Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-31 / 5. szám
Edited and Published at 362 Bathurst Street, Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 3. évfolyam, — 5. szám. Ára : 10 Cent. Toronto, 1953 január 31 \ ELMÉLKEDÉS SZTÁLIN NYILATKOZATAI FELETT Ez történt a Világban... Már elmúlt néhány hét azóta, hogy Sztálin interjút adott egy amerikai újságírónak, számszerint a tizennegyediket a háború után. Ebben sem mondott többet vagy kevesebbet mint máskoi-, a mottó is ugyanaz maradt., a taktika mégis változott. Ezzel kapcsolatban szeretnénk kis visszapillantást vetni a múltra és elmélkedni afelől, hogy mi az, amit a vörös cár mond és valójában mi van a szavak mögött. Talleyrand abbénak, a régi Franciaország híres és hosszú időkön át működő külügyminiszterének mondása volt s ma is a diplomácia aranyszabályai közé tartozik a következő megállapítás : “A szavak arra valók, hogy a gondolatokat mögéjük rejtsük”. És a szavak, ma még inkább mint azelőtt, a politikai harceszközeivé váltak, különösen a totális államok vezetőinél. Titkos nyitjuk abban a célban rejlik, mellyel kimondták őket és ennek a célnak idejében való felismerése a másik oldal nehéz, de nem lehetetlen feladata. Sztálin 14 nyilatkozatában, melyeket háború után adott, a téma és a hang változik, de egy megállapítás mindig ugyanaz marad : “A bolsevizmus és a nyugati demokrácia békésen élhetnek egymás mellett”. Ez a kijelentés sokakat megtéveszt, sokakat megnyugtat egy katasztrofális háború elkerülését illetően. Éppen ezért kell mind erősebben tudatában lennünk annak, hogy Sztálin nyilatkozatainak ez az örökös mottója tökéletes ellentmondáson alapul. Ha a mesebeli róka felajánlja a nyúlnak, hogy békességben éljenek egymás mellett, akkor ez vagy a róka természetének megváltozását jelenti — ami világrendbeli lehetetlenség _vagy pedig azt, hogy a róka hazudik, meg akarja téveszteni a nyulat, hogy azután annál könnyebben felfalhassa. Mi a valószínűbb ? Ezt annál is inkább kérdezhetjük, minthogy a békés együttélés elvét Sztálin kizárólag csak a külföldhöz intézett nyilatkozataiban hangoztatja, belpolitikai beszédeiben soha. v ' De tekintsünk csak vissza. 1946-ban, mikor a nyugati oldalon a gyanú kezdett felébredni Sztálin ellen, a diktátor jónak látta, hogy megerősítse volt szövetségeseit a leszerelési politikában és megakadályozza egy nyugati politikai front képződését Kelet ellen. Akkoriban emelte fel Churchill először intő szavát és utalt a vörös terjeszkedésre Perzsiában és Keleteurópában. Ebben az évben Sztálin hat interjút is adott. Az elsőt márciusban, mikor imperialista háborús uszítónak nevezte Churchillt, bizonygatta készségét az UNO-val való együttműködésre s lekicsinyelte az európai országokban folyó kommunista felforgató törekvések jelentőségét. Tizennégy nappal később egy amerikai újságírónak ismét kijelentette, hogy az UNO a legfontosabb eszköz a béke fenntartására, felesleges, hogy mellette más szervezetek is alakuljanak. Az akkor még oly hiszékeny Nyugat csak azt látta, hogy Sztálin helyesli az UNO-t és a biztonsági tanácsot, azt senki sem vette észre, hogy mindebből csak a vétózáradék érdekelte, mellyel megbéníthatott minden aktív nyugateurópai politikát. Mikor a párisi tárgyalások megint csak felszították a bizalmatlanságot Sztálinnal szemben és a német probléma megbeszéléseinek állandó torpedózása Moszkva részéről, egyre kínosabban hatottak Washingtonban, Sztálin ismét jónak látta, hogy nyilatkozzék és nyolc pontban foglalta össze egy angol újságírónak adott interjúját. Többek között kifejtette, hogy hisz a Nyugattal való együttműködésben. Bizonygatta, hogy németországi politikája kizárólag a demokratizálásra irányul. Azt a véleményt, hogy a nyugateurópai kommunista pártokat Moszkva irányítja, “Göbbels propagandaszótárából vett abszurd hazugságnak” minősítette. Nyilatkozatának átütő sikere volt : Páris, London és Washington ismét reménykedtek. Churchill volt az, aki öt hét múlva megint intő szavakat használt az angol alsóházban és rámutatott arra a veszedelemre, melyet Keleteurópában álló hatalmas orosz hadierő jelent. Sztálin azonnal parírozott. Kijelentette, hogy a Szovjet 60 keleteurópai hadosztálya nem képvisel háborús eiőt és számukat a közeljövőben 40-re csökkenti. Néhány héttel később Sztálin meghívta az elhunyt Roosevelt fiát és akként nyilatkozott neki, hogy Oroszország “feltétel és változtatás nélkül” helyesli a nemzetközi rendelkezéseket az UNO keretében. Ifjabb Roosevelt persze el volt ragadtatva és Sztálin szavai az akkor még hatásos Roosevelt név égisze alatt repültek fehér békegalambokként Nyugat felé. Semmi baj, nem kell félni — mondták — az “öreg Joe” békés ember, együttműködést akar. Lesz atomellenőrzés, csak semmi bizalmatlanság és semmi felszerelési Programm. Sztálin tudta, hogy az idő annak dolgozik, aki akarja, hogy neki dolgozzék és ismét megnyerte a játszmát. Az 1948-iki elnökválasztás előtt Henry Wallace, egy baloldali, pro-szovjet irányzatot képviselő párt jelöltje, a következő indítványokat tette Sztálinnak az együttműködésre vonatkozólag : “Általános leszerelés. Mielőbbi békeszerződések Németországgal, Japánnal, Ausztriával, az összes megszálló csapatok visszavonása egy éven belül. Egységes koreai kormány alakítása. Amerika és Oroszország kötelezik magukat, hogy más országok jelenleg meglevő területi állapotán nem fognak változtatni. Tudományos kutatómunkák eredményeinek kölcsönös kicserélése. Mozgási szabadság minden polgár számára”. Sztálin írásbeli válaszában elfogadta Wallace tervét mint alapot egy szoros orosz-amerikai együttműködésre, ő tudta, hogy miért. Wallace azonban — szerencsére — nem lett az Egyesült Államok elnöke. Sztálin taktikája 1949 vége felé megfordult. Ha eddig állandóan igyekezett a nyugati világ bizalmatlanságát eloszlatni, most, mikor az angolszász hatalmak az UNO biztonsági tanácsa elé akarták vinni Berlin ügyét, hirtelen hangot változtatott. Ezúttal ugyan nem külföldi újságírónak, hanem a “Pravda” jól megfegyelmezett levelezőjének nyilatkozott és a belpolitikai arénához intézte agresszív árnyalatú szavait. A Nyugatot szerződésszegőnek, kötekedőnek, az amerikaiangol politika vezetőit felelőtlen uszítóknak nevezte, akik a világot mindenáron újabb háborúba akarják sodorni. “És hogy végződik majd mindez ?” — kérdezte a betanított újságíró. “Csakis a háború kezdeményezőinek gyalázatos vereségével” — hangzott a sötét orákulum. A nyugati sajtóvilág akkoriban megdöbbenve tűnődött Sztálin állításain, pedig azok nem is voltak érthetetlenek. “Old Joe” éppen csak elérkezettnek látta az időt a támadásra, mert a Nyugatot gyengének tartotta, Berlint érettnek az ostromra és azt hitte, hogy fenyegetésére a volt szövetségesek kapitulálni fognak. Számításába azonban ezúttal hiba csúszott. Az USA. meglepő határozottsága és a légi-híd sikeres megvalósítása az utolsó percben mégis arra késztették Sztálint, hogy meghátráljon a “meleg háború” elől. Azóta állandóan védekező helyzetbe kényszerül és hiába kísérletezik, hogy a kezdeményezést ismét magához, ragad ja. 1949 elején adott nyilatkozatában indítványozta a berlini blokád megszüntetését, annak ellenében, hogy a nyugatnémet állam “megteremtését” elodázzák. Most azonban a Nyugat már hűvös maradt és nem reagált Sztálin szavaira akkor sem, mikor 1951-ben a “Pravda” hasábjain kikelt az UNO ellen, mert ez Vörös-Kinát háborús támadónak Ítélte. 1952 őszén Nenni olasz szocialista vezérnek adott nyilatkozatában Sztálin még kijelentette, hogy 10—15 évi hideg háborúra is berendezkedett. Múlt évi karácsonyi interjújában viszont megint taktika- és hangváltozás észlelhető. Eisenhower megválasztása, a várható amerikai nagyoffenzíva Koreában, a csatlósállamok gazdasági csődje és saját hadfelszerelési problémái nehéz helyzetbe hozták a diktátort. Ez a krízis tükröződik a legutóbbi interjúban is, melyben a “New York Times” munkatársának adott. Akárcsak 1949-ben, a légi híd sikere után Trumannal, most szívesen találkoznék Eisenhowerrel, hogy néhány nem-kötelező szót váltson vele — és ismét időt nyerjen. De a Sztálin nyilatkozatok hatóereje kiapadt. Messze van már az idő, mikor a Nyugat azt hitte, hogy bízhat “Old Joe”-ban, mikor Roosevelt neki adta Keleteurópát és fél Németországot és az antisztálinista Vlassov hadsereget kiszolgáltatta a GPU-nak. Tizennégy interjú telve békevággyal, szerződéshűséggel és egyéb bizonygatásokkal, miközben Európa államai tucatjával nyögnek orosz elnyomás alatt és Ázsiában újabb háború kezdődött. Sztálin nyilatkozatai mint propagandaeszközök végleg eltompultak. Beteg a pápa XII. Pius pápa influenzában megbetegedett és állapota műit héten némi aggodalmat keltett. Újabb jelentés szerint a streptomycin és penicillin megakadályozta a tüdőgyulladást, a láz csökkent és megvan a remény, hogyha nem lép fel újabb szövődmény úgy hamarosan egészséges lesz megint. Környezete most főleg azért aggódik, hogy az idős pápa túlbecsüli erejét, s amint jobban lesz, azonnal megkezdi munkáját, anélkül, hogy megvárná teljes felépülését. FESZÜLT VISZONY EISENHOWER ÉS TRUMAN KÖZÖTT Múlt számunkban megemlékeztünk arról az amerikai tradícióról, amely szerint az új elnök, beiktatásának előestjén udvariassági látogatást tesz elődjénél. Arról is beszámoltunk, hogy Eisenhower elmulasztotta meglátogatni Truman elnököt és a régi történelmi szokásnak ez a mellőzése érthető feltűnést keltett. Illetékes forrásból most arról értesülünk, hogy az uj elnök eljárásának mélyreható érzelmi okai voltak. Bár Eisenhower megválasztása után a két államférfi látszólag barátságosan fogott kezet és mindketten igyekeztek, hogy a beiktatásra való közös előkészületek simán történjenek, a tábornok keserűen emlékezik vissza Trumannak a választási hadjárat alkalmával ellene hangoztatott vádjaira. Különösen az a kijelentés bántja, miszerint ő a választási kampány során “náci taktikát” használt és bizalmas baráti körben úgy nyilatkozott, hogy Truman támadását gyalázatosnak tartja. A REPUBLIKÁNUSOK CSÖKKENTENI AKARJÁK AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖLTSÉGEIT. A kongresszus republikánus tagjai, meg sem várva Eisenhower elnöki beiktatását, már előzőleg munkához láttak, hogy Truman 78.6 billió dolláros államháztartásának költségeit csökkentsék. Ebben a tekintetben leginkább két tétel érdekli őket : a 46 billiós hadfelszerelés és 7.9 billiós külföldnek nyújtandó segítség. A Truman budget mérlege 10 billió dolláros deficitet mutat, ha a jelenlegi adók megmaradnak. Bár Eisenhower egyelőre óvatosan nyilatkozott takarékossági terveiről, a kongresszus mélyreható intézkedéseket sürget, melyek esetleg lehetővé tennék az 1953. évi adócsökkentést is. KANADA ÉS AZ U.S.A. KÖZÖS LÉGI-FIGYELŐ , RENDSZERE Most tették közzé, hogy íz elmúlt két év leforgása alatt Észak-Kanadában kiépült Kanada s az Egyesült Államok közös radar-figyelőállomás rendszere. Kanada főleg saját városait érhető ellenséges támadás felfedezésére irányló rendeltetéssel építette ki légi-figyelő állomásait. Míg az Egyesült Államok a kanadai déli határtól megközelíthető útvonal mentén állította fel megfigyelő állomásait. TRUMAN KÉTELKEDIK AZ OROSZ ATOMBOMBÁBAN Truman volt elnök egy interjú alkalmából kijelentette, hogy nincs meggyőződve arról, hogy az oroszoknak sikerült eddig használható atombombát előállítani és azt hiszi, az Egyesült Államok fölénye ezen a téren a leghatalmasabb gát, mely a harmadik világháború kitörését feltartóztatja. Truman emlékeztetett arra, hogy mikor 1949-ben és ölben beszámolt az Oroszországban történt robbanásokról, akkor sem mint atombomba kísérletekről beszélt róluk, csak óvatosan figyelmeztette Amerika népét egy esetleg fenyegető veszélyre, mellyel idejekorán szembe kell nézni. A volt elnök szerint Sztálin akkor követte el a legnagyobb taktikai hibát, mikor a második világháború utáni közvetlen időszakban nem támadta meg a leszerelés lázában égő Amerikát. Viszont kétségtelen, hogy az orosz hadsereg azonnal lerohanta volna Nyugat-Európát, ha az Egyesült Államok nincs már akkor is az atombomba egyedüli birtokában. Nyugat-Berlin csapatokat kért a zónahatárrafl A nyugatberlini városi hatóságok felkérték a szövetségeseket, hogy helyezzenek csapatokat a városnak az orosz zónával határos részére. A 68 mérföldes városi zónahatárt a nyugati oldalon eddig francia fegyverekkel felszerelt német rendőrség és néhány motorizált szövetséges járőr őrizte. Az oroszok által erőszakosan megszállt területeken mindenütt észlelhető antiszemita intézkedések a keletnémet zónában sem maradtak el. A hírek szerint moszkvai utasításra 2.700 zsidót zártak ki a közéletből. Ez a rendelkezés tulajdonképen már a prágai kirakatper befejezése után érvénybe lépett. A kivégzőtt Rudolf Slansky, a per egyik fővádlottja tudvalevőleg zsidó volt. Azóta rengeteg a közigazgatásban és a pártéletben szereplő német zsidót vetettek szigorú kihallgatás alá és különösen a Nyugathoz, a vallási kérdésekhez és a kommunizmushoz való hajlandóságukat, illetve viszonyukat vizs-Amerikai hivatalos körök véleménye szerint a nagy zsidóellenes tisztogatási akciók azt a célt szolgálják, hogy leleplezzék a Szovjet komoly belső problémáit. A hadsereg Georgi Malenkov, háta mögött áll, aki a 2. számú jelölt Sztálin utódainak sorában. Ennek az oldalnak most kapóra jött a tisztogatás, hogy támadja Laurenti Be-A jelenlegi helyzet szerint hat napon belül megkezdődik a vasúti sztrájk, hacsak a kormánynak nem sikerül addig eredményesen közbelépnie. A vasúttársaságok és a szakszervezetek vezetői között folytatott tárgyalások ezideig csődöt mondottak. A megegyezés főakadálya a bérkérdés, mert míg a társaságok 12 százalékos emelést ajánlottak fel, a szakszervezetek ragaszkodnak a követelt 20 százalékhoz. Másik követelésük a 40 órás munkahét 48 órás fizetéssel a pályamunkások számára, akik eddig hét napot dolgoztak és a szakszervezeti tagok egyharmadát képezik. A helyzet komolyságára vallanak a vasutak által készenlétben., tartott közlemények, melyek óvják a közönséget a teher- és expressárúk feladásától és figyelmeztetik az utasokat, hogy a forgalom február 2-án reggel 6 órakor I megszűnik. Schreiber alpolgármester kijelentése szerint a járőrök nem nyújtanak elegendő biztonságot és az amerikai, angol és francia parancsnokságok valószínűleg ki is küldik a kért csapatokat. A hírek szerint Berlin keletnyugati zónahatárán utóbbi időben egyre gyakrabban fordulnak elő incidensek. gálták erősen. A jelentés szerint kegyvesztett lett Gerhard Eisler, a propagandahivatal vezetője is. Eisler évekkel ezelőtt, mikor az amerikaiak le akarták tartóztatni, kalandos körülmények között tért vissza az Egyesült Államokból Kelet- Németországba. Hosszantartó kihallgatása után a propagandahivatalt felosztották és Eisler most a régi recept szerint “hidegre téve” várja a Kreml Ítéletét. Letartóztatták egyébként Georg Dertinger keletnémet külügyminisztert és a jelek szerint Otto Grotewohl miniszterelnököt, a volt szocialistát is el fogja söpörni a tisztogatás áradata. riát, a titkos rendőrség főnökét, s egyben a Szovjet jelenlegi 2. számú emberét; azzal vádolva őt, hogy nem vette eléggé figyelembe a zsidó kémrendszert. A Kreml felkelésektől fél és ezért most a változatosság kedvéért a zsidókat állítja oda bűnbakul a Szovjetben és csatlósországaiban uralkodó nyomorúságért. A sztrájk a vasúti közlekedés teljes megbénulását jelentené Kanadában és 196.000 alkalmazott válna munkanélkülivé. REJTELMES TÜZEK A LIVERPOOLI DOKKOKBAN Liverpooli j elentés arról számol be, hogy tűz pusztította el az Empress of Canada nevű kanadai luxusszállító hajót. Kétszáz tűzoltó kilenc óra hosszat dolgozott a hajó megmentésén, azonban minden fáradozás hiábavaló volt és a Canadian Pacific 5,600.000 dollár értékű óceánjárója most mint roncs fekszik a Mersey River fenekén. Az utóbbi hetekben ez a negyedik rejtelmes tüzeset a liverpooli Gladstone dokkban. A szigorú vizsgálatok megindultak, de hivatalos személyek már most kijelentették, hogy a tüzek minden valószínűség szerint szabotázsakciók eredményei. Sztálin már csak jelkép? Az egyik kanadai napilap a következőket írja : “A kommunista világ újabb különös megnyilatkozásai felvetik azt a fontos kérdést, hogy vájjon Sztálin visszavonult-e a Szovjet birodalom személyes vezetésétől ? Az európai kommunista országokban mutatkozó uj nagyarányú tisztogatási intézkedések, melyek kétségtelenül Moszkva utasítására történnek, máris azt a következtetést vonják maguk után, hogy a Kremlben uj csoport uralkodik. Moszkva azt állítja, hogy a Szovjet tele van amerikai kémekkel. Magyarország hűségesen követte Moszkva támadását a nemzetközi zsidóság ellen. Az egész kommunista kép azt a benyomást kelti, hogy a legfelsőbb hatalom vitássá vált a Szovjetben. A 73 éves Sztálin októberi beszéde, melyet a kommunista kongresszushoz intézett, már hattyúdalnak hangzott. Az azóta történt események mind megerősítik azt az érzést, hogy Sztálin ma már inkább csak jelképnek mint mozgató hatalomnak számít a kommunista világ-bán”. Kémkedési per Lengyeiorszégban A krakkói katonai bíróság az Egyesült Államok javára történt kémkedés vádja alapján halálra ítélt egy katolikus papot és két polgári személyt. A négy további vádlott közül három katolikus papot életfogytig-lani, illetve 15 és 8 évi fegyházra Ítéltek, az egyetlen női áldozat 6 évi börtönbüntetést kapott. EISENHOWER-SZTÁLIN TALÁLKOZÓ ? Washingtoni jelentés szerint valóban folynak csendes előkészületek egy esetleges Eisenhower Churchill Sztálin találkozásra. A megbeszélés színhelye Potsdam volna, ahol Truman és Stálin egyszer és egyetlen alkalommal már találkoztak. Angliát akkoriban Attlee munkáspárti miniszterelnök képviselte. SZOVJETNEVELÉS NÉMETORSZÁGBAN Németország orosz zónájának népnevelésügyi minisztere rendeletet adott ki, mely szerint az iskolák tanulói a tanítás kezdete előtt az iskolaudvaron felállított zászló előtt kötelesek tisztelegni, majd katonás menetben az osztályokba bevonulni. Hogy ezt szabályszerűen elsajátítsák, a tornaórákon a néprendőrség tagjai fogják őket oktatni. Antiszemita hullám Németország orosz zónájában Nem zörög a haraszt. . . Elkerülhetetlen a vasúti sztrájk Kanadában ?
