Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-06-19 / 25. szám
Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a n a d a’ s largest Anti-Cemmunist ■ , , weekly in the Hungarian language Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 4 évfolyam 25 szám. * ' - Ára : 10 Cent. Toronto, 1954 junius 19 VAN-E ÉRTELME CHURCHILL ÉS EDEN WASHINGTONBA UTAZNAK NEMZETKÖZI KONFERENCIÁKNAK? Még nincs ugyan befejezve a genfi konferencia, de már senki eTőtt sem kétséges, hogy eredmény nem születhet. A tárgysorozat első pontját, a koreai kérdést, már régen levették a napirendről, — az indokinai kérdésben pedig csak tegnap jelentette ki Eden, a nyugatiak szószólója, hogy a Molotov által előterjesztett “közvetítő indítvány” elfogadásáról »zó sem lehet, s a most folyó hét végén a konferencia sikertelenségét hivatalosan is be kell jelenteni. Az ázsiai béke nem jött létre Genfben. A világ nagy kérdéseit, mint mindig, most is a fegyverek fogják eldönteni, s a békekonferenciát pedig akkor lehet majd megkezdeni, mikor az egyik fél már letette a fegyvert. Az újságolvasó, aki naponta csak néhány percen át gondol a világ nagy kérdéseire, s amikor a lapot munkája után rövid időre a kezébe veszi, jobban szeret szórakozni, mint a fejét törni sorsdöntő problémákon, bizonyos egykedvűséggel állapítja meg, hogy a nagy politikusok megint egyszer kudarcot vallottak, hisz minden józan ember előre megmondhatta volna, hogy sem Berlinben, sem Genfben, sem másutt nem lehet a zöld asztalnál igazi békét létrehozni. Mire való hát a konferenciázás. — az idő húzása, a rengeteg pénzkiadás. Ne higyjük egy pillanatig sem, hogy a világ vezető diplomatái butábbak, vagy tájékozatlanabbak, mint bármelyik újságolvasó; ne higyjük azt, hogy a Berlinben, vagy Genfben ülésező miniszterek és munkatársaik bármelyike is komolyan remélhette, hogy lehet egy fenyegető háború MEGELŐZÉSÉRE békét kötni, — hogy a bolsevistákat lelehet beszélni a világhódító vágyaikról, — vagy hogy egyáltalán lehet velük bármilyen egyességet kötni, amit be is tartanak- Azonban a nemzetközi konferenciáknak és elsősorban a genfi konferenciának mégis volt sok pozitív eredménye. ' , <3 A legelső eredmény az, hogy tisztázta a kommunizmussal szembenálló hatalmak álláspontját, s most, ha közös nyugati akcióra kerül sor, akár diplomáciai akár militáris téren, mindegyik nagyhatalom tudja, mire számíthat a másik részéről. A KOREAI KÉRDÉSBEN konkrét formában az derült ki, hogy 1.) Az USA nem fogja visszavonni csapatait Koreából, hanem Délkoreát határozatlan ideig ugródeszkának fogja használni minden esetleges kelet-nyugati konfliktus esetére- 2.) Hogy Synghman Rhee kormánya hozzájárul ehhez a helyzethez és nem fogja nacionalista elvek kedvéért a látszólagos függetlenség ábrándjait kergetni. 3.) Hogy sem az UNO, sem az USA nem szándékszik a délkoreai köztársaságnak segítséget nyújtani arra, hogy Északkorea ellen támadó akciót indítson, — mindaddig, amig egy “nagy” háború során ez nem válik katonaihíg szükségessé. 4.) Koreát nem fogják egyesíteni, hanem a 38- ik szélességi fokon húzódó mesterséges határvonal végleg kettéhasitja a 24 milliós koreai népet, éppúgy, mint a Németországon át húzódó kelet-nyugati mesterséges határ. AZ INDOKÍNAI KÉRDÉSBEN olymódon tisztázódott a helyzet, hogy: 1.) Franciaország nem mond le Indokináról, hanem azt védeni fogja mindaddig, amig a kommunisták nem fognak kényszerülni arra, hogy Indokínában is valamilyen határvonalat húzzanak, amelyen belül a békés szervezésre térhetnek át. 2.) Sem az USA, sem Nagybritannia, sem a többi hatalmak nem fognak Franciaországnak több fegyveres segítséget nyújtani, mint amennyi ahhoz szükséges, hogy Indokínában egy elfogadható egyensúlyi állapot jöjjön létre, de nem adnak segítséget Franciaországnak, vagy a Bao-Dai-féle Vietnamnak ahhoz, hogy nagyobbarányu ellentámadást indítsanak bármikor is a Viet-Minh ellen- 3.) Indokína helyett, illetve az ott szenvedett részleges vereség ellensúlyozására a nyugati hatalmak az UNO-n keresztül meg fognak szervezni egy Délkeletázsiai védelmi közösséget az Északatlanti Védelmi szövetség mintájára, s ebben az összes érdekelt ázsiai színes országokat részvételre, vagy legalább is támaszpontok engedésére fogják felkérni, s ha kell, kényszeríteni. Ha tekintetbe vesszük azt a fantasztikus zűrzavart, amely a nyugatiak között a genfi konferencia elején uralkodott, megduplázva Délkorea állandóan változó magatartásával és a Colomboban egvbegyült délkeletázsiai színes országok kapkodó fellépésével, — meg kell állapítanunk, hogy a genfi konferencia rendkívül jótékony hatású volt, mert — legalább nagyvonalakban — közös kommunistaellenes irányelveket szabott meg. De még az a hatása is megvolt a genfi konferenciának, hogy felnyitotta a világ --elsősorban az ázsiai világ — lakosságának a szemét. Mert azok a tervek, amelyeket a nyugatiak — diplomatáknál szokatlan önmérséklettel — elvileg elfogadtak — egyszerűek, igazságosak és könnyen kivihetők lettek volna. Korea egyesítése az UNO által ellenőrzött szabad választásokkal — ez minden koreai szivének legfőbb vágya. Ezt ajánlották Genfben a nyugatiak, s ha ezt a vörösök visszautasították, ez nagyban kinyitotta az Északkoreában — és más ázsiai államokban — bolsevizmusban sunylődő milliók szemét. Ezekután nehezen fognak a kommunisták ezeken a helyeken NACIONALISTA JELSZAVAKKAL sikert elérni. — Az Indokínában ajánlott és a nyugatiak által elfogadott fegyverszünet terve — Vietnam ideiglenes felosztása, azonnali fegyverszünet, majd az UNO által ellenőrzött szabad választások Franciaország indokínai nagyhatalmi helyzetének feladásával — szintén minden ázsiai ember előtt nyilvánvaló, s ha a vörösök ezt sem fogadták el, akkor hiába mesélik a kelet-nyugat határszélein élő százmillió malájnak, vietnaminak, kínainak, hindunak stb. hogy ők az ázsiai nacionalista törekvések támogatására fognak fegyvert Távolkeleten. Lehet, hogy a bolsevista terror hatása alatt fognak harcolni ha kell, — de a nacionalista fanatizmus, amellyel a vietminhi sárgákat a franciák ellen kergették, ezekután többé nem lesz meg. Nem várhatjuk a genfi konferenciától azt, hogy a habozó keletázsiai népek ezekután a fehérekben barátokat, vagy felszabadítókat lássanak. De annyi sikert mégis hozott a genfi gyűlés, hogy az ázsiaiak belássák: hogy a bolsevizmus nekik éppúgy ellenségük, mint az európai népeknek. NYUGATNÉMET MOZGALOM NÉMETORSZÁG EGYESÍTÉSÉRE------------0--------------A «érnetek ugylátszik nem bíznak abban, hogy Keletnémetországot az angolszász hatalmak segítségével fogják visszaszerezni- Adenauer kancellár diszelnöksége alatt megalak „ a “Németország Egységéért” nevű országos mozgalom. A mozgalom hivatalosan elnökéül választotta Jakob Kaisert, a nyugatnémet állam belügyminiszterét, alelnökül pedig Eric Ollenhauert, aki az ellenzéki szociáldemokrata párt vezetője. Az alapításkor Adenauer kancellár üzenetet intézett a mozgalom tagjaihoz, kijelentvén, hogy kormánya a legfőbb feladatának azt tekinti, hogy Nyugatnémetországot egyesítse a jelenleg kommunista megszállás alatt álló Keletnémetországgal. Itt említünk meg egy másik hirt, amely azt mutatja, hogy Németország egyesítésének problémája az érdeklődés középpontjában áll. Washingtoni jelentés szerint ugyanis az angol és amerikai diplomaták azon fáradoznak, hogy a már-már kilátástalannak látszó EDC (Közös Európai Hadsereg) helyett más megoldást találjanak arra, hogy Nyugatnémetországot hathatósan felfegyverezzék. Washingtoni körök ezt úgy jellemzik, hogy az amerikai kormány esetleg revízió alá fogja venni a hagyományos szövetségeseivel, — jelen esetben Franciaországgal — szemben, elfoglalt álláspontját annak érdekében, hogy Németországot teljes erővel be lehessen vonni az európai védelmi hálózatba- Gyakorlatban ez nem jelent egyebet, mint hogy esetleg azt határozzák el Washingtonban, hogy Nyugatnémetországgal külön védelmi szerződést kötnek, az EDC keretein kívül, az Északatlanti Szerződés, esetleg az UNO keretein belül, s hogy ennek értelmében esetleg Nyugatnémetországot felfegyverzik akkor is, ha ez a francia politikának nincsen Ínyére. Európai háború esetén elképzelhetetlen, hogy Franciaiország kimaradjon, vagy semleges szerepet tölthessen be. A Kelet felé irányuló minden felvonulásnak Franciaországon és Németországon át kell történnie, — aminthogy keleti támadás esetén a hadtápterület nem lehet más, mint Franciaország. Amikor Franciaország e komoly amerikai figyelmeztető hatása alatt az utolsó órában kell, hogy hogy józanul mérlegelje a saját politikai helyzetét, tulajdonképpen ugyanaz előtt a probléma előtt áll, mint 1940-ben, amikor a németektől szenvedett vereség után eredménytelenül próbált meg egy mondvacsinált semleges szerepet betölteni. így sem tudta elkerülni azt, hogy az ország területe oda is, vissza is, egy háború alatt kétszer váljék hadszíntérré. Winston Churchill, az angol kormány távozóban lévő feje és Anthony Eden, a kiszemelt utód, a közeljövőben Washingtonba utaznak, azzal a céllal, hogy a nyugati hatalmak egységes politikájt Eisenhowerrel együtt körvonalazzák. Churchill most kapta meg a térdszalagrendet, s valószínű, hogy a most következő washingtoni megbeszélés után vissza fog vonulni.-----------o-----------TISZTOGATÁS GUBÁBAN-----------o----------A havanai rendőrség letartóztatta Jüan Marineliot, ä kommunista eszméket hirdető Népi Szocialista párt szenátusi vezérét. Cuba kormánya egyúttal nagyarányú tisztogatási ekciót indított a kommunistabarát szervezetek ellen.--------------------:---o----------------------A FRANCIA KORMÁNYVÁLSÁG------------o----------Laniel kormánya megbukott. Az elmúlt hét végén a miniszterelnök felvetette a bizalmi indítványt az indokinai háború folytatásának kérdésében és a parlamentben vereséget szenvedett. A francia alkotmány szerint a kormány bizalmatlansági indítvány esetén is csak akkor köteles lemondani, ha a bizalmat megvonó képviselők abszolút többséget képviselnek. A jelen esetben ez nem állott fenn, s ezért Laniel lemondása még nem végleges. — Laniel utódául Coty köztársasági elnök Mendes-Francet nevezte ki, akinek viszont a parlamentben szintén abszolút többséget kellene kapnia, amihez jelenleg 318 szavazat szükséges. Nem biztos, hogy Mendes-France ezt meg tudja kapni-Mendes-France egyébként, aki az elmúlt évben is jelölve volt, de Laniellel szemben vereséget szenvedett, a Radikális Szocialista párt vezére. Pártja határozottan baloldali, azonban a kommunistákkal éles ellentétben áll. Mendes-France — szokatlan módon — még parlamenti bemutatkozása előtt programmot adott, melynek lényege az, hogy az indokinai kérdésben azonnali békét kíván kötni, de nem hajlandó magát Indokínát, hanem annak csak egyes kisebb részét átengedni az ellenségnek. Mendes-France egyébként azon az állásponton van, hogy mindenekelőtt az ország gazdasági egyensúlyát kell helyreállítani, csak azután lehet a katonai kérdéseket tárgyalni. Mendes-France nem áll olyan határozottan szemben az Európai Közös Hadseregre vonatkozó szerződés ratifikálásának gondolatával, mint elődje— A hirek szerint Bidault külügyminiszter a helyén marad.-----------------------o----------------------EGY IGAZI BÉKÉS ÁTTELEPÍTÉS-----------o-----------Franciaország déli részén egyes szénbányák készlete kifogyóban van. A Schumannterv alapján működő nyugateurópai szén- és nehézipari igazgatóság kérésére most több, mint 5000 francia szénbányász átköltözik elzász-Lotharingia területére, ahol a szénbányák még hosszú évtizedekre tudnak munkát biztosítani. —--------------------o-----------------------KOMMUNISTÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT FELKELÉST VERTEK LE COLUMBIÁBAN---------0--------A Bogota-i Egyetem hallgatói felkelést kíséreltek meg a columbiai kormány ellen. Az erőszakos kormánybuktatási kísérlet szálai, mint eddig, ezúttal is a kommunista bujtogatókhoz vezettek. A kormány erélyesen letörte a felkelést, amelynek a rendőrség és az egyetemi hallgatók köréből 15 halálos áldozata volt. MI AZ M. H, Ac? Ez a három betű, amely arí angol Moral Rearmament Movement rövidítése, egy nemzetközi mozgalmat jelent, amelynek célja; a szociális igazságtalanságok megszüntetése a kommunista eszmék kikapcsolásával, f— egyszóval harc a bolsevizmus ellen azzal, hogy a kommunista propaganda-jelszavakban hangoztatott ideális célokat a kommunisták akarata ellenére is megvalósítjuk. Az MRA-mozgalom legfőbb területe: a délamerikai államok, ahol valóban igen sok a tennivaló szociális téren. Legutóbb Vargas, Brazília elnöke nyilatkozott lelkes szavakkal erről a nemzetközi mozgalomról, amelyről még sokat fogunk hallani a jövőben-CSÖKKENŐBEN VAN A MAU-MAU MOZGALOM Sir George Erskine, Keletafrika angol katonai parancsnoka kijelentette, hogy a kenyai angol haderő teljes mértékben ura a helyzetnek minden ponton. Szó van arról is, hogy Kenyában megszüntessék az ostromállapotot, erre azonban cáak akkor fog sor kerülni, ha a bennszülöttek már belátták, hogy a felkeléssel csak rontanak a sorsukon. —Az afrikai helyzet örvendetes megszilárdulása főleg annak köszönhető, hogy a kommunista Kenyattát és több.i vörös társát kellő időben letartóztatták.-----------o-----------9000 GYERMEKET SEGÍTETT A VILÁGRA Dr. Murrough O’Brien, a saskatchewani Qu’Appelle község közismert orvosa, aki 57 éve praktizál, most ünnepli 86-ik születésnap ját, s ez alkalommal a háza előtt fognak öszszegyülekezni azok a férfiak és nők valamint gyermekek, akiknek születésénél az ősz doktor segített. A hálás paciensek hatalmas könyvben adták ki ennek a nagyszerű vidéki körorvosnak az életrajzát, -A könyv cime; “A nyeregtáskás sebész” — utalással orvosi prakszisának arra a közel 30 évére, amikor még lóháton kellett a betegeket felkeresnie.-----------------------o---------------------— NEM TÁRGYALNAK TOVÁBB A KOREAI KÉRDÉSBEN -----------o----------A 19-hatalmi bizottság, amely Genfben a koreai béke letárgyalásával volt megbízva, junius 15-én végleg befejezte működését. A bizottság 16 UNO-tagja, amely szemben áll a 3 kommunista taggal, közös nyilatkozatot adott ki, amely szerint a koreai kérdésben megegyezést nem lehet remélni, s ezért további tárgyalásokra nincsen szükség. A konferencia azért vált sikertelenné, mert a kommunisták nem voltak hajlandók elfogadni az UNO jogát a békeszerződés ellenőrzésére, sem azt, hogy a megtartandó közös koreai szabad választásokat az UNO ellenőrizze. Molotov a nyilatkozatra nyomban azzal a kijelentéssel felelt, hogy a tárgyalások megszakadása a nyugati hatalmaknak köszönhető, s hogy a koreai helyzetben beálló következményekért a 16 UNO-hatalom fogja viselni a felelősséget- A kommunisták egyúttal egy utolsó kísérletet tettek arra, hogy a genfi tárgyalásokat tovább húzzák, s újabb elfogadhatatlan ajánlatot tettek, —amit a nyugatiak rögtön elutasítottak. Végül Chou-En- Lai azt javasolta, hogy a tárgyaló felek állapodjanak meg abban, hogy későbbi időpontban folytatják a tárgyalást. A 16-UNO tagból álló bizottság ezt a javaslatot is elutasította.---------------------—o----------------------KORMÁNYVÁLSÁG VIETNAMBAN-----------------------o----------------------Buu Loc herceg, Vietnam miniszterelnöke lemondott. Utódja Ngo Dinh Diem lett, aki Vietnamot Genfben is képviselte. Diem buzgó katolikus, szélső nacionalista, rendkívül erélyes pobboldali politikus, aki talán alkalmas személy lesz arra, hogy a vietnami antikommunisták élére álljon- Jelszava: E- lőbb a vörösöket kell eltávolítani, azután kell a franciákkal Vietnam függetlenségéről tárgyalni.
