Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-09 / 19. szám

C a n a d a’ s largest Anti-Communist weekly in the Hungarian language Edited and Published at 963 Avenue Road, Toronto Szerkeszti : KENESEI F. LÁSZLÓ Autorized as Second Class Mail Post Office Department Ottawa 3 évfolyam. — 19 szám Ára : 10 Cent. Toronto, 1953 Május 9 KÖSZÖNET ÉS KÉRÉS... Irta : Father Békési István. Valami szépet és nagyot kellene most mondani, mél­tót az alkalomhoz. Csokorba szedni május minden virágát és elkölcsönözni a tavaszi nap simogató melegét. Nem tehetjük ezt. Megtöltjük tehát szívünket a hála virágaival és a gyer­mek megindult hangján kimondjuk ezt a drága szót : Édes­anyám. Kisgyermekek vagyunk most lélekben, akik zavart boldogsággal rebegik a köszöntő versikét : , “Én kis gyermek előállók Jó anyámnak gratulálok. Isten éltesse. Kis fiát szeresse.” Fehérfátyolos menyasszonyok, akik a legboldogabb napon zokogva sírnak egy gyenge vállra borulva, mely eddig minden terhüket hordozta Erős legények, búcsúzó katonafiúk, akik bíztatólag ki­kiáltanak még egyszer az induló vonatból : ne sírjon kend édesanyám •. • és ahogy a kerekek zakatolni kezdenek, ölj bősz keménységgel fognak a dalolásba, hogy majd a szivük szakad ki... Az élet-országút fáradt vándorai, akik most lélekben ott állnak egy behorpadt sirhant melett és tudják, azóta ár­vák, mióta azt a sirt megásták ... Költő kellene most ide, aki a Családi Körben, a Füstbe ment tervben, a Királyfi Három Bánatában, vagy az Ég vi­zében kékitőt oldó mosóasszony képében szólna helyettünk minden édesanyához, először is minden magyar édesanyához. Úgy, hogy a sírba hajló öreg nénike is értené, akinek ma sen­ki nem visz virágot, mert úgy maradt, mint szedett szöllő- Úgy ,hogy a legfiatalabb magyar anya is megsejtené, amint a bölcső fölé hajolva gügyög első magzatának és lesi annak ajkáról az első szót, ami neki szóló üzenet lesz majd, az édes­anya nevét. Köszönjük az anyaszivek melegét, mely otthont vará­zsolt számunkra. Mert háza, lakása sok embernek van. Ott­hona csak annak, ahol egy anyai szempár lámpása csillog, a­­hol egy anyai szív melege melenget... Köszönjük az első imádság szavait, melye értünk és fölöttünk mondott el az anyai szeretet és amelyre Ti tanítot­tatok minket. Köszönjük a becsület, a hűség, a szeretet kincseit, melyeket csak anyák tudnak mélyre és tartósan elvetni em­beri szivekbe. Köszönjük, hogy életünk anyja, köszönjük hogy ottho­nunk napsugara, köszönjük, hogy lelkünk első papjai vagytok és a költővel csak azt fájlaljuk, hogy minden májusi virág illata, minden csorgatott méz édessége, ezer hála-malom du­ruzsoló köszönet szava “kamatnak is kevés, igen kevés vol­na ... Ne vegye senki ünneprontásnak, ha a hála és köszö­net drága szavai mellett a komoly és alázatos kérés rimán­­kodó hangja is ajkunkra tör : Anya kell.. . Anyák kellenek, erős asszonyok a Bibliai asszony pél­dájára, mindenütt a világon, de mindenek előtt nekünk, ma­gyaroknak. Népek és fajták sorsa inkább anyaszivekben dől el. mint csatatereken. Nemzetek és korok békéjét, haladá­sát, boldogságát sokkal inkább formálják anyai kezek, anyai intelmek, az anyai szív szeretete, mint találmányok, vezérek és politikusok-Anyák kellenek, mert fogyunk. Itt és odahaza. És igaz a költő szava : ‘Nem, nem az ellenség, önfia vágta sebét-” A legfájóbbat, az öngyilkos sebet... A magyar fa sorsa ma­gyar anyák kezébe van letéve. Magyar anyák : a világ anyagi hajszájától, a dollár­láz őrületétől elkapva, vagy a hazátlanság és bizonytalanság reménytelenségétől kikezdve, ne legyetek népünk sírásói. Ne fogyatkozzék meg az anyai szív áldozatot vállaló termékeny­sége. Ne halljon el ajkatokon a drága magyr szó. Győzzétek dallal és mosollyal, mert nélkületek megdermed a világ. A hit, a bizalom és a szeretet lámpása ki ne aludjék lelkűtek­ben. így lesztek élet-patak, így ringatjátok a jövő bölcsőjét, így lesz szebb, boldogabb gyermeketek, unokátok világa-Anyák kellenek, az egész világ otthontvesztett embe­reinek, akik árvaságukban, otthontalanságuk kínját palástol­va újra és újra öngyilkos kalandokba kezdenek, építenek, termelnek, lázas iparkodással dolgoznak, hogy minél sikere­sebben tehessék tönkre önmaguk és a többiek boldogságát. A csodává vadított és mindenre kapható emberállatot anyake­zeknek kell a tékozlás útjáról hazavezetni, anyakezeknek kell újra emberré formálni. Nem látjátok, hogy az államszörnyek és a mindenható pártok anyai szivek és ágyékok embervetésével, embergyü­mölcsével játszák őrült játékaikat? Börtönökkel van tele a világ, és minden rabnak van, vagy volt édesanyja. Vasfüggönyök és bambuszfüggönyök zárják el az em­bereket egymástól és a függönyökön innen és a függönyökön túl mindenütt vannak édesanyák. Vándorok és bujdosók országút ja lett a világ, önkén­tes és erőszakkal elhurcolt milliók a kálváriás útakon és min­det várja egy anyai szív, vagy mind után kiált egy anyának a sírja. Ismert és jeltelen sírokkal szórták tele a földet és minden porlandó élet anyaszívről szakadt le. Minden édesanyának, minden könnyével és hétszeres tőrével, Ti, édesanyák, Ti menjetek el május hónapjában a legdrágább Édesanya, a hétfájdalommal is erős Asszonyhoz Szilvássy László : ANYÁK NAPJÁRA Szívünk minden szeretete Hozzád repül, haza száll Nem tud gátat vetni néki Se sorompó, se határ. Száll, repül, mint a kis madár Hegyen át és völgyön át, Virágot visz, rózsát Néked, Ibolyát és rezedát. Május első vasárnapján Ott lesz bizton, hazaér. Mikorra a szentmiséről Édesanyánk hazatér. Teérted sír Anyák-napján Gyermekeid imája, Hulljon Édes ősz fejedre Az ég minden virága. AZ ÉN ANYÁM Az én Anyámnak mindig gondja volt Az én anyám csak nagyritkán dalolt. Akkor is csak halkan, csendesen Mint esti szél, ha nyári kerteken Átsuhanva megzörrent egy-egy levelet. Az én Anyámnak két kék szemében Hit ragyogott, hitt Istenben és egy Boldogabb, szebb jövőben. Szőke haját hamar ellepte dér, Hisz életében annyi, annyi vér Ömölt el- Öntötte dúsan két nagy szomorú, Földet megrázó gyilkos háború. Az egyik elvitte a kisebbik fiát, A lányát eldobta messzi-messzire, De nem törte meg mert él a hite. Most azt reméli (nem tudom, mikor, Tán át a süppedt sírhantokon) Együtt lesz újból a család-Anyám! Neked van igazad! Ha már élünk, úgy éljünk életet, Hogy hitünk legyen és a szeretet Fárosza világítsa be sötét utunk. Látlak sokszor, nagyon sokszor én, Látlak, amint, emlékeid közt matatsz, S megsimogatsz egy tincs fakó hajat. A fiadé vagy enyém volt talán. De Te nemcsak emléknek élsz, Te még ma is hittel remélsz, Hogy annyi könny és küzdés után Egyszer talán — csak jön a jutalom, így van ez jól lelkem, jó Anyám, Ha hited ragyog, erőd el nem hagyott. És egyszer, biztosan tudom, Már nem zavarhat földi hatalom, Találkozunk . . - majd . . . Át a süppedt sírhantokon. Barsvári Irén. MAGYAR FESTŐMÜVÉSZNŐK KÉPEI KANADAI TEMPLOMOKBAN Torontói angol lapok kö­zölték a magyar testvérpár, Piczek Edit és Izabella fény­képeit és nagy elismeréssel emlékeztek meg ia két kiváló festőművésznőről. A Piczek nővérek Európá­ban és főleg Rómában már komoly hírnevet szereztek, mikor elfogadták a québeci jezsuita atyák meghívását, a­­kik közül néhánnyal Rómá­ban találkoztak. Jelenleg Hamiltonban élnek és kanadai tartózkodásuk alatt már több nagy művet fejeztek be- Ezek közé tarto­zik a courtlandi Szt- László templom főoltárát díszítő fest mény és a wellandi templom egyik festett üvegablaka. A magyar festőművésznők azonban mindezt kicsinység­nek tartják ahhoz a hatalmas 377 négyzetlábnyi freskóhoz képest, amelyet az 1950-es Szentév folyamán fejeztek be a római Pápai Biblia Intézet számára és amellyel általános nemzetközi elismerést arat­tak- Három és fél évig dolgoz­tak ezen a művükön és hogy a téma ábrázolása minél tö­kéletesebb legyen, idejük jó­részét a Biblia és a régi római katakombák tanulmányozásá val töltötték. Mindig örülünk, ha magyar tehetségek külföldi sikereiről számolhatunk be és most is őszintén kívánjuk, hogy a két kiváló nővér még sok di­csőséget szerezzen a magyar művészet hírnevének. HIGYJÉL A NEMZET FELTÁMADÁSÁBAN ! és kérjétek: példája és anyai támogatása tegyen Titeket iga­zi édesanyákká, törölje le az édesanyák ezer könnyét, enyhít­se sajgó szívük tenger fájdalmát és az új anyák által szebbé tett világban esdjen ki könyörgő szava, legalább gyermeke­tek, legalább unokáitok részére a szebb és békésebb emberi életet, a Nagyasszony népének, az ő népének pedig a re­ményt és a feltámadást-És mert eddig keresztes és sötét az út, őrizzétek a dalt és tartsátok a lámpást. “S mert hosszú volt és meredek az út, S magányos, sötét tájakon vitt keresztül, lm : Dalt fakasztott ajkamon És lámpást adott kezembe az Ur...” VÁLTOZNAK AZ IDŐK... Akihito japán trónörökös fényes fogadtatása Londonban. Fogadás volt a londoni japán követségen a császár 52-ik születésnapján — Eisenhower távirata. A nyugati hatalmak és a Szovjetunió között a háború befejezése óta csendes, titkos, de annál szívósabb vetélkedés folyik a japán nemzet kegyeinek elnyeréséért. Ugylátszik, ebben^ politikai harcban most az angolszászok jelentős előny­re tettek szert azáltal, hogy az angliai koronázási ünnepségre utazó Akihito trónörököst mindenütt uralkodó sarjnak kijáró módon fogadták. Április 29-én, Hirohito császár 52-ik születésnapján Aki­­lűto 450 vendéget fogadott a japán császárság Kensinton Pa­lace Gardens-i hatalmas, új kővetségiépületében. Ötven ország diplomáciai testületének vezető tagjai jelentek meg az esté­lyen, hogy szerencsekivánataikat fejezzék ki a “Nap Fiának”, ahogy a japán császárt alattvalói nevezték, amíg önként le nem mondott shintoista rangjáról. A trónörökös ugyanazon a napon tisztelgő látogatásra ment a Buckingham palotába és nevét beirta mind a király­nő, mind az anyakirályné vendégkönyvébe- A közeljövőben az angol királyi ház tagjainak a 19 éves trónörökössel való több személyes találkozását is tervezik, hogy Nyugat és Ke­let két nagy uralkodóháza között minél szívélyesebb viszony alakulhasson ki. • Eisenhower elnök meleghangú táviratban fejezte ki jó­­kivánatait a japán császárnak. Ennek a különben nem tulje­­lentős dolognak az adja meg igazi jelentőségét, ha visszaem­­lékszünk rá, hogy a hivatalosan ma is szövetséges Szovjet­unió diktátorának halálakor Eisenhower a maga nevében egy­általán nem fejezte ki részvétét és mint elnök is csak olyan szűkszavú, semmitmondó távíraot küldött, amilyet még so­ha szövetséges államfő elhunytakon nem küldtek. A nyugati hatalmak és Japán közötti viszony a világ­­helyzetnek, de különösen a távolkeleti helyzetnek legfonto­­sabbb tényezői közé tartozik. Most látszik csak igazán, hogy MacArthur milyen had­vezért előrelátással és államférfiúi bölcsességgel intézte 1945- től lemondásra kényszerítéséig a távolkeleti ügyeket. Mig Európában bosszúért lihegő és magánhaszonra leső emigrán­sokból amerikaiakká vedlett “bírák” és “ügyészek” tombol­ták ki féktelen gyűlöletüket, addig Japán csendesen, nyugod­tan és vérontás nélkül a demokrácia útjára tért és emelked­ni kezdett minden tekintetben. EGY MAGYAR EMIGRÁNS CSALÁD MESEBELI SZERENCSÉJE------------o-----------­Harminchatmillió dolláros örökséget kap kézhez Zichy Anita grófné------o-----­Bonn (Nyugatnémetország). A nyugati hatalmak német­­országi gazdasági és ipari ügyekkel foglalkozó hivatala áp­rilis 29-én közzétette, hogy Németország legnagyobb szén­ás vasipari vagyonát, a néhai Fritz Thyssen tulajdonát ké­pező “Vereinigte Stahlwerke A. G.”-t felosztja. A hatalmas vállalatnak Thyssen csak 20 százalékban volt tulajdonosa, de a ráeső rész így is nagyobb volt bármelyik hasonló németországi vagyonnál, a hires Krupp műveknél és a “Gőring Werke”-nél is. Most húsz kisebb vállalatra osztják fel az egész “Verein­igte Stahlwerke” (Egyesült Acélművek) komplexumot és Thyssen özvegyét, valamint leányát, Anitát, aki férjezett Zichy grófné, fejenként 35.700 000 dollárral fizetik ki. EGY ÉDESANYA RÉMTETTE William Holmes, a CNR 40 éves alkalmazottja munkád­ból jött haza éjjel 3 órakor Jones Avenue-i otthonába, mikor megdöbbenve észlelte, hogy nincs világosság a ház­ban, holott felesége máskor mindig égve hagyja számára a villanyt. Rosszat sejtve rohant be a lakásba, ahol holtan találta feleségét és négy kis gyermekét- A gázcsapok nyitva voltak és a szobákban fullasztó, nehéz gázszag terjengett, amely órák alatt az egész családot megölte. A búcsúlevélben a következők voltak: „Anyád azt mondta, hogy jobban meglennél nélkülem- Elmegyek, mert sokkal jobban szeretlek, semmint elrontsam az életedet. Adj el mindent és kezdj új életet. Most megszabadulhatsz az adósságoktól. Boldog vagyok, hogy szerettél. Isten megbo­csát nekem, te is megnyugszol majd. Anyád megsértett, én visszasértettem. Nagyon sajnálom, örülni fognak, hogy meg­szabadultál tőlem, mert most az enyémvagy.” A házaspár 1943-ban kötött házasságot Windsorban, ahol Holmesné apja temetkezési vállalkozó. Nemrégiben vet­ték meg a Jones Avenue-i házat és Holmes, aki minden pén­zét feleségének adta, 12 órát is dolgozott naponta, hogy minél többet keressen. A ház tiszta, szépen bútorozott, televízió és mélyfagyasztó van benne, s Holmesék mostanában tervez­ték a földszint kifestését. Tanuk szerint a család boldognak és elégedettnek látszott. A tragédia színhelye még a viharedzett detektívek sze­mébe is könnyeket csalt- A négy bájos kis gyermek úgy fej­­küdt mintha csak édesen aludna. A vizsgálatok megállapítot­ták, hogy anyjuk este korán megfürdette és lefektette őket, de előbb még felcsavarta a három kislány haját. Megtört fér­jének vallomása szerint este 6 órakor, mikor telefonon beszél­tek, az asszony még teljesen nyugodt és józan volt. Hogy mi­csoda okok rej tűztek szörnyű elhatározása mögött, azt a nyil­vánosság valószínűleg nem fogja sohasem megtudni.

Next

/
Thumbnails
Contents