Kanadai Magyarság, 1954. július-december (4. évfolyam, 27-50. szám)

1954-07-10 / 28. szám

1954 jülius 10 6 KANADAI MAGYARSÁG fi S B :♦> <♦> <♦> •:♦>> ■»> •» t I I $ I I $ I PÉNZÁTUTALÁS MAGYARORSZÁGRA 500 forint $18. 1000 forint $35. 500 Csehkorona .......................... $. 34-00 1100 Román lei....................................$100 5000 Jugoszláv Dinár..................$. 15.00 TELJES GARANCIA MELLETT ÁTUTALÁSI KÖLTSÉGET NEM SZÁMÍTUNK! Gyógyszer és szeretetcsomagok a világ minden részébe. ROYAL GENERAL AGENCY 235 SPADINA AVE. TORONTO, Ont. Tel: EM 6-7197 Évek óta a magyarság szolgálatában. DUNAI ISTVÁN ‘ CSATHÓ LÁSZLÓ I % fi Wellandi megbízott: SZABÓ FERENCNÉ Magyar Könyvtár, 233 King St. Telefon. 2-1280 Windsor és Detroit-i megbízott: FARKAS JÓZSEF, 1445 Wyandotte St. E­­Telefon CL. 2-1084 (Jewel ery Store.) Windsor, Ont. &• % INNEN-ONNAN 5í <♦>. -se- <♦> <♦> wwwwwwywwwAvw \ BANK TALÁNY! MIÉRT GONDOSKODJUNK "UTAZÓ CSEKKÉRŐL HA UTÓN VAGYUNK? Mert pénzünk így teljes biztonságban van. A travellers Cheques beváltása csak aláírásunk esetében lehetséges. Mi viszont bárhol fizethetünk vele. Senki, hozzájárulá­sunk nélkül fel nem használhatja. Ha elvesztek, vagy ha ellopták, a legközelebbi bankfiókot értesítjük, s pén­zünket egészében megkapjuk. Utazó csekket a Dominion Bank bármely fiókjában beszerezhetünk. Dos MINION 83 ÉVE A KANADAIAK SZOLGÁLATÁBAN. A RIO GRÄM DE ÁRADÁSA A cow boy - regén y ékből és a földrajzból oly jól ismert Rio Grande, az USA és Mexico ha­tárán végigkigyózó folyó egy lassú, csendes viz, amelyen normális időben is át lehet gá­zolni, az elmúlt évek szárazságai miatt pedig alig volt benne itatásra és fürdésre való viz. Az elmúlt hét végén a Rio Grande borzal­mas módon bizonyította be, hogy régi, ro­mantikus hire nem volt indokolatlan. Egy felhőszakadás következményekép a viz szint­je néhány óra alatt 42 lábbal (14 méterrel) emelkedett, majd a továbbtartó esőzések ha­tása alatt több, mint 3 méterrel túllépte az eddig ismert legmagasabb vízállást, ötven­ezer ember vált egyszerre hajléktalanná. — emberek, állatok a közeli dombokra menekül­tek, s a halálos áldozatok száma közel van a négyszázhoz. A VILÁG KULCSPONTJA KANADA egyenlő hosszú negyedre lenne beosztva, minden hónap 30 napból állana, s az év utol­só napja, szökőévben pedig ezenkívül a juni­us 30-a után következő nap “hónaponkivüli” nap lenne. A változó ünnepeket ezentúl min­dig ugyanazon a napon kellene megülni. —A tervezetet az teszi érdekessé, hogy a Vatikán hivatalos lapja szerint a Szentszék támogat­ja a tervet. TORONTÓ UJ POLGÁRMESTERT KAPOTT Churchill és Eden Washingtonból Ottawá­­be repültek, ahol St. Laurent kanadai minisz­terelnökkel és a kormány tagjaival tárgyal­tak. A tárgyalások lényege: miként vegyen részt Kanada a kommunista világ elleni vé­delmi egyezményekben, és a nyugati világ gazdasági rendszerében. Az utóbbi hetek eseményei azt hozták ma­gukkal, hogy a világ minden országa közül Kanada az. amelynek magatartása a legjob­ban befolyásolja az emberiség jövőjét, Ka­nada. amely politikailag a brit Commonvelth hez, gazdaságilag azonban az északamerikai rendszerhez tartozik, nyersanyagokban és energiában olyan mérhetetlenül gazdag, hogy nélküle sem békében, sem háborúban nem le­het hosszabb időre fenntartani a nyugati vi­lág gazdasági egyensúlyát- Akárki lesz a de­mokratikus államok vezéralakja a közeljövő­ben, — akár az angol, békülékenységre haj­lamos rendszer, akár az USA energikusabb nemzetközi politikája fog érvényesülni. Ka­nada nélkül nem lehet hosszabb lélegzetű ter­veket kovácsolni. Ez az oka annak, hogy a most lefolyt otta­wai megbeszéléseknek — a távolabbi jövőre nézve — nagyobb a befolyása, mint minden eddigi háboruutáni konferenciának, vagy nyilatkozatnak. Kanada helyzetének mélta­tására a megbeszélések után még vissza fo­gunk térni.-----------------------o-----------------------­Lamport polgármester lemondott. Lemon­dásának indokául az jelölte meg, hogy vá­­rospoliitikai kérdések miatt nem tudta hiva­talát zavartalanul ellátni, — azonban az iga­zi ok, hogy a TTC vezérigazgatói állását kap­ja meg, ahol a mostaninál sokszorosan na­gyobb fizetés mellett élvezheti annak a hely­zetnek gyümölcsét, amit hosszú polgármes­teri működése alatt elért. Nem mulaszthatjuk el, hogy visszaemlé­kezzünk Istenben boldogult néhai Folkushá­­zy budapesti polgármesterre, aki a harmin­cas években ugyancsak heves várospolitikai harcok középpontjává vált, éspedig ugyan­csak lakbérellenőrzés — lakók kontra háztu­lajdonosok — örök problémája miatt, s az akkori kérdést pontosan úgy oldotta meg, mint most Lamport: együk nap lemondott a polgármesteri tisztségről, másnap kinevez­ték a Beszkárt vezérigazgatójává, — ha jól emlékszünk évi 150.000 pengő fizetéssel, ami akkor 45 ezer dollár körül mozgott. Az bizo­nyos, hogy ha egy nagy város polgármestere bukik, puhára esik. Az uj polgármester Leslie H. Saunders, Toronto 50-ik polgármestere, mostanáig a városi Ellenőrző Bizottság elnöke volt-INDIA ÉS°A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉS Calvert Az ujkanadásoknak szánt cikksorozat egyik közleménye. UJ NAPTÁRRENDEZÉS KÉSZÜL Az Egyesült Nemzetek gazdasági bizottsá­­\ \ ga India javaslatára érdekes világnapi ár-re­formot terjeszt elő, amely szerint az év négy Nehru és Chou-En-Lai megbeszélésükről közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben India és Vöröskina elismerik egymás területi ép­ségét, kormányformáját, államrendszerét és politikai elveit, s megígérik, hogy mindeze­ket kölcsönösen tiszteletben fogják tartani. A nyilatkozat további része is csöpög a ke­netteljes, részben pedig magasztos, de tartal­matlan frázisoktól. A nyilatkozat valódi tar­talma az, hogy India elismeri Vöröskina ti­beti hódítását, ezzel átengedvén Kínának azt az ugródeszkát, amelyről majd később — ha arra kerül sor — inváziót indíthat India el­len. “India és Vöröskina a békés együttélés politikáját fogja követni” — mondja a nyi­latkozat. Ha a vörösök ezt a kijelentést be­tartanák, nem volnának többé vörösök. PÉNZÜNKET SAJÁT HASZNUNKRA GYÜMÖLCSÖZTESSÜK Szabad társadalomban mindenki lehet vállalatok rém­­vénytulajdonosa, hogy nyereségében, s néha veszteségébe* osztozkodjék. Ön is résztulajdonossá válhat. Közölje a bank­igazgatójával, vagy az egyik tőzsdei közvetítővel, hogy $5-t, vagy $50-t, vagy $100-t kötvénybe akar fektetni, s máris be­lépett az üzleti életbe. Először is azt kell elhatároznunk, hogy befektetjük-e pénzünket, vagy pedig, hogy spekulációba fogunk-e. A kü­lönbség lényeges. Persze befektetés kockázat nélkül nincs. S a kockázat egyenes arányban áll a haszonnal. Ha pl. Kanada nagyobb te­lefonvállalatai részvényét vesszük meg: befektetést foga­natosítottunk, hisz jövőjük emberi számítással biztos. E részvény osztaléka persze nem valami nagy, de a kockázat sem-Vehetünk azután ujonan alakult bányavállalat részvé­nyeiből is. S minthogy itt a jövő a szerencsétől függ: speku­lációval éltünk. Ha a kiaknázás sikeres, részvényeinkkel “megtollasodhatunk”, ha nem, elveszíthetjük, amit befek­tettünk. Számos olyan részvény is van, hol a befektetés s a spe­kuláció közt nehéz különbséget tenni- Áll, hogy a legtöbb befektetés bizonyos mértékben spekuláció, s hogy a legtöbb spekulációnál is fellelhető a befektetési jelleg. Igaz, hogy a spekuláció nagyobb haszonnal járhat, mint a befektetés, de az iis igaz, hogy nem szabad addig spekulál­nunk, mig az esetleges veszteséget nyugodtan el nem köny­velhetjük. Mig az anyagi függetlenség csak törekvés: jól tesszük, ha a biztos befektetéssel járó kisebb hozam kereté­ben mozgunk. Hogy pedig a választást még bonyolultabbá tegyük: az először “tőzsdézőnek”, álljon itt a két főbb részvényféleség: a common share (általános) s a preferred share (ajánlott). Az utóbbi rendeltetését neve is elárulja. Tulajdonosait a vál­lalat hasznából előbb illeti meg osztalék, mlint az általános' részvény-tulaj donost. Az általános részvényeket megelőzően kell az ajnlottakat kifizetni, ha a vállalatot felszámolják. Az ajánlott részvé­nyeken esedékes egyéni osztalék értékük bizonyos hányadá­ban előre meghatározott. így előfordul, hogy jobb üzleti é­­vekben hozamuk az általános alatt marad. Ha lényegesen más formáb'an is, a befektetés másik for­mája a kötvény-vétel. Mikor kötvényre teszünk szert tulaj­donképpen kikölcsönözzük pénzünket. S a kölcsönvevő — gyakran szövetségi, tartományi, körzeti közigazgatási szerv — elkötelezi magát, hogy meghatározott időn belül az egész összeget visszafizeti, addig pedig kamatot folyósít- Köt­vénytulajdonosként tehát voltaképpen hitelezővé váltunk, mig részvénytulajdonos lévén vállalat rész-tulajdonosává. Lényegében ez az egész. Bármilyen formában is ejtjük meg befektetésünket, ne feledjük el bankunknál, vagy tőzs­dei közvetítőnél érdekődni. Az ilyen jellegű vásárlás elsőd­leges feltétele a teljes tényálladék-vétel- Következő' hónap: EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT. Calvert DISTILLERS LIMITED AMHERSTBURG, ONTARIO TÁMOGASSA HIRDETŐINKET, AKIK A MAGYAR BETŰ TÁMOGATÓI. HA lapunkkal meg van elégedve, mondja el másnak is. HA panasza van azt csak velünk közölje-Béla deák Bal az idegen leányról Béla deák Dal az idegen leányról Észtország egyik legszebb vármegyéjének. Virumaa-nak hagyományos népviseletében látjuk ezt a méltóságtel­jes fiatalembert. Díszes is, kényelmes is ez a viselet- A L csokornyakkendős puha, fehér ing a rövid, tengerkék ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► f" kiskabát alá kerül. A jól egybevágó bricsesz térdben szalag kapcsolja. Hosszú, fehér harisnyával viselik. Ele­gáns megjelenését a hosszú-kötésű “brogue” (fűzős­­cipő) csak emeli, mig a merev fekete kalap az illendőség jegyében fejezi be az összképet A nagyközönség- érdekében közli: BRADING BREWERIES LIMITED Ottawa and Windsor BRADING’S (KIEJTÉSE : BRÉDINGSZ) ► fr ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► ¥ ► ► ► ► ► k rüjéből mentette ki őt. Tétovázás nélkül hozzájuk léptem s udvarias meg­hajlássá] táncra kértem Neut- Sokmindenre voltam el­készülve, de arra, amit kaptam mégsem. Meghajlás után kínomban még köhintenem is kellett, hogy Neu egyál­talában észrevegyen. Idegen arccal fordult felém. Szinte rá sem ismer­tem - ^ — Mit óhajt? — kérdezte fagyosan. — A legközelebbi táncot, természetesen — - Sajnálom uram, azt már elígértem Monsieur Jör­­gensnok. — és a jelenetet hallgatagon szemlélő urra mu­latott. — De bocsánat, azt hiszem az urak még nem is­­: érik egymást. Ezt nem nekem mondta, mégcsak nem is nekünk, hanem kizárólag annak a másiknak. Aztán bemondta a nevemet. Csak a nevemet mondta. Nem mint addig min­dig, mióta mátkaságban voltunk. Nem azt mondta, hogy a. “vőlegényem”, hanem csak a nevemet, Aztán annak a másiknak a nevét. Tisztán megértettem: Olaf Jorgensen-Kurtán és hűvösen fejet biccentettünk egymás felé. Kezet nem fogtunk. Amaz volt az idősebb, neki kellett volna kezdenie, de nem nyújtotta kezét s én is mozdulat­­ki1" maradtam. Meghajlás közben pillantásom véletlenül Neu kezére f eít Eihülve láttam, hogy a jeggyürü már nincs rajta. M'k":attal előbb még azt akartam mondani, hogy ha a legközelebbi táncra foglalt, akkor majd az utána követ­kezőt kérem. De most már láttam, hogy felesleges. Ha kérem, úgyis visszautasít. Nem kértem. Beláttam, hogy tényleg vége mindennek. Hallatlan nagy ostobaság, de nem lehet rajta segíteni. Kár kísérletezni és egyáltalá­ban kár minden szóért. Neu arca hideg, gőgös, idegen és gyűlölködő. Még sohasem láttam ilyennek. 180 — Valami tompa, keserű, de fizikailag érezhető fájdal­mat éreztem a szivem táján. Nem az fájt, hogy az ide­gen lányban csalódtam, hiszen azt most jobban éreztem, mint azelőtt bármrkor, hogy több országhatár hideg és merev sorompója választ el tőle; hanem az, hogy téved­tem Álmaim s illúzióimból épített tetszetős, de csalfa légvár szomorú összeomlása fájt. Érzésem az volt, hogy néhány pillanat klatt évtizedeket öregedtem. Nagy erőfeszítéssel igyekeztem a bennem dúló ret­tenetes vihart palástolni, mikor látszólag hűvösen és né­mán újra meghajoltam Neu felé. Aztán sarkon fordul­tam és eljöttem. Ettől kezdve már nem én (irányítottam lábaimat- Mo­zogtak azok önműködően. Lehet, hogy tán gondolkoztak is, mert agyamnak egyáltalában nem voltak gondolatai Csak mentem gépiesen és mereven, mint az alvajáró; né­hány termen keresztül a ruhatárba. Onnan a hallba, az­tán lefelé a tágas lépcsőzeten. Mikor kiosontam a kapun, az volt az érzésem, mint­ha zsebtolvaj lennék. Még körül is néztem, hogy nincs-e valahol rendőr, aki megállít és átkutatja zsebeimet. De rendőr nem volt sehol. Csak a portás állt ott még min­dig. Mikor engem meglátott, némán sapkájához emelte kezét. Nem fogadtam köszönését, mert éreztem, hogy hozzá sincs semmi közöm, mint Neu Lehmann-hoz és az egész odafent vigadó idegen társasághoz. Az éjszaka tiszta volt és hűvös. Enyhe hideg szellő simogatta arcomat és akkor ez volt az egyedüli, ami iga­zán jólesett. Megindultam csendesen valamerre. Nem tudtam merre megyek, csak mentem. És lábaim, miint a jó lovak, idegen terepen is bizto­san mozogva, szépen haza vittek a szállodába. — 181 —

Next

/
Thumbnails
Contents