Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-07-11 / 28. szám

1953 julius 11 2 KANADAI MAGYARSÁG Dr. Hon áth Péter : Mi is a helyzet a Nemzeti Bizottmánnyal? Amikor 1947. nyarán Nagy Ferenc, Varga Béla, Peyer Károly, »majd később Sulyok Dezső és más törvényhozók az 1945. utáni politikai élet szereplői Magyarországról külföldre menekültek, ez éppen arra az időpontra esett, mikor az ameri­kai-orosz viszony teljesen megromlott. Az addig lappangó ellentétek világosan felszínre kerültek és az amerikaiak öröm­mel használták fel a kimenekült politikusokat meginduló propagandájukban. Azt kívánták velük bizonyítani, hogy az oroszok által megszállt országokban azok a politikusok, akik készek voltak a kommunistákkal való együttműködésre is, mégsem tudták még a keleti értelemben vett demokráciát sem megvalósítani, hanem menekülni kényszerültek a kom munista rendszer likvidálási szándéka elől. — Szóval, hogy az oroszokkal és a kommunista pártokkal nem lehet együtt­dolgozni. Ennek a propagandának érdekében az amerikaiak a menekült politikai vezetőket rövidesen áthozták az USA-ba. Ezek itt találták már 1941 óta itt tartózkodó Eckhardt Ti­bort, akit annakidején Teleki Pál miniszterelnök küldött ki, hogy az amerikai kapcsolatokat a bekövetkező háború idején is fenntartsa. Ugylátszott, hogy az az érdeklődés, amely a menekült politikusok felé fordult, lehetőséget ad arra, hogy a magyar emigráció politikai képviselete az USA erkölcsi támogatásá­val megszervezhető legyen és hangot adva az elnyomott haza szenvedéseinek, megkezdhesse a felszabadulás érdekében végzendő munkát. 1948. junius 10.-én. Varga Béla, mint a Magyar Nemzet­gyűlés Elnöke egy “Értesités”-t bocsájtott ki, amelyben be­jelenti a Magyar Nemzeti Bizottmány (továbbiakban MNB) megalakítását és felhívja a volt törvényhozókat, hogy az MNB irodájába juttassák el jelentkezésüket. A részvétel jogosultságot illető meghatározás igy szól: “Törvényes köte­lességemnél fogva ezt az értesítést azzal küldöm meg a szabad választások alapján összeült parlament szabadföldön élő tag­jainak, hogy a magyar törvényhozás szerepét ideiglenesen betöltő Magyar Nemzeti Bizottmány összehívása iránt a szükséghez képest fogok intézkedni. Természetszerűleg nem küldhetem meg azoknak, akik akár a nácik, akár a kommunis­ták eszközeként országunkat idegen kézre juttatták.” Ez a felhívás nem jutott el az Európában élő volt tör­vényhozók nagyrészéhez. Az 1945-ös pártok tagjait az alaku­lásban résztvevő pártvezérek gondosan összeírták. A névjegy­zékbe került az 1939-es parlament néhány tagja is. Sokan az 1939-es törvényhozókból azonban nem is voltak hajlandók Varga Béla és Nagy Ferencékkel együttműködni, akiket az 1945-ös koalíció révén a kommunista rendszerrel való kolla­­borálóknak és a rendszer uralomrasegitőinek tekintettek, így csak mintegy 30-40 tag került a névsorba. 1948. julius 21.-i bizalmas körlevelében, melyet Varga Béla e tagokhoz intézett, a MNB-t megalakulnak jelentette be és javaslatot terjesztett elő a tisztségekre: “Belügyi Bizottság, elnök Su­lyok Dezső, alelnök Hennyey Gusztáv. Külügyi Bizottság, elnök Bakach Bessenyey György, alelnök Szegedy Maszák Aladár. Munkaügyi és Szakszervezeti Bizottság: elnök Peyer Károly, alelnök Hajdú Német Lajos. Igazságügyi és tájékoz­tatásügyi Bizottság: elnök Pfeiffer Zoltán, alelnök Kovács Imre. Honvédelmi Bizottság: elnök Eckhardt Tibor, alelnök Teleki Béla. Gazdasági Bizottság: elnök Nagy Ferenc, alelnö­­kök Auer Pál és Acsay László. Vallás és közoktatásügyi Bi­zottság: Elnök Közi Horváth József, alelnök Vatay László. Társadalompolitikai Bizottság: elnök Fábián Béla, alelnök Nvirjessy Sándor. Igazoló és összeférhetetlenségi Bizottság: Eckhardt Tibor, Közi Horváth József, Nagy Ferenc, Peyer Károly és Sulyok Dezső.” Teleki Béla a jelölést nem fogadta el. A névjegyzékbe vett tagok többsége a javaslatot írásban megszavazta. Az MNB megkezdte működését. v Vitatható, hogy helyes volt-e ez a megindulás elvileg is. De nem vitás, hogy gyakorlatilag mindjárt a hibák egész sorát követték el, ami azután végzetessé vált a MNB-ra. Az 1945-47-es politikai rendszer vezetői Nagy Ferenc, Peyer Károly, Sulyok Dezső. Pfeiffer Zoltán és Kovács Imre, nem tudták a kérdést kellően emelkedett szempontból nézni, nem általános magyar feladatot láttak, hanem csak a pái-t­­érdekeket. Hogyan lehet mentői több párthivüket áthozni az USA-ba, pozíciókhoz juttatni, túlsúlyúkat a MNB-ban bizto­sítani, ezáltal személyes súlyúkat és befolyásukat növelni, — csak ez érdekelte őket. Végeredményben az otthoni 1945-ös koaliciót akarták megvalósítani, a kommunisták nélül, jog­folytonosságra hivatkozva, azt lehetőleg a jövőre is biztosítva. A demokratikus elv látszatának kedvéért eltűrték a Végre­hajtó Bizottságban Eckhardt, Bakách Bessenyey, Fábián és Közi Horváth jelenlétét és a MNB plénumában néhány 1939- es törvényhözót. A látszat az volt, hogy egyensúlyban van a dolog az 1945 előtti és utáni rendszerek között. Hiszen Varga, Nagy, Peyer, Közi Horváth mind az 1939-es parla­mentnek is tagjai voltak. De valójában Közi Horváth kivéte­lével, aki az 1945 utáni politikai életben már éppenugy nem szerepelt, mint az országból távollévő Eckhardt, — ezek az urak már az 1945. utáni keleti demokrácia szellemében éltek és akaratlanul is igen sokat tanultak Rákosi módszeréből, aminek lényege, hogy hogyan lehet a kisebbségből uralkodó többséget csinálni. Az alapitó felhívással ellentétben kimondták, hogy csak az 1939. és 1945.-ös parlament volt tagjai lehetnek a MNB tagjai. Az 1945.-ösöket simán igazolták is, de az 1939.-es tagokat ettől kezdve csak egész kivételes esetekben. Nem számítottak ugyanis azzal, hogy ezek nagyobb számban van­nak emigrációban. Már pedig ők az 1945-ös rendszer híveinek majoritását akarták mindenáron biztosítani. A volt 1939-es törvényhozók a helyzetet látva, nem kívánták magukat visz­­szautasitásoknak kitenni, nem is jelentkeztek többé egyen­ként, hanem egy Varga Béla elnökhöz intézett beadványban mutattak rá, hogy a MNB tagság az alapítási felhívás szerint őket joggal megilleti. A MNB Végrehajtó Bizottság és Iga­zolóbizottsága azonban továbbra is mereven elzárkózott a felvételüktől. A Végrehajtóbizottságban időközben ellentétek támad­tak Sulyok Dezsővel, akinek egy félremagyarázható levelét felhasználva, a VB kizárta tagjai és a MNB tagjai sorából. Ugyanakkor azonban mindjobban kitűntek a mélyreható fel­fogásbeli különbségek. Nagy Ferenc a Magyar Közösségre és Parasztszövetségre támaszkodva, igyekezett pozícióját erősíteni. A vasfüggönymögötti baloldali parasztmozgalmak vezetőivel keresett kapcsolatot, majd később megalakította a Nemzetközi Parasztuniót. Közi Horváth a Keresztény Nép­mozgalom szervezéséhez fogott, aminek néhány volt Kis­gazdapárti képviselőt is sikerült megnyerni. Folytatjuk. KANADAI KANADAI TUDÓS ÉRDEKES SZÁMÍTÁSA------------o-----------­Dr. J. A. Jacobs, a torontói egyetem taná­ra a földgolyó összetételének újabb tudomá­nyos felfedezései alapján földünk magjának hőségét majdnem 4000 Celsius fokra számí­totta ki. A mag körüli hőmérséklet mintegy 3500 fok, míg a golyó szélei felé rohamosan csökken a forróság.---------------------o--------------------­KANADAI KATONAI TEHERAUTÓK ÉRKEZTEK PORTUGÁLIÁBA ---------o--------­A kölcsönös segélynyújtási programm ke­retében négyszáz kanadai katonai teher­gépkocsi érkezett Portugáliába a Capo Mi­seno nevű olasz hajóval. Az átadási szertar­táson Lawrence Cosgrave ügyvivő kijelentet­te, hogy Kanada 21.000.000 dollár értékű felszerelést és lőszert fog szállitani a prog­ramm keretében Portugáiának.--------------------o--------------------­RABLÁS SUDBURYBEN Négy embert tartóztattak le Sudburyben, mert kocsijukon kocsikázni vitték Albert Cignac favágót, akit azután kocsikázás köz­ben fej bevertek, kiraboltak és kidobták az úttestre. KIS NOTESZ A LUSTA LEVÉLÍRÓ FELTÁMADÁSA------------o-----------­Nehre Ágoston 1929-ben vándorolt ki Né­metországból Kanadába.. Minthogy mindig lusta levélíró volt, már három évvel azután, hogy elhagyta szülőföldjét, megszakított minden összeköttetést hozzátartozóival, csak­hogy ne kelljen leveleket irkálnia. Miután a család mintegy tizenkét évig nem kapott tő­le élet jelt, nyolc esztendővel ezelőtt holttá nyilvánították. Annál nagyobb volt Nehre Vilmos, a ha­­melni járásban élő mezőgazda meglepetése, mikor a posta egy szép napon nagyobb pénz­összeget kézbesített ki neki, amelyről kide­rült, hogy holtnak hitt fivére küldte Kana­dából. A pénzt ezúttal sem kísérte egyetlen sor irás sem, de a család így is jobban örült annak a bizonyságnak, hogy Ágoston él, mint a váratlan anyagi áldásnak. Nehre Ágoston, aki mint farm-munkás kezdte meg kanadai életét, időközben gaz­dag ember lett .Hozzátartozói most mindent latbavetnek, hogy 21 évi hallgatás után rá­bírják egy levél megírására, mert csak ennek valamint a kanadai hatóságok igazolásának birtokában lehet majd az örvendetesen feltá­madt rokont a hafmelni halottak nyilvántar­tási listájáról töröltetni. GANGSTER TÁMADÁS Beszélgetés Ágotha Pállal, akit munkahelyén ismeretlen gangsterek megtámadtak. Egyik fiatal torontói honfi­társunkat, Ágotha Pált, aki a Cecil St. 27 szám alatt lakik és a Humber Bay-i Palace Motel segéd-managere, vasár­nap éjjel munkahelyén aljas orvtámadás érte. Ágotha Pál Ágotha fél 1 tájban ledőlt a Motel pihenőszobájában, melynek hátsó ajtaját nyit­va hagyta és elaludt. Elbeszé­lése szerint különös motoszká­­lásra ébredt, de félálomban még azt hitte, hogy barátja jött a szobába. Csak akkor ri­adt fel igazán, mikor két ide­gen férfit látott maga előtt, de ebben a pillanatban hatal­mas ütést kapott és arccal ne­­kieseett a vaságyszélének. A fiatalember szerencsére nem ájult el, s így nagy lélekjelen­léttel és teljes erejéből, a fal­nak támaszkodva, gyomron rúgta a támadót, aki berepült a szomszédos mosdóba. A má­sik férfi azonnal elmenekült, de a földön fekvő ás gyorsan feltápászkodott és sietve hagy ta el a tett színhelyét. Ágoth­­ának ekkor már olyan fájdal­­ai voltak, hogy képtelen volt követni őket. A besurranó orvtámadók nyilván pénzt kerestek, mert mielőtt Ágotha teljesen fel­ébredt, átkutatták a fiókokat. Ágotha zseebében 184 dollár volt, s lehetséges, hogy mikor az egyik leütötte, az volt a szándékuk, hogy átvizsgálják ruháját. Ez nem sikerült és így a helyzettel valószínűleg ismerős gangsterek inkább hamar kereket oldottak. Kilé­tüket eddig még nem tudták megállapítani. Ágothát a Motel managere a St.. Joseph kórházba vitte, ahol kezelés alá vették erősen sérült, vérző állkapcsát. A fiatalember arca alaposan da­gadt, alig bir beszélni, de re­méli, hogy nemsokára rend­bejön és mint mondta: “E- gyetlen vágyam, hogy táma­­dóimmal valahol találkozzak”. Angol-német fordításokat leírásokat, SOKSZOROSÍTÁSOKAT VÁLLALUNK ! 362 Bathurst St. Telefon : EM. 3-7678 JOBB MEGÉRTÉS ÉRDEKÉBEN __ ——o-----­Minthogy Kanadában az an­gol és a francia a két legna­gyobb nyelvi csoport az Inter­­provincial Visits nevű társa­ság, —québeci székhellyel,— évente 600 középiskolai és egyetemi hallgató cserenya­­raltatását szervezte meg. A francia-kanadai diákok Ontariót vagy egy másik an­golul beszélő tartományt ke­resnek fel. hogy angol család­nál tölthessenek el két hetet. Ezután pedig e család angolul beszélő tnulója megy Quebec­­be. Mindkét esetben megvan a diákoknak a lehetőségük ar­ra, hogy a másik nyelvét gya­korolhassák, s hogy vendég­látó házigazdájuk családjá­val, az ottani szokásokkal, és életmóddal tüzetesebben is megismerkedjenek.-----------o-----------­NEM ELÉGSÉGES AZ ANGOLUL KIADOTT RENDELKEZÉS -----o-----­A windsori törvényszéken Magistrate J. A. Hanrahan az uj kanadások érdeklődésére i­­gényt tartó elvi jelentőségű döntést.hozott. Rendelkezése: “Ha a vállalat angolul nem beszélő munkavállalót alkal­maz, elbocsájtására nem elég­séges az, hogy áthág olyan rendelkezést, melyet angolul irt könyben fektettek le, amit nem ért az uj kanadás.” Magistrate Hanrahan dön­tését Carlo Bottoni esetével kapcsolatban hozta meg. Bottonit a Livingston Wood Co. kötelékéből azért bocsáj­­tották el, mert illetlen szavak­kal élt, s az előmunkás utasí­tását nem hajtotta végre. Bot­toni és az előmunkás egymást szidalmazták, s mikor Botto­nit az irodába küldték jelen­téstételre azt visszautasítot­ta. Bottoni a tárgyaláson leszö­gezte, hogy tudomása szerint csak az igazgató utasítására hagyhatja el munkahelyét. Az előmunkás pedig bevallotta, hogy először ő élt tisztesség­telen kifejezésekkel, s hogy Bottoni angol dadogását gúny tárgyává tette. Magistrate Hanrahan kijelentette, hogy az előmunkás ténykedését a vállalatnak nem lett volna szabad tűrnie. WVWVW^A/WWWWWSA^W Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy hirdetési és könyvügyekben forduljanak! hirdetési és könyvosztályunk­hoz ; 362 Bathurst St. Tel. : EM. 3-7678. ÁLL)... A COKE ÉS AZ ÉLELMISZER JEGYÉBEN VÁSÁROL!! A forró napokra szánt ennivaló, ha jéghideg Coke-kal szolgáljuk fel: igazán frissítő. Családja és barátai majd örömmel üdvözlik ezt a hires együttest! Bü V E G E S KARTON szövetségi adóval együtt. Üvegenként 2c a betét. “Coke” törvényesen védve COCA-COLA LTD. Bolsi világ Magyarországon... A“PÉNTEK MOZGALOM” ÚTTÖRŐI PÉNTEKEN TELJESÍTETTÉK HETI TERVÜKET------------o-----------­“Néhány nappal ezelőtt bejárta az országot, a hír: a ta­tabányai bányászifjuság tanácskozáson Szabó Antal, a X-es akna ifjúmunkás vájára megfogadta, hogy a Béke-Világta­­nács budapesti ülése tiszteletére — a handlovai csehszlovák bányászok példáját követve — egészheti tervét már pénteken befejezi. Szombaton terven felül termel. Nem gondol ő arra, hogy országos mozgalmat indit el, de amikor hallotta, hogy az ország különböző bányáiban, üzemeiben egyrejmásra csatlakoznak a kezdeményezéshez — társával, Sas Ferenccel együtt elhatározta: kettőzött lendülettel dol­gozik. Nehéz munkahelyen, több mint 100 méter hosszú folyo­só végén dolgozik a két fiatal. Az üzemvezetőség nem gon­doskodott idejében ventilátorról, s emiatt, különösen robban­tás után, nehéz volt a levegő. A szén rendkívül kemény, a fúrószár gyakran megszorult a szénfalban, Szabó Antal azon­ban úgy érezte: a mozgalomhoz csatlakozott fiatalok most az ő eredményét várják, számonkérik tőle az Ígéret teljesí­tését. Egy műszakban 16 csille szenet kell termelniük. Csü­törtökön este 6 órára már 18 csille szenet raktak. Ekkor azon­ban a külszíni függőpályáról három függesztő leesett — a szállítás megrekedt. De Szabó Antal nem tétlenkedett: fúrt, robbantott, egyengette társával az ácsolatokat, szénkészle­tet gyűjtött. És a m-szak utolsó két órájában a két fiatal még 12 csille szenet küldött a felszínre. Pénteken délután már csak néhány csille szén hiányzott a heti terv befejezéséhez. A műszak első órájában a két fia­tal jelentette: a heti tervből hiányzó utolsó csille szenet is kiszállították a fővágatba. Fogadalmukat határidő előtt tel­jesítették.” Ezen sorok ékesen bizonyítják, milyen kegyetlenül zsák­mányolja ki a kommunista rendszer Magyarországon a mun­kásokat. Mikor itt az amerikai kontinensen már régóta heti 40 óra az általános munkaidő, sőt a bányászoké 32, a “nép­­boldogitó” uralom alatt nyögő országokban a szerencsétlen dolgozóknak halálra-fáradtan még kevés szabadidejüket is “önkéntes lelkesedéssel” kell feláldozniok a termelés érceké­ben. “Tied az ország, magadnak dolgozol” hangzik a tetsze­tős jelszó, az igazság pedig az, hogy semmi sem a munkásoké, még a saját egészségük és életük sém. Vájjon a keletnémetországi forradalom, a kommunista zsarnokság alatt szenvedő népek mindenütt ki-kitörő lázon­gásai hoznak-e majd valami enyhülést a magyar munkás sorsában? Alig hisszük. Az ijedelemokozta esetleges átmeneti j avulás után talán még rosszabb következik,... amig a bol­­sevizmust végkép el nem törlik a föld színéről.-----------------------------o-----------------------------­“GöBBELS KEZD ELTÖRPÜLNI McCARTHY MELLETT”---------------------o--------------------­Amerikai politikusok beismerései az Egyesült Államokban tomboló fasiszta hajszáról.-----------o-----------­Az Egyesült Államokban és annak határain túl nő a fel­háborodás a McCarthy-féle “boszorkányüldözés” ellen. Ez e­gyes amerikai politikusokat is bizonyos beismerésekre, sőt — a tömegek megtévesztése érdekében — a szenátor módsze­reinek elítélésére késztet. így például Anna M. Rosenberg, a Truman-óormány volt hadügyminiszterhelyettese Ameriká­ban tanuló külföldi diákok előtt elitélőleg nyilatkozott arról, hogy “bűnösnek bélyegeztek meg egyéneket, mert valami­lyen egyesülethez tartoznak, vagy mert hangosan fejezik ki gondolataikat, vagy mert egyáltalán szabadon mernek gon­dolkodni. Mi történt Amerikával — folytatta — ahol most megkérdezik, ki milyen könyveket olvas vagy milyen társa­ságban mozog .. . ahol most gyanúba veszik mindazokat, a­­kik fiatal korukban lelkesen gondolkodtak és szembe mertek szállni a régi elvekkel.” “Jártam mindenütt ebben az országban, kis falvakban, tanyákon és a legnagyobb városokban, ezer és ezer embert hallgattam meg. Ezek az emberek nem szeretik ezt a hisztéri­át”. — jelentette ki Anna M. Rosenberg. Fenti cikkhez, amely a “Szabad Nép”-ben jelent meg, azt hisszük, felesleges minden kommentár. Rosenberg Anna úr­hölgyet sem kell külön bemutatnunk olvasóinknak. Tragikus csupán az, hogy a Truman kormányzat alatt ez a “derék” amazon lehetett hadügyi államtitkár Marshall miniszter mel­lett. A történelemkönyvekben minden bizonnyal ő is bizto­sított magának helyet, mégpedig éppen azzal a szomorú jel­lemzéssel, melyet a dicstelen szereplésü államtitkárnő Mc­Carthy szenátornak szánt. Nem hisszük, hogy Amerika tul­­büszke lesz majd egyszer “nagy honleányára”, sőt erős a gyanúnk, hogy már most sem csodálkozik túlságosan, hogy ilyen politikusok működése után, mint Rosenberg elvtárs­nő is volt, a világ idejütött, ahol ma van ... ha nem követke­zik valami még rosszabb. Karcolatok AFORIZMÁK ÉS ÖTLETEK.-----------o-----------­Az igazság nem épen olyasmi, a mit az ember elmond egy csinos, bájos, müveit lánykának. * * * * Mennyire szeretnek az asszonyok veszedelmes dolgokat művelni! Egyike azon tulajdonságaiknak, a melyeket legjob­ban bámulunk bennük. Egy asszony bárkivel a világon flirtöl, a meddig mások nézik. * * * Az öröm a természet bizonyságtétele, helyeslésének jele. Ha az ember boldog, akkor mindig jó is, de ha jó, nem mindég boldog.

Next

/
Thumbnails
Contents