Kanadai Magyarság, 1955. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-22 / 4. szám

1955. január 22. 2 KANADAI MAGYARSÁG (ZatttwlülM, 'íblUtqWlÚUM Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7G7S. Laptulajdonos-f őszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollár Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. CAMADIÄM HUNGARIANS Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI A TÖRVÉNYSZÉK DÖNTÉSE A TORONTÓI MAGYAR HÁZ ÜGYÉBEN Amint arról már egyik korábbi számunkban beszámol­tunk, a torontoi Magyar Házból kizárt tagok a bírósághoz fordultak védelemért, illetve azért, hogy a jelenlegi vezető­ség, de főleg Renye Ferenc alapszabályellenes működése ellen tiltakozzanak. Mr. Renye és társai most rendkívüli közgyű­lésre hívták össze a pár személyből álló tagságot, (mert hisz a kizártak még nem tértek vissza), hogy családtagjaikkal is­mét megválasztassák magukat. A kizárt tagok azonban ez­úttal résen voltak és e “rendkívüli” ügyes trükköt jelentették a bíróságnak, amely olyan döntést hozott, hogy a közgyűlést csak az esetben szabad megtartani, ha azon a már korábban kizárt tagok is résztvesznek. Mivel értesülésünk szerint e becsületükben megbántott magyarokat Renyéék még mindig nem hívták meg a közgyűlésre, így azt nem is lehet megtar­tani. A bíróság egyébként végzést hozott abban a tekintetben is, hogy a jelenlegi vezetőség az egyesület pénzével hogyan gazdálkodhat. A döntés értelmében mindaddig, amíg a felleb­bezés alatt álló ügyet végleges Ítélettel el nem döntik, Renye és társainak egyetlen centet sem szabad kifizetni másra, mint a legszükségesebb folyó kiadásokra. Toronto magyarsága érdeklődéssel figyeli a jelenlegi ve­zetőség görcsös ragaszkodását a hatalomhoz, akik ahelyett, hogy a közóhajnak megfelelően lemondanának, továbbra sem mozdulnak helyükről. Pedig véleményünk szerint viselkedé­sükkel rengeteget ártanak a magyar ügynek. Azt pedig kü­lönösen helytelennek tartjuk, hogy valaki, mint azt Renye tette, a bíróság előtt a magyarság belső ügyeire vonatkozó olyan kijelentéseket tegyen, ami a kanadaiak szemében a ma­gyarságot mint kötekedő, békétlen elemet mutatja be. A kizárt tagok a torontoi magyar közvéleménnyel egye­temben, semmi mást nem akarnak, minthogy a mai vezetőség mondjon le, mert az eddigi tevékenységével azt igazolta, hogy nem alkalmas a vezetésre. S hogy ez mennyire így van, arra a legjobb bizonyíték a törvényszék döntése. KÜLFÖLDI DIÁKOK AMERIKÁBAN---------o--------­A világ minden részéből özönlenek a diá­kok az Egyesült Államokba, hogy főiskolai tanulmányaikat ott folytassák. Az amerikai egyetemek és kollégiumok tanárai és hallga­tói szívesen fogadják őket nemcsak a tanter­mekben, de egyesületeikben és a társaság­ban is. A new yorki Institute of International Education legújabb jelentése szerint, 34.000 külföldi diák tanul ma 1.500 amerikai fő­iskolában. Dr. Kenneth Holland, az Interna­tional Institute elnöke, ezt a folyamatot tart­ja a legalkalmasabbnak, hogy jobb megér­tést teremtsen nemzetközi viszonylatban : “Szükségünk van barátokra, akik első kézből ismerik az amerikai viszonyokat és akik haj­landók velünk együtt működni, hogy -a világ minden népének jólétét és biztonságát elő­mozdítsuk”. A diákok 129 különféle ország szülöttei. Legtöbben Kanadából, Kínából Indiából, a Fülöp szigetekről, Japánból, Mexikóból, Co­lumbiából, Németországból, Iránból és Gö­rögországból jöttek Túlnyomóan a tudomá­nyok iránt érdeklődik a külföldi ifjúság és­pedig úgy a társadalmi, mint a technikai tu­dományok iránt. Sokan vannak azonban, akik irodalmi, művészeti, sőt theológiaí ta­nulmányokat végeznek itt, amelyek a nem­zetközi egyetértés előmozdítására talán még fontosabbak, mint a praktikus tudományok. Három amerikai egyetemen egyenként több mint ezer külföldi diák tanul : a New York-i Egyetemen, a Columbián és a Califor­nia-! Egyetemen. Sok külföldi diákot látnak vendégül még a Harward Egyetem, a Univer­sity of Michigan, a University of Minnesota, a University of Illinois és a massachusettsi Technológiai Intézet. A pénzügyi kérdés a legnagyobb akadály, amit a külföldi diáknak le kell győznie, ha az Egyesült Államokban akar tanulni. Bár sokan a sajátjukból fedezik a kiadásaikat, sokkal többen magán- és közalapoktól szer­zik meg az anyagiakat. Vannak, akiket egyes kormányok segítenek, míg a negyedik cso­port a három első kombinációjából áll. A legtöbb diák kora 20—25 év között vál­takozik A latinamerikaiak általában véve fia­talabbak, míg az Indiából származók időseb­bek. A külföldi tanulóknak csak kis száza­léka nő, bár a fülöpszigeti diákok 44%-a a szépnemhez tartozik. Az ázsiai növendékek száma erősen növek­vőben van, különösen Indiából, Japánból, a Fülöp Szigetekről és a politikai helyzet el­lenére is, 2.500 kínai diák folytat Ameriká­ban tanulmányokat. Minthogy a külföldi diákok amerikai ki­képzése egészen biztosan a nemzetközi jobb megértést szolgálja, örömmel kell vennünk minden olyan mozgalmat, ami ezt előmozdít­hatja. Common Council. smmmmMmmmamm ÚJABB FORRADALOM KÖZÉPAM ERI KÁBAN---------0--------­A megismétlődő középamerikai felkelések legújabb hírei Costa-Rica északi határáról jönnek. Egy felkelőkből álló katonai csoport elfoglalta a nicaraguai határon fekvő La Cruz városát, s onnan Costa Rica fővárosa, San Jósé felé nyomult előre. A costa-ricai el­nök, Jósé Figueres kijelentette, hogy infor­mációi szerint a támadást rendes nicaraguai csapatok hajtották végre, amelyeket vene­zuelai felségjelekkel ellátott hadirepülőgé­pek támogattak, s egyúttal az Amerikaközi Szövetség közbenjárását kérte. A Szövetség, amely az UNO-val párhuzamosan működik, mexikóiakból álló vizsgálóbizottságot rendelt ki, s egyúttal az USA felderítő repülőgépei is repüléseket hajtottak végre a vitás terüle­ten, hogy a való helyzetről megbízható in­formációkat szerezzenek be. A nicaraguai el­nök hazugságnak minősítette, hogy az ő csa­patai bármilyen akcióban résztvettek volna, s hogy talán igaza volt, arra vall az a tény, hogy a costaricai csapatok egy kicsiny terü­let kivételével mindenhonnan kiszorították az ismeretlen nemzetiségű felkelőket. A harcokban mindkét oldalról csak apró, 50—60 főnyi egységek vettek részt, s halot­takról, vagy súlyosabb sebesültekről nem ér­kezett jelentés. A nicaraguai elnök igazi la­tinamerikai gesztussal párbajra hívta ki a costaricai elnököt, hogy ha vita áll fenn, ők ketten döntsék el életre-halálra, kinek van igaza. Figueres costaricai elnök a kihívásra táviratban válaszolt, a következő szavakkal: “Senor, ön úgylátszik megőrült”. MEZŐGAZDASÁGI JÖVEDELEM---------0---------1953-ban négy százalékkal esett Kanadá­ban a mezőgazdasági jövedelem. A mezőgazdasági bevételek legnagyobb részét Saskatchewan vette át, miután 1952- ben Ontario került az élre. 1953-ban Sas­­katchewanban 743 millió dollár volt a mező­­gazdaságból származó jövedelem, Ontarioban pedig 692 millió dollár. gttnmngmgymTiTnrn ~ MEGHÍVÓ A MAGYAR VADÁSZ ÉS HORGÁSZ SPORT EGYESÜLET E folyó hó 22-én,este 7 órai kezdettel a Szt. Erzsébet ra Ipr Egyházközség összes helyiségeiben 5 IVADÁSIVACSORÁT° ^ rendez, melyre Toronto magyarságát szeretettel meg­hívja a RENDEZŐSÉG. MENÜ: NYÚL PÖRKÖLT NYÚL GERINC GOMBÓCCAL TEPERTŐS POGÁCSA ITALOK ! TÁNC! ERDÉLYI BARNA MUZSIKÁL BELÉPTI ÉS VACSORAJEGY : $1.50 K3E13EGiEOEBEE<iECIB13E3EBEBEBÍ^i A HUNGÁRIA CLUB ^szeretettel közli Toronto és környéke magyarságával, ( hogy minden PÉNTEKEN, SZOMBATON ZENÉS TÁNCESTÉLYT RENDEZ ÉS MINDEN VASÁRNAP ZENÉS KLUB-EST melyen kávét és süteményt szolgálunk fel. 'Ha kellemesen akar szórakozni, jöjjön Toronto legszebb] tánctermébe és hozza el barátait is. 7 BRUNSWICK AVE. (COLLEGE SAROK) Telefon : WA. 1-1868 FORINT ÁTUTALÁS A LEGELŐNYÖSEBBEN DR. PŐZEL ISTVÁN (Appointed commissioner for Oaths) volt budapesti ügyvéd tájékoztató irodája. Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben útmutatás. Szeretetcsomagok, fordítások, tolmácsi szolgálat. 463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. ________Telefon: WA-2-8827 (9-11 és 4-8-ig) BEBORULT CSÓKAKŐ FELETT Irta : Ffiry Lajos. Harmadik napja áznak már a győri va­gongyár romjai között, amíg végre sorra kerül. Odaáll az asztal elé, keményen, hogy nagyobbnak lássék és a szemébe néz a szá­zadosnak. A százados rászúr a szemével és tetőtől talpig végigmustrálja. — Hány éves vagy ? — Tizenhat multam. . . februárban. . . — Honnan jöttél ? — Szentmiklósról. A szél havas esővel paskolja végig őket és süvöltve kapaszkodik a romoknak. A többiek a köveken kuporognak és várnak, hogy sorra kerüljenek. A százados rázza a fejét. — Nem lehet fiam, tizenhatéven alul nem lehet, állj oda a balszámyra. Harsányan kiált. — Következő. A megfeleltek a jobbszárnyra mennek, aztán amikor egy századnyi együtt van, sorakoznak és egy őrmester vezetésével mennek a vonatlaktanyába, ahol felszere­lést kapnak. Gyorsan megy a munka, a sötét előtt végezni akar a százados és az írnokok is vacognak már a hidegtől. Amikorra lebukik a korai alkony a ro­mok közt is elfogynak az emberek, csak a balszárnyon kuporognak az alkalmatla­nok. A százados összerakja a papírjait, az­tán feléjük fordul. — Holnap majd maguk is kapnak vala­mi beosztást .. valami segédszolgálatot. Lehajtják a fejüket és hallgatnak. Az utolsó század most megy ki az útra és harsányan énekel. . .. Szél viszi messze a fellegeket Fölöttük lángol az ég. . . Nyomd meg, kettő, három, négy. . . . . . Add ide édes a kis kezedet, Ki tudja látlak-e még. . . Egy, kettő, három, négy. . . Vágyakozva néznek utánuk. Mindig távolabbról hallatszik a nóta, míg belevész az éjszakába. Még mindig ott ácsorognak az udvaron, pedig már grízesre havazta a bakonyi szél a ruhájukat. A lógó bajuszos katonasapkás öreg hangján elkiáltja. — Sorakozó. Felállnak egy soros vonalban. öregek, sánták, púposak, félkezűek és a gyerekek. Az öreg ember számbaveszi, aztán han­gosan mondja. — Harmincötén maradtunk. .. Egy öreg ráböffen a sorból. — Mi mán nem köllünk sönkinek sö. . . Az öreg reszketős hangján vezényel. — Erány a bejárat utánam m-dujj. . . Megindulnak, szótlanul, katonátlanul, kedvtelentil. Most már elférnek egy helységben, amelyiknek az ablakait deszkával befol­tozták és a lecsüngő mennyezetet geren­dákkal alátámasztották. A kályhában lo­bogva égnek a deszkák, az olajlámpa füs­tölögve hintázik a drótján. Avas sózott szalonnát, meg kenyeret kapnak vacsorára. Némelyik a tűz mellé kuporog és csajkafedélben megsüti. Zsír­szag terjeng a szobában, összébb kotor­ják a szalmát és elfekszenek a kabátokon. A benzines kannából mindenki kap egy pofa bort. Aztán hallgatnak. Cigarettáz­nak és odakint zuhog a havas-eső. Végre a Pupos Ferkó töri meg a csön­det. — Akko hát minek gyüttünk e, ha nem köllünk ? — Minek gyüttünk ? mer muszáj vót. — Muszáj vót, oszt ha nem akartá vóna gyünni, hát nem tuttá vón etünni ? — De bizony. — No hát akko mé nem bujtá e ? Hallgatnak. — Oszt most itt kushadunk, nem köl­lünk. Azir meg pupos vagyok mögtom fog­ni a puskát, oszt lüni meg jobban tok, mint akárki, hát mi kő, nem parádéra hit­tak bennünket, hanem hogy a zoroszt kiverjük, kushadni otthon is tunnék, leg­alább födél alatt, nem kutya módjára ..' — Kend hunnan gyütt ? — Sárbogárdrú. Ippeg három hete lösz pintökön. — Ammég csak jó, mer vót idejük ké­­szűni, de írünk csak gyüttünk, oszt az al­végen már bent vót a muszka. Valaki közbeszól. — Aztán kentek meg csak úgy szalad­tak, mé nem lűttek a muszkára ? — Hé, te okos, hát mivö kapanyillő ? — Avva is. Kaszája, kapája mindögyik­­nek vót, mé nem rohantak neki az orosz­nak avva, ha ollan nagy katonák, hát mu­tatták vóna meg, régen is így vót szokás. Az elevenjükbe vág a beszéd és felhor­kannak. Az ősz bajuszos, azonban elvágja a ve­télkedést. — Ne te, ne, mafla katona, azt mög ü­­lenő tunni, hogy parancs vótt indujj. Ér­töd, indujj, evvót a parancs és nem a, hogy lüjj, vagy csülökre magyar. Mer ha állott vóna, akko mögrohamoztuk vóna ököllel a tankokat így van ö ? — Ahogy mongya. — Hozzatok mán ö kis döszkát mán az iccaka hidög lösz, érzi a térgyöm, adsza azt a kantát. Nagyot húz a borból és krákogva törli a bajszát. Csend van. A lámpa nem vet elég fényt és a homály­ban csak a cigaretták parazslanak. Az öreg a sötétbe szól. — Te gyerök alszol-e mán ? Sírós hangon válaszol. — Még nem. — No bújj egy kicsit elébb, nem köll azir úgy elanyátlanodni, merhogy regula, az regula, mán pedig a katona regula sze­rént él, osztán, ha a regula az, hogy pupos nem kő, ha sánta nem kő, hát nem kő, ha vín nem kő, hát nem kő, ha szopósgyerök nem kő, hát nem kő és nincs visszapofá­­zás, mer hogy ez a katonaság. A gyerek előbbre kászolódik a fényhez. Időnként ugatva tör elő belőle a köhö­gés. — Nem vigasztani akarlak én, hanem mögmagyarázni, hogy mit lőhet és mit nem lőhet. Ha a sorozáson nem vász be az más, de még gyerök vagy még az anyádná a helyöd. A gyerek dühösen felvágja a fejét. — Akkor mért nem hagytak az anyám­nál ? Mért nem hagytak otthon ? Hazud­tak, azt mondták, hogy a csomagjainkat majd kocsin hozzák utánunk és mi meg bevagonírozunk és olyan helyre visznek, ahol nincs háború, aztán a városháza ud­varáról, ahol gyülekeztünk elindítottak, nem is tudtam megcsókolni sem az édes­anyám, mert azt hittük még hazamehe­tünk, a csomagjainkat sem láttuk, azóta sem. Gyalog jöttünk egész úton és aki el­hullott, senki nem törődött vele. Harma­dik hónapja már és itt ázunk, kuporgunk, mi lesz velünk, ezt előbb is megmondhat­ták volna. A gyerek kapkodja a levegőt. — Hazudtak. Ezért nem tudjuk megállí­tani az oroszt, mert mindenki hazudik. . . Az öreg közelebb húzza a gyereket. — Hogy hívnak ? A gyerek meghökken. — Nagy István. Az öreg megfogja a kezét. — Én vagyok a Számadó Dani bácsi Szabadszállásrú, jól üsmértem az idős­­apád, néhányszor benn is vótam nálatok Szennmiklóson, de akkó még pödnölyös gyerök vótá... A gyerek nézi. — Mit változtat ez... Az öreg közelebb húzza a gyerek vállát. — Pistuka nagy szomorúság ez mind­annyiunknak, nehíz csapás, pusztul az or­szág és sokszo nem mindön úgy ahogy kéne, de, ha bétartyuk a reklamát, akkor jó lösz. . . igaz-e Pistuka ? A gyerekben elül a harag és megcsuk­­lik a torka. Nehezen tudja visszatartani a könnyeit, szégyenlene sírni itt ezek előtt az emberek előtt, talán ki is nevetnék. — Igaza van Dani bácsi. .. Az arcán hangtalanul folynak a köny­­nyek. Éjszakára lejjebb csavarják a lámpát és élj ó j szakáznak. Reggelre megjön a tavaszi napsütés, meg a jóhír. Autóbuszon viszik őket Mórra és figye­lőszolgálatot teljesítenek maid. Dani bácsi hamiskásan kacsint és újra meghúzza a kantát, pedig már alig kotyog. Az elemi iskolába szállásolnak be és mel­lettük kötöző hely van. A huszárokat hoz­zák a szőllőhegyről. Éjjel hordják a ko­csik a sebesülteket. Dél felé teherautón magyar katona ru­hát hoznak, meg rövidcsövű olasz puská­kat. Van elég, mindegyiknek jut, még a gyerek is kap. Büszkén markolják a fegyvert és egy­másra mosolyognak. Ládákban a kézigránát. Estére leszakad az ég. Szakadatlan böm­bölnek az ágyúk. Már nem hozzák a sebe­sülteket sem, nincs már ellenállás, itt az orosz. Mindenki, aki fegyvert tud ragadni, talpra. Az oroszt meg kell állítani Csóka­kőnél, mert az egész kórház és raktár a kezükbe kerül. — Hányán vannak puskások ? Dani bácsi hátrakacsint. — Alássan jelentőm velőm együtt har­mincöt puska. — Indulj. Roppannak a bakkancsok az éjszaká­ban. Nem énekelnek, csak néha csörren­­nek a fegyverek. Aztán szétterülnek és hasoncsúszva mennek a hegyoldalban. A hajnal éppen eléri Csókakőt, amikorra megkerülik a horpadást. Dani bácsi számbaveszi mégegyszer az embereit csak úgy az ösztönével, hiszen nagy karéjban fekszenek szét Csókakő ol­dalában. Aztán a közelében lévő gyerek­nek megkeresi a fejét és megsimogatja. — Ereggy a főhadnagy úrhoz és jelentsd meg, hogy beérkeztünk. A gyerek megrándul. — De én. . . — Mit de, az Istenfádat, katona vagy és ez a parancs. — Igenis. — Lódulj. A gyerek megindul visszafelé. Alig ér a falu alá, amikor odafent megnyílik a po­kol. Az oroszok nem is gondolták, hogy itt még ellenállásra találnak és nyugodtan jött elő a gyalogság az erdőből. Nagyszerűen lőnek, talán egy mester­­lövész század került eléjük. Dél is elmúlt, amikorra az utolsó magyar puska is elné­mul és Csókakő felett újra beborul az ég, hogy elsirassa a magyar hősöket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents