Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1954-06-19 / 25. szám
KANADAI MAGYARSÁG 2 1954 junius 19 Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdones-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton A GUATEMALA! KÍRDÍS Már több Ízben beszámoltunk arról, hogy a bolsevizmus a középamerikai Guatemalában akarja felállítani az tlső támaszpontot a nyugati féltekén. J. Arbenz Guzman, Guatemala svájci származású elnöke és diktáora, erősen kommunistabarát, aki az összes kommunistaellenes politikusokat lecsukatta, vagy száműzte Guatemalából. A lakosságnak több, mint 90 százaléka gyűlöli az Arbenz-féle uralmat, s a forradalom bármikor kitörhet. Az emigráns forradalmárok vezetője Castillos Armas volt ezredes, aki a szomszédos Hondurasból szervezi az ellenállást. Az ellenállókat nagy mértékben támogatja a United Fruits nevű amerikai gyümölcstermelő és konzervgyártó mammut-cég és éppen ebben rejlik a Guatemala-! helyzet veszélyes volta. A United Fruits ugyanis Guatemala gazdaságának a létalapja, mert a guatemalai banánt, ananászt és egyéb déligyümölcsöket egykéz-szerűen vásárolja fel, s egyúttal a guatemalai mezőgazdasági területek több, mint 60 százalékának tulajdonosa is- A United Fruits többszörösen annyi bért fizet a bennszülötteknek, mint bármely más guatemalai termelő, — de még ez á bér is csak egy töredéke a nemzetközi bérpiac árainak és éppenhogy megélhetést biztosit a munkásoknak, de nem elég a tisztességes kulturélethez. Arbenz elnök tehát földreformot Ígért — szélső nacinalista jelszavak alatt — és pedig elsősorban az amerikai kézben lévő földbirtokok terhére. Mivel ebben a törekvésében amerikai érdekeket sértett, szembentalálta magát az USA politikusaival, akik az emgiráns ellenállókat támagotják. Arbenz elnök a dolog természeténél fogva a bolsevistákhoz fordult tanácsért, s ennek eredményeképen egy hónappal ezelőtt két hajórakomány, fegyver érkezett. Guatemalába Szovjet-Lengyelországból, egész sereg “tanácsadó” és egyéb bolsevista “szakember” kíséretében. Az USA, amely a februári caracasi Amerikaközi konferencián hiába próbálta rábírni a latinamerikai államokat, hogy Guatemala szélsőbaloldali politikai magatartását bélyegezzék meg és hivatalosan támogassák az Arbenz-el szembenálló ellenállókat', most Guatemalában éppúgy, mint a különféle ázsiai frontokon, egy nacionalista jelszavak alatt működő kommunista kormánnyal találja magát szemközt, amelyet erőszakkal eltávolítani azért nem mer, mert nem akarja a többi, szintén nacionalista latinamerikai államokat megsérteni. Reméljük azonban, hogy az ázsai tapasztalatokon okulva ezúttal nem fog az USA kormánya habozni. Lehet, hogy tiltakozást és talán felháborodást fog kiváltani egész Délamerikában, ha az USA az emigránsokat fegyverrel segíti Guatemala visszaszerzésében. De a felháborodást néhány hét alatt eltemeti az idő és a gazdasági függő viszony, — mig ha a kommunisták támaszpontja Guatemalában megerősödik, ez az USA, sőt az egész amerikai kontinens életébe kerülhet. A M KANADÁI NOTESZ KATASZTROFÁLIS TŰZVÉSZ WINNIPEGEN Eddig négy millió dollár kárt okozott a Winnipeg üzleti negyedében pusztító tűzvész, amely három üzletházat és nyolc lakóházat döntött romba. A 100 kilométeres sebességgel száguldó vihar miatt az oltás eddig sikertelen maradt. A halastó felügyelői szerint a gyermekeket elkísérő szülőkkel több baj van, mint a gyermekekkel. Nem sok apa tudja megállni, hogy ki ne ragadja fia kezéből a horgászóbotot, ha azt látja, hogy meglehetős nagyságú pisztráng akadt a horogra. LASSAN HAJTS TOVÁBB ÉRSZ 'ÖREG" HALAT FOGTAK.. A “MacLean” folyóiratban cikk jelent meg Sydney Margelius tollából, amely szerint a gépkocsi közlekedés olcsóbb volna, ha a vezetők nem sietnének annyira és óránként 45 mérföldes sebességgel hajtanának 65 helyett. Átlagosan 50 gallon benzinre van szükség 1000 mérföldön, ha óránként 35 mérföldes sebességgel hajtunk, de 85 gallon kell ahhoz, hogy óránként 65 mérföldes sebességgel hajtsuk le az 1000 mérföldet. A kanadai gépkocsi kereskedelmi kamara szerint az átlagos kanadai évenként 6200 mérföldet hajt. A “MacLean” cikkírója kiszámította, hogy ez 780 dollár költséget jelent- A költség a következő módon oszlik meg: 400 dollár a kocsi értékvesztése; 150 dollár benzin és olaj; 90 dollár karbantartás és kerékkopás; 60 dollár parkírozás, kisebb javítások, stb. 60 dollár biztosítás és 20 dollár hajtási engedély. A benzin fogyasztás csökkentésének egyik legbiztosabb módja, hogy a lehető leggyorsabban és legsimábban váltsunk át abba a legmagasabb sebességbe, amelyben a kocsi megfelelően működik. A kocsi sima kezelése fontosabb, mint a forgalmi lámpáknál való gyors elindulás.---------------------o-----------------------CAK IFJÚ HORGÁSZOK“ SZÁMÁRA Tavaly egy 152 esztendős tok-halat fogtak az Ontario-i “Lake of Woods”-ban. Az öreg hal 215 fontot nyomott és 81 hüvelyk volt a hossza. Harold Johson, Kenora-i lakos volt a szerencsés halász, a múlt év júliusában. A hal életkorát az ottawai illetékes természetvizsgálati hivatal tudósai állapították meg---------------------—o-----------------------NEM HOSSZABBÍTJÁK MEG A BÉREK ELLENŐRZÉSÉT TORONTÓBAN Quebec tartományban a Standstead-i halász-vadász klub olyan halatót tart fenn, amely valószínűleg egyetlen a maga nemében Kanadaszerte. A Standstead városka melletti “Abbott” halastóból csak 12 éven aluli horgászoknak szabad kifogni a tartományi kormány által ott elhelyezett pisztrángokat. A klub idősebb tagjai megtanitják a fiukat, lányokat, hogyan kell a csalétket a horogra tenni, a horgot kivetni, a horogra akadt halat kifogni. Az idén több, mint 500 pisztrángot helyeztek a tóba. Horgászni csak vasárnap délután szabad.. .«V.. wmwnv.v i,» i« i «-»~i • r>v "iTtn'í' té~i r«T r A torontoi városi tanács junius 14-én tárgyalta Brand városatya inditványát, melyben a bérellenőrzés további meghosszabbítását kérte. A városi tanács az indítványt elutasította, s így ez év szeptember 2-val Toronto egész területén ismét felszabadulnak a lakások és üzlethelyiségek bérei. A junius 14-én tartott ülésen egyébként tumultuózus jelenetek játszódtak le. A bérlők egyesülete, amelynek képviseletében Ben Nobleman elnök és egy sereg egyesületi tag, mint hallgató megjelent az ülésen, hangos jelenetek között szidták a polgármestert, akit diktátornak és kegyetlen embernek neveztek. Lamport polgármester rendőrséggel vezettette ki a tüntetőket, s velük együtt az ülés összes hallgatóját. A pártatlan szemlélők megállapítják, hogy az ülés folytatásának céljából szükség volt a kiabáló hallgatóság eltávolítására, — másrészről azonban okolják a polgármestert, amiért a kellőnél nagyobb eréllyel lépett fel. CSÖRGŐKÍGYÓ PARRY SOUNDBAN A Parry Sound melletti MacTier község környékén csörgőkígyó marta meg Mrs. Watkinsont. Férje a közeli kocsin a Parry Soundi kórházba szállította, ahol ellenmérget adtak, s az asszony csakhamar felépült- A csörgőkígyó harapása nem halálos, de súlyos betegséget okozhat. Ontarioban kizárólag Parry Sound környékén fordul elő. wvwvwwvw i BANK l Miért bérlőnk biztonsági TALÁNYj j: letét szekrényt? Hogy tüzeset s lopás ellen kötvényeinket, biztosítási szerződésünket, iratainkat, fontos papírjainkat, ékszerünket megóvjuk. A Dominion Bank-ban napi 2c-nél kevesebbe kerül. A biztonsági-letét szekrényt csak mi, személyesen nyithatjuk ki. S a hivatali idő alatt bármikor, teljes zavartalanságban tartalmát felülvizsgálhatjuk. Személyi és vállalkozási ügyek pénzügyi hátterével kapcsolatban a szomszédos Dominion Bank vezetője tanácscsal rendelkezésünkre áll. MINION BANK j 83 ÉVE A KANADAIAK SZOLGÁLATÁBAN. V^WWAWAWA,A,AW.TM%W/A,<,.\V.W1WAWft OROSZ JÖVEVÉNYSZAVAK (FEP) “Uj idegen elemek kerültek bele nyelvünkbe a felszabadulás után; — olvashatjuk a Nyelvművelődésünk Főbb Kérdései c. 1953-as tanulmánygyűjteményben — ilye* a dókád, agronomus, sztahanovista, aspiráns, kandidátus, kombinát, kombájn, diverzáns, diszposer, stb. Az uj szavak legnagyobb része az oroszból való. A magyar nyelv azonban ösztönszerüen védekezik a számára teljesen idegen hatás ellen és az idézett tanulmány is kénytelen megállapítani, "hogy “elsősorban nem eredeti szláv elemeket veszünk át, hanem olyan müveltségszavakat, amelyek az oroszban is más nyelvből eredő jövevények, sőt esetleg már nálunk is megvoltak, de más jelentésben. így például az uj, tudományos fokozatok neve, az aspiráns és a kandidátus szó. Az ösztönös védekezés példája az is, hogy — mint a könyv is elismeri “bár számtalan uj fogalmat vettünk át a szovjet néptől, a legtöbb esetben magyar szóval jelöltük a» uj fogalmat. Ezt a szót nem is mindig újonnan alkottuk...” így lett úttörő a pionér, termelőszövetkezet a kolhoz, népnevelő az agitátor, tanács a szovjet- (Azt persze nem említi a tanulmány, hogy a szovjet szót főleg azért nem alkalmazta a helyi tanácsokra a rezsim, mert akkor még gyűlöltebb lett volna a fogalom; és az is érdekes, hogy most már nem szégyenük kimondani, hogy a termelőszövetkezet valóban azonos a kolhozzal!) WVYVWVWVWWVWWVWWAWW^WWJVYWWWVIAWV VADÁSZOK ÉS HORGÁSZOK , FIGYELMÉBE! A MAGYAR VADÁSZ ÉS HORGÁSZ SPORTEGYESÜLET folyó hó 22-én este fél 8 órai kezdettel tartja első közgyűlését a Church of all Nations (223 Queen St. W-) helyiségében, melyre minden sportbarátot szeretettel meghív a Vezetőség. MEDVELESEN Irta: Füry Lajos. Beregszásztól kis erdei vasút kapaszkodik fölfelé a Kusnica völgyében. Lefelé hozza a fát Kovácsrét, Ravaszmező és környékéről, fölfelé pedig üresen is nehezen kapaszkodik a gyenge kis masina. Utas nem sok akad, mert a kirándulók és a turisták legnagyobbrésze inkább a Sztój felől érkezik a nagy vonattal és ezt a vidéket, mint minden érdekesség nélkülit elkerülik. Igazuk is van, mert Rahónak sokkal szebb a terepe, Kőrösmezőnek a környéke, Máramarosszigetnek a vadregényessége, de mi van erre Bilke, Dolha, és fel egészen a Szój aljáig, csak erdő és erdő és elszórtan köztük nyomorúságos szegény falvak, ahol apró viskókban emberek élnek. A fa, amikor megindult az anyaország felé, Beregszászon keresztül hozott valami idegenforgalmat errefelé- Először jöttek a fások, a vállalkozók, a pénzemberek, a kalandorok, aztán a szakértők, a mérnökök, a kitermelők, s megkezdődött a fadöntés, fürészelés és az apró lovak napestig hordták szánkókon a kovácsréti állomásra a fát. Kiadó szobákat kerestek, irodákat építettek, nyárra kis nyaralókat és télre csinosabb, szebb lakásokat. Jöttek a hozzátartozók, a látogatók, de a természeti szépségeken kivül nem volt más idegenforgalmi vonzalom, ami az embereket hosszabban letudta volna kötni. Pedig hát Ravaszmezőnek is elkellett volna egy kis idegenforgalom, de nem volt semmi nevezetessége. Mérhetetlen erdő kapaszkodott fel a hegyre, januárban harmincfok hideget mértek és az apró kis hucul lovak szőrén deresedett a pára, a Kusnica vadul rohant a gyilkos hidegben, hogy a fagyhalál utói ne érje, de semmi más, ami idevonzaná az embereket, pedig néhány szép kiadó szoba volt a fűszeresnél, meg a gépésznél. A tanító ur is, meg a jegyző ur is törte a fejét, de nem tudott semmi okosat kitalálni, amig a véletlen, illetőleg az erdőőr nem sietett segítségére Rókamezőnek. Kemény hideg február volt és az esti vasutat várták a ravaszmezeiek Beregszász felől. A kis vonat szokás szerint késett vagy másfél órát, aztán egyszerre nagy örökmujongás közepette befutott Kovácsrétre, itt volt a végállomás, innen már szánkával kellett menni. Sok idegen érkezett, látogató, ismerős, milyen jó vol-.f na elcsábítani ezeket Ravaszmezőre. Csikorgott a hó a lépések alatt, a nagy bárnybundák tartották a melegeet, no meg fűtőanyag is volt bőven, kívülről és belülről. Éppen vacsorához készültünk, a gépészné főzött, amikor borzas külsejű vörös orrú ember lépett be a szobába. Kettőt lehelt csak, de a szoba egyszerre megtelt denaturált szesz szagával és majd berúgtunk a lehelletétől. Kőmives Gergely volt a neve és mint a környék kinevezett, de még hivatalosan meg nem erősített vadőre szerepelt, amig a kinevezés meg nem érkezett a fizetést sem folyósította az illetményhivatal, igy hát valami mellékes jövedelem után kellett néznie. Most is e járatban volt. — Már megtetszenek bocsájtani, hogy éppen vacsora idejében zavarkodom, de gondoltam, az anyaországbeli hölgyeknek és uraknak egy kis szenzációval szolgálhatnék, mert hát nemcsak a Hoverlán van szenzáció, van az kérem Ravaszmezőn is— Na halljuk Gergely bácsi, micsoda szenzációról van szó. Előbb felhajtotta a feléje nyújtott poharat és csak aztán folytatta. — Hát kérem szépen arról volna szó, hogy holnap szép napos időt kapunk, ellátni majd egészen a Sztojig, osztán ha nem tetszenének megvetni meginvitálnám az igen tisztelt társaságot egy kis medvenézésre. A hölgyek elszörnyedtek. — Ne tessék megijedni, közben egy szakadék van, a medve nem tud átjönni és én meg tudok egy helyet, hogy egészen a barlangjába belátni. Éppen tegnap cserkésztem arra és találkoztam a mackóval, ugylátszik már nem akar visszamenni az odújába, jó időt érez. Hanem pompás egy példány Retyezáton láttam csak ekkorát még gyerekkoromban. Roppant tetszett az ötlet mindeniknek, holnap kimegyünk medvét lesni. Ez igen, legalább mackót látni a szabadban az is valami, ha már más nevezetesség nincs. Másnap csakugyan szikrázott a napfény a keményrefagyott havon. Alaposan bebugyolálva bundákba, takarókba, a lábaknál zsákbacsavart meleg tégla, a kezeik közelében pedig a belső melegítők. Vagy egy órai pompás szánut után gyalog kellett neki kapaszkodni a hegynek. Keskeny csapáson mentünk s alig néhány percnyit, amikor is az öreg Gergely bácsi kijelentette, hogy megérkeztünk. Valami horhos volt közbe, nem is nagyon mély szakadék és éppen a medve, ha akart volna keresztül tudott volna jönni- Letelepedtünk a kivágott fatönkökre és vártunk. Az öregnek csak egyetlen kikötése volt, hogy innen el ne mozduljunk, mert akkor nem áll jót a medvéért. Vártunk, közben ettünk, ittunk. Az öreg egy kis időre eltűnt felderíteni a terepet, aztán boldog mosolylyal jött vissza, s intett, hogy figyeljünk. — Tessenek figyelni, jön a medve. A szemünket is kimeresztettük és úgy figyeltünk, de csak nem akart jönni a mackó, pedig Gergely bácsi egyre mondta, hogy ő már látta. És ebben a pillanatban, amikor a kishitüek már kételkedni kezdtek Gergely bácsi szavahihetőségében, a túlsó oldalon csakugyan megjelent a mackó. Belénk fagyott a szó. Hatalmas példány, vörhenyesbama, téliálomtól megkopott bundája tisztán látszott a fehér havon. Vagy ötven méternyi távolság választhatott csak el, de a mackó jött egyre közelebb a szakadék széléhez. Nagyon csendben voltunk. A medve megállt a szakadék szélén, kétlábra állt belészagolt néhányszor a levegőbe, aztán szép kényelmesen visszacammogott a bozótba. A siker teljes volt s az öreg igen szépen összeborravalózott, mert ő nem kért semmit, mindenki annyit adott, amennyit ‘ akart. ekkorát találni, az erdélyi medvék ehhez képest csak bocsok és senki nem mulaszthatja el az alkalmat. Hosszú sorban bukdácsoltunk egymás nyomában az avaron, a szakadék szélén már pompás padok voltak. Kényelmesen elhelyezkedtünk, akárcsak a színházban Egy volt csak a kikötés, csendben maradni, hogy a medve fel ne ingerelődjék és átmásszon a szakadékon. Szótfogadtunk és feszülten vártunk. Az öreg intett, hogy csak türelem, majd jön a medve, de csak nem akart jönni. Sokan azt mondták, hogy már bizonyára aludni ment, a gyerekek kiabáltak, hogy hol van a mackó. Láttam, hogy Gergely bácsi nagy zavarban van. Megint csak eltűnt, aztán sokára jött viszsza lihegve, hogy látta a medvét, már jön is errefelé. És csakugyan elámultunk, jött a félelmetes medve, bundája még szebb volt, hiszen még csak most kezd vedleni. Kétlábra állt a medve és a szakadék szélén elkezdett táncolni. Nagyszerű. Szenzációs. Igen ám, csakhogy a medve nem elégedett meg a tánccal, hanem énekeim is kezdett, méghozzá jól ismert rutén népdalt és tapsolt is hozzá, mig nem felbukott és kilátszott az egyik ravaszmezői ukrán favágó szőke feje— Berúgott a disznó — kiáltotta Gergely bácsi és már oda át is volt a szakadék túlsó oldalán és fütykösével püfölni kezdte a medvét, akarom mondani a favágót. Szenzációs volt, nevetés és bosszankodás. Az öreg Gergely nélkül mentünk vissza Kovácsrétre, vagy két napig nem is láttuk, pedig újabb csoportok érkeztek medvelesre. Végre elutazásom előtt a Hangyában sikerült elcsípnem. Bánatában ivott. Oda van az üzlet, pedig ő jót akart, ezt a szegény falut akarta egy kissé helyrehozni, azt most itt van. Még sokáig jártak turisták és érdeklődtek a medvé után, de Ravaszmező medve nélkül maradt és visszaeesett újra az ismeretlenségbe, mert szegény Gergely báesi, Isten nyugosztalja, eljátszotta utolsó szerepét és végleg lelépett az élet színpadáról. Másnap újabb jövevények jelentkeztek medve lesre. Később már úgy kellett elküldeni Gergely bácsihoz a Hangyán szövetkezetbe, ahol állandóan tartózkodott, hogy lehet e menni medvét nézni másnapígy kezdődött. így lett szenzációshely Ravaszmező. Eddig senki sem tudta, néhány fakitermelőn kívül, hogy merre is van Kárpátalján Ravaszmező, de mostantól kezdve szenzáció lett. A pesti lapok Írtak, a medvéről, lefényképezték és nagy fotográfiákat közöltek Gergely bácsiról és még nagyobbakat a medvéről. Az idegenforgalmi hivatal képes prospektusába is belekerült a medve. A szabadságrautazók megszakították az útjukat Rahó felé, csak azért, hogy a kis erdei vasúttal feldöcögjenek Ravaszmezőre medvelesre. A pesti gyerekeknek azt Ígérték a papák, ha nem buknak meg a vizsgán, elviszik Ravaszmezőre medvelesre. Amikor már másodszor jártam arra, olyan nagy volt az idegenforgalom, hogy az erdei vasúthoz még két külön személykocsit csatoltak. Szállót is építettek fából, igen szép volt a vendéglő is, és Beregszászról szerződtettek zenekart, este nyolctól kezdve tánc volt. A vendégkönyvben nem kisebb emberek, mint khánok, maharadzsák, bégek, miniszterelnökök és filmcsillagok aláírásai büszkélkedtek. Este már estélyi ruha volt kötelező. Ravaszmező világváros lett. Gergely bácsi, aki azóta mégis megkapta a hivatalos kinevezést is, pompás fővadőri egyenruhában bókolt a hölgyeknek és ha nem ivott annyira, bizonyára már főrészvényese lett volna a szállónak. Ebben az időben már meghatározott taksát kellett fizetni a medvenézésért. A következő ősszel még mielőtt a nagy hideg beállt és a medve téliálomra tér, megint csak Ravaszmezőre kerültem- Nagy társaság volt együtt és indítványozták, hogy menyjünk másnap medvét lesni. Én is biztottam társaságom tagjait, hogy csakugyan érdemes, pompás egy állat, mert már én is eltanultam Gergely bácsitól, egész Európában nem lehet már