Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-07-11 / 28. szám

I

Még jönni fog, még jönni kel!, j Egy jobb kor, mely után

Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán.

Vörösmarty {

C a n a d a’ s largest

Anti-Communist

weekly

in the Hungarian language ===== =

Edited and Published at

Szerkeszti :

Autorized as Second Class Mail

362 Bathurst St., Toronto

KENESEI F. LÁSZLÓ

Post Office Department Ottawa

3 évfolyam 28 szám.

Ára : 10 Cent.

1953 julius 11

VAN-E A FREE EURÓPÁNAK'

Mindazok, akik figyelemmel kisérik az emigrációs magyarság különböző életmegnyilvánulásait, vagy éppen hallgatják a Radio Free Europe magyar adásait, mind több aggodalommal látták, hogy Münchenben valami nincsen rendben. Ezek az aggódások azután egynéhányszor nyilvánosságot is kaptak. A különböző formában rájuk adott válaszok viszont mindig inkább bizonyították, semmint cáfolták az aggodalmak jogosságát.

Pedig amikor az amerikaiak 1951 október

6-án átadták a müncheni magyar adót a magyarságnak, csak az igazán beavatottak gondolhattak arra, hogy Mr. Frederic Dolbeare ott elhangzó szavai egyszer különös értelmet kapnak. “Azt akarjuk, — mondotta Mr. Dolbeare, — hogy a rádióállomás az önöké legyen, a magyar nemzeté. Szabad magyarok kezébe adjuk ezt a rádiót és csak egy kérésünk van: érzésben, hangban maradjanak jó magyarok”. —

Az első időszak eseményei azt mutatták, hogy Mr. Dolbeare talán inkább szónoki kérése, mint figyelmeztetése, fölös óvatosság. Igaz, hogy amig az amerikaiak szakembereik közvetlen ellenőrzésével biztosították a szaktudást, közvetve elérték azt is, hogy a magyar adó hangja, — mellékzörejek nélkül —tisztábban antikommunista volt. Ha ebben a tekintetben később bizonyos változás, az eredeti iránytól való eltérés bekövetkezett, úgy az könnyen lehetséges, hogy annak a szervezési elvnek és gyakorlatnak a következménye, amit az alapítók a müncheni rádiónál is követtek.

Minden olyan esetben ugyanis, amikor az 1945 után orosz nyomásra kialakult magyar koalíciós képletet vették figyelembe a magyarság igazi beállítottságával szemben, — megfertőződött a magyar érdekek szolgálata is.

A politikai arénában aránylag még szerencsésebb helyzettel szemben, ahol a koalíciós képletből (M. N. B. Végrehajtó Bizottsága) kimaradtak a magukat kommunistáknak vallók, a müncheni rádió szomorúbb képet nyújt. Ott ugyanis még a kommunisták is helyet kaptak.

így azután attól az időtől kezdve, ahogyan az amerikaiak befolyási körüket szűkítették, sokasodtak a kommunista, marxista fertőzöttség jelei is. És ezek a jelek egyaránt megtalálhatók a m-sorpolitikában, a személyi kérdések kezelésében, módokban és stílusban, ahogyan Münchenben a rádió ügyeit irányítják.

A kérdés súlyossága megköveteli ma már, hogy ezeket a megállapításainkat a rendelkezésünkre álló adatok egy részével a nyilvánosság előtt is alátámasszuk. Tesszük ezt abban a reményben, hogy Münchenben sem marad eredmény nélkül.

A müncheni magyar adó közgazdasági főmunkatársa nyílt marxizmust hirdet. Az a Kemény György teszi ezt, aki 1945-ben odahaza a szociáldemokrata párt államtitkára volt, és aki mint Rákosi szaktanácsadója működött az infláció alatt. Előharcosa volt a szoc .dem. párt megszüntetésének, és az 1948- as Kongresszusi Napló már mint kommunista államtitkárt tünteti fel. Az ő aláírásával jelentek meg a legembertelenebb B. lista és nyugdíjelvonó rend eletek. Kemény György készítette elő a Szovjet-Magyar kereskedelmi szerződést is 1948-ban, valamint a bankállamosításokról szóló törvényjavaslatot. így nem csodálható, hogy a rádióban csak azokat a kommunista közgazdasági törekvéseket bírálják és azokat is szőrmentén, amelyek Kemény György bukása után születtek, illetve amelyek előkészítésében Kemény már nem vehetett részt. Megdöbbentő, hogy Münchenben azt az embert tartják alkalmasnak arra, hogy hangot adjon a szabad magyaroknak, aki főrészese volt a magyar gazdasági élet kommunizálásának s vette el annyi magyar család szájától még azt a szűkös kenyeret is.

A műsorokban egyébként tilos kiemelni azt, hogy a magyar parasztság marxista ellenes, szó nem eshet a keresztény munkásmozgalmakról, meghamisítják a nyugati szellemi áramlatok fejlődését, s Münchenben tiltják azt a szellemet is, amelyet pedig otthon a bolsevisták a legkeményebben támadnak. A rádió a titoi politika hangja lett. Mind több és több rejtett, sőt nyílt marxista és keresztény-ellenes tendenciával. Tudomásunk szerint épp azért a miagya v Actio Catho-; lica római központja arra kérte a rádiót, hogy mindazokat az adásra szánt kéziratokat, amelyekkel szemben keresztény szempontból kifogás emelhető, — egy bizottsággal vizsgáltathassa felül. Ezt a javaslatot azonban az illetékesek elutasították.

Ugyanakkor, amikor a rádió vezeetője, Dessewffy Gyula, megtiltotta a rádión belül az lemigrációs lapok terjesztését, megalapították a LÁTÓHATÁR cimü folyóiratot, amelyet az u. n. marxi csoport szerkeszt. Ennek a lapnak a kiadója Papp László, a magyar research vezetője, aki egészen 1950-ig a kommunista BIBLIOTHEKA könyvkiadó tulajdonosa volt. Kommunista ösztöndíjjal tanult Párisban. Folyóiratában Rajk László védelmében cikk jelent meg és egy ismertetés is Fejtő F. Ferenc könyvéről, aki 1936- ban az egyetemi kommunista mozgalmat szervezte meg. így lesz érthető, hogy az ifjúsági kérdésekkel kizárólag a népi kollégiumok emberei foglalkozhatnak.

Az ideológiai zavarban szenvedő és Magyarországtól több mint 15 éve távol élő Mikes Imre (belpolitikai főmunkatárs) az 1918- as forradalom szemüvegén nézve az eseményeket, igazán nem értheti és érezheti meg, hogy mennyire arculcsapja a magyarságot akkor, amikor a titoista kommunistákat ugyanazzal a dicsérő jelzőkkel illeti, mint pl. Mindszenty bíborost.

Természetesen, a rádió alkalmazottainak töbsége tiltakozott az ilyen műsorpolitika ellen. Dessewffy Gyula az ilyen tiltakozásokat úgy gondolta megakadályozhatónak, ha bizalmiakat, besúgókat rendszeresít, akik az ellenvéleményen levőket bejelentik. Egyben megtiltotta a rádió alkalmazottainak a rádión kívüli személyek informálását. Az alkalmazottak elszigetelése már odáig fajult, hogy azokat a híranyagokat sem kapják meg, arnelyet pedig az Information Section rendel- J kezésre tud bocsájtani a magyar helyzetről, így szeretné elérni, hogy a bírálók ne jussanak a megfelelő s igaz otthoni hírek birtokába. A belső ellentétek szomorúan nevetséges jele volt az, hogy az amerikai elnökválasztás előtt a kommunista csoport nyílt listát körözött azokról, akiket Stevenson győzelme esetén el fognak távolítani. A választás után pedig több m-sorszámban foglalkoztak Stevensonnal, mint a megválasztott Eisenhoverrel.

Úgy látszik ezt a marxi fertőzést Dessewffy Gyula azzal akarta egyensúlyba hozni, hogy egy volt nyilast is alkalmazott. Mindez azonban azt bizonyítja, hogy a müncheni rádió vezetése, ha ambícióját nem is elégitette ki, képességeit mindenesetre messze meghaladta.

A “Szabad Magyarok Hangja” rádióállomás azonban semmi képen sem lehet Dessewffy próbaterülete, sem egy szűkkörű csoport monopóliuma. Az a feladat, amit a müncheni rádiónak be kell tölteni, sokkal nagyobb és fontosabb annál, semhogy tovább tűrni lehessen ezeket az állapotokat. Ha a magyar politikai élet vezetői tiem rendelkeznek annyi erővel, hogy vizsgálatot indíthassanak a panaszok kivizsgálására, a szabad nyugaton élő magyarság együttes fellépése bizonyára ered ményes lesz. A szabad magyarok nevében beszél a müncheni rádió. Alapvető kötelessége, hogy valóban a szabad magyarok, az antikommunista magyarok hangja legyen.

Az alkalmazottaknak pedig, — mindegyiknek — akik a szabad magyarok hangját képviselik, — egyetlen kötelességük, hogy “érzésben és hangban jó magyarok ’ legyenek. Amire őrködni az emigrációnak nein csak joga, de kötelessége is.

Bácsalmási István.

TITO NYUGAT-SZOVJET !

TALÁLKOZÓT SÜRGET-----o-----Tito, a szalon diktátor, aki királynői meghívása óta felsőbbrendüer osztogat tanácsokat boldog-boldogtalannak, julius 8-iki keltezéssel a Nyugatnak ad újabb tanácsot csak úgy nagy általánosságban. Sürgeti, hogy találkozzanak a Szovjettel és ne kívánjanak túlsókat tőle, végülis szegény Oroszországtól nem lehet kívánni, hogy öszszes elveit feladja.

Marsall Tito, aki 70 percig beszélgetett “a hegyek közti nyári kastélyában” Helen Fisher tudósítóval, megjegyezte, hogy a magyarországi események meggyőzték őt arról, hogy a szovjet blokk nagy változások áradatában van. “De mégsem hiszem, hogy a Szovjetunió valaha lemondjon alapelveiről” mondotta még Tito, “nem várhatjuk el Orosz országtól, hogy egyszerre mint az elnyomott népek reménye merüljön fel a habokj ból.” (Ezt valószínűleg azért nem szeretné Tito, mert neki is akad egy-két elnyomott népe.) Kiváncsiak vagyunk, vájjon a Nyugat, amelyet Tito olyan sürgetően engedékenységre szólított fel tényleg sietve fogja-e követni dédelgetett diktátorának utasításait?-----------o-----------A LEGÚJABB KOREAI

VÁLTOZAT--0--Washingtonból jeentik.

Eisenhower elnök ma biztosította Synghman Rhee délkoreai elnököt, hogy reméli Délkorea és Észekkorea egyesülését. Megígérte, hogy békés körülmények között dolgozni fog ennek érdekében. A jelentésből csak az nem világlik ki eléggé sajnálatosan, hogy kinek az uralma alatt remélik a két Korea egyesülését?------------o----------JULIUS NEGYEDIKÉ

A SZABADSÁG ÜNNEPE-----o-----A második világháború utáni nyolc év beigazoltta, hogy az Egyesült Államok sohasem fogja a külföld barátságát pénzzel, vagy gazdasági segítséggel biztosítani. Erőszak és hatalom sem elég ahoz, hogy a világ jóindulattal viseltessen Amerika iránt. Ez világos még akkor is, ha csak felületesen szemléljük az elmúlt történelmi eseményeket.

Van azonban valami ebben a háborúkba, erőszakosságokba és gazdasági válságokba belebetegedett világban, amivel fegyvertársakat szerezhetünk. Ez a valami az Eszme, mely nemzetiségekre való tekintet nélkül képes az emberiséget forrongásba hozni.

Az Eszme, mely 177 évvel ezelőtt összekapcsolt egy maroknyi embert és képessé tette 13 különböző gyarmat lakosait arra, hogy vállalkozni merjenek oly látszólagos képtelenségre. mint szembeszállni az akkori idők egyik legnagyobb hatalmával és azt legyőzni. A forradalmi eszme ve zette a gyengét győzelemre az erős felett, csinált mindennapi emberekből hősöket. Az egyéni szabadság, az emberi méltóság, az egyenlő lehetőségek és az önkormányzat eszméje ez.

MIT IR

A GLOBE AND MAIL

HOGY ÍTÉLI MEG EGY KANADAI ÚJSÁGÍRÓ A MAGYAR POLITIKAI HELYZETET

A Globe and Mail julius 7.-i száma örvendetes hozzáértésről tanúskodó vezércikket közölt a magyar politikai változásról. A cikket, mely “Moscow yields to pressures” Moszkva enged a nyomásnak cim alatt látott napvilágot, itt közöljük magyar fordításban.

“A külömböző zavargások, felkelések egyvelegében, — amelyek az elmúlt napokban zajlottak le a szovjet uralta Keleteurópában, — a legfigyélemre méltóbbnak látszik a magyar kormányválság, amely eleinte csupán átcsoportosításnak tűnt, de valójában sokkal többről van ez esetben szó.

Az előző “uralkodó” Rákosi Mátyás Moszkva nevelte régivonalu kommunista, a Lenin- Sztalini tradíciók követői közül. Kommunista tevékenysége Kun Béla idejéig nyúlik vissza. Hajlamai moszkvai utasításnak megfelelően, szigorú kollektiv-farmrendszert, állami kereskedelmet, ipari terjeszkedést és állami egyeduralmat kívánt meghonosítani Magyar országon. A magyarok nem szerették ezt a rendszert és ellenállásuk rendületlennek és hatásosnak mutatkozott. S igy most Mr. Rákosi elment.

Az őt követő miniszterelnök kevésbbé erőszakosnak tűnik és nyilván engedélye van rá Moszkvától, hogy visszaállítson bizonyos szabadságjogokat Magyar-országon. Mr. Nagy elitéli a túlzott iparosítást, a parasztgazdáknak megígéri, hogy szabadon elhagyhatják a kollektiv gazdaságokat, a városiaknak pedig visszatérést engedélyez a kisiparhoz és kiskereskedelemhez. Magasabb életszínvonalat igér és a kényszermunkatáborok megszüntetését. “Vajat fegyver helyett” lett az uj rezsim mottója. És mindez Moszkva beleegyezésével, hiszen Magyarország legalábbis elméletben a szovjet blokk keretében lévő kommunista állam.

A föld összes népei közül — és ebben mindenki, aki ismeri őket egyet fog érteni velem — a magyarok a legkevésbbé valószínű jelöltjei a kommunizmushoz való megtérésnek.

De az oroszok, akik ma uralkodnak rajtuk, sohasem törődtek nemzeti kultúrával és egyéniséggel. Nem azért változtatott Moszkva taktikát velük szemben, mert a magyarok individualisták és azért sem, mert felkelések lettek volna Budapesten. Nem hallottunk ilyesmiről az utóbbi időben a magyar fővárosból.

A valószínű magyarázatnak az látszik, hogy Oroszország legalább egy pontban megegyezik Dulles amerikai külügyminiszterrel, pillanatnyilag és ez az, hogy a szovjet uralom túlterjeszkedett. Malenkov és társai természetesen még mindig ugyanazok, akik együtt meneteltek Sztálinnál a kegyetlen elnyomás és uniformizálás politikájának meg-valósitása felé. ők bizonyára nem adták fel a lenini álmokat. De érzik, hogy a nyomás rajtuk — a csatlós államok elégedetlenségének, a nyugati erőnek és talán a szabad világ véleményének a nyomása is — olyan erős, hogy kénytelenek visszavonulni és engedményeket tenni.

Eddig szól a cikk. Magunk részéről őszinte örömünknek adunk kifejezést afölött, hogy végre akadt kanadai újságíró, aki ilyen szimpátiával és hozzáértéssel ir a magyar nemzetről és jelenlegi helyzetéről. Beszéltünk a sorok írójával, aki nem kívánja nevét szerepeltetni és saját bevallása szerint sohasem volt Magyarországon, viszont az óceán túlsó oldaláról, Skóciából való. Szívből köszönjük skót barátunknak elismerő sorait és magunk részéről még azt szeretnők hozzátenni, hogy a magyar nép nem csak a kommunizmus, de semmilyen más diktatúra számára sem kedvező alany.

MEGBUKOTT A BUDAPESTI KORMÁNY.---------o--------Rákosit bízták meg egyelőre az ügyek vezetésével. Kiss Károly, Házi Árpád, Révai József és Farkas Mihály a kegyvesztettek listáján. Rákosit kibuktatták a kommunista párt főtitkárságából. Sallai Béla, Ács Lajos és Vég Béla az uj pártvezetőség élén.

A budapesti rádió jelentése szerint Rákosi Mátyás miniszterelnök és kormánya benyújtották lemondásukat az öttagú “elnöki tanácsnak” ((amely az államfői tisztséget látja el, azaz a nemlétező “köztársasági elnököt helyettesíti.)

Az elnöki tanács a lemondást elfogadta, de felkérte a kormányt az ügyek további vitelére, mindaddig, amig az uj kormányt ki nem nevezik. A parlamentet összehívták, hogy döntsön az uj kormány összetételéről.

A rádió szerint a lemondás “természetes következménye” volt a májusban megejtett , képviselőválasztásoknak. De az eseményók már a hét elején előre vetették árnyékukat, mikor a magyarországi kommunista párt vezetőségét leváltották, illetve átszervezték.

A most lemondott kormány volt a hetedik magyarországi szovjetkormány a háború vége óta. Rákosi Mátyás ennek a kormánynak volt elsőizben nyíltan a miniszterelnöke, bár a háttérből ő parancsolt 1945 február óta, akár Miklósnak, akár Tildynek, akár Nagynak, vagy Dinnyésnek hívták az általa kijelölt bábminiszterelnQköt. A most lemondott kormány tagjai csaknem valamennyien nyíltan is kommunisták voltak. 1952 augusztusában vette át az ügyek intézését és irányítását,de decemberben már részben átszervezték, öt helyettes miniszterelnök kinevezésével és három uj minisztérium felállításával.

A decemberben kinevezett öt helyettes miniszterelnök közül kettőt, Házi Árpádot és Kiss Károlyt az elmúlt héten kibuktatták a magyar “politbüró” tagjai közül, ugyancsak megszűnt Révai József kultusz és Farkas Mihály honvédelmi miniszterek kommunista pártfunkciója is. Az uj csillagok a magyarországi kommunista égbolton Sallai Béla, Ács Lajos és Vég Béla. (Hogy kik és mik voltak ezek az alakok, azt csak akkor lehetne

megmondani, ha tudnánk igazi nevüket és láthatnánk a háboruelőtti bünnyilvánitót.

Állítólag a három uj vezetőkommunista is pozíciót fog kapni az uj kormányban. --------------------o---------------.---ANGLIA SZIVÉRE AKARJA ZÁRNI A KÍNAI KOMMUNISTÁKAT ------------o-----------Újabban megtartott közvéleménykutató szavazás eredményeképen Angliának csaknem fele lakossága azt kivánja, hogy a koreai fegyverszünet megkötése után vörös Kínát vegyék fel az Egyesült Nemzetek tagjai közé. A Daily Expressben megtartott szavazás 46.5 százalék szavazatot hozott Kínának, 29.5 százalék ellene szavazott és 25 szá zalék nem volt biztos benne, hogy mit szeretne.---------------------o—----------------—

FAROUK MINT HÁBORÚS BŰNÖS------------o-----------Mohamed Naguib Egyiptom elnöke azzal vádolja Farouk exkirályt, hogy ő felelős az 1947-es palesztinai háború sikertelenségéért, mert haszonlesésből a fegyverellátás elégtelenségét is elnézte, ha neki az pénzt jelentett. A király és környezete, mondja Naguib, busás pénzeket vágtak zsebre, miközben az arab légiók fegyverellátása elégtelen maradt. A legfelsőbb katonai törvényszék ezért Faroukot távolletében bíróság elé kivánja állítani, mint háborús bűnöst.---------------------o--------------------KELET-BERLIN MUNKÁSAI ISMÉT HARCOLNAK ---------o--------Berlini jelentések arról számolnak be, hogy ismét fellángoltak a harcok a munkásság és a Vopo-(Volkspolizei) között. A harcok azért keletkeztek, — mondja a tudósítás, — mert a munkásság követelte az előző tüntetések alkalmával letartóztatott társaik szabadonbocsájtását. A jelentés egyszersmind arról is beszámol, hogy a vörösök Keletberilnben 46 Vopo-t végeztek ki, mert a munkások mellé álltak az előző tüntetéseknél. Ezenkívül 578 rendőrt ítéltek hosszabb börtönbüntetésekre, ugyanezen okból.