadást vállalta, ide kellett süllyednie. Megbízhatatlan, gyanús személy lett azoknak a szemében, akiknek hatalomrajutását szívvel-lélekkel támogatta ! Meyerhoff megcsaltnak, elárultnak érezte magát. Sajnálta élete botlásait és gondolatban bocsánatot kért azoktól, akiket megbántott, akiket feljelentett, akiknek talán a halálában vagy megkínoztatásában is bűnös volt. Fogadalmat tett ott, a kórházi szobában, a szerencsétlensorsú Erich Kurt professzor egykori szobájában, hogy hátralévő életét tisztességben és becsületben fogja eltölteni. Nem fog többé soha, semmi aljasságot elkövetni senkivel szemben sem. Vezekelni fog mártír édesapjáért is, akinek korai halálát helytelen viselkedésével ő okozta. Következő számunkban folytatjuk. *
