Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-29 / 5. szám
Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Authorized as Second Class Mail /?/7/A/7/S7ist Kanada legnagyobb magyarnyelvű Post Office Department, Ottawa. TTWMjJwUWMl' anti-kommunista hetilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 Bathurst St. Toronto. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto V. évfolyam 5. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1955 január 29. AKIKBŐL KIALUDT A MAGYAR LÉLEK Az elmúlt héten hivatalos voltam egy sajtókonferenciára, amit a kanadai, az Ethnic Press és a torontoi rádió rendezett közösen. A konferencia tárgya az volt, hogy miképpen tehetne az uj bevándorlókat a legrövidebb úton bekapcsolni a kanadai életközösségbe. Amint a fentiekből is látható, uj hazánk sajtó- és tájékoztató szervei teljes nyíltsággal dolgoznak azon, hogy az uj bevándoroltak megszeressék az országot és mint az egyik angol újságíró mondta, “soha többé ne vágyódjanak vissza szülőhazájukba”. A kanadai hatóságoknak az az igyekezete, hogy a bevándorlóból angol váljék, érthető. Ezt nem lehet, de nem is szabad hibául felróni. Bár mi is ezt csináltuk volna kisebbségeinkkel évszázadokon keresztül, akkor nem kellett volna megérnünk, hogy saját országunk egyik-másik részében, mint Erdélyben és a Felvidék nagy részén mi magunk váltunk kisebbséggé. Amilyen természetes kívánság a kanadaiak részéről, hogy a bevándorlók felszívódjanak a kanadai nyelvtengerbe, ugyanolyan természetes kötelességünk nekünk ez ellen védekezni. Ezt a védekezést persze nem szabad, hogy az elkeseredés, vagy befogadó hazánk elleni elfogultság táplálja. Mi ugyanúgy tiszteljük, becsüljük Kanadát, mint szülőhazánkat. Az utóbbi iránti szeretetünk azonban — ami természetes is — mélyebb, szenvedélyesebb, hisz ezt az anyatejjel szívtuk magunkba. Az édesanyát a legjobb, a legnemesebb mostoha sem tudja pótolni. Nekünk Magyarország ugyanazt jelenti, mint az itt született angolnak Kanada. Ezért, ha ragaszkodunk nyelvünkhöz, szokásainkhoz, azt senki sem veheti és nem is veszi rossznéven és még kevésbbé szabad ebből azt következtetni, hogy nem viseltetünk a legmesszebbmenő lojalitással befogadó hazánk iránt. A baj nem is ott van, mintha ezt az angolok nem értenék meg, nem méltányolnák, vagy haragudnának ránk ezért. Haséin ott, hogy az uj bevándorlók egy jelentős része minden presszió nélkül is tulhamar felejtette el szülőhazáját és tüntetőén marad távol minden magyar megmozdulástól. Az ilyenekből szerintünk már kialudt a magyar lélek, vagy nem is volt bennük talán sohasem. Ne gondolja senki, hogy az angolok szívesen, vagy pláne szeretettel fogadják az ilyen túlhamar, túlkönnyen hazát cserélőket. Nem egy komoly, tekintélyes személyiséggel volt módomban beszélgetni ezekről a dolgokról, akik mind kivétel nélkül, annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy nem szeretik az olyan bevándorlót, aki hamar elfelejti szülőhazáját. Igaz, hogy a magyarsághoz való tartozás sokszor áldozatot és főleg kötelességet is ró ránk. Aki azonban irtózik az ilyen áldozathozataltól, aki nem hajlandó semmit sem tenni szülőhazája érdekében, akit nem érdekel, hogy annak a népnek milyen a sorsa és milyen lesz a jövője, amelyből származik, az lehet, hogy nyelvében magyar, de szellemében egészen biztos, hogy nem az. Az egész világon mintegy 14 millió magyar él. Ebből több mint ötmillió a határokon kívül. Ha ez a.z ötmillió magyar elvész, felszívódik valamilyen idegen nyelvtengerben, az végzetes csapást jelentene a magyar nemzet jövőjére, ötmillió magyar elvesztése után ugyanis soha többé nem tölthetnek be azt a szerepet, amelyre hivatottak vagyunk a Dunamedencében. Magyarország szomszédainak sokkal nagyobb a lélekszaporulata, mint a miénk. A csehek, románok és délszlávok ügyes, szívós taktikával tüntetik el a magyarság lélekszámát azért, hogy ha majd jön a legközelebbi nagy elrendezés, homogén, nemzeti állam jellegüket bizonyítani tudják. De ezeknek az államoknak az emigrációban élő fiai is a legszívósabb, és valljuk be őszintén, legeredményesebb munkát fejtik ki szülőhazájuk érdekében. Ellentétben egyes uj magyar bevándorlókkal, ezek nem azért igyekszenek befogadó hazájuk életrendszerébe bekapcsolódni, mert elfelejtették szülőhazájukat, hanem azért, hogy annak érdekében még eredményesebben dolgozhassanak. A magyar emigrációnak azok a tagjai, akik tudatosan, vagy ostobaságból megtagadják magyarságukat, tanulhatnának, példát vehetnének hazaszeretet és nemzetszolgálat terén az annyiszor lefitymált szomszédaink emigrációban élő képviselőitől. E lap hasábjain nem először és tudjuk, nem is utoljára tesszük mindezt szóvá. Tesszük pedig elsősorban azért, mert úgy érezzük, ez a kötelességünk. E kötelességünket a magyar betű szolgálata rója ránk, amely egyébként is a legfontosabb eszköz a magyarság tájékoztatására. Ha majd már nem lesz magyar újság, amely megírja bajunkat, hibáinkat és bánatainkat, akkor már nem lesznek magyarok sem. Ami azt is jelenti, hogy aki az áldozatos munkát végző magyar betű munkásai ellen ágál, gyűlöletre uszít, az saját népének is sírásója. Mindezt azért írjuk, mert ezek az uj hazát könnyen cserélők főleg azokból kerülnek ki, akik nem vesznek kezükbe már magyar újságot, magyar könyvet, azzal a jelszóval, hogy “csak angolt olvasok”, bár legtöbbje angolul sem tud. Hisszük és remélni szeretnők, hogy mégis azok vannak többségben, akik nem hajlandók megtagadni szülőhazájukat, s minden idegszálunkkal azért dolgozunk, hogy az minél előbb szabad legyen. Az ilyenek válnak majd jó kanadaivá is, ha a sors úgy hozná, hogy soha többé nem térhetnének vissza Magyarországra. Ezekből nem halt ki a magyar lélek és ezek örökké hű követei lesznek a magyarságnak, amíg csak ki nem alszik életük mécse. KENESEI F. LÁSZLÓ. PimwnmiwtMfmBHgmuuuumwuiHMiwuwwuwiwniuuwwwwuwuwuwguvuw^^ A LÁNC-REAKCIÓ Az atomfizikusok láncreakciónak nevezték el azt a folyamatot, amelyek a szétbomló atom belsejében keletkeznek, azért, mert az egyik atom felrobbanása átterjed a mellette lévő atomra, az is felrobban és tovább, mindaddig, amíg a robbanásra alkalmas atomokból álló anyag teljesen fel nem bomlott. A robbanásoknak ezt a szakadatlan láncolatát nem lehet megállítani addig, amíg van robbanó anyag ; éppen ez okozza az atomfizikusok azon félelmét, hogy egy szép nap. majd olyanfajta atomrobbantást fog valaki előidézni, amelyet már sehol nem lehet megállítani, s amely mindaddig folytatódik, amíg a Föld teljes egészében meg nem semmisül. Ez egyébként sem az első eset volna a világmindenségben, hiszen a mi földünk is eredetileg egy ilyen szétrobbant csillag egy darabkája volt. A Föld, — de legalább is a földi élet — teljes megsemmisülésének a félelme az, ami a politikusokat, atomfizikusokat, hadvezéreket már hosszú idő óta visszatartja bizonyos kísérletektől — amelyeknek beláthatatlan következményeit nem merik előidézni; ugyanez a félelem akadályozta meg a kelet és nyugat közötti általános háború kitörését az 1945 óta anynyiszor megismétlődött feszült helyzetekben. A felelős vezetők mindkét oldalon egyformán érzik, hogy ha a lánc-reakció valahol megindult, azt többé megállítani senki sem tudja ; a háborúból tömeges atomtámadások következnek, a civilizáció elpusztul, sőt, a háborús őrület káoszában könnyen felrobbanhat az a bizonyos bomba is, amely megsemmisíti a Föld fizikai létezését is. A Formoza szigete körül most kialakult helyzet ismét arra példa, hogy csupán a végpusztulástól való félelem képes a világkatasztrófa kitörését megakadályozni. Enélkül a félelem nélkül már régesrégen milliószámra ölnék egymást katonák és civilek, s mi magunk is régen a háborúból ismert pinceodukban remegnénk. Mint ismeretes, Formoza (Taiwan) szigetén él Csiang- Kai-Sek vezetése alatt közel tíz millió kínai, több mint félmilliós hadsereggel ; ezek 1949-ben menekültek el a vörös hódítás elől, amely csak azért nem érte el eddig őket, mert a koreai háború kitörése óta az USA garantálja Formoza szabadságát. Az USA garanciájának három olyan indoka van, amely a sziget védelmét erkölcsileg és jogilag egyaránt indokolja és érdemessé teszi : 1.) Formoza szigetének amerikabarát kézben való megtartása az amerikai kontinens védelme szempontjából, elkerülhetetlenül fontos, 2.) A Formozára menekült kínai milliókat nem lehet a vörös tömeggyilkolásnál kiszolgáltatni, 3.) Formoza szigete már 1895 óta nem tartozott a kínai birodalomhoz, hanem a második háború végéig Japán birtoka volt, úgy, hogy Formozát éppannyira indokolatlan dolog volna Vöröskínához csatolni, mint bármilyen más csendesóceáni hatalomhoz. Hogy ezen indokok közül Amerika számára az első a legfontosabb, az természetes. Formoza szabadságát még Truman garantálta, Eisenhower pedig azóta számos ízben megerősítette, hogy az amerikai flotta a szigetet minden vörös támadással szemben meg fogja védeni. Hogy ez a védelem vonatkozik-e a partmentén fekvő, de Formozától 150— 250 kilométer távolságban elterülő többi szigetekre is, — vagy sem, ez a mai napig sincs tisztázva. Dulles külügyminiszter egyik újabb kijelentése szerint az Amoy vöröskínai hadikikötővel szemben fekvő Quemoy szigetcsoport elsőrendű stratégiai fontosságú — olyan, mint az üveg dugója' Formoza védelme számára — ellenben az ettől jóval északabbra elterülő Tachen-szigetcsoport túlmessze fekszik Formozától ahhoz, hogy annak birtoka jelentős lenne. Ennek a Tachen szigetcsoportnak egyik kisebb szigetét Yikiangshant foglalták el a kommunisták az elmúlt héten. Yikiangshan elfoglalása semmiféle szempontból sem jelentős a nyugati világ számára. A szigetet igen kis katonai csoport védte, a küzdelemben Amei’ka nem vett részt, s ezt nem is várta tőle senki, — végül a vörösök katonai pozíciójában sem jelentett javulást a kis sziget, mert Yikiangshan éppen olyan messze — 13 mérföldre — van a Tachen szigetcsoport többi tagjától, mint maga a szárazföld. De maga az a tény, hogy a vöröskínai hadsereg a nemzeti kínaiak által tar-MEGENGEDIK A VÖRÖS KÍNÁBAN FOGVA TARTOTT AMERIKAI PILÓTÁK LÁTOGATÁSÁT ? Chou-En-Lai kormánya jegyzékben közölte az amerikai kormánnyal, hogy a kémkedés hamis vádjával letartóztatott amerikai pilótákat, akiknek száma már 17-re emelkedett, családtagjaik meglátogathatják a börtönben. Az amerikai külügyminisztérium erről értesítette a foglyok hozzátartozóit azzal, hogy nincs kifogása a látogatás ellen, de a látogatók testi épségét nem tudja garantálni. i A szakértők véleménye eltér abban a kérdésben, hogy ez a vörös ajánlat üres propagandafogás-e, vagy valóban a jóindulat bizonyos jelének tekinthető-e ? A mi véleményünk szerint a kínai ajánlat csupán lassú előkészítése a foglyok kiadatásának. Ahelyett, hogy bevallanák, hogy a hidrogénbombák fenyegetésétől félnek, nyilván azt fogják majd mondani, hogy a hozzátartozók könnyei hatották meg őket. AZ OROSZOK SZÁMARA TILOS A FOTOGRAFÁLAS katonailag fontos intézmények közelében. Ez a washingtoni kormány legújabb rendelete az USA-ban működő diplomaták életének illetve felforgató tevékenységének megnehezítésére. Ez az intézkedés ugyanúgy a kölcsönösség elve alapján született meg, mint a korábbi utazási korlátozás. Itt említjük meg azt a furcsaságot, hogy az USA területén nem kevesebb, mint 27 Moszkva nevű helyiség van, amelyből a mostani rendelkezések szerint 14 tilos a szovjet emberei számára. A PÁRISI NOTRE DAME VIZ ALATT A párisi Szajna folyó, amelynek nyugodt hullámai oly békésen mossák a felejthetetlen hangulatú Quai köveit, s két évezrede csendben locsognak az örök Lutécia szerelmes lakóinak gyönyörűségére, oly mértékben megáradt, hogy már elöntötte a Notre Dame katedrális pincéjét, s a napokban valószínűleg elborítja a nyolc évszázados mozaikpadlót is. A krónikák csak igen kevés ilyen méretű árvízről tesznek említést Párisban. ALÁBBHAGYOTT A KÜZDELEM COSTA-RICÁBAN------------o-----------A Costa-Rica és Nicaragua között kitört fegyveres összeütközés a jelek szerint rövidesen véget ér. A küzdelem máris apró gerilla-harcokra zsugorodott össze, a cotsa-ricai kormány nagyjában visszafoglalta a támadók által tartott területet, s egyúttal szabad elvonulást Ígért mindazoknak, akik a lázadásban, vagy támadásban résztvettek. Miután úgylátszik, hogy egyik oldalon sincs kommunista támogatás, nincs akadálya a józan béke létrehozásának sem.---;--------------------O-----------------------AZ ATOMBOMBÁK MEGSZÜNTETIK A VILLÁMLÁST — fejtette ki az atomenergiáról szóló beszámolójában két amerikai fizikus. Ellentétben azzal a közhittel, hogy a kisérleti atom- és hidrogénbombák robbantása ismeretlen, tragikus erejű meteorológiai jelenségeket hoz létre, az igazság az, hogy a levegő rádióaktivitásának kismérvű fokozása éppen a levegő elektromos vezetőképességének fokozására fog vezetni, ami csökkenti a villámlásokat, az elektromos viharokat, szélviharokat és hasonló természeti csapásokat. — Reméljük, hogy a tudósoknak igazuk van. A JAPÁN KORMÁNY “KÉT KÍNA” RENDSZER BEVEZETÉSÉT REMÉLI------------0-----------i A japán sajtóban számos hír jelent meg, amelyek különböző oldalakról világítják meg a távolkeleti feszültség kérdését. Minden párt sajtója egyetért abban, hogy 1. ) Az USA nem akar háborút a Távolkeleten, 2. ) A vörösök tudják, hogy a 7-ik amerikai flotta legázolása nélkül Formózát nem tudják, elfoglalni, 3. ) A nemzeti Kínaiak tudják, hogy ezidőszerint kevés reményük van egy sikeres invázióra. A japánok véleménye szerint tehát csak egy megoldás van mindkét Kína elismerése, ami Kína történelmében már számtalanszor előfordult'. WWVWWWWWWVWVW Az USA kongresszusa lapzártakor érkezett híreink szerint megadta Eisenhower elnöknek a formózai kérdésben kért felhatalmazást. Most tehát az elnök aláírásától függ, hogy abban az esetben, ha Vöröskína megtámadná az amerikai hadihajókat, az USA légiflottája elsöprő támadást intézzen a kommunista kínai szárazföld ellen. Az ottawai parlamentben L. Pearson külügyminiszter kedden délután számolt be a jelenlegi távolkeleti feszültségről. Kijelentette, hogy Kanadának ma nincsenek közvetlen érdekei a formózai vizeken, s jelenleg az UNO Biztonsági Tanácsában sem szerepel, amely — szükség esetén — hivatva lesz dönteni a világbéke fenntartása érdekében megkívánt intézkedésekről. Pearsoil azt is közölte, hogy a kanadai kormány az UNO előtt javaslatot fog tenni arra, hogy a Vörös Kína— Nemzeti Kína közötti kérdés rendezéséig semlegesítsék Formózát. tott egyik szigeten sikeres partraszállást hajtott végre, megindított egy folyamatot éspedig egyelőre az amerikai külpolitikában. Eisenhower mindenekelőtt felhívta az UNO-t, hogy próbáljon már előzetesen fegyverszüneti megállapodást létrehozni Vöröskína és Nemzeti Kína között, amelyet azután az UNO garantálna. Amint az előrelátható volt, ez az angol követ útján közvetített kisériet eredménytelen maradt. Chou- En-Lai visszautasította az amerikai javaslatot, azt ‘“Kína belügyeibe való beavatkozásnak ” minősítette és megint nagy hangon kijelentette, hogy Kína addig nem nyugszik, míg Formozát “fel nem szabadítja”. Egyidejűleg figyelmeztette az USA-t, hogy a kínaiak nem lesznek tekintettel az amerikai flottára. — De ugyancsak elutasította az UNO útján javasolt fegyverszüneti kísérletet Csiang-Kai Sek is. Nemzeti Kína egész politikai léte arra van alapítva, hogy adandó alkalommal felszabadítsa a kínai szárazföldet is, s ébben majd — természetesen — a nyugati barátok támogatására fog támaszkodni. Hogy ez mikor fog bekövetkezni az kérdéses, de annyi bizonyos, hogy egy előzetesen létrehozott fegyverszünet örökre szétfoszlatná a felszabadítás reményét is. Eisenhower ezután — illetve egyidejűleg — arra kért felhatalmazást a kongresszustól, hogy Formoza katonai védelmét a hadi helyzetnek megfelelőleg, saját belátása szerint hajthassa végre. Az elnök szabadkezet kért tehát arra, hogy az amerikai flotta a szükséghez mért hadműveleteket hajthassa végre a vöröskínai haderő ellen, — s amint az eddigi jelek mutatják, a kongresszus nagy lelkesedéssel fogja megadni a kért felhatalmazást. Konkrét formában arra kért felhatalmazást az elnök, hogy a Tachen szigeteknek polgári lakosságát és szükség szerint a nemzeti védősereget is amerikai hadihajók üríthessék ki, — hogy kínai támadás esetén a flotta megfelelő katonai intézkedésekkel válaszolhasson, végül — és ez a döntő kérdés —, hogy vöröskínai-amerikai összeütközés esetén az amerikai (Folyt, a 8. oldalon).
