Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)
1954-11-20 / 45. szám
Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a M a d a’ s largest Anti-Communist weekly in Hungarian language Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa. wwv @<Z*t€uUeUt 'iktMq&UcUM Kanada legnagyobb magyarnyelvű antl-kommunista hetilapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal 362 Bathurst St. Toronto. Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLé Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto 4. évfolyam 45. szám Ára : 10 Cent, Toronto, 1954. november 20. ANGOL HIDEGVÉR Azt mesélik, hogy néhány évtizeddel ezelőtt egy amerikai milliomos meghívást kapott egyik ősi angol főnemesi család vidéki birtokára, ahol csodálattal szemlélte a kastély díszét, a fantasztikus szépségű smaragdzöld gyepet. Megkérdezte a kastély urát, hogyan lehet ilyen csodálatos színű füvet termelni, mert ő is szeretne ilyen gyepet saját kaliforniai kertjében. — Nagyon egyszerű az eljárás — felelte a vendéglátó ősz Lord ; — vásárolja a legfinomabb indiai fűmagot, öntözze mindennap kétszer. S ha ezt teszi állandóan négyszáz éven át, mint én, — ugyanilyen szép pázsitban fog gyönyörködni ön is. Ez az anekdota jut az olvasó eszébe annak a beszédnek kapcsán, melyet Sir Anthony Eden, Nagybritannia külügyminisztere mondott tegnap a szovjet “békés együttélés” rendszerének elfogadását sürgető angol és amerikai sajtóhangokra adandó válaszképpen. Eden Leicesterben kijelentette, hogy Nagybritannia visszautasította a Szovjet legújabb ajánlatát is európai négyhatalmi konferencia megtartására, mert — mint mondotta — aki történelmi távlatokban képes gondolkodni, annak látnia kell, hogy még messze van az idő, amikor a Szovjettel valóban le lehet ülni egy asztalhoz békés tárgyalások folytatására. A békés együttélésre vonatkozó orosz propaganda, valamint az a Kok művész, sportember, irodalmár és egyéb ártatlannak látszó szovjet látogató, akik Angliát és Európa egyéb nyugati országait hirtelen elárasztják, s folyton á békés együttélés propagandaszólamait hangoztatják, az “utca emberében” tehát a nem gondolkozó átlagpolgárban azt az illúziót keltik, hogy egy békés szabad világ vágyálma a Szovjet részéről máris kezd valóra válni. — Az igaz, — mondotta Eden, — hogy a nemzetközi feszültségben bizonyos enyhülés állt be, amit mindenki örömmel fogad, — de még semmiféle változás sem észlelhető a szovjet külpolitikájában semmiféle igazán fontos kérdésben, amelyek közül a legfontosabb Németország egyesítése és Ausztria kiürítése. Ettől a két kérdéstől függ Európa békéje s amíg a Szovjet ezen a két ponton nem hajt végre lényeges változtatást, addig minden egyéb csak üres propagandaszólam. Ha az orosz hízelgő propaganda hatására csak a legkisebb mértékben is csökken a nyugati fegyverkezés és a nyugati hatalmi politika, akkor rövid idő alatt elveszti a nyugat azt a csekély előnyt, amit oly keservesen szerzett meg. Azoknak pedig, akik Angliában és Amerikában állandóan sürgetik, hogy Nagybritannia azonnal kezdjen politikai tárgyalásokat a Szovjettel és Vöröskínával, Eden a következőket üzente, — s egyben jellemző módon fektette le hidegvérre alapított angol politikáját : — Ha olyan valakivel kell tárgyalnunk, akit az idő nem sürget, mi magunk pedig sürgetjük a tárgyalást, “akkor bizonyos, hogy nem fogunk eredményeket elérni”. Ne siessünk tehát. Nem a napok múlása, hanem a mi erőnk növekedése fogja meghozni azt a pillanatot, amelyben majd tárgyalni fogunk. Eden ezután kijelentette, hogy a legsürgősebb feladat a párisi egyezmény parlamenti ratifikálása és azonnali végrehajtása, mert mindaddig, amíg a német hadsereg meg nem született és a maga erejével kellően meg nem erősítette a szovjetellenes frontot, addig a kommunistákkal a tárgyalásokat meg sem szabad kezdeni. De ugyanolyan fontos feladat a nyugati közvéleményt újra meg újra meggyőzni arról, hogy Németország egyesítése és Ausztria felszabadítása nélkül minden bolsevista ajánlat csak propagandafogás-Ne higyjük azt, hogy Eden nyitott ajtókat dönget, mikor az angol közvéleményt és talán az amerikai és kanadai közvéleményt is, meg akarja arról győzni, hogy az uj Szovjet szólam nem jelent lényeges változást, csak uj módszert a régi romboló célok érdekében. Az egész világ valóban békét és nyugalmat akar ; minden valamirevaló ember az egész nyugaton és majdnem az egész keleten is, őszintén akarja, hogy az atomháború fenyegető réme egyszersmindenkorra eltűnjék ; minden ember fülében biztatóan cseng az a szó, hogy “béke”, s nincsen senki, aki nem szeretné, ha végre abban a tudatban hajthatná álomra a fejét, hogy az egész világon egyformán szabadság uralkodik. Minden farmer, minden iparos, minden kereskedő boldog volna, ha a világpiacok kelet felé is nyitva állanának s ezzel az egész világra kiterjedne az a jólét, amely ma csak a föld lakosságának egy részére van korlátozva. Ezért azokat a prófétákat, akik ezekkel a jelszavakkal közelednek, mindenki szívesen meghallgatja. De éppen ezért olyan döntő fontosságú, hogy a jóindulatú milliók észrevegyék a szép szavak mögött azt, hogy az igazi cél csapán a j nyugati közvélemény ideiglenes megpuhítása arra az időre, i amikor a bolsevizmus majd megint leveszi az álarcot és többé nem békés együttélésről, hanem a vörös fegyverek által dik- ■ tált rabszolgaságról fog beszélni. Eden határozottan megjelölte, mik azok a konkrét tények, amelyek nélkül meg sem szabad hallgatni a szovjet jelszavakat : Németország egyesítése és Ausztria felszabadítása. Minket, magyarokat ez az utóbbi különösen érdekel, mert az 1947-es békeszerződés értelmében Ausztria kiürítése után három hónappal többé nem lehet szovjet katona Magyarországon sem. A legutóbbi magyar belpolitikai események tükrében ez egyértelmű volna hazánk felszabadulásával. Amikor tehát Eden a brit világpolitikai legközelebbi célját Ausztria kiürítésében jelölte meg, a mi számunkra azt mondotta, hogy Magyarország és a többi közép- és keleteurópai ország felszabadítása nélkül nincs békés együttműködés. Nagy utat tett meg a brit diplomácia a Lloyd Georgeféle földrajzi szűklátókörüségtől átitatott trianoni békediktátumtól a mostani világos Eden-féle nyilatkozatig. S joggal remélhetjük, hogy ha az angol hidegvér politikája — megfelelő idő múlva — a bolsevizmussal szemben győzelemre vezet, akkor majd hazánk is megkapja azt a méltó helyet, amelyet számára a történelmi tradíció mellett a hideg számításon alapuló nemzetközi politikai érdek is megkövetel. iiiiiiiiiiimiüiiiHiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiini A MAGYARSÁG JELLEMRAJZA Dr. Saád Ferenc a montreali egyetemen a múlt hónapban a magyarság faji tulajdonságairól és jellemének kialakulásáról tartott előadássorozatot. Megállapításaihoz megkereste a biológiai antropológiai, történeti és kultúrtörténeti, valamint a nyelvészeti bizonyítékokat. “Minden emberi lélekre vonatkozó kutatás olyan magasságokba vezet el bennünket, ahová nem is a tudomány, hanem a vallás szárnyainak segítségével jut el a földi halandó”, — mondotta dr. Saád — “Minél tartósabban időzünk ezen a titokzatos területen, hogy megkíséreljük az évezredes talánynak, az örökké változó és mégis mindig ősi alakot mutató emberi léleknek megfejtését, annál jobban elismerjük majd Tolsztoj felfogásának helyességét a világon található jelenségek megismeréséről, mely szerint : “A valódi megismerést a szív adja, azaz a szeretet. Csak azt ismerjük, amit szeretünk”. A magyar ember és a magyar faj lelki tulajdonságainak vizsgálatához is csak az fogjon hozzá, aki úgy szereti ezt a sokat szenvedett népet, mint a Megváltó szerette az emberiséget. Nem közönséges dolog megfejtéséről, vagy legalább előbbreviteléről van ugyanis szó, amikor fajtánk alaptulajdonságait keressük. A felfedezők bátorságával, a szentek hitével és az aszkéták önmegtagadásával kellene bírnunk ahoz, hogy áthatolhassunk azon a sűrű ködön, azon az áthatolhatatlannak látszó magasságokon, ami felett egy emberi fajta lelkének tiszta képe ragyog”. Ma már mindenki elismeri, hogy a magyar népegyéniség finnugor és altáji török elemek keveredésének eredménye. Az ezer esztendő, ami a kereszténység felvétele óta eltelt azt eredményezte, hogy a magyarság jellegzetesen nyugati nép lett, de minden kultúrhatást sajátos faji jellegének megfelelően átalakított. Európaivá lett, de nem engedett magyarságából. A magyar tehetséges faj. A tudomány és a művészet különböző ágaiban rendkívüli tehetségeket termelt, annak ellenére, hogy a körülmények évszázadok folyamán sem a tudományok, sem a művészetek fejlődésének nem kedveztek. A korszerű pschológiai és pschotechnikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a magyar iskolás gyermekek közt az átlag is elég magas színvonalon van. Az egyszerű magyar ember józan, világos fejű és minden tanultság nélkül is sok mindenhez ért. \ Sok magyar tehetség kallódott el évszázadok folyamán. Ennek oka igen nagyrészben az üzleti érzék hiánya. A magyar meglehetősen passzív nép. Hajlamosabb a szemlélődésre, mint a cselekvésre. Sokkal inkább tud tűrni bármilyen nehéz helyzetet, mint felvenni ellene a küzdelmet. A magyar nagy erőt tud kifejteni. Kiváló teljesítményekre alkalmas, ez azonban mindig nagy nekilendülésekkel történik, ami után hamar bekövetkezik az elernyedés. Haladásunk a történelem folyamán ilyen erős nekilendüléseket mutat. Sokszor elmaradtunk a fejlődésben, de egy erős nekilendüléssel mindig behoztuk az elmaradtakat. Szép szóval mindent el lehet érni a magyar embernél, megbántani azonban nem szabad, mert akkor végleg ellenszegül Sajnos fajtánk az engedékenységet is a dacot is túlzásba viszi. Miután önzetlen, mások önzésének igen könnyen kiszolgáltatja magát. Viszont a makacsságot is addig tudja fejleszteni, hogy sokszor azzal már önmagának árt. ATOMERŐ A BÉKÉÉRT Egy éve múlt, hogy Eisenhower bejelentette, hogy az Egyesült Államok az UNO keretein belül külön szervet fog felállítani az atomerő békés felhasználásának előmozdítására és az ezzel kapcsolatos nemzetközi tudományos és technikai ismeretek kölcsönös kicserélésére. Akkor a Szovjet kormány elutasította a szervhez való csatlakozást, Eisenhower válasza azonban az volt, hogy a kommunistákkal vagy nélkülük, de a szervet meg fogják alakítani és az működni is fog. Az elmúlt héten azután Eisenhower kinevezte az amerikai főmegbízottat az Atomenergia Békés Fejlesztésére Alakult Szervezethez, Morehead Patterson személyében, aki jelenleg a vezérigazgatója egyik olyan amereikai gyárnak, amely máris atomenergián alapuló gépek gyártásával foglalkozik. Alighogy az USA megbízottja közölte a kinevezést az UNO-nál, a Szovjet azonnal bejelentette csatlakozását s így az Egyesült Nemzetek közgyűlése egyhangúlag felhívta az öt vezető atomhatalmat (Egyesült Államok, Szovjet, Franciaország, Nagybritannia és Kanada), hogy titkos üléseken kíséreljék meg az atomfegyverek gyártásának korlátozására vonatkozó közös rendszabályok létrehozását- A Szovjet ugyanis — értehetően — úgy érvelt a nemzetközi szerv 'első ülésén, hogy senkinek sem lesz arra módja, hogy ellenőrizze, vájjon nem gyártanak-e fegyvereket a békés atomenergia-felhasználására épült gyárakban. A Szovjet ezekszerint csak zavarkeltési céllal csatlakozott a szervezethez. Minthogy azonban a szervezetben vétójog gyakorlásának nincs helye, a nyugati négy nagyhatalom nyugodtan fogja munkáját folytatni s az atomenergiát felhasználó gyárak, gépek, tudományos eszközök fejlődésére biztosítva van. ■.V.V.V .V/AW,\VAV.WAWAWWVWi Meghalt Mindszenty bíboros egyik hóhéra Budapestről közlik, hogy ott meghalt dr. Weil Emil volt washingtoni követ Mindszenty bíboros egyik kínzója. Weil Emil 1931-ben csatlakozott az illegális kommunista párthoz, tevékenységeiért 1936-ban 10 évi börtönre ítélték. A háború után lett az Orvos-Szakszervezet főtitkára, nevéhez fűződik ezen szakszervezet bolsevizálása. Washingtonban eltöltött évei alatt a követséget a rendszer propagandájának és kémkedési tevékenységének amerikai központjává alakította. HAZATÉR A KABAKA----0---A középafrikai Buganda angol nevelésű bennszülött királya, akit az angol gyarmatügyi minisztérium egy évvel ezelőtt, a Mau-Mau mozgalom tetőpontján száműzött trónjáról, most visszatérhet országába. A Kabaka, azaz király, származására és színére nézve néger, de nevelésre nézve tökéletes angol Gentleman- Miután most megtanulta, hogy Buganda politikai önállóságára még várni kell, viszszatér trónjára és közel 8 milliós népének életét mindenekelőtt komoly egészségügyi reformokkal kívánja megjavítani. KICSODA i MENDES-FRANCE----0---Menáes-France, franciá miniszterelnök életrajzát közlik a lapok az egész amerikai kontinens területén. Ezek szerint Mendes-France 1907-ben született, már 21 éves korában ügyvéd volt, a háborúban először mint a francia hadsereg hadirepülője, később mint a francia ellenállási mozgalom pilótája vett részt. Német börtönben volt 6 hónapig s onnan kötéllétrán szökött meg. Mendes-France volt az 1944-es angol-francia pénzügyi egyezmény megteremtője, majd a Bretton Woods-i nemzetközi konferencián hazája képviselője. Csak ez évben került ismét a belpolitikai harcok középpontjába s onnan, mint ismeretes, júniusban győztesen került ki. Mendes-France spanyol, vagy portugál származású szefárd zsidók ivadéka. Politikai éleslátásán kívül arról is nevezetes, hogy Franciaország népét le akarja szoktátni mértéktelen borivásról s helyette a tejfogyasztást akarja népszerűsíteni. Jelenleg Ottawában tartózkodik s onnan , Washingtonba fog tovább utazni. Érzelmi szempontból vizsgálva a kérdést azt mondhatlak, hogy a magyar melegszívű, de nem szeret érzelegni. Benső világát nem szívesen hozza a külvilág tudomására. Gyöngébekkel, bajbajutottakkal szemben nagylelkű. Humora igen jó. Saját baján jól tud mulatni és ez a tulajdonság a legnagyobb bajok idején sem hagyja el. Sajnos a magyar néha rendkívül heves és nagy indulatú. Ebben igen sokszor megfeledkezik magáról. Jussából semmi körülmények között nem enged. Könnyenhivő és bizalmatlan egyszerre. Lelke tolvajkulccsal igen könnyen felnyitható Igen sokszor azonban akkor is gyanuskodik, amikor arra nincs különösebb oka. A magyar nép ösztönei nem szerencsések. Ennek persze igen mélyreható okai vannak. Nemzetünknek ugyanis mindig két rossz között kellett választani. Az a tény, hogy hazánkat majdnem mindig két oldalról fenyegette ellenség és sokszor az egyikkel kellett szövetkezni a másik ellen, kifejlesztette a magyar fajban ^ bizonytalanság érzetét. Ezen felül azt a tudatot, hogy sorsunk a Duna völgyében mindenképen tragikus sors. Ennek következménye az, hogy sokszor tettek helyett az érzelmekben éljük ki magunkat. Megható szónoklatokat rögtönzünk és annak hatására elhatározzuk, hogy megjavulunk és nagy tetteket hajtunk majd végre. Magatartásunk tehát nem biztos. Soha nem a jó és a rossz, hanem a jó és rossz különböző keverékei között kellett választanunk. Ez a helyzet sokszor rontotta az erkölcsöket, mert kedvezett a kétkulacsosoknak és köpönyegforgatóknak. A magyar ember sajnos túlságosan őszinte Titkolózni egyáltalán nem tud. összeesküvést szőni a mi hazánkban egyszerűen nem lehet. Annál is inkább nem, mert a magyarság zöme félrevezethető. Nincs tehát helyes önismeretünk. Meg-van bennünk a hajlam, hogy magunkról a szélsőségek között ide-oda ingadozó véleményt alkossunk. Néha nagyon is jó a véleményünk önmagunkról, máskor ostoba módon lekicsinyeljük önmagunkat. Túlságosan kiváncsiak voltunk arra, hogy mit mond rólunk a “külföld”. A magyarság nagyobb szervezetbe beleilleszkedni nem tud. Nem szívesen és főleg nem komolyan szervezkedik. Egyedül a katonai szervezetben találja meg helyét csodálatos és ösztönös alkalmazkodóképességgel. A magyar becsvágyó Szereti a hírt, rangot és dicsőséget. Pompakedvelő. Legrosszabb tulajdonsága pedig az, hogy jobban szereti a hatalmat, mint a közösség érdekében végzett munkát. A jelenlegi igen nehéz idők, jó és rossz irányban — sokat alakítanak majd a nemzet lelkén. Ha a gyökeret nem sikerül elvágni, azaz, ha a földművelő réteg állni tudja továbbra is & sarat, akkor régi fényében újra éledhet még a magyar nemzet. Éhez innen kívülről is nyújtható segítség, akkor ha az itteni magyarságban felébred a lelkiismeret és létrehoz egy olyan egységet, melynek segítségével politikai és gazdasági erőtényezővé válik és így hallathatja, sőt érvényesítheti szavát a világpolitikában. . Talán kissé türelmetlenek vagyunk, mikor szinte máról-holnapra várjuk a megoldást. Sajnos éppen a magyar fajta hiszékenysége miatt kell várnunk. Addig kell vámunk, ,amíg az emigrációban a szélhámosok kora lejár. Ne felejtsük el ebben a tekintetben azt amit Kisfaludy Károly mondott : “Tág torok, jó tüdő tiszteletre kiáltozza az élőket, de ha elnémul ez, csak tettek maradnak bírói lantra”.