Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-05-01 / 18. szám

KANADAI MAGYARSÁG 2 1954 május 1 KANADAI NOTESZ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Telefon: EM-3-7678. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Válaszbé-’yeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Tel.: EM 3-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. OTTHON VOLTUNK... Nem történt más, csak a virágbaborult, szerény kanadai Szent Sir előtt négy kis cserkész feszes vigyázzban állt. Ko­moly kis arcukból fényes kerek szemük úgy ragyogott a gyertyalángok reszkető fénye fölött a templom iveinek ho­mályába, mint két kis kerek csillogó lámpa, amely a feltá­madt diadalmas Krisztusnak akarja mutatni az utat a ma­gyar szivek felé. Úgy őrizték mozdulatlanul állva órákon át a Megváltó holttestét, mintha teljesen átevezték volna a rop­pant áldozat világrenditő értelmét, ők, s a körmenetre felké­szült kis magyarruhás lányok rövid időre elhozták nekünk a magyar Nagypéntekek, a körmenetes Nagyszombatok édes virágillatos, Jézust sirató, majd a feltámadt győzedelmes Krisztust keleties pompával ünneplő fájdalmasan szép emlé­kezetét. A katonásan álló kis cserkészekben benne volt minden, amire építeni szeretnők a jövő Magyarországát, Isten, szere­tet, fegyelem, kitartás és áldozatvállalás. ^ mi recsegő­­ropogó, egymást tépő, hitetlen emigrációnkban olyan jó volt könnybelábadt szemekkel elnézni őket és hinni újra, amiben egyre jobban megrendül a hitünk, hogy nem üres kézzel fo­gunk hazatérni egyszer, hanem viszünk magunkkal olyan kincset, ami gyémántnál többet ér, — tisztaszivű, régi er­kölcseinkhez, Istenhez hü magyar ifjúságot. A HIDROGÉN BOMBA VÁLTOZÁST HOZ A POLGÁRI LÉGVÉDELEM TERÉN A jelenlegi amerikai hidrogén bomba rob­bantásnak egyik következménye a kanadai polgári légvédelem terén beálló változás. A márciusi Kidrogén bomba robbantást meg­előzően az volt a felfogás, hogy kanadai vá­rost érő atombomba támadás esetén a sérül­teket eltávolítják, s tűzoltó s mentőosztago­kat vetnek be a város területén. Még óvó­hely építésre is gondoltak. A hidrogén bom­ba óriási robbanó-ereje azonban azt látszik bizonyítani, hogy az óvóhelyek aligha nyúj­tanak megfelelő védelmet. Az egészség és népjóléti miniszter, Hon. Paul Martin vezetése alatt álló polgári légvé­delmi készültség igy jelenleg a hidrogénbom­ba támadással fenyegetett városok azonnali s a lehető leggyorsabb kiürítésére összponto­sul. A becslések értelmében még a legna­gyobb városokat is, mint pl- Montreal s To­rontót a riasztást követően 99 perc alatt tel­jésen ki lehetne üríteni. Hogy ezt a majdnem hihetetlen teljesít­ményt elérhessék, minden befelé tartó közle­kedést leállítanak, s minden a város terüle­tén fellelhető gépjármüvet, akár magán, akár közúti, a kiüritentőkkel zsúfolnak meg. Szigora rendőri ellenőrzés alatt a közleke­dés iránya kifelé tart, míg a város szivétől vagy 20 mérföldre biztonságba nem ér.------------------------o-----------------------­KANADAI RÁDIÓÁLLOMÁSOK NYERIK EL AZ AMERIKAI RÁDIÓ-DIJAKAT 500 kommunista szervezet Torontóban 0 ‘ Az alábbi adatok bizonyítják, mennyire szükséges, hogy úgy a kormány, mint a társadalmi szervezetek vas­ököllel sújtsanak le a kommunizmus minden legkisebb meg­nyilvánulása ellen. A legutóbbi évek során majdnem 500 különféle nevű és cégérű, valójában kommunista célokat követő szervezet ala­kult Toronto és környékén. Ezenfelül 169 “nemzeti” (nép­csoport) jellegű, kommunistairányu szervezet és 15 kom­munista szakszervezet működik Torontóban. Az adatokat a kormány részéről kiküldött nyomozó közegek erősítették meg. 12 kommunista pártiskola működik Ontarioban, éspe­dig Brampton, Woodbridge, Palermo, Malton, Streetsville, Pickering, Hamilton, Etobicoke, Ottawa és Port Weller-ben. Ezekben az iskolákban Marxizmust, Leninizmust, kommunis­ta párt-történetet tanítanak nyíltan, — titokban pedig rob­bantást, szabotázst, vesztegetést, hazaárulást. A párt legfőbb irányitója a Moszkvából pénzelt Tim Buck- A legfőbb cselfogás az, hogy mihelyt a hatóságok meg­állapítják valamelyik szervről, hogy kommunista tanokat hir­det, a szelvezet megszűnik és más néven újra megalakul. A párt hivatalos lapja: The Canadian Tribune nevet viseli, s időnként gyűjtéseket rendez. Az adakozók nevéből a szak­ember könnyen megállapíthatja, hogy a bankszámlák erede­tileg Moszkvából erednek. Több, mint 300 kommunista gyű­lést tartottak Torontóban az elmúlt év során. 84 olyan klub van Torontóban, amelyek a kommunista maszlag terjeszté­sére alakultak. A Labor Progressive Party (kanadai kommu­nista párt) nyomdájából erednek azok a lázitó, aljas röp­­iratok, amelyek a munkásságot sztrájkra, szabotázsra, a kommunizmus támogatására hívják fel. Kommunista szak­­szervezetek működnek — egyebek mellett — a következő iparágakban: vasmunkások, nyomdászok, konzervgyári munkások, vegyipari munkások, gumigyári munkások, me­zőgazdasági, gépipari munkások. Ezek állandó küzdelemben állnak a szakmájukban működő tisztességes szakszerve­zetekkel. Az if jukommunisták hivatalos lapja a The Champion, a Spadina Road egyik pincéjében nyomott sajtótermék, amely a bűncselekményekre hajlamos, terhelt ifjúságot próbálja maga köré gyűjteni azzal hogy a kommunista párt szárnyai alatt nagy állásokat kaphatnak. A legismertebb kommunista szabotázs-szervezet az u. n. “Kanada Békekongresszus”, amelyet a sztalindijas, James G. Endicott vezet, továbbá a Kanadai Béke-Tanács, amelynek élén Frank Park áll. Nagy tevékenységet fejt ki ezenfelül a Kanadai-Szovjet Barátság Egyesülete, melyet Dyson Carter iró vezet. 14 olyan kommunista sajtótermék van Kanadában, a­mely nemzetiségi nyelven jelenik meg­** * Amint már sokszor mondottuk: a kommunistákat ÜZ­LETILEG (TÁRSADALMILAG) teljesen bojkottálni kell. Ki kell őket zárni a mi társadalmunkból, amelynek elpusztítá­sára törekszenek.-c-Az Ohio State egyetem égisze alatt rende­zett 18-ik rádió s televíziós nevelői program­­mok dijai közül a kanadai rádióállomások hét első dijat s három elismerést vittek el. Április folyamán az ohioi Columbus-on ke­rültek kiosztásra a dijak. Az első csoportban, az egész országnak sugárzott programmok közül a Canadian Broadcasting Corporation hat első dijat nyert, s három dicsérő elismerést szer­zett. E csoport első osztályában, meghatáro­zott érdeklődési csoportnak szóló program­mok sorában a Torontóból sugárzott “Trans- Canada Matinee” “a háziasszonyok komoly s érdekes műsorral való ellátása folytán” el­ső dijat nyer. A második osztályban a rádiójátékok so­rában a “CBC Wednesday Night” “erőteljes s jelentős rádiójátéka, nagyszerű előadás­módja folytán” első dijat szerzett. A negyedik osztályban, a közérdekű mű­sorok körében az ottawai sugárzású “Press Conference”-é lett az első dij. Az Utazási dokumentum-filmek dicsérő elismerésben részesültek. A hatodik osztályban, az egyszeri különle­ges adások sorában a montreáli “The Vigil” Programm viszi el az eső dijat, mert a bib­liai tényeket szabatos s megfelelő formában sugározta a hallgatósághoz. A hetedik osztályban, a gyermekeknek s serdülőknek szóló programmok keretében a vancouveri CBU rendezésében bemutatott “Roundabaut” viszi el az első dijat. A CBC- nek megint csak elismerés jár ki a gyerme­kek építő szellemű szórakoztatásáért. Ugyancsak ebben az osztályban a második I dijat a ‘Cuckoo Clock House’ cimű műsor­szám nyeri. A közérdekű műsorszámok kö­rében a vancouveri CKWX szerzi meg az el­­! ső dijat “a rádió segítségével végrehajtott ! nagyszerű közlekedés rendészeti műsorszá- i maival.” Ugyanebben az osztályban elismerést nyert a calgaryi CFAC “This Week” cimű ! adása. Az egyszeri különleges műsor első di­ját pedig a torontoi CHUM “Peter Potter 1 Rings the Bell”-je viszi el.---------------------o---------------------RAIDERS OF THE MOHAWK Bár napjainkban a baráti szomszédos Egyesült Államokkal bensőséges a viszo­nyunk, nem is olyan régen ágyudörej verte fel völgyeinket, s a ma csendes Nagy Tavak visszhangoztak a harc zajában. Még kétszáz éve sincs, hogy az amerikai szabadságharc során az angliai telepesek megverték a telepítőket. Az amerikai füg­getlenség kikiáltásának persze Kanadában is megvolt a következménye. S bár arra ke­vés volt a lehetőség, hogy a francia s angol telepesek a korona ellen Kanadában is fellá­zadjanak, bizonyos történetek következtében az amerkai szabadságharcosok elestek továb­bi területek elfoglalásának lehetőségétől. Sajnálkozhatunk, hogy ma alig-alig emlék­szik meg valaki is Kanadában ezekről az időkről, pedig a másik fél, az amerikaiak csatáik megörökítését bizony nem hanyagol­ják el, (néha még a vesztett csatákét sem.) Ezért tesz olyan jó szolgálatot a Macmillan kiadásában legújabban megjelent könyv. Raiders of the Mohawk, Orlo Miller mun-kája- A mohawk portyázók cimü könyv vi­lágos s színes lapjain a Butler’s Rangers tör­ténete elevenedik meg. Ez a loyalista ezred számos elkeseredett s hálátlan csatában áll-1 j ta meg a helyét az amerikaiakkal szemben, 11 s igy kanadai területeket mentett meg a be- ■ kebelezéstől. A Canadian Broadcasting Cor- J poration történelmi rádiójátéka folytán köz­ismert Mr. Miller a ma “Niagara Frontier” j éven ismert terület forradalmi története 1 napjaiból s a New York State-i Valley of the 1 Mohawk színteréről a cselszövényekben s - csatározásokban, a kalandokban s küzdel- 1 mekben annyira gazdag korszakot kitünően 1 tolmácsolja. ! i Találkozunk az ezred erősszivü parancs-]’ nokával, Colonel John Butler-rel, s fiával, J i Walterrel; a nagy indián vezérrel, Joseph' i Brant-tal, a mohawk törzsfővel. De a Hat j Nemzet harcos s eltökélt indiánjai is még i élesebben rajzolódnak ki előttünk. ]; “Raiders of the Mohawk” a Great Stories | ] of Canada” című sorozatban megjelenti könyvek egyike. A karácsony táján kiadott! The Scarlet Force-ra következik. További öt 5 megjelenése várható a közeljövőben, öröm- í mel várjuk mindegyiket, hogy a kanadai tör- j: ténelem mind több lapja modern tolmácsolás­ban elénk kerüljön , Bár a Mohawk Portyázók elsősorban a fi- í atalabb olvasóközönségnek szól: a felnőttek- • nek is színes olvasnivalót nyújt. Ujkanadá-11 soknak, kik a kezdeti kanadai történelem ízére kiváncsiak, különlegesen is tanulságos lehet.------------------------o----------------------­TORONTO NEVÉT AZ INDIÁNOKTÓL KAPTA Európai s ázsiai országokból idekerülő uj­­kanadások — hisz szülőhazájuk története né­ha Krisztus születését megelőző dátumokat is felmutat — a kanadai történelem rövidsé­ge bizony kissé mulatságosnak tűnhet. Csak, mostanában közölte büszkén az egyik “jól- j értesült” napilap, hogy az ország második legnagyobb városa Toronto már 1656-ban is szerepelt a térképen. Tüzetesebb vizsgálat azután kiderítette, hogy az a bizonyos To­ronto nem volt azonos a maival. A kérdéses térkép készítője a francia ki­rályi térképész, Sanson of Abbeville. Jelen­leg a torontoi Dr. Alexander MacDonald tu­lajdona. A Sanson féle térképen a kérdéses helységnév: “Tarantou”. A város mostani fekvésétől kb. 200 mérföldre északkeletnek, Lake Nipissing környékén, a mai North Bay várostól keletre jelölte ki helyét a térké­pész. Lejárható azonban ennek az érdekes föld­rajzi eltolódásnak útja, eredete. A történe­lem lapjai arról tanúskodnak, hogy 1656-1 ban a mai Toronto lakossai Mississauga in-1 diánok voltak. Ez a kemény edzett törzs a' Credit és Humber River torkolatánál, a mai | Toronto tájékán vészelte át a telet, míg a nyári időszakot a Georgian Bay közelében töltötték. Nincs kizárva, hogy még északabb­ra is adódtak vadász-telepeik. Minden évben azután megtették az utat a téli s nyári táborhelyek közt. S minthogy igavonóik nem voltak, háztartási szükségle­teik gyérek s könnyen hordozhatók voltak. Magukkal vitték minden ingóságukat — asz­­szonyaik hátán. Tény az, hogy a tizennyolca­dik század közepén a Humber River torko­latánál már állt a Fort Toronto nevű kis helység. Hogy a területet megszerezték az indiánok tói, egy ideig az angol Duke of York tiszte­letére York-nak nevezték el. Minthogy azon­ban az északamerikai kontinensen egyéb­ként is számos “York” található: a város ne­vét hivatalosan Torontóra változtatták.--------------------o------------------------ ^ AZ ELŐÍTÉLET ELLENÉBEN ...---------o--------­Az ontarioi tartományi törvényhozás csak legújabban tette magáévá a Fair Ac- j commodation Practices (Méltányos Közüle­ti Eljárásmód) nevű törvényjavaslatot. Az uj törvény az 1944-ben elfogadott Racial Discrimination (faji megkülönböztetés) tör­vényt hivatott helyettesíteni. Az uj intézkedés törvénybeütköző csele­kedetté deklarálja bárki részéről is, hogy1 megtagadja “bárkinek is, bármely osztály­nak is a nagyközönségnek általában rendel­kezésére álló szolgáltatásokat s elbánásmó­dot: bárhol is -— faji, vallási, nemzetiségi, származási s születési hely alapján.” Akár­csak a Fair Employment Practices Act (Mél­tányos Alkalmazási Eljárásmód) az uj tör­vény is egy meghatalmazott tisztviselő fele­lősségébe tartozik, hogy a panaszokai? felül­vizsgálja, s orvoslásukat megkísérelje: ha pedig ez lehetetlen, a munkaügyi miniszter­nek jelentés tegyen. A miniszter azután ügy­felvételre meghatalmazottat küld ki. Ha í ha az ember szegény, mindez sikertelen marad: a kihágást elköve-; • tő egyén $50-ig terjedhető pénzbírságot, köz- j Minden utánzás, erkölcsben és életben egyaránt, hely­űiét pedig $100-at fizet. 1 télén. AFORIZMÁK ÉS ÖTLETEK Irta: Oscar Wilde Aki vezetni akarja a népet, annak sajátmagának a tö­meget kell követnie. • Olyan korban élünk, amely nagyon is sokat olvas ahhoz, hogy bölcs, és nagyon is sokat gondolkozik ahhoz, hogy szép legyen. • Az államnak csak egy osztálya van, amely többet gondol ! a pénzre, mint a gazdagok, s ezek a szegények. A szegény 1 ember egyébre sem bir gondolni. Ez a nyomorúsága annak, ‘i katolicizmus helyzete a Vasfüggöny mögött Különböző források alapján az alábbi jelentést adhat­­uk a kommunista elnyomás alatt élő európai államok kato­­ikus lakosságának és papságának helyzetéről: J AGYARORSZÁG­Hazánkban, mint tudjuk, a vörös kormány bebörtönöz­­e, internálta, vagy kivégezte a katolikus papság mindazon agjait, akik ellenszegültek az istentelen bolsevizmusnak, — megszakított minden összeköttetést a Vatikánnal, lecsök­­:entette a katolikus oktatást és felszámolta a katolikus Saj­ót. A plébániáknak élére a kormány mindenütt kommunista­­>arát u.n. “béke-papokat” ültetett, akiket azonban a nép meg­vet és bojkotál. összesen három katolikus fiúiskola és két le­­tnyiskola működik az országban, valamint két papnevelde, :gy Budapesten és egy Győrött. Az elnyomás ellenére hatalmas mértékben megnöveke­­lett a hit ápolása. A templomok jobban telve vannak, mint izelőtt és az egyházaknak szóló önkéntes adományok nagy­­nértékben megnőttek. ^ENGYELORSZÁG. Ebben az országban a katolikus papság és a vallás hely­­:ete aránylag nem romlott olyan mértékben, mint másutt. A emplomok látogatottsága nagyobb, mint valaha, számos ka­tolikus iskola működik és ai papnevelésben sincs lényeges vál­tozás. Gyakorlatilag még nincs jel arra, hogy a katolikus vál­ás gyakorlata az átlagpolgárra nézve hátrányt jelentene, ;őt a papság határozottan sikerrel folytat propagandát a szószékről a marxista tanok ellen. Ez azonban csak annyit elent, hogy a kommunista uralom nem érzi magát kellő biz­­onságban, hogy az Egyház ellen megindítsa a harcot. ÍUGOSZLÁVIA. Tito nemzeti kommunista országában az iskolákban és i közönség használafára szánt könyvekben istentagadást ta­­litanak. s a kormány időnként erőszakos tüntetéseket rendez­et úgy a katolikus, mint a görögkeleti és mohamedán pap­ság ellen. Mindez azonban a valláshoz való ragaszkodást lát­­ratólag csak erősiti, éspedig elsősorban a földmivelő réteg­­oen. ROMÁNIA. Itt a kormány minden vallási tevékenység teljes kiirtá­sát tűzte ki céljául. A szentségek felvétele, a misérejárás, il­­etve a görög-katolikusok és görögkeletiek misére és más vallási gyülekezetekre való járása egyes kerületekben súlyos politikai megtorlást von maga után. Az eredmény: a föld­alatti hitélet jelentős megerősödése. CSEHSZLOVÁKIA. • Csehországban a kormány a múlt erőszakos egyházelle­­nes intézkedései után most valamivel békülékenyebb politi­kát folytatnak, különös tekintettel a rendkívül vallásos szlo­vák lakosságra. V “Sub pondere ereseit palma” — a pálmafa annál jobbár nő, minél nagyobb súlyt rakunk rá — vagyis az üldözés, a; elnyomás csak növeli az életerős mozgalmak erejét. Ez voll a katolikus egyház szállóigéje két évezred óta, s ez ma is igj [gaz. BUJDOSÓ LEXIKON-----------0-----------­EGYIPTOM------------o----------­(É.F.) Egyike a legrégibb és legmagasabb fokra ju tott művelődési központoknak. —Az őslakosság azonban a: évezredek folytán elszenvedett viszontagságok következté ben, úgyszólván teljesen kicserélődött s a fényes múlt emlé keinek romjait a Szahara rohamozza állandóan. Az orszá; 386-000 négyzetférföldnyi területének kb. 96 százaléka si vatag. így a maradék 4 százalék területen szorong kb. 2! millió lélek. (2000 egy négyzetmérföldön! — Kairóban népsűrűség 117.000 egy pégyzetmérföldön.) A Naguib kor mány, amely 1952 júliusában elűzte Farouk királyt és fel számolja annak korrupcióját, minden erejével azon var hogy a sivatagtól minél nagyobb területet hódítson víssze Ezt célozza a kormány erélyes földbirtokpolitikája, amely . legnagyobb földbirtokot 200 holdban állapította meg. Azelőt a föld 90 százaléka a lakosság 3 százalékának kezén volt igy a fellah (az egyiptomi földmivelő) nem sok értelmét Iái ta annak, hogy vesződjék a földdel. — Külpolitikai síkon kormány törekvései főleg a szuezi és a szudáni kérdés meg oldására irányulnak.

Next

/
Thumbnails
Contents