Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-01-02 / 1. szám

V AN/ DA’ MA^VARSAG 2 1954 január 2 BÚCSÚ 1953-TÓL Szerkesztőség és kiadóhivatal: 362 Bathurst St. Toronto. Laptulajdonos-főszerkesztő: KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden szombaton Előfizetési árak : egész évre $5, fél évre $2.75, egyes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre $6, fél évre $3.25. Más külföldi államokban, 6 amerikai dollárnak megfelelő nemzetközi coupon. Válaszbélyeg nélkül érkezett levelekre nem válaszolunk ! Felhívás nélkül beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. CANADIAN HUNGARIANS Published every Saturday Editor in Chief and Publisher LÁSZLÓ F. KENESEI Editorial and Business Office : 362 Bathurst Street, Toronto, Ont., Canada. Tel.: EM 3-7678 Subscription Rates : One Year $5.00 Six Months, $2.75. ^VVVVVVVVVVV^l/VVVVS^VNlVVVVVVVVVVVVVV^VVS» A^AWNiW ELVETTE AZ ISTEN AZ ESZÜKET A Kanadai Magyar Munkás cimü vörös újság hetek óta “ordító” betűkkel közli az u. n. “Huszonötéves jubileumi kampány” eredményét. így többek között felsorolja mind­azoknak a neveit, akik 100 dollárral és különböző más össze­gekkel járultak hozzá a “munkásujság” fenntartásához. Mindez a vásári zenebona, e bolsi csalási manőver nem érdekelne bennünket, ha nem látnok, hogy hány magyar em­bert szédítenek meg, lopják ki a pénzt zsebükből még napja­inkban is ezek a hétpróbás orosz ügynökök. Azok a szeren­csétlen elbutitott magyarok, akik száz dollárokat ajánlottak fel ennek az idegen érdekeket kiszolgáló lapnak, talán nin­­csennek tisztában-azzal, hogy mit cselekszenek. Ezért az a­­lábbiakban soraimat most hozzájuk, a 100 dollárt adakozók­hoz, névszerinti Cselényi József (Niagara Falls) Kovács T. Lőrinc, Welland, Fodor István, Hamilton, Várady István St. Catharines és Tóth József, Welland, intézem. Elbutitott, félrevezetett, megfertőzött magyar testvé­reim! Nem hiszem el, hogy nem hallottatok volna egyet­­mást a “felszabadításról”, vagyis Magyarország rabságba döntéséről. Nem tudom elhinni, hogy semmi hir nem jutott volna el füleitekhez, hogy ne volna otthon édesanyátok, apá­tok, tesvéretek, vagy más rokonotok, aki meg ne irta volna azt a gyalázatot, amely otthon 1945 óta történt’és ma is tör­ténik- De ha mégis, nem volna egyetlen élő rokonotok sem Magyarországon és értesüléseiteket csak kizárólag a Kanadai Magyar Munkásból szereztétek, úgy hadd adjak egy kis íze­lítőt az általatok paradicsomnak nevezett magyarországi rendszerről. 1945 március óta (az ország legnagyobb része akkor már orosz megszállás alatt volt) napjainkig a “felszabadító” és ezeket kiszolgáló vörös patkányhadnak körülbelül 300.000 ember esett áldozatául. Ezeket minden törvényes eljárás nél­kül meggyilkolták, agyonverték, kényszermunkára Ítélték, vagy Oroszországba hurcolták. Ezeknek az áldozatoknak több, mint 50 százaléka dolgo­zó kisember volt, paraszt, vagy egyszerű gyárimunkás, hoz­zátok hasonló, nagyon sokat szenvedő, küzködő magyar. A megbecstelenitett magyar nők száma (budapesti kór­házi és orvosi kimutatások szerint) több, mint 600.000. Köz­tük százával hét-nyolcéves leánygyermekek. De ebben a szám adatban csak azok vannak, akik orvosi nyilvántartásban sze­repelnek illetve ma is rendszeresen kezelik őket vérbaj, vagy ázsiai lues ellen. Hatszázezer virágzó magyar élet (lehet, hogy több) esett áldozatául a világ legaljasabb, legbrutálisabb csordahadse­regének. A magyar vagyontárgyakban véghezvitt pusztítás szinte felbecsülhetetlen, amit pedig nem törtek össze, azt ki­lopták és ma is lopják az országból. Ennek a bestiális rend­szernek, a világtörténelem legaljasabb hadseregének csinál propagandát a Kanadai Magyar Munkás. És ennek adod te a pénzedet, te elbutitott szerencsétlen magyar testvérem? A te száz doháraiddal hosszabbítod meg, — mert megmenteni úgysem tudod— ennek a gyáva gyilkosokat dicsőítő vörös pa­­pir-rongynak az életét. Cselekedeteiddel nemcsak szülőhazád­nak teszel jóvátehetetlen kárt, hanem uj hazádnak is, Kana­dának, amely pedig már otthona a gyermekeidnek, akik ér­zésben, gondolkozásban már régen elszakadtak a magyar­ságtól A ti nevetek, Cselényi József és társaid, bekerülnek majd a fekete könyvbe, abba könyvbe, amelybe a rossz, meg­bízhatatlan embereket jegyzik bele minden olyan országban, ahol a törvényt tisztelik és ahol demokrácia van. Igen, a ti nevetek is belekerül ebbe a könyvbe, pedig ti nem vagytok gonosztevők, csak elbutitott, s főleg a Kanadai Magyar Mun­kás által elbutitott és megfertőzött, szerencsétlen, ostoba em­berek. Ezért sajnállak benneteket, Ceglédi Jánosok. Sajnál­lak benneteket, mert tudom, hogy egyszer számon fogják tő­letek kérni a százdollárosokat. Kenesei F. László. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK ÉS LAPUNK BARÁTAINAK. 'vvvv*vv*w*»*a»*vwwvna***v*vww*vw*\**>**mvv*» á.l Emigrációs irodalmunk legnagyobb eseménye ! .HORTHY MIKLÓS ‘EMLÉKIRATAIM’’ (Magyar nyelvű kiadás) ÁRA 5 DOLLÁR. (Money Order) Megrendelhető: HUNGARIAN HELICON Box 246, Toronto, Ont. A történet repülése Csak egy sóhajtás lengése, Pára minden pompa és ék Egy század egy buborék. Kölcsey. Kölcsey “Vanitatum vanitas” cimü költe­ményéből vettük ezt a pár sort. Igen, egy szá­zad is buborék csupán a történelemben, hát még egy esztendő. Mégis, túl a XX-ik század közepén más mértékkel mérik az időt is; ma, mikor az ember ezer mérföldes sebességgel repül, mikor a gépek a gondolatnál is sok­szorta nagyobb sebességgel dolgoznak az em­ber helyett, amikor távoli eseményeket, tá­voli hangokat, vagy évszázadok óta halott művésznek a hangját gombnyomásra tud­juk otthonunkban felidézni, egy esztendő a­­latt több töténhetik, mint régen évezredek hosszú során át. Szomorú igazság, hogy a múlt történelmét véges-végig véres csaták, gyilkos zsarnokok születése, uralomrajutása vagy bukása jellem zi, s amig a kataunmi csata, a mohácsi vész, a. negyvennyolcas forradalom, a trianoni “bé­ke” és hasonló dátumok, a szenvedések év­fordulóiról vastag történelemkönyveket Ír­nak tele, addig az emberiség igazi nagy kul­­tureseményei csak másodrendű híreket nyúj­tanak. Talán azért, mert egy-egy olyan ese­mény, mint a himlőoltás, vagy a penicilin fel­fedezés^, a rádió, a helikopter, a televízió, az atom-reaktor életrekeltése túl hatalmas, túl közelálló hozzánk, hogy igazi nagyságát fel* mérhessük: de talán azért is, mert az embe­riség az Istentől kapott minden jót és szé­pet természetesnek vesz, s csak akkor esz­mél fel, csak akkor borul le imádkozni, ha valami borzalmasnak, valami szörnyűnek az elmúlásáért rebeg. Szép volna, ha most azt irhatnók, hogy az elmúlt 1953-as év a technika fejlődésének, az általános emberi szeretet kibontakozásá­nak éve volt. Szép volna azt írni, hogy az év legkiemelkedőbb eseménye a Mount Everest megmászása volt; szép vol­na, de nem volna sem igaz, sem érdekes. — S bár igaz az is, hogy a világ különböző helye­in égő tüzek közül sok kialudt, sajnos ez csak a világ két része között folyó harc mo­dorának a megváltozását jelenti, de nem a világ megbékülését. Az igazság az, hogy az 1953-as év lényegében a nagy politikai po­zícióharc éve volt: előkészülődés egy elkerül­hetetlen leszámolásra, vagy egy kényszerű, félelemtől irányított világbékére-Az év azzal kezdődött, hogy a Szovjet a végletekig fokozta a nyugati rendszer elleni hidegháborút,- az uszítást, a csatlósállamok­ban uj deportálásokat helyezett kilátásba, u­­jabb tisztogatások és politikai bünperek so­rozatát indította meg, — Indokínában, Ma­­láyában és Koreában is nagyarányú offenzi­­vák indultak kommunista részről, — Berlin újabb teljes elzárását helyezték kilátásba, egyszóval az iniciativa teljes mértékben az oroszok kezében volt, s Eisenhower, az USA elnöke éppen csak az amerikai belpolitikai é­­letben elkerülhetetlen őrségváltást kezdhet­te meg, de sem tekintélye, sem kellő ereje nem lehetett még arra, hogy a hidegháborús offenzivára megfelelő erélyes ellenoffenzi­­vával válaszolhasson. Ezt a félelemmel teli hangulatot hirtelen gyerekes optimizmus váltotta fel, mikor a moszkvai rádió bejelentette, hogy Sztálin haldoklik, majd néhány nappal később, hogy Sztálin meghalt. Talán nem állunk egyedül azzal a véleményünkkel, hogy Sztálin halála nem volt természetes. De ez a kérdés nem jelentős. Inkább annak volt jelentősége, hogy ki lesz az utóda. A szovjet vezetése a­­zokban a napokban a Malenkov-Molotov-Be­­ria triumviratus vette át, s mint tudjuk a nyomban bekövetkezett véres bolsevista bel­­harc áldozata Beria lett, akit júniusban le­tartóztattak ki adták elene a vádiratot, mely szerint a GPU-NKVD-MDV ezen főnöke, aki 1938 óta Sztálin hatalmának - és terror-rend­szerének a legfontosabb oszlopa volt “már 1919 óta a kapitalista hatálmak kémje volt.” (Milyen nagy kár, hogy ez a vád nem igaz!) Azok a naiv optimisták, akik azt hitték, hogy Malenkov, mint uj diktátor, más esz­közökkel, vagy más . elvek alapján fog kor­mányozni, mint Sztálin, keservesen csalód­tak, s velük együtt azok is, akik azt hitték, hogy Sztálin halála a teljes bolsevista rend­szer bukására fog vezetni. Annyi azonban megállapítható', hogy a szovjet ereje nagy mértékben gyengült, főként azért, mert a Beria-féle politikai klikkhez tartozott külön­féle politikai szovjet-nagyságok likvidálása sok szakembertől fosztotta meg Oroszorszá­got. Ezek közül a legnevezetesebb Gottwald, Pauker Anna a romániai hóhémő, valamint Szovjet-Georgia teljes kormánya, beleértve Sztálin személyes barátainak egész légióját. Mint lapunk más helyén megemlítettük, Sztálin halálának közvetlen eredménye az lett,-hogy a Szovjet elvesztette világpolitikai iniciativaj át, s habár a bolsevista hadsereg fenyegető magatartása nem lett kisebb, kü­lönösen mert ez év során a Szovjetterületén lefolyt az első hidrogénbomba-kisérlet is — mégis ma már nem az USA válaszol a szov­jet fenyegetésekre, hanem ellenkezőleg, a szovjet szabja a külpolitikáját ahhoz, hogy az amerikaiak mit határoznak. A szovjet gyengülése magával hozta, hogy Koreában végül megkötötték a fegyverszü­netet, éspedig lényegileg a 38 szélességi fok mentén. Bár a békeszerződés megkötésére, sőt a békekonferencia összeülésére sincs sem­miféle komoly remény, — de a véres harc­nak vége. S ha a 3 éves küzdelem — az UNO biztonsági tanácsának ez az első igaz próba­köve — nem is vezetett a kommunista koreai és észak kínai hadsereg leverésére, — még­is helyreállt a status quo és a kommunista világ saját kárán tanulta meg, hogy a nyugat képes és akar is az erőszakra erőszakkal vá­laszolni. Ugyancsak a bolsevista tekintély csökke­nésének volt köszönhető a júniusi keletberli­ni forradalom, amely közel járt ahhoz, hogy a kommunista uralmat Keletnémetország nagy részében megbuktassa. Talán először történt meg 35 év óta, hogy fegyvertelen em­berek szembeszálltak a szovjet tankokkal; s ha a kellő siker nem is volt meg, mert a Nyu­gat nem volt az eseményekre felkészülve, de a példa egymagában is sok mindent bizonyí­tott- Ugyancsak egész Németország helyze­tére volt jellemző Adenauer elsöprő erejű vá­lasztási győzelme Nyugatnémetországban, a­­melynek sarkalatos kérdése az volt, hogy Németország hajlandó-e fegyveres erővel résztvenni az európai közös hadseregben. Bizonyos szempontból ugyancsak a kom­munista erőcsökkenés eredménye volt az is, hogy az angol-amerikai politika ma nem mu­tatja azt az egységet, mint egy évvel ezelőtt; Churchill határozott felfogása az, hogy a központi tekintély nélkül maradt Szovjettel már lehet és érdemes tárgyalni, mig Eisenho­wer szerint ez hiábavaló. .Hogy kinek volt igaza, az a január 4-i négyhatalmi külügy­miniszteri találkozón fog kiderülni, —- ha ez a találkozó egyáltalán létrejön. Az angol világbirodalom nagy eseménye volt II. Erzsébet koronázása. A rendkívül szimpatikus Erzsébet Királynő kormánya a­­zonban nehéz problémákkal küzd. Egykor a világ legerősebb gyarmatbirodalma ma a leg­jobb utón van, hogy ismét elfoglalja helyét a közép nemzetek sorába. Mert igaz, hogy a guyanai kommunista lázadást, a Szuez-Egyp­­tomi fenyegetést, az Uganda! “királyláza­dást” vértelenül és bölcs eszközökkel el tud­ták folytan!, de maga az, hogy ezek a prob­lémák felmerültek, széthullásra vallanak. Hamar bekövetkezhet az az idő, hogy nem lesz érdemes az angol koronához tartozó ál­lamokat túl erősen összetartani. — Az angol ügy sikert ért el Iránban, ahol Mossadegh megbukott, s a mostani angolbarát kormány­nyal újra helyreállt a diplomáciai viszony, s nemsokára újra megindul az olajszállítás is. Rendkívül nehéz a helyzete Franciaország­nak is. A legutóbbi Laniel-féle kormány, a­­mely a tavasz óta van uralmon, mint elődei is, tulajdonképpen többség nélkül kormá­nyoz. A különféle pártok erőiben lényeges el­tolódás nem történt az év folyamán. Most fo­lyik az elnökválasztási küzdelem, amelyben azonban még egyik jelölt sem kapta meg a szükséges abszolút többségeet. — A vietna­mi háború ugylátszik szintén kátyúba jutott, sem a kommunisták, sem a francia kormány nem ért el fontos eredményeket-Egy ideig úgy látszott, hogy a második nagy latin állam, Olaszország konfliktusba kerül Tito Jugoszláviájával Trieszt miatt. Ez a kérdés, amelyet különösen Jugoszláv rész­ről olyan nagy kardcsörtetéssel kezeltek, ma már békés mederbe került, s az ügynek arány lag csekély számú áldozata volt. Bár ez év­ben is voltak sztrájkok, a kommunisták ha­talma Olaszországban nagyot hanyatlott, a­­minek egyik igen fontos oka az, hogy nagy­mérvű kivándorlás folyik Itáliából, nem cse­­kéy mértékben éppen Kanada felé. Spanyolország is hosszú idő után ismét szerepelt a politikai hirek között abból az al­kalomból, hogy az Egyesült Államokkal ka­tonai megállapodást kötött, amelynek hábo­rú esetén óriási lenne a jelentősége. Az Egyesült Államok az év vége felé vég­re kilépett korábbi, eléggé passzív magatar­tásából, — nem csekély mértékben MacCart­­hy és barátainak bátor fellépése miatt. Sen­ki nem tagadhatja, hogy a kommunizmus­nak ma nincs nála nagyobb ellensége, s részben neki köszönhető, hogy ma már az a helyzet, hogy a világ sakktábláján Eisenho­wer mozgatja a figurákat, s az ellenfél — a Folytatása a 3-ik oldalon. AZ MHBK VEZETŐI ÉRTEKEZLETE------------o----------­Az MHBK évi vezetői értekezletét Zákó András vezérőrnagy elnökletével, december 5-én és 6-án Müchenben tartotta. Ti­zenkét európai kerületi vezető vett részt az értekezleten, míg a többi — főleg tengerentúli — főcsoport Írásban foglalt ál­lást az értekezleten szerepelt problémákat illetően. Az értekezlet megnyitása után Zákó vezérőrnagy hosz­­szabb tájékoztatást adott a magyarországi és emigrációs helyzetről, majd . Kozma Ferenc vk. őrnagy a katonai emig­rációk képviselőinek novemberben Párisban megtartott ta­nácskozásairól adott részletes beszámolót. A központi törzs szakelőadóinak beszámolói során külö­nös figyelemre és helyeslésre talált Szilágyi Lajos alezredes beszámolója az MHBK szociális csoportja működéséről és a folyamatban lévő segélyakciókról. Ezután az értekezlet a területi vezetők javaslatai alap­ján szervezeti változásokat fogadott el, majd a szervi hatá­­rozványok egyes pontjainak megváltoztatásáról hozott dön­téseket. Világosan állást foglalt azonkívül az értekezlet, az emigrációs közvéleményt az utóbbi időben sokat foglalkoz­tatott “hierarchia” kérdésben is. A különböző tábornoki cso­portok tevékenységét illetően, a vezetői értekezlet szükséges­nek tartotta a katonai egység legfelsőbb fokon való mielőb­bi megvalósítását. Ezt a nemzeti célkitűzések előrevitele is parancsolólag követeli. Az értekezlet a tábornoki csoportok vezetőinek és a MHBK vezetőjének bevonásával, egy közös tanácskozó szerv mielőbbi megvalósítását kívánja- A MHBK vezetőjét az értekezlet felkérte, hogy e tanácskozó szerv meg­alakítását szorgalmazza. Amennyiben azonban a közeli hóna­pok folyamán a katonai egység legfelsőbb fokon még sem len­ne megvalósítható, az értekezlet felkérte az MHBK vezetőjét, hogy a kérdés meghiúsulásának okairól a baj társakat részle­tesen tájékoztassa. (Hungária)------------------------------—o-------------------------------­DOLLÁR, ARANY, BRILLIÁNSÁRÁK “Magyarországon ma hivatalos áron (1 dollár 11.60 frt.) csak akkor lehet valutát vásárolni, ha valaki kivándorol és a kivándorláshoz szükséges vízummal rendelkezik. A feketepiacon úgyszólván az egyedüli valuta, ami for­galomtárgyát képezi, az USA dollár. Ennek hivatalos ára 11.60 frt., míg a fekete piacon 45-55 forint. Egyéb valutát nehezen, csak a határmenti községekben lehet venni és elad­ni feketén. A fekete piacon ritkán történnek kötések Napo­leon d’orban. Ára 500-600 frt., darabonként. Megbízott ékszerész üzletek ma már mint állami válla­latok vesznek u- n. “fazon aranyat”. Ez 14 karátos arany, a­­melynek grammjáért 25 frt.-ot fizetnek. Az ilyen boltokon tábla jelzi: “Arany vásárlására jogosult szaküzlet”. Ilyen üzetekben például jeggyűrűt is lehet igényelni, de a vevőnek mindenféle okmánnyal kell igazolnia, hogy rövidesen házas­ságot köt. Disszidálok, akik Nyugatra próbálnak szökni, általában legszívesebben brilliánst vásárolnak, amely könnyen elrejt­hető és nagy értéket képvisel. Csak a tiszta és egy karáton felüli brilliánsnak van értéke. A tiszta kékesfehér brilliáns karátja 3500 forint. A régi középosztály elkótyavetyélt arany-ezüst ékszerei ezek árát nagyon leszorították. Az ilyen ékszereket nagy előszeretettel vásárolja fel a parvenü kommunista arisztok­rácia.” A “KOMMUNISTABARÁT” AMERIKAI HADIFOGLYOK SORSA A koreai fegyverszünet értelmében, mint ismeretes, az UN-fogságban lévő északkoreai és kínai hadifoglyoknak módjában volt választani a között, hogy a kommunista Északkoreába illetve Kínába térnek-e vissza, vagy innen ma­radnak a vasfüggönyön és a Formozában működő Kínai nem­zeti kormány fennhatósága alá kerülnek. A kommunista “rábeszélő bizottságok” minden ígérete, fenyegetőzése és e­­gyéb kísérlete ellenére a 23.000 északkoreai, illetve kínai ha­difogoly közül mindössze néhány száz választotta visszatéré­sét, úgyszólván kivétel nélkül családi okoknál fogva. A kommunista kézen lévő UNO-hadifoglyokat különbö­ző időpontokban szabadonbocsájtják. Tudjuk, hogy ezek a hadifoglyok sok tízezer amerikai és délkoreai fogoly borzal­mas megkinzásáról és szadista kivégzésekről számoltak be, s ebben az ügyben az UNO illetékes bizottsága előtt vizsgá­lat folyik. Annál meglepőbb volt azután az a hir, hogy a kommunis­ta kézen lévő amerikai hadifoglyok közül 22 megtagadta az Amerikába való hazatérést és ehelyett a bolsevizmust válasz­totta. t Bár a szám jelentéktelen, ezenkívül a szóbanforgó hadi­foglyokat még egy amerikai “rábeszélő bizottság” elé is kel­lene állítani, — mégis első pillanatra érthetelennek látszik, hogy egyáltalán akad amerikai katona, aki inkább a bolse­vista Kínában akar élni, mint saját hazájában. Most azután megjött a magyarázat. A 22 amerikai kö­zül tizen, különböző Koreában elkövetett bűncselekmény mi­att haditörvényszék elé kerülnének, s ettől akarnak megsza­badulni. A többieket pedig a kommunista hadifoglyok erő­szakkal és halálos fenyegetéssel tartják vissza attól, hogy egyáltalán az amerikai bizottság elé kerüljenek. I Lapunk könyvosztályán kaphatók 4 1 i •I 1 ■ I I I 4 * Béla deák : Hulló Vércseppek .............................. $1.50 Füry Lajos : Árva Magyar János..........................$1-80 Fürv Lajos : Két Állomás Között........................... $2.00 vászonkötésben...... $3.00 Mikszáth Kálmán : A Beszélő Köntös.................. $1.20 Móra Ferenc : Elbeszélések ................................._ $1.20 Móricz Zs’gmond : Pacsirtaszó ............................. $1.20 Magyar játékkártya................ ............................$1.50 Orbán Frigyes : Görbe Tükör .............................. $1.00 Rúzsa Jenő : A kanadai magyarság története .... $2.50 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk. '4 * * n v x 4 X 4

Next

/
Thumbnails
Contents