Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-12-19 / 50. szám

\ KANADAI MAGYARSÁG 1953 december 19 A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ KULISZATITKAI---------------0--------------­Haáb Lajos honfitársunk ez év november 1-én a toron­tói bajtársi közösség összejövetelén rendkívül érdekes elő­adást tartott, amelyből lapunk következő számaiban bő sze­melvényeket közlünk. DR. SORGE RICHARD Történetünk 1895-ben kezdődött, mikor Magyarorszá­gon még vidámság és jókedv honolt. Budapest, a Duna ki­rálynője lázasan készül a Milléniumra. Európában itt-ott már mutatkoztak kisebb bajok. Például Bakuban, ahol az olajforrások körül fennálló káosz megszüntetésére a cár né­met szakértőket hivott meg. Ezek között volt Dr. Sorge Richard édesapja is, aki orosz nőt vett feleségül. Legfiata­labb gyermekük volt Richard, az anyja kedvence. Még kicsi volt, mikor apja családjával együtt visszatért Berlinbe, ahol Berlin előkelő negyedében ötvenszobás villát rendezett be s ez lett a Sorge-család székhelye. A Sorge-család nyugodt életét az első világháború dúlta fel. A fiatal Richard önként jelentkezett katonának, három­szor meg is sebesült. Az összeomló európai országok problé­mái között fiatal idealizmussal tekintett az orosz forrada­lomra, s a kommunizmusban uj reménycsillag útmutatását vélte felfedezni. Sorge Richard 1918-ban kommunista lett. Nappal a németországi Kiéiben volt egyetemi hallgató, éj­jel pedig vörös propagandista a német haditengerészet ba­rakkjaiban. 1918 októben 29-én a kiéli német flotta legénysé­ge fellázadt. Ez volt az első vörös siker Németországban, a­­melynek elérésében Sorge, mint kezdő szereplő mutatkozott be és feladatát sikerrel oldotta meg. A sikerből származó te­kintéllyel a Ruhr-vidékre utazott, hogy ott a bányákban a kommunista pártba szervezze be az embereket. 1920-ban Hamburgban filozófiai doktorátust nyert, 1921-ben pedig a kommunista párt beleegyezésével a Frankfurt am Maini e­­gyetern szociológiai tanszékének tanársegédi állását vállalta.' Mikor később a kommunista pártot betiltották, Sorget bíz­ták meg a bizalmas iratok elrejtésével. Aztán, amikor a kommunista párt belső harcai összeomlással fenyegették a németországi szervezetet, a pártvezetőség 4 prominens kom­munista vezetőt küldött Frankfurtba, s ezeket Sorge rejte­gette, s ugyancsak nála húzódtak meg az Oroszországból jött agitátorok is. A Politbüro urai hamar felfigyeltek rá és meghívták Moszkvába-Sorge 1925 januárjában meg is érkezett Moszkvába. Egy évi kiképzés után kapta első feladatát, a norvég, dán, svéd és angol kommunista pártok belső viszályainak kivizs­gálását. 1929-ben visszahívták Moszkvába, ahol a hírszerző osztályra teszik. Sorge Ázsiát választotta működési terüle­tül, ahol az ő hite szerint a legjobb volt a talaj. Három évig Svájcban működik, ahonnan 1933-ban vissza rendelik Moázk­­vába, s érdemei elismeréséül tábornoki rangra emelik. Ebben az évben került Hitler uralomra Németország­ban. A német kommunisták napjai meg voltak számlálva. S a német kommunisták felszámolásakor Sorge vakmerő ter­vet dolgozott ki és nyújtott be főnökének, Olitsky GPU ge­nerálisnak. A tekv a következő volt: Visszatér Németországba, belép a nemzeti szocialista pártba, a németek segítségével kiküldeti magát Japánba és ott megszervezi a nagy kommonista kémhálózatot. A terv túl vakmerőnek látszott, s Sorgének félévi időre volt szüksé­ge, hogy feletteseit meggyőzze Bár a terv fantasztikus volt, Sorge mégis sikerrel valósította meg. Sorge első állomása Prága volt. Ebben az időben Bécs­­ben működött egy kommunista titkos rendőrség Reiss Ignác vezetése alatt, és Sorge ennek segítségével elsősorban a Né­metországból Csehországba menekült kommunista vezetők elrejtéséről gondoskodott, Reiss érte el hogy Sorge mint tá­volkeleti tudósitó a Frankfurter Zeitungnál állást kapott. A szocialisták hamarosan felismerték a lap irányzatát, a szer­kesztőségben nagytakarítást végeztek, de Reiss egyik barát­ja támogatásával Sorge továbbra is az újságnál maradhatott. Ez a barát Dr. Max Geisenberg volt, aki azonban nem is ál­modhatta, hogy Reiss prominens kommunista, sőt a bécsi kommunista titkosrendőrség vezetője. Sorge néhány konzervatív shangháji ismerősére hivat­kozott, akikkel valóban elejétől fogva tartotta a barátságot. Így sikerült Max urat rászednie. Alig, hogy bejutott a laphoz, nyomban megkísérelte, hogy a nemzeti szocialista pártba bejusson Ehhez a Gestapo bele­egyezése volt szükséges. Áttanulmányozta a Mein Kampfot, barátságot kötött nemzeti szocialista vezetőkkel, majd a pártba való felvételét kérte. Curriculum vitae-jébe ezt irta: Szolgált a német hadseregben, Kiéiben egyetemi hallgató, fi­lozófiai doktor, a frankfurti egyetemen tanársegéd, politikai, gazdasági és pénzügyi tudósitó Kínában 1929-33 években. A Gestaponál lévő kartotékokban pedig ez állott: Kommu­nista agitátor Kiéiben, majd a Ruhr vidéken, kommunista összekötő Frankfurtban, kém iskolát végvett Moszkvában, két kommunista könyv szerzője. Holléte 1926 óta ismeretlen. Ha ezt egy Gestapo tisztviselő elolvasta volna, Sorgére letartóz­tatás, majd halál vár. És hogy kivégzés helyett kinevezés várt rá, ezt nem a Gestapo felületességének, hanem a kom­munisták kiváló szervezésének köszönhető. A Kreml képvi­selője már benn ült a Gestaponál, figyelemmel kisérte Sorge kérvényét és a terhelő iratok egyszerűen eltűntek. Ennek hi­ányában Sorge pár nap alatt a párt tagja lett, s a nemzeti szocialista pártigazolvánnyal a zsebében 1933-ban megérke­zett Japánba. Sorge pontosan és céltudr.fr>s‘m hajtotta végre a feleda­tait. Hogy a gyanút elkerülje három főelvet állított fel: 1. Elkerülni a japán kommunista pártot, 2. Minden kapcsolatot elkerülni, a szovjet követséggel, 3. Egyetlen oroszt sem szabad felhasználni a munkában. Moszkva helyeselte ezeket az óvintézkedéseket-Mintegy varázsütésre megindult a kommunista elemek áramlása Japánba a világ különböző tájairól. Az első fecske a jugoszláv származású Branco de Vovke­­lich, Párisból. FOLYTATJUK. MAGYAROS A NAGYVILÁGBAN LUTTOR FERENC SÍRJÁNÁL-o Dr. Luttor Ferenc sírjához november 1-én egész nap özönlöttek a magyarok. A sírhe­lyet a Centro Hungaro mái’ványlapra helye­zett bronzplakettel jelölte meg. Az elhunyt magyar főpap nyughelyét délelőtt a régi ma­gyarok keresték fel. Délután Kótai Zoltán főtisztelendő mondott könyörgő imát, majd a Centro Hungaro helyezett hatalmas fehér szekfűkoszorut volt elnöke sírjára- A küldött ség nevében Vay László alelnök többek kö­zött a következőket mondotta: “Azért sereglettünk ma itt össze sírodnál, hogy bizonyságot tegyünk arról, hogy azt a szellemet, amelyet körünkben kisugároztál, meg akarjuk őrizni mindaddig, amig a ma­gyar emigráció problémái ezt kívánják tő­lünk.” “Ezért erről a helyről hívjuk és kérjük honfitársainkat, vegyenek részt minél na­gyobb számban, szeretettel és egymás iránti megbékéléssel a Luttor Ferenc által reánk hagyott örökség folytatásában, ebben a kö­zös és tisztacélu, félre nem érthető, őszinte magyar és áldozatkész munkában.” Utána a magyar ifjúság M. Juhász veze­tésével egy-egy szál virágot helyezett a sír­ra. M. Juhász imája után e megjelentek el­énekelték a Himnuszt. (Argentina)-------------------------------o------------------------------­LONDONI MAGYAR TÁNCCSOPORT-o-Az Egyesült Nemzetek Hete keretében a N. U. Student Association nagyszabású Dance Festival-t rendezett a Royal Albert Hall nagy koncert termében, amelyen bemu­tatásra került 25 nemzet tánca. A nagysza­bású fesztiválon három estén keresztül mint­egy összesen 15 ezer nézőközönség előtt a magyar népi táncok közül két táncbemutató­val szerepelt a kitűnő Landoni Magyar Tánc­csoport, amelyet Baracsi József szervezett páratlan agilitással a londoni emigráns ma­gyarok között. Az eredeti magyar népviselet­ben táncoló magyar párok temperamentu­mos táncukkal páratlan sikert arattak a nemzetek versenyében és külön filmre is vet­ték őket, (a híradókban fogják bemutatni) mint a legjobbakat a spanyolok és lengyelek tánccsoportjával együtt. —A festival után a magyar tánc-csoport azonnal Dublinba ka­pott meghívást.-------------------------------o------------------------------ ' ERDÉLYIEK AZ EMIGRÁCIÓBAN Gáli Ferenc svédországi sikere Gáli Fe­renc, a Párisban élő, kolozsvári származású festőművész jól sikerült newyorki kiállítása után most Svédországban szerepelt. Kristi­­anstad és Istad svéd városok francia hetet rendeztek és több illusztris francia közéleti személyiség és művész között meghívták Gáli Ferencet is, hogy sok sikert aratott ké­peivel emelje a svédországi művészeti hét sikerét. Gáli Ferencet e hét alkalmából, mint franciát ünnepelték, akárcsak amerikában, de a lapoknak adott interjújában mindenütt kihangsúlyozza magyar származását.------------------------------o-------------—---------------­A Buenos Airesi Magyar Egyesület most megalakult kulturális szakosztálya nagy si­kerű Petőfi-ünnepséget rendezett. Az érté­kes műsor előtt M. Tóth Erzsébet főnöknő mondott bevezetőt. Erdei Zoltán Petőfi lí­rájáról tartott előadást. A műsor szereplői voltak: Eszenyi Olga, Mátray Margit, Bihar Enikő, a Dombay testvérek, Témák Irénke, és Gáthy Gábor. A szépen sikerült kultur­­délután tiszta jövedelmét a platanosi Ma­gyar Intézet javára ajánlották fel. D. Dulácska Jánost, a kitűnő sebész-or­vost nagy kitüntetés érte. Külföldi létére, ar­gentin részről, Carillo professzor, egészség­­ügyi miniszter és Raul F. Matera profesz­­szor társaságában részt vett az V. interame­­rikai kongresszuson- Az ott elhangzott érte­kezését a legnagyobb argentin orvosi szak­lap, az El Dia Medico legújabb száma közli. Ausztráliában 15 ezer magyar bevándor­ló él. Az ausztráliai hatóságok eleinte meg­tiltották a katolikus papok bevándorlását. Ebben az időben került oda munkásként két magyar pap, akik nappal gyárban dolgoztak, este pedig a híveket látogatták meg. Azóta az ausztráliai hatóságok megengedték a ma­gyar papok bevándorlását és működését, sőt: házat és autót kapnak! Urugayból Németh jezsuita páter, az ot­tani magyar egyházközség eddigi vezetője került Ausztráliába. • Kodolányi Jánosnak “Julián” című regé­nye, amely az óhazában maradt rokonainkat feltaláló magyar domonkos-rendi szerzetes­ről fest mesteri képet, a napokban jelent meg olasz nyelven, már második kiadásban • A Cordobai Centro Hungaro tiz szeretet­­csomagot juttatott Európába, a következő, müncheni körzetben élő magyar családok­nak: Balatoni Miklós, Buda Lajos, Feiszt­­hamel Sándor, Dr. Fekete József, Jokel And­rás, Keszleri Imre, Kiss Sándor, Kónya La­jos, Lendvai Sándor, üzveki Vera Lászlóné. A csomagokat a gondos asszonyi kezek még októberben elkészítették és postára adták. • Faragó Rezső hírlapíró, a Délamerikai Ma­gyarság alapitója 67 éves korában, Buenos Airesben elhunyt. Két évtizeden keresztül szerkesztette Faragó Rezső nagy küzdelmek­kel fenntartott lapját és munkájával el nem múló érdemeket szerzett.-------------------------------o------------------------------­MINDSZENTY ÜNNEPSÉG MONTREALBAN December 27-én Montreálban 3 óra 30 perces kezdettel a Gesu Hallban Paul Emil Legere kardinális, montreáli érsek védnök­sége ajatt és részvétele mellett nagyszabású tiltakozó naggyülés lesz abból az alkalomból, hogy Magyarország bíboros hercegprímását, Mindszety Józsefet 5 évvel ezelőtt tartóztat­ta le a moszkovita politikai rendőrség. Az ünnepségre meghívták Montreál francia és angol vezető embereit, a nagy lapok tudósí­tóit és a helyi konzulátusok (a szabad világ­hoz tartozókat) főkonzuljait. A rendezőség reméli, hogy minden kicsi­nyességet e nagy ünnepen félretéve, Montre­ál magyarsága nagy tömegben fog résztven­­ni ezen az ünnepen, hogy kifelé reprezentál­va, a nagyvilág elé vihesse szegény rablánc­ra fűzött magyarok százezreinek jajkiáltá­sát. A rendezés oroszlánrészét a kát. plébá-SZABAD FÓRUM AZ EMIGRÁCIÓ VEZETÉSE A “Kanadai Magyarság” kiváló szerkesztője, nagy­­rabecsült barátom, Kenesei F. László a napokban egy közérdekű kérdést tett fel az egyik kanadai magyar te­lepülés problémáit illetőleg. Válaszomat előbb magánlevél "formájában akartam elküldeni, de mert a kérdés is, meg a válasz is közérdekűnek látszik lenni, úgy gondoltam, hogy az egészet elvi síkra helyezve a nyilvánosság elé tárjuk. A kérdés az volt: kiket tartok alkalmasnak arra, hogy az x-i magyarság vezetésében komoly szerepet töltsön be. A- milyen megtisztelő a kérdés, olyan nehéz helyzetbe is hozza a megkérdezettet- Az egyetlen kiútnak az első pillanatban az látszott lenni, ha megírom őszintén, hogy — ha akad is né­hány elhanyagolható személy, aki hitelt adott annak a sok szennynek, amit pl. éppen reámszórtak az utóbbi időben, mégis boldog büszkeséggel'állíthatom, hogy a jók kitartottak mellettem. — De, és ezt nagyon aláhúzom: soha sem bírói pályára, sem vezéri tisztre nem törekedtem, s éppen ezért nem tartom magamat illetékesnek arra, hogy ítéletet nyilvánítsak szuve­rén módon honfitársaim felöl, kik vagy ki lenne alkalmas az itteni magyarság vezetésében komoly szerep betöltésére . .. Tudom, hogy erre sokan azt mondják majd: hát igy nem ju­tunk előre! Igazuk van! — felelem én. — Azonban a tapasz­talatok a vizsgálódókat arról is meggyőzték, hogy a hely­zet pl. x-ben ma nagyon elgennyesedett. A genny folyik, a sebtől mindenki undorral elfordul s nincs, aki kezébe vegye az operálókést. Egy ember nem tud ma már megbirkózni ez­zel a feladattal. A társadalom bajai — különösen a demokra­tikus berendezésű és felfogású társadalomban — csakis a társadalomtól várhatnak orvoslást. (Kérem a kedves olva­sót, hogy ne higyje, hogy olyan balga optimista vagyok, hogy a demokrácia mindenhatóságában fenntartás nélkül bíznék- Amiként e sárgolyón nincs tökéletes, amit ember al­kotott, ugyanígy tökéletlen a demokrácia is.) Ma már elegen­dő tapasztalat után leszögezhetjük azt is, hogy egyetlen sze­mély autokrata beavatkozása pillanatnyi javulást esetleg hoz­hat, de azután a baj még veszedelmesebb formát öthet, mert beássa magát a mélybe, és ott roncsolja tovább a társadalom sejtjeit. Tény az, hogy kórokozók mindig vannak; csupán az a kérdés, hogy azok hatalmasodnek-e el, avagy a társadalom egészséges sejtjei idején lehetetlenné teszik őket. S itt merül fel a másik kérdés: hogyan védekezzék a társadalom ezek el­len a kórokozók ellen, ha nincs, aki felvilágosítsa, hogy fer­tőzők járnak közte?! — A felelet adva van a szabad sajtó végtelen fontos szerepének hangsúlyozásában. Az adott hely­zetben a félrevezetett, megtévesztett emberek a sajtó közlé­seire felfigyelnek, s kezdik maguk is kutatni, hogy ki vagy mi okozza az állandó feszültséget, izgalmat, botrányt, szét­húzást? Észreveszik, hogy bizalmukkal egyesek visszaél­nek, hogy mások hazug híresztelésekkel, rágalmakkal, igaz­­ságcsavargatással akarnak a társadalom tagjai közé éket verni. Amikor a társadalom elindul ezen az igazságkutató úton, nem fejeződik be a sajtó társadalmi szerepe. A jó saj­tó nemcsak tájékoztat, hanem irányit is, rámutat a helyes megoldás felé vezető útra s igyekszik odahatni, hogy a tár­sadalom" ezt az útat választva kiküszöbölje azokat a disz­harmonikus egyéneket, akik csak minden tisztességes tö­rekvésnek kárára vannak. Az igy megtisztult társadalom az­után majd kiválasztja vezetőit — s ami igen fontos!— a ki­vállalta. „ ... . .............. , . . ,. választott vezetők hajlandók is lesznek elfogadni a vezetes­........ sei jaro terheket. Addig azonban ne csodálkozzunk, hogy a vezetésre hivatottak elhúzódnak és nem hajlandók többé ki­tenni magukat a csatornák mélyében meghúzódó egyének al­jas támadásainak. Csery C. Mihály. December 7-én tartották' meg Torontóban a községi választásokat. A polgármester — szokatlanul kis többséggel — ismét Al­lan Lamport lett, s a többi törvényhatósági testületi tag közül csupán egyetlenegy sze­mélyben történt változás. A választás a lakosság részéről a legtelje­sebb érdektelenség jegyében zajlott le. Mindössze a szavazók 29 százaléka járult az urnákhoz. Egyetlen kommunista sem került Torontó legnépszerűbb kávéház-étterme és expressója a CANDLELIGHT CAFE 376 Bloor St. W. — Toronto — Telefon: KI-07S6 Tulajdonos: Finta Imre. be a törvényhatóságba. MIKOR HALLGASSON 4*4*4444 44*4*4*4*4444!?44*444*4*4*4* 4*4*4*4*4*4*4*44*44*4*4*4*4*4*4*4*44444 r magyar rádióadást ? «5U T *4 C!r/1A 10 \ 7 1 o T-| /I i Kv-»n T 4 4 4 4 4 * 4 4 4 4 ,4 f w ' 4* 4 4 4 4 4 4 4 ‘X 4 4 iV ■i» MAGYAR SZÍV MAGYAR ZENE SÁRDI JÁNOS FŐSZEREPLÉSÉVEL KÍ65W MAGYAR HANGULAT ifim a m m pmiü 0 Egy film, amely az első perctől kezdve megtalálja r •■.i"«’a"nnu”k s íréhez vezető útat. Könny és mo­soly, gondatlan falusi élet és a hadifogság szenvedései i ga' nas mese keretében váltakoznak. Két nagy érzés: a szerelem és a hazaszeretet hőssé és igazi férfi*é teszik a félszeg és tapasztalatlan, de költő­lelkű és csodáshangu szegény parasztfiút. További főszereplők: Tóth Julia, Vágóné Margit, Binary József, Ra,. Lajos. 1953 December 21-én, 22-én és 23-án, hétfőn, kedden és szerdán minden este 6.30 és 8.30 órai kezdettel. Közelebbi felvilágosításért fordul ;on: ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE KI-0850 — KI-6319 fy. 4 ■4 4 4 4 4 ******************4***4**444444444444444444444444V Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a WJW 850-es hullámhosszon minden vasárnap délelőtt 11 órától 11.30-ig. Cim: 2785 E'. 119 St. Cleve­land, 20, Ohio. Kanadai Magyar Antibol­­sevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brantford, CKPC 1380 hul­lámhosszon Cím : Mrs. Erna Végh 63 Palace Street, BRANTFORD, Ont. 4 -vre. 'y ' 'KFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály. Cim: Hungarian Souvenir 11 Braenar Ave., Toronto. Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy hirdetési és könyvügyekben forduljanak hirdetési és könyvosztályunk­­»mz : 362 Bathurst St. Tel. : EM. 3-7678.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents