Kanadai Magyarság, 1953. július-december (3. évfolyam, 27-51. szám)

1953-12-19 / 50. szám

Még jönni fog, még jönni kell, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in the Hungarian language Edited and Published at 362 Bathurst St., Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ tm Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 3 évfolyam 50 szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1953 december 19 KÖVETENDŐ PÉLDA A VILÁG KÖRÜL Az Északatlanti Egyezmény minisztereinek értekezlete Lapunk fennállása óta sok magyar összejövetelen, ünne­pélyen vettünk részt s ezekről hű beszámolót is adtunk olva­sóinknak. Ha valamilyen magyar megmozdulásról nem ir­tunk, vagy nem fogunk irni, az két okból történhet. Először, ha arról nem értesülünk időben, másodszor, ha nem tart­juk fontosnak az arról való beszámolást. Ugyanis nem min­den magyar megmozdulás szolgálja a magyarság érdekét. Vannak klikkek és csoportok, amelyeknek jelentkezése, sze­replése nem a magyar összefogást, a lelkek megbékülését hir­deti, hanem pártpolitikai jelszavakkal mégcsak szélesíti azt a szakadékot, amely elválasztja az egyik magyart a másik­tól. Hogyha ilyen jelenségekről írunk, még ha a legerősebb kritikát alkalmazzuk is, önkénytelenül nekik teszünk jó szol­gálatot, mert felhívjuk rájuk azoknak a figyelmét is, akik előzőleg azt sem tudták, hogy a világon vannak. Az ilyenek aztán, ha más okból nem, hát csupa kíváncsiságból is felkere-1 sik őket és így akaratukon kívül is közösségbe kerülnek azok­kal, akikkel nem akartak. Ezért tartjuk helyesebbnek, hogy az ilyen megmozdulásoknak nem adunk sajtónyilvánosságot. NINCS KILÁTÁS MEGEGYEZÉSRE KOREÁBAN---------------o--------------­A Panmunjómban hónapok óta tárgyaló békeszerződést előkészítő konferencia ameri­kai vezetője elhagyta Koreát. Helyettese jo­gosult a tárgyalásokat folytatni. Mint tud­valevő, még nem sikerült megegyezni abban a látszólag jelentéktelen kérdésben, hogy a békekonferencián milyen államok vegyenek részt. Az USA-bizottság mostani gesztusa nem annyira a kommunista oldalnak szól, mint inkább Syngman Rhee délkoreai államfőnek, aki kijelentette, hogy ha január 25-ig nem ül össze a békekonferencia, ő a délkoreai hadse­reggel, UNO segítség nélkül is elfoglalja Északkoreát.-------------------------------o------------------------------­KÉT HATALMAS SZTRÁJK ÜGYÉBEN KEDVEZŐ FORDULAT ÁLLT BE-----------o----------­A karácsonyra meghirdetett angliai vas­utas-sztrájk ügyében egyezség jött létre- Sir Walter Monckton, angol munkaügyi minisz­ter és Jim Campbell, az angol vasutasok szakszervezetének vezetője ideiglenes megál­lapodást kötöttek és lefektették a végleges megegyezés alapelveit. így a karácsonyi vas­­útközlekedésben nem lesz zavar. Ugyancsak részben végétért az északon­­tariói bányászok sztrájkja is. A Porcupine Mines 5000 bányászát és a környékén fekvő többi bánya munkását képviselő szakszerve­zetek megegyeztek a vállalatok igazgatósá­gával. Remélhető, hogy a többi bányász sztrájkja is nemsokára befejeződik.---------------------------—o-----------------------------­Amit mai kis Írásunkban “követendő példának” aján­lunk, az a torontói magyar bajtársak legutóbb megtartott családi estje volt. Ezen a szép magyar összejövetelen, mulat­ságon olyan szép példáját láttuk, a magyar összefogásnak, együvétartozásnak, hogy rövid időre elfeledtük az egyéb he­lyen tapasztalható széthúzást és gyűlölködést. A Sze-t Er­­zsébet-hall termeiben szombaton összejött közel 500 magyar egymásratalált. Nem volt különbség régi, vagy uj között. Le­omlottak a válaszfalak, s az annyit gyalázott “egykori úri osz­tály” tagjai szeretettel fogtak kezet a kérgeskezű dolgozó­val és testvéri szeretetben szórakoztak záróráig. Igen, ezen a családi összejövetelen hosszú idő után most találkoztunk először azzal a szellemmel, amely minden magyar embert kellene, hogy átitasson. Kellene, hogy végre mindannyian rájöjjünk, beismerjük, hogy egyikünk sem különb a másik­nál, ha magyar összefogásról, fajtánk iránti szeretetről van szó. Eddig az ilyen fellángolások, egymásratalálások sajnos sohasem élték túl a 24 vagy a 48 órát. Ezúttal azonban hinni szeretnők, hogy nem szalmaláng volt, amely szombaton este meggyűlt az ottlévők szivében, hanem valóban egy testvéri összefogásnak a kezdetét jelenti. Hinni szeretnők, hogy most amikor a megbékülés nagy ünnepe, Karácsony közeledik, ta­lán véglegesen kialszik a szivekben a gvü’ölet és helyét el­foglalja az általános megbocsátás. Megszűnik a testvérharc, az egymás sárbaráncigálása és tanulva a múltból, a rengeteg szenvedésből, amelynek majdnem mindannyian részesei vol­tunk, nem bántja többé magyar a magyart. Ha ez így lesz, és hisszük, hogy így lesz, akkor örök há­lára leszünk kötelezve aziránt a kis csoport iránt, amely ezt a szép és nemes gondolatot felvetette és úttörő, kezdemé­nyező volt. Itt külön szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy minden olyan csoport, egyesület, vagy akár magánsze­mély, amely a közösségért, a széthúzás átka ellen dolgozik, dicséretet erdemek örülünk, hogy a Magyar Bajtársi Közös­ség torontói csoportjánál, annak vezetőjénél felfedeztük ezt az igyekezetei. Ezért állítjuk őket ma követendő példának. Nálunk senki sem Jesz boldogabb, ha majd más egyesületek­nél is, ahol ma még belső harc dúl, ugyanezt a munkát fog­juk tapasztalni. KrJJTElj i Elv AZ ELTŰNT MARION McDOWELL BARÁTI KÖRÉBEN Mint ismeretes, a rendőrség egyelőre abba hagyta az eltűnt scarborough-i leány, Mari­on McDowell hollétének nyomozását. Az apa tovább kutat, a helybeli lakosság és cserkészek segítségével. December 15-én a rejtélyhez újabb ször­nyű hir járult. Az eltűnt leány egyik barát - j nőjét és irodai kolléganőjét, Mrs. Norma : Schreibert megfojtva, holtan taláták az : ágyán. Mrs- Schreiber férjétől, Joseph Schrei i berttől egy ideje különváltan élt, s az eddigi j adatok szerint az eltűnt Marionnal együtt könnyű szórakozást kerestek. Lehet, hogy a rejtély kulcsa itt van. A rendőrség őrizetbe vette Joseph Schreibert.-----------------------—o--------------------------­OLVASÓINK FIGYELMÉBE ------------------------o------------------------------­A Royal Canadian Mounted Police felhív­ja a kanádai közönség figyelmét arra, hogy ismét hamis húsz dollárosok kerültek forga­lomba, melyek az eredetinél kevéssel söté­­tebbek valamint a Serial number (sorozat­­j szám előtt levő KE-nél a K-betű kissé feljebb van, s 4241559 sorszámot viselik. A hamisít­ványok jó papírra vannak nyomva, s a“Bank i of Canada” nyomás kissé elmosódott. Ha va­laki a fent jelzett hamis pénzhez jut, je­gyezze meg a személyt, akitől kapta és azon­nal értesítse a rendőrséget.---------------o--------------­ÉLŐ KÉTFEJŰ BABA AZ UNICEF MŰKÖDÉSÉT MEGHOSSZABBÍTOTTÁK FRANCIA-AMERIKAI ELLENTÉT Az USA-beli Indianapolis klinikáján egy 27 éves asszony egy testű, kétfejű gyerme­ket hozott a világra. A szörnyszülött mind­két száján képes táplálkozni és úgy látszik, hogy életben lehet tartani. Ez az első eset, hogy ilyen furcsa lény túlélte a születés utáni első órákat. Az UNICEF (U.N. International Children’s Emergency Fund) az Egyesült Nemzetek Gyermeksegélyezési Alapítványa, — amely 1946 óta “ideiglenes” jelleggel működött, meghosszabbította működését éspedig hatá­rozatlan időre, az Egyesült Nemzetek köz­gyűlésének egyhangú határozata alapján. Az UNICEF egyike azoknak az Egyesült Nemzetek kötelékében működő szerveknek, amelyek bizonyítják, hogy az UN-ra minden politikai sikertelenség ellenére szükség van. Az UNICEF 69 állam területén tart fenn a szegény, elhagyott és beteg gyerekek meg­segítésére állandó szervezetet; legismertebb általános jellegű segítési akciói közül meg­említendő az arab-palesztinai fronton 1948- ban segítség nélkül maradt gyermekek elhe­lyezése, az 1950-51-es években a koreai had­színtéren szenvedő sokszáz gyermek meg­mentése, valamint a görögországi földrengés miatt árván maradt sokezer gyermek elhe­lyezése. Az UNICEF több mint 5000 szülőotthont és gyermekmenhelyt létesített, és évente több, mint 8 millió gyermeknek ad ingyen tüdővész-elleni oltást a világ különféle terü­­eltein. Évente több, bint 500-000 hiányosan táplált gyermek számára rendszer-tej kúrá­kat, elsősorban Délamerika szegényebb vi­dékein, ahol erre a legnagyobb szükség van. Az UNICEF, mint minden igazi segély­­szervezet, csendben dolgozik. De azzal, hogy a jövő generációit egészségesebbé teszi, hogy emberi körülmények közé helyez sok­millió olyan gyermeket, akikre csak nyomor, szenvedés, kultúrálatlan élet és a felnőttek iránti bizalmatanságból fakadó félelem vár­na, hatalmas lépéssel viszi előre a jelen és a jövő emberiségét. Mint lapunk más helyén közöltük, Foster Dulles USA külügyminiszter december 12-i beszédében kijelentette, hogy ha Franciaország nem járul hozzá, hogy az egyesült európai hadseregben (EDC) német csapatok is résztvegyenek, akkor az USA mégis keresztül fogja vinni, hogy Németország fegy­veres erői legalább az Északatlanti Egyezmény keretein be­lül a nyugati hatalmak rendelkezésére állhassanak. Dulles ezen kijelentései Franciaországban nagy izgal­mat keltettek. Bidault külügyminisztter a sajtónak adott nyilatkozatában úgy fejezte ki magát, hogy: “Bár a francia kormány teljességgel megérti, hogy az USA a határozat- meg hozatalát sürgeti, de kénytelen mégis felhívni az amerikai kormány figyelmét arra, hogy három év alatt nem lehet egy­­szerűep elfelejteni három évszázad ellenségeskedéseit.” A francia sajtó különösen azon a dullesi kijelentésen a­­kadt meg, hogy ha Franciaország nem járul hozzá a közös európai hadsereghez, melynek sarokköve a francia-német ka­tonai együttműködés kell, hogy legyen, ez Európa öngyilkos­ságát jelenti, s “ha Európa öngyilkosságot akar elkövetni egy harmadik háborúban, ám kövesse el egyedül, de nem a­­merikai segítséggel.” A párisi Figaro, Franciaország leginkább Amerika-ba­­rát lapja, azt írja, hogy Dulles kijelentései sokak számára brutálisnak hangzottak, de mindenki szemében legalább is esetleneknek látszottak. A jobboldali Aurore pedig azt Írja: “Franciaország nem az Egyesült Államok csatlósállama, mi magunk és sza­badon akarunk határozni ” A France Soir-boulevard-lap szerint a Francia-Amerikai viszonyban a tegnapi nappal krízis állott be. Daladler pedig, aki az európai közös hadsereg egyik legnevezetesebb ellen­zője azt mondta, hogy Dulles kijelentései “mélyen sértik Franciaország nemzeti érzéseit.” ** * Minden józan ember természetesnek kell, hogy vegye, hogy Franciaország végeredményben részt fog venni a közös hadseregben, éspedig a németekkel együtt. A politikát nem az érzelmek irányítják, hanem az érdekek, — az érzelmeket legfeljebb a vezetők korbácsolják fel, hogy a dolgok simáb­ban legyenek irányíthatók. Minden józan francia tudja, akár a kormányban, akár a parlamentben, akár az útcán, hogy ma nem a németek, hanem az oroszok az ellenségek, hogy ma nem a németek, hanem az oroszok képviselik a tűrhetetlen parancsuralmi rendszert, s hogy háború esetén mindazok a németek, akik nem a közös nyugateurópai zászló alatt fog­nak harcolni, a történelem kérlelhetetlen logikájánál fogva az orosz oldalon lesznek vagy katonák, vagy hadianyagter­melők, vagy rabszolgák, — de mindenképpen Franciaország ellen fognak dolgozni. Ha pedig Franciaország ezt az irtózatos sorsot elakarja kerülni, akkor a béke védelmére életrehivott egyesült euró­pai hadseregben muszáj résztvennie. BEVAN TÁMADÁSA CHURCHILL ELLEN---------------o--------------­E. Bevan, az angol parla­ment ellenzéki (Labour) párt­ja balszámyának vezetője, a­­kinek túlmerész politikai kar­rierjét még Attlee volt minisz terelnök törte le a konzerva­tív párt uralomraj utása e­­lőtt, az angol parlamentben mondott nagy beszédében ke­serű szavakkal támadta Churchillt, akit romantikus fantasztának minősített, aki ahelyett, hogy az angol biro­dalom belügyeivel törődnék, élete alkonyán világmegvál­tói szerepben akar tündököl­ni. Bevan szerint az afrikai gyarmatbirodalom nehézségei! sokkal előbbrevalóak, mint az oroszokkal való hiábavaló ki­­séretezés. Churchill valószínűleg nem sokat törődik Bevan támadá­sával, mint ahogyan a múlt­ban sem érdekelte.---------------o—------— Az Északatlanti Egyezmény tagállamainak miniszterei Párisban december 14-én ültek össze sorrendben tizenket­tedik értekezletükre. A konferencia napirendjén a követke­zők szerepelnek: Az atomfegyverek mai állása; a Szovjet fenyegetés; az európai közös hadsereg (EDC); az Egyesült Államok segít­sége. Az Északatlanti Egyezmény (NATO) nagyjából elérte azt a szárazföldi hadikészültséget, amelyet 1953 évre prog­ramúiba vett, azaz mintegy 56 harcképes hadosztályt. A konferencia programmját Foster Dulles, az USA kül­ügyminisztere terjesztette elő, és javaslatáit a következők­ben részletezte: 1. A NATO fegyverkezési programmját hozzá kell ido­mítani a mindkét oldalon meglévő atomfegyverek által te­remtett helyzethez; az amerikai álláspontot Eisenhower be­széde tartalmazta. 2. A Szovjet részéről állandóan fennáló veszélyt, mint valóságot, állandó támadási veszélyt kell tekinteni. 3- A NATO jelenleg fegyverben álló erőit fenn kell tar­tani, de legfőképpen be kell olvasztani a német haderő meg­felelő kötelékeit a NATO hadseregbe. Ha ez megtörténik, akkor az USA hajlandó a készenléti hadianyagot továbbra is a NATO rendelkezésére bocsátani. 4. A közös európai hadsereget a résztvevő államok köte­lesek megszavazni a következő tavaszon. Mindezt az amerikai kongresszus nem ultimátum-szerű jelleggel mondja, azonban a további megfelelő segítséget a jelen pillanatban, csak ezen feltételek esetében hajlandó to­vább biztosítani. Az egyesült hadsereg a NATO tagjai kell, hogy legyen, s ezzel a német hadsereg is be kell, hogy lépjen a közös had­seregbe. Kijelentette Dulles, hogy az USA hajlandó elfogadni a francia kormány azon kívánságát, hogy Északamerika a NATO húszéves fennállási határidejének letelte utáni időre is garantálja Európa szabadságát, akár ötvén évre is. A NATO főtitkára, Lord Ismay a konferencia prog­rammját az alábbiakban határozta meg: 1. A főtitkár jelen­tése, 2. A nemzetközi helyzet ismertetése, a bermudai kon­ferencia határozatai, az EDC kérdése és a januári négyha­talmi konferencia. 3. Jelentés a katonai készültség fejlődé­séről 1953-ban. 4. Az ellenfél hatalmának felbecsülése. 5- A jövő évi fegyverkezési programmű. Lord Ismay szerint a szárazföldi hadsereg felszerelése programmszerűen halad, de a légibázisok közül még sok nem készült el és a francia hadosztályok hadikészültsége gyen­­! gült. A NATO legsebezhetőbb pontja ezidőszerint a legmo­­; dernebb lepülőgépgyártás, amely nehezen tud békeüzem mel­lett lépést tartani a fejlődéssel. Bejelentette továbbá, hogy a NATO hadsereg az Ibériai félszigeten al-parancsnokságot kíván felállítani. ** * A közös európai hadsereg felállítása egyrészt létfontos­ságú azért, hogy a Szovjet állandóan érezze, hogy Európa nemcsak akar, hanem képes is védekezni; másrészt azért is fontos, mert ha van Európában közös hadsereg, akkor idő­vel megvalósulhat Európa gazdasági, később talán politikai egysége is. Az egység legnagyobb kerékkötője a franciák félelme. Megérthető, hogy a francia közvélemény fél attól, hogy a né­meteknek fegyver legyen a kezükben. Tudomásul kell azon­ban vennie, hogy a németek részvétele nélkül, Európát meg­védeni nem lehet, s mivel az amerikai kormány reálpolitikát folytat, a német hadsereg felállításához már szó sem férhet. Sokkal nagyobb azonban a franciák biztonsága, ha a német hadsereg velük közös főparancsnokság alatt működik, mint ha függetlenül és kizárólag a német kormánynak tartozik engedelmességgel.------------------------------------------o----------------------------------­OLVASÓINKHOZ!---------------o—----------­Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy a karácsonyi nagy ünnepi számunk 12 oldalon, már december 21-én este meg­jelenik. Reméljük, hogy ez a számunk, amely a Kanadai Magyar­ság eddigi számai között a legterjedelmesebb, minden ma­gyar embernek kellemes olvasmányul fog szolgálni a kará­csonyi ünnepek alatt.------------------------------------------o------------------------------------------­Nem szánom én az ostobát Kinek üres a mennyek boltja, Mert, aki méltó látni a csodát Az a csodát magában hordja ! (Babits)

Next

/
Thumbnails
Contents