Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-04-10 / 15. szám

KANADAI MAGYARSÁG 5 1954 április 10 I DELHI I ÜZLETI KALAUZ UJ MAGYAR SZABÓÜZLET Elfogadunk megrendeléseket mindenféle mértékutáni férfi és női ruhákra. Áruink garantáltan kézimunkával készülnek ! Szavatolunk a jó anyagért és tökéletes munkáért* SZOBONYA SÁNDOR szabómester 42 King Street, Delhi, Ont. — Telefon: 142-w. FIGYELEM DELHI ÉS KÖRNYÉKE ! Ha uj vagy használt autót akar vásárolni, ügy keresse fel Delhiben I A. GEHRING AND SONS Ü autógarázsát és autó-szaküzletét, 37 James Street ^Mindenféle autók vétele és eladása. Traktorok javítását $ a már előnyösen ismert Bartha Béla irányításával végezzük. § r urn' '"f r~n—irr—n-'Ti—trrmrrrrtTrrrwT—r-TríníMniMimwffii Autóját azonnal javítja Earl Mabee White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.— Ha igazán barátja lapunknak, bizonyítsa be azzal, hogy sze­rez egy előfizetőt. Lapunk nem pártoké, hanem az egyetemes magyarságé. ■ Lapunk könyvosztályán kaphatok Béla deák: Hulló Vércseppek ....................:...........$1.50 Dumas: gróf Monte Christo 2 kötet (vászonkötés) $4.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ..........................$1.80 Füry Lajos: Két Állomás Között..........................$2.00 vászonkötésben .......................... $3.00 Mikszáth Kálmán: A Beszélő Köntös .................. $1.20 Móra Ferenc: Elbeszélések ......................................$1.20 Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó .............................. $1.20 Móricz Zsigmond: Mese a zöld fövön ............... $1.20 Hatholdas rózsakert .................. $1.20 Orbán Frigyes: Görbe Tükör....................................$1.00 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság története ... .$2-50 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem száUitunk. A KANADAI MAGYARSÁG hirdetéseit ezrek és ezrek ol­vassák, s éppen ezért jó befektetést csinál, ha elhelyez egy hirdetést lapunkban. Nagyobb hirdetéseknél árajánlattal szívesen szolgálunk. A “Kanadai Magyarság” Kiadóhivatalának, 362 Bathurst Street, Toronto, Ont. EZENNEL MEGRENDELEM A KANADAI MAGYARSÁGOT Az előfizetési dijat . . ................................................ évre egyidejűleg megküldöm. Név : ............................................................................................ Cím : ............................................................................................ Előfizetési árak egy évre $5.00 fél évre SC.75* Béla deák Dal az idegen leányról tói. Fanyarul elmosolyodtam. Tudtam, hogy ostobaság. És mégis... Ruhástól vettem magam végig az ágyon. Néztem a tiszta, hófehérre meszelt mennyezetet. Bensőm hábor­gott. Nyugtalan voltam. Éreztem, amint énem kettéha­sad. Egyik fele ügyésszé, másik védővé alakult át s egy­előre az ügyész volt hangosabb-Mindkettőnket vádolta, de főleg engem. Megpezsdi­­tette bennem sürü, dacos, magyar véremet. Régi rónák, messzi puszták délibábos látomásait vonultatta fel. Pányvás csikósok vágtattak szilajon száguldó ménesek nyomába, őseimet láttam. Azokat, akik elől éppen Neu fajtájának sápadt, cifra ingű papjai menekültek utolsó mentsvárukhoz, mondván: “A magyarok nyilától ments meg Uram minket!” Barna hajfonatu Csillák, Gyöngyök, Virágok és Emőkék hajladoztak, perdültek előttem sok­­ráncu, ősi rokolyáikban. Olyanok, akiknek ereiben ugyan­az a sürü vér csörgedezett, mint az enyémekben. Szemük dióbama csillaga igézőén ragyogott rám. , S az ügyész kérlelhetetlenül szegezte mellemnek cson­tos mutatóujját. — Nem tagadhatod meg fajtádat! Nem vehetsz el degen lányt! Ebben a pillanatban félénk kopogás hallatszott az ajtón. — Tessék! — riadtam fel álmodozásomból s felül­tem. Neu lépett be megkínzott, fájdalmas arccal­— Bocsáss meg, hogy zavarlak, de szörnyen fáj a Tejem. Nincs egy aszpirined? Lázas sietséggel kerestem ki egyet kis kézipatikám­­ól s átnyújtottam. Neu egy kis vizzel nyomban lenyel­a — 130 — WVWVWWVWYWVWAAVVW/WWWAfl^AWWUVWVWWWYWWWVWW ■WWAWÓj fMtpeJh Ki 6519 POMPÁS KÍSÉRŐ MŰSOR. POMPÁS KÍSÉRŐ MŰSOR. ÁPRILIS 15-IG MEGHOSSZABBÍTVA. Naponta 6.30 és 8.30-kor. Szombaton délután 2 órától folytatólag. Remek kisérő műsor* TAUSEND ROTE ROSEN RLUH’N (EZER PIROS RÓZSA NYÍLIK) Angol feliratokkal. Ebba (Winnie Markus) és András (Rudolf Prack) fiatal házaspár, akiknek bol­dogságát az ifjúkori barát megjelenése veszélyezteti. A film egy asszonyi szív sze­relmének és szenvedésének története. KÖVETKEZŐ MŰSOR, ÁPRILIS 17-TŐL ICH HAR’ MEIN HERZ IN HEIDELRERG VERLOREN (Heidelbergben veszítettem el a szivemet) Közelebbi felvilágosításért forduljon: ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE WA. 2-0850 — WA. 2-6319 VYWWWWVWWWWWUVWArVWWVWWWArtWVWWUW HOGYAN LÁTJA A HÁBORÚS KILÁTÁSOKAT EGY MENEKÜLT FIATAL IPARI MUNKÁS ?------------o----------­(FEP) Múlt hónapban Budapestről Nyugatra menekült egy 20 éves magyar ipari munkás, aki szakmabeli beosztása folytán utóbbi években az ország számos vidékén megfor­dult. Személyes véleménye az, hogy a már egyszer nyugaton járt orosz katonákat csak alapos vizsgálat után engedné a Szovjetunió újra nyugatra. Minden magyar arra számit, hogy háború esetén az első kínálkozó alkalommal megadja magát a nyugati hatalmak hadseregének. Ez az elgondolás azonban annyira általános, hogy a kommunisták előtt sem lehet titok. Ezért bizonyosra vehető, hogy háború esetén a magyar csapatokat erősen “kevernék” orosz csapatokkal, hogy a magyaroknak ne nyíljék alkalmuk a megadásra. Bel­ső változásra senki sem számit. Külső segítség nélkül, a rendőri és besúgó szolgálat tökéletes kiépítése folytán, min­den kommunistaellenes szervezkedés lehetetlennek látszik a mai Magyarországon, amely egyébként — minden béke­szólam ellenére — folytatja a hadikészülődést. Már a ma­gyar légierő is rendelkezik uj tipusu léglökéses repülőgé­pekkel, a “szabadságharcos” lövész kiképzést még a szana­tóriumokban is folytatják-TÁMOGASSA HIRDETŐINKET, AKIK A MAGYAR BETŰ TÁMOGATÓI. KERESTE Kérjük mindazokat, akik­nek tudomásuk van arról, hogy FÉNYESNÉ született GRANDELIS MÁRIA jelen­leg hol tartózkodik, lépjenek érintkezésbe az alulírottal. Fényes (Grandelis) Máriát utoljára TORONTÓBAN lát­ták 1932-ben Toronto, 1954 április 6. FRANK VASS Barrister-at-Law (ügyvéd) 455 Spadina Ave. Toronto, Ont. UJ MAGYAR BORBÉLY ÜZLET NYÍLT TORONTÓBAN 1020 Queen St. West (közel az Ossingtonhoz) Tulajdonos: Osváth Sándor. Bútorozott utcai szoba kony­ha használattal kiadó. 463 Shaw St. Közel a College-hoz. Béla deák Dal az idegen leányról esztendős süldőlány sértett női hiúsága. Hiszen éppen at­tól kaptam a sértést, akit bálványozni szerettem volna. Most már azt is tudom, hogy ezt a gyűlöletet csak haj­szálak választják el a szerelem előttem ismeretlen, misz­tikus birodalmától. — Azt mondd el kicsit bővebben, hogy mégis mi tetszett neked azon az emberen? Csak a külseje, vagy a modora, vagy tán valami szellemi tulajdonsága? Próbál­tál egyáltalában a leikéhez férkőzni — Istenem, hát mi is tetszhetett Elsősorban a ten­­nisztudása- Az a nyugodt, csillogó stilus, ami igazán szép­pé teszi a játékot. Bámultam a biztonságát, ahogy az ütő­jét kezelte. Tetszett, ahogy mozgott, ahogy adogatott és egyáltalában tetszett külsőleg az egész ember. Jól tudod, hogy szeretem a jó ruhákat, a nem kiabáló színeket, a választékos elegánciát. Nos és ez az ember ilyen volt. Látszott rajta, hogy gondot fordít a külsejére, megjele­nése rriégsem volt kínosan vasalt és feszes. Elegánciájá­­ban volt valami hanyag könnyedség, ami csak kivételes emberek tulajdona. Minden ruhadarabja Ízléses és fi­nom volt, de bizonyára jó hatást ért volna el akkor is, ha nem öltözködik ennyire Ízlésesen. Olyan volt a termete. Olyanok voltak a mozdulatai. Aztán szerettem a kölni­jét. Azt a meghatározhatatlan, kellemes férfiillatot, ami a mosdóviz, a szappan és a kölni szagából tevődik össze, elkeveredve a dohány meleg, orrcsiklandó párájával- Im­ponált az a fölényes, biztos, szalonrafinériával csiszolt modora is, amiért aztán később éppen meggyülöltem. Szellemi tulajdonságai közül egyedül csak a szelle­mességét ismertem, amivel határozottan tündökölt, de leikéhez sohasem próbáltam közelebb férkőzni. Az behó­­dolás és megalázkodás nélkül lehetetlen is lett volna. Meg sem próbáltam. Inkább meghaltam volna, semhogy előtte megalázkodjam. Érdekes az egészben az, hogy er­— 127 — V I ■■I m I I Első és egyedüli hatóságilag engedélyezett magyar utazási iroda Toronto, Kanadában. Támogassa óhazai rokonait vámmentes SZERETET - CSOMAGGAL, valamint GYÓGYSZERREL. RUHANE-: MÜ ISMÉT KÜLDHETŐ MAGYARORSZÁGBA. PénzküFdés legelőnyösebben- Bevándorlás, hajó- és repülőjegy, biztosítások, hiteles fordítások, adóbevallások, polgárosítás és jogi iroda- Árjegyzéket és bővebb felvilágosítást szívesen ad a a a a a Kennedy Travel Bureau ■ 04W? ATTPPXT CrTDPPrp WPCJrr rpADAMTA AMT I a 296 QUEEN STREET WEST, TORONTO, ONT. Telefon: EM. 4-8636; EM. 4-8815 MAGYAR IRODA. I NÖVEKSZIK AZ ÖNGYILKOSOK SZÁMA ...------------o----------­(FEP) 1954 januárban sikerült kimenekülnie egy 23% éves fiatal nőnek, aki megrázóan írja le öngyilkossági kísér­letének körülményeit: “...1953 őszén elitélték férjemet, majd sikerült neki kiszökni a börtönből, de nem tudtam, hogy utána mi történt vele s ekeseredésemben minden gyógyszert összeszedtem és öngyilkosságot kíséreltem meg- Szerencsé­re csak 42 szem különféle gyógyszertablettát sikerült össze­szednem, ami nem volt elég és gyors gyomormosással szál­lítottak be a Péterfi Sándor utcai kórház u.n. öngyilkossá­gi kórtermébe... A kórterem, amelyben feküdtem inkább börtönhöz hasonlitott. Sehol semmi bútor. 28-an voltunk a teremben, mind nők. A legtöbbjük mérget vett be, lugkö­­vet ivott, vagy az erét vágta fel. Tettük oka különböző volt, de a felelősség a kommunizmust terhelte, mert ők idézték elő azokat a körülményeket, ami ezeket az embereket öngyil­kosságba sodorta. Volt közöttük sok tanító és tanárnő, akik nem voltak hajlandók a kommunizmust tanítani a serdülő ifjúságnak és igy nemcsak állásukat vesztették el, de jogos nyugdijukat sem kapták meg. Volt közöttük több gyermekes családanya, akiket felőrölt a mindennapi gond a betevő fa­latért, továbbá asszonyok, akiknek férjét elcipelte a politikai rendőrség és semmit sem tudtak róluk. Aki félig meggyó­gyult már tették is ki, mert annyi uj beteget hoztak ide, hogy alig tudták elhelyezni őket. Állandó zsúfoltság itt “a halál előszobájában” — ahogy a betegek egymás között ne­vezték ezt a kórtermet.”---------------------------------o-------------------------------­“ELHERDÁLJÁK A NÉP VAGYONÁT”­­-------------------o-----------------­Az inotai November 7 Erőmű vezetői nyílt levélben rój­­ják meg a várpalotai bányászokat, akik az Erőmű villamos­­erergia termeléséhez szükséges lignit jó kétharmadrészét termelik. Az, hogy “ a szén minősége gyakran alacsonyabb az előirtnál”, már nem újság, ellenben a panaszlevél érdekes módon fényt dérit a bányaalkatrészek és szerszámok folyton emlegetett hiányára. Az inotaiak igy panaszkodnak: “Az ér­kező szénszállítmányokban rengeteg bányagépalkatrész, például közlőműlánc, kaparószalaglánc, kötéllakat, csillevo­nóhorog, kerék, csákány, lapát, kapa, sinszeg stb. érkezik. Sőt gyakori eset, hogy bányaszerszámok — villanyfúrók, kalapácsok stb. is érkeznek a szén között. Ez arról tanúsko­dik, hogy Várpalotán nem törődnek eléggé a bányagépekkel, nem becsülik, hanem elherdálják a nép vagyonát.” A Várpalotai Bányaüzem nemrég elnyerte az “élüzem” cimet. Vájjon akkor milyenek lehetnek az állapotok a nem él­üzemekben?---------------------------------o-------------------------------­MEGÉRTÉSSEL, DE NEM MEGELÉGEDÉSSEL-----------o-----------­A Magyar Nemzet Sinkó Éva nevezetű riportemője lá­togatást tett egy ismert régi vármegyeutcai cipészmester­nél, hogy megtudakolja, hogyan gondolkodik a nagy “fordu­latról”, mely tudvalevőleg fűt-fát ígér azoknak a kisiparo­soknak, akiknek még megkegyelmeztek. A cipészmester val­lató jának elmondja, hogy 45 éve dolgozik s hogy vevőköre főként “technikusokból, mérnökökből és egyre több munkás­ból áll. Pontosan fizetnek. A nőknél az expresszósok, fod­rásznők vezetnek, ők viszik a divatot”. Végül megkérdezi a riporternő a cipészmestert: — “Megelégedett ?” — “Megértéssel vagyok” — feleli a cipészmester s ennél tömörebben nem jellemezhette volna a helyzetet.---------------------------------o-------------------------------­A TÖKMAG ÉS NAPRAFORGÓMAG FOGYASZTÁSA SZEÉTDOMBOT CSINÁL BUDAPESTBŐL-----------o-----------­A budapesti nyelv “Iván-csemegének” nevezi a pörkölt tökmagot és napraforgómagot, melyet a rosszul táplált, ál­landóan éhes emberek rágcsálnak naphosszat, lévén ez a leg­olcsóbb eledel: mindössze 50 fillér egy zacskóval. Miután a tökmag és napraforgómag héjját szétköpködik, a tömegmoz­galommá vált rágcsálás valósággal szemétdombbá változtat­ta Budapestet. Legutóbb már a városi hatóságok és vállala­tok vezetői is hadat üzentek a tökmagnak: a villamoskalau­zok esetenként 15 forint büntetést szednek be a kocsik be­­piszkolóitól, a Klement Gottwald Villamossági Gyár (a volt Ganz-Villamosgyár) vezetősége pedig eltiltotta az üzem te­rületén az árusítást, majd a két cikk behozatalát is a gyár­ba. Erre a munkások “feketén” csempészték be a magva­kat; a gyárvezetőség személymotozással válaszolt. Egyetlen napon 30 kiló tökmagot és 20 kiló napraforgómagot koboztak el a Fény utcai portán- A munkások t.i. már a gépeket is te­leköpködték tökmaghéjjal. Legutóbb a rendőrség is hajszát indított az utcai tökmag és napraforgómagárusok ellen, bekí­sérik őket a rendőrségre s megbüntetik. Világmárkás magyarbetüs Írógépek részletfizetésre is megrendelhetők lapunk kiadó­­hivatalában, 362 Bathurst. St. Toronto, Ont. Angol-német fordításokai leírásokat. SOKSZOROSÍTÁSOKAT VÁLLALUNK! 362 Bathurst St. Telefon : EM. 3-7678 wmMwvvw/Mvm )

Next

/
Thumbnails
Contents