Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-06-26 / 26. szám

KÄNÄDäI MAGYARSÁG 1954 junius 26 & 4444444444444444444444H4 4 4 4 4 4 4 * * 4 * 4 * 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 X 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 MOST KEDVEZMÉNYES FELTÉTELEK A MAGYAROKNAK ! A HIRES “CONTINENTAL" KÓRHÁZI BIZTOSÍTÁS NAPI 10.00-1 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 X 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4FIZET ÖNNEK A KÓRHÁZI ÁPOLÁS TARTAMÁRA.4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 SEBESÜLÉS ÉS BETEGSÉG ESETÉN 120 NAPOS KEZELÉSIG. Ugyancsak RÖNTGEN, — ÉRZÉSTELENÍTÉS, GYERMEKÁGY, — ORVOSSÁG MEGTÉRÍTÉST. ÚJDONSÁG! 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 E* az újfajta biztosítás fedezi a betegségei járó rendki­­vüli kiadásokat, ön rendes havi járadékot kap amíg 4 szükséges, s ebből fizetheti a lakbért, az élelmezési költ­­*f? ségeket stb- mindaddig, amig betegség, vagy baleset kö--^. HÍREINK A NAGYVILÁGBÓL 4vetkeztében munka nélkül van. Különleges egyéni, családi és csoport biztosítás. KORHATÁR: 70 ÉV. (A kor folytán a biztosítás nem szűnik meg) ORVOSI VIZSGÁLAT NINCS. 4 4 4 4 4 4 A' kanadaiak ezrei vártak erre 4 4 4 4 a való- 4 ban olcsó biztosításra. Most Kanada leg­nagyobb forgalmú sérülés s betegség­­biztositója lehetővé tette. TELJESEN INGYENES FELVILÁGOSÍTÁS. DEMEROVITS DEZSŐ ügynök. 4 4 4 4 *. 4 4 4 4 4 4 4 Töltse ki és küldje el hozzánk MOST a csatolt szelvényt, m vn nnr lmral anr/ílo nnn fiuloccQ natról óc í*impí vagy levelezőlapon tudassa nevél és címét. Teljes felvUágositással szolgálunk INGYEN. AZ ÖN RÉSZÉRŐL EZ SEMMINEMŰ ELKÖTELEZETTSÉGET NEM JELENT. ; NAPONTA CSAK NÉHÁNY CENTBE KERÜL. ! VWfMlWJWWJWWWVWJWSJWJWiWWJWJ'. SAJÁTKEZÜLEG ÁLLÍTSA KI ! 4 4 4 4 4 4 4 HÍREK A GUATEMALÁI FRONTRÓL Junius 19-én reggel megindult a kommu­nista-ellenes guatemalai emigránsok fegyve­res támadása Guatemala elfoglalására, illet­ve a kommunista-barát Arbenz-kormány ha­talmának megtörésére. A támadást Castillos emigráns guatemalai ezredes ' vezetésével mintegy 5000 guatemalai tiszt és katona in­dította meg. Az első három nap alatt a fel­kelők mintegy 30-40 kilométer mélységben hatoltak be Guatemalába a szomszédos Hon­duras területéről, több várost felszabadítot­tak és három oszlopban közelednek az ország három legfontosabb városa felé. A fő osz­lop a hondurasi határtól mintegy 140 kilomé­terre fekvő főváros, Guatemala City felé kö­zeledik, az északi oszlop az ország egyetlen nagyobb kikötőjét, az Atlanti Óceánon fek­vő Puerto Barriost fenyegeti, a déli pedig egy kisebb Csendes-Óceáni kikötőt, San Jó­sét vette célba. A felkelők máris elvágták a Puerto Barri­os — Guatemala közötti egyetlen vasútvona­lat, mely egyúttal az egész ország egyetlen vasútja, s most az Észak-Déli irányban húzó­dó Pan American Highway-n közelednek Gu­atemala Cityhez. A felkelők eddig seholsem ütköztek a kor­mánycsapatok ellenállásába, mert a kommu­nisták által támogatott kormány úgy látszik kizárólag a főváros környékére tervezi az el­lenállást Kérdéses azonban, hogy a főváros­ban lévő kormánycsapatok hűek-e Arbenz elnökhöz és parancsnokaikhoz. Amerikai saj­­tótudósitók szerint a 6000 főnyi kormánycsa­patnak csak körülbelül a fele megbízható. A koimánysajtó közlése szerint a fővárost a felkelők részéről kisebb bombatámadás is érte, melynek néhány polgári áldozata volt. Az u.v .kai követ szerint nem volt légitáma­dás Guatemala Cityben. Ugyancsak az ame­rikai követ szerint úgy látszik hogy Arbenz elnök egyelőre kaszárnyákban és táborok­ban tartja katonáit, hogy azután a főváros környékén autókon szállítsa őket a frontra. AZ EGYESÜLT NEMZETEK Biztonsági Tanácsa előtt Guatemala panaszára tárgya­lás folyt. Guatemala a szomszédos Hondu­­rast azzal vádolta, hogy a felkelőknek fegy­vereket, illetve felvonulási területet biztosí­tott a támadás megindítására- — A bizton-, sági tanács előtt Brazília és Columbia azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a Guatema­lan kérdést terjesszék az Inter-American Organization (Amerikaközi Tanács) elé, s a tanács tagjai ezt a javaslatot 10:1 arányban el is fogadták, —a javaslat azonban megbu­kott a Szovjet által bejelentett vétó miatt. Ezután a francia delegátus azt a javaslatot terjesztette a Biztonsági Tanács elé, hogy az UNO tagjai ne nyújtsanak segítséget a Gua­temalában küzdő felek egyikének sem. Ezt a javaslatot a Biztonsági Tanács elhangulag elfogadta. A guatemalai felkelés ügye az UNO-tól függetlenül tárgyalás alá fog kerülni az Ame rikaközi Békebizottság előtt, amely szervet az 1954 márciusában Caracasban megtar­tott Amerikaközi Konferencia állította fel. A Békebizottság tagjai: Az USA, Mexikó, Bra­zília, Cuba és Argentina.------------------------o-----------------------­hírek az indokínai FRONTRÓL A genfi konferencia papíron még nem ért véget, azonban junius 20-án úgy Eden brit külügyminiszter, mint Bedell Smith, az Egye­sült Államok delegátusa és Molotov szovjet külügyminiszter hazautaztak. Kanada képvi­selője ugyancsak elhagyta Genfet. Mind a négy állam hagyott helyettes képviselőket a konferencián- Chou-En-Lai vöröskinai kül­ügyminiszter és a többi távolkeleti delegátu­sok még tanácskoznak. Chou-En-Lai az utolsó pillantban egyébként újabb koncessziókat tett, éspedig hozzájá­rult ahhoz, hogy Laos és Kambodzsa kérdé­sét teljesen kapcsolják ki az indokinai béke­­konferencia tárgyalásán, s ebben a két állam­ban a kommunista felkelők is szüntessék be a támadásokat. Ezzel a javaslattal azonban Vöröskina külügyminisztere mindössze ah­hoz a ponthoz kanyarodott vissza, ahonnan a sikertelen tárgyalások két hónappal ez­előtt, a konferencia megkezdésekor elindul­tak, úgy, hogy a megegyezés létrehozásához ezzel sem jutott közelebb. A nemzetközi elintézés helyett azonban le­het, hogy közvetlenül Franciaország és a Vietminh között jön létre fegyverszünet. Mendes-France, Franciaország újonnan ki­nevezett radikális szocialista miniszterelnö­ke ugyanis 419:47 arányban bizalmat kapott a francia parlamentben, úgy hogy valószínű­leg kellő hatalommal rendelkezik ahhoz, hogy az indokinai háborút a francia közvélemény támogatásával befejezze, éspedig minden bi­zonnyal egy szégyenletes visszavonulás for­májában. Persze ehhez az szükséges, hogy a Mendes-France által tervezett fegyverszünet feltételeihez egyrészt Moszkva, másrészről az US is hozzájáruljon. Moszkva azért, mert a Viet-Minh felkelést onnan irányítják, — az USA azért, mert a francia hadianyag jó­része onnan érkezik- — Mendes-France egyéb ként a parlamenttől csupán julius 20-ig ka­pott próbaidőt az indokinai fegyverszünet létrehozására. Ha eddig a határidőig sikert nem ér el, le kell mondania. Időközben a Vient-Minh csapatok felvonu­lása Hanoi környékén ugylátszik befejező­dött. A nagy nyári esőzések — a monszun— korszaka most kezdődik, s ez esetleg a táma­dást szeptember közepéig el fogja halaszta­ni. bár a francia hadvezetőség szerint a fel­kelők éppen az esős időszakot szokták vá­lasztani a támadás megindítására. A kom­munista csapatok 45-90 mérföld távolságban helyezkedtek el Hanoitól, — a franciák ellá­tási útvonalát és a vasutakat, pillanatnyilag nem fenyegeti veszély. PADÁNYI VIKTOR 4 ( 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 •^Küldjenek ingyents felvilágosítást a CONTINENTAL’S^ 4 HOSPITAL PLAN-rol. 4 í 1 T E szelvény kitöltése semminemű elkötelezettséget” 40. K. Johnson & Co. Ltd., Agents. 4 Continental Casualty Company, 4697 Bay Street,- 4 Toronto 2, Ontario. 4nem jelent számomra-4 4 Név 4 4 4 4 4 4 Cim : ................................i............................. Város ............................................. Életkor. Foglalkozás : ............................................... 4 4 4 4 4 4 4 4 4 I« «J» ifi fa Jft 44444444444444 Ü HÁROM MAGYARORSZÁG II. EZ AZ ÖNKÉNYES és szuverén szóhasználat jelenti a bábeli zűrzavart, okozza a “túlzásoknak” kijáró türelmetlen­séget és felháborodást, amivel a “jobbnak” illetőleg “balnak” nevezett kategóriákkal a másik oldal szembefordul, mun­kálja a zavar, a sértődöttség, a károkozás és rágalmazás le­hetőségeit meg egy általános félreértés ideges és bontó álla­potának fennmaradását is. A “JOBB” ÉS A “BAL” jelentése körüli homályban és pontatlanságban mindössze egy van, ami egyértelmű. A ‘jobb’ nemzetit s ennélfogva politikailag “nacionalistát”, a “bal” nemzetközit, ennélfogva internacionalistát jelent- Mivel pe­dig az egymásrautaltság nyilvánvaló tényei, a közös emléke­zet és együttérzés, általában nemzetivé teszik az egy-egy konkrét nemzethez tartozókat, akármennyire is latens álla­potban vannak a szülőhazához és nemzethez kapcsolódó ér­zései, igazában nemzetközi csak három kategória képes len­ni; a mindig elsősorban önmagához és nem más nemzethez tartozó zsidóság, a nemzettársadalomból a mostoha bánás­mód következtében érzelmileg kiszakadt keserű proletáriá­­tus és a nemzeti dimenziókon felülnőtt nagytőke társadalma. Ezt a három valóságos nemzetközi elemet egészíti ki egy bi­zonyos, vagy tájékozatlan, vagy megvásárolt szolgahad, az erő. a hatalom, a karriér, az üzleti érvényesülés opportunis­tát HOGY MENNYIRE fontosabb és szenvedélyesebb volt és maradt a nemzeti — nemzetközi szembenállás a szocialis­ta —- liberális-kapitalista szembenállásnál, klasszikus tiszta­sággal mutatta a második világháború, amikoris az erők nem szocialista - liberális-kapitalista ellentét szerint cso­portosultak, hanem nemzeti —- nemzetközi tagolódás szerint, hiszen a szocialista Oroszország rövid habozás után az ugyan­csak szocialista Németország ellen fordult és a liberális-ka­pitalista táborhoz zárkózott fel egy természetellenes szövet­ségben “nemzetközi” azonossága alapján. S a nagy erőfeszí­tésnek eredménye nem a szocialista eszmének, hanem a “nem­zeti” gondolatnak legázolása volt a nemzetköziség kategóriá­inak hatalmas szövetsége által (amelyhez Magyarországon még a “nemzeti” liberalizmus is felzárkózott és ezáltal “nem­zeti” substanciája vitézkötéses jelszavai ellenére is automa­tikusan elveszett). Korunk frazeológiája szerint tehát a ‘bal’ legyőzte a “jobbot” abban a gigantikus küzdelemben, amit második világháborúnak nevezzük, s ami a nemzetköziség szövetségének diadala volt a nemzeteszme felett. A dolog perverzitása az, hogy a “nemzeti” ellen szintén “nemzeti” aktivitásokat hoztak működésbe és ezeket a “nem­zeti” aktivitásokat a nemzetköziség vezérkarának jelszavai j mozgatták a “nacionalizmus” ellen, tehát végső elemzésben a felhasznált nemzeti erők ellen is. Más szavakkal a ‘nemzeti’ “jobb” ellen harcoló amerikai, angol, francia, orosz katona annak diadaláért harcolt, ami az ő “amerikai”, “angol”, “francia”, vagy “orosz” lényegét magát fenyegeti, és ebben és ezáltal jelentett a győzelem a nyugati nemzetek, egyálta­lán a “nemzetek” számára — vereséget. Kilenc évi vergődés után senki sem meri tagadni, hogy a nemzeti kategóriák örök ellentéteinek kihasználása a nemzetközi erők részéről terv­szerű volt, s a gyűlölt hipnózisban restelkedve, de későn éb­redő nemzeti lelkiismeret részéről a “nemzetközi” erők kér­­dőrevonása mindenfelé megindult, s ez az, amit Amerikában pl. MacCarthizmusnak neveznek, és természetesen “fasciz­­musnak” állítanak. íme, tizenöt esztendő elvi vázlata. II. A NACIONALIZMUS, internacionalizmus, szocializmus és a liberális-kapitalizmus (jnely utóbbi fogalom elburkolá­­sára tervszerűen a “demokrácia” szót alkalmazzák) kombiná­ciói és ellentétei a második világháború előtti és alatti Ma­gyarország kicsi belső világában éppúgy ugyanazok voltak, mint világviszonylatban. Az erők csoportosulása is úgy tör­tént és az eredmény is ugyanaz volt. A “nemzetközi” világ­nézetű, tehát ‘baloldali’ kategóriák szövetkezése és a hoz­zájuk felzárkózó, önmagát “nemzetinek” valló liberalizmus és vagyon, ha nem is a maguk együttes önerejéből — hisz az együttesen is kicsi volt a magyar nacionalizmus túlnyomó tömegerejéhez képest — hanem az általános baloldali győze­lem automatikus következményeképpen győztek Magyaror­szágon is. A magyar alakulás és a világalakulás között minden a­­zonosság ellenére is volt azonban két lényeges különbség- Az egyik az volt, hogy a jobboldali világ ellen harcoló liberális­­nemzetközi erők táborába tartozó országok jobboldali kisebb­ségei a háború elindulása után, elenyésző kivétellel, habozás nélkül felzárkóztak a közös katonai ellenféllel szemben; a ma­gyar világon belül azonban a belső baloldali kategóriák, sőt — mint említettük — végül még a “nemzeti” liberálizmus is, saját harcoló hazájuk katonai ellenfelei mellé zárkóztak fel. A másik az, hogy a szövetséges államokban a “jobboldali” kisebbségből szórványosan előforduló árulókat a baloldali, többségi — tehát irányadó — akarat nagyjában és egészé­ben logikailag is, jogilag is és politikailag is korrekt igaz­sággal büntette meg. Magyarországon viszont a győzelembe belecseppent baloldali kisebbség, tehát a többségi, érvényes akarattal szembehelyezkedő árulók kategóriája büntette meg a többségi akarat végrehajtóit logikailag is, jogilag is és plo­­litikailag is inkorrektül és igazságtalanul. A természetellenes szövetkezésnek azonban pontosan ugyanaz lett a sorsa a belső magyar világban is, mint világvi­szonylatban : a terészetellenes házasság néhány évvel a győ­zelem után felbomlott, a marxista és a liberális nemzetköziség — miután a “nemzeti” liberalizmus szolgálatait megfizette azzal, hogy elkergette, tönkretette és börtönbe hurcolta azt— egymással szembefordult ott is, amint ez világviszonylatban történt, s ennek a szembefordulásnak automatikus következ­ményeképpen a kettévált győztesek két Magyarországa közül az egyik kénytelen Moszkvában előszoÖázni támogatásért ha­talmának fenntartásához, a másik meg New Yorkban teszi ugyanezt, védelemért az eljövendő számonkérés szorongató óráira. Ez a megalázó kunyerálás az ára ugyanis annak, hogy ez a két Magyarország legyőzhette a — harmadikat Következő számunkban folytatjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents