Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1953-05-09 / 19. szám
% 1953 Május 9 % Bolsi világ Magyarországon... Magyarországon alig múlt el <a „Felszabadulási Hét” munkaversenye, — máris a május 17-re kitűzött országgyűlési választások „tiszteletére” rendezik meg a legújabb munkáshajszát. „A most kibontakozó nagyszerű választási békeversenyben mutassuk meg elszánt akaratunkat, egységünket a munkában- Mutassuk meg szilárd eltökéltségünket, készségünket, hogy jóvátessztik az év elején elmulasztottakat, sikerre visszük félévi tervünket.” így ír a Szabad Nép. S a buzdításra valóban nagy szükség van, hogy valamiképpen toldozzák-foldozzák azt a nagy űrt, ami a munkaversenyek hivatalos eredményei és a valóság között van-A Szabad Nép riportere meglátogatta az adonyi járás pártszervezetét. Az ottszerzett tapasztalatok alapján írja a következőket: „Sehol egy árva szó a választásokról! A ráckereszturi párttitkár beszámolója e levél utasításaihoz hűen készült el. Tükrözte azt a mélységes nyugalmat és nemtörődömséget, amellyel az ladonyi járási bizottság kezeli a pártszervezetek mostani legfontosabb harci feladatát: a választások ügyét.” A magunk részéről a Szabad Nép cikkíróját a párthoz méltatlan magatartás miatt kizárásra javasolnánk. Micsoda kicsinyhitűség, a nagy Párt elleni bizalmatlanság van e sorokban-A magyarság minden „nemtörődömsége” ellenére, mi, „reakciósok és fasiszták” biztosan állítjuk -a következőt: A május 17-i választáson csak egy listára lehet szavazni, — s a szavazat végeredménye 98.9 % lesz -az egyetlen lista mellett. Ha tévednénk, akkor 99.2 % lesz az eredmény- Ha még ennél is jobb találna lenni, Mátyás! az már nagyfokú szerénytelenség ! Nem hiszünk ám benne ! „Bányászok műszaki értelmiségiek, ia haza több szenet kér tőletek! Feleljetek választási békeversennyel, a szénnel teli csilék százaival'és ezreivel a haza hívó szavára!” — rimánkodik a Szabad Nép április 11-i száma. És a bányák felelnek. A következőképpen: „A versenytáblán van egy rész ezzel a felírással: „Igazolatlan mulasztók”. A felírás alatt egyetlen bánj ász nevét sem látni, pedig naponta tizen-tizenketten hiányoznak. A másik címszó azt mondja: „Elmaradás tonnában Itt sincs egyetlen szám sem, pedig a csolnoki Il-es akna bánj ászai többszáz tonna szénnel tartoznak a hazának. A látszateredményekkel való hivalkodás, az elmaradás letagadása leszereli a dolgozókat ” Bevalljuk, hogy mi mindig is sejtettük, hogy látszateredményekkel hivalkodik a kommunista íezsim. Azt is biztosan állítjuk, hogy a lemaradás eltagadásával nem a dolgozókat szerelik le, — hanem a lemaradással a dolgozók szerelik le a rezsimet- Ez pedig alapvető szocialista-materinlistalenini-sztalini, sőt malenkovi különbség! „Miért nem tudta biztosítani szénbányászatunk a termelés egyenletes emelését, melyek legsürgősebb teendőink?” — kérdi a Szabad Nép, — s ugyancsak nagy szégyenkezéssel felel is rá. Tehát nem mi mondjuk! „A széntermelés visszaesésének egyik oka a munlőa szervezetlensége, a második negyredév hiányos előkészítése. Az eredmény az lett, hogy a hét elején számos bányában „összementek” a frontok, akadozott a szállítás, soiozatosak voltak az üzemzavarok.” A széntermelés visszaesésének másik oka a fegyelem meglazulása Különösen súlyos károkat okozott, hogy ezen a héten komolyan felszökött az igazolatlanul mulasztók száma. 2 A bán jászság elmaradott rétegeinek, számos, faluról bejáró vágj" újonnan toborzott dolgozónak a gondolkozásában még elevenen élnek a kispolgári maradványok: a maradiság, a különböző régi, megrögzött szokások, a hanyagság, a fegyelmezetlenség” De van még ok elég, nem kell félni. így pl. a „verseny ellanyhúlása,” a választási munka” hiányba s hogy a népnevelők nincsenek a talpukon- Lehet, hogy ez utóbbi a legnagyobb baj s az, hogy nem csak a népnevelők vannak a fejük tetején-Mindennek ellenére ajánljuk, hogy az okok keresésében a kitűnő Szabad Nép ne aprózza fel magát. Hibázzon rá egyszer ia minden téren való lemaradás egyetlen okára: — a kommunizmusra-A Szabad Nép mintha különösen haragudna a népnevelők nagyszerű karára. .Egyes helyeken a népnevelők egy része nem jelent meg a foglalkozásokon. így példáúl a Vagongyár kovácsüzemében 22 hallgatóból csak kilencen gyűltek össze. Az ilyen népnevelők, akik csak úgy „általában” ismerik az eredményeket, nem tudják majd elevenen, érdekesen elmondani, hogyan is fest most Sztálinváros, nem tudnak majd elég pontos feleletet adni a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésekre stb.” Pedig milyen elevenen és érdekesen festenék le ezek a népnevelők Sztalinvárost s milyen pontos feleletet adnának a nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésekre- ha szabadna! Sok panasz hangzik el a bányák termelésén túl a fémgyűjtés elmaradása ellen is..........„A legtöbb helyen súlyosan elmaradtak a fémgyűjtés tervének teljesítésével. Különösen elmaradt Somogy Csongrád, Komárom, Békés és Bács megye, ahol az előirányzott mennyiségnek csak kis töredékét gyűjtötték össze. Az elmaradás fő oka az, hogj- ezekben a megyékben a tanácsokban, a SZÖVOSZ-ban, a fémgyűjtéssel foglalkozó vállalatoknál (MÉHr VAFÉM) és a tömegszervezeteknél lebecsülik a fémgyűjtés feladatát.” — botránkozik a Szabad Nép-Ha nincsen idei,—ime elviszik a tavalyait. ők nem, válogatnának, ha vinni kell De itt is az a baj csupán, hogy a tömegek „lebecsülik” a Párt adta feladatokat. S a Pártot is(Magunk között legyen mondva.) Az iparban, bányászatban, mezőgazdaságban,— mindenütt ez a kép. Még többet kisajtolni a szerencsétlen népből — s ha nem megy félemiíteni, büntetni az ártatlanokat. „Mányoki János, 38 holdas kulák fia mint traktoros, befurakodott a ceglédi gépállomásra. Sorozatosan szabotálta a munkát, rongálta a gépeket. Uszított a két műszak bevezetése ellen, s a tavaszi munka szabotálására akarta rábírni a gépállomás többi traktorosát- A ceglédi gépállomás dolgozói és termelőszövetkezetek tagjai lelepleztékMányoki Jánost s a szabotáló kulákot a bíróság 10 évi börtönre ítélte ” Az igazi bűnösnek,— a kommunizmusnak, ragyogni kell tisztán,— szabadon. A Szabad Nép alábbi megállapításaihoz viszont nem is fűzünk kommentárt: „ötmillió amerikai— a kényszer rabigájában. Texas, Uj-Mexico, Kalifornia és más déli államokban több mint 5 millió dolgozót tartanak rabságban s végeztetnek velük kényszermunkát-Kennedy írásaiból kitűnik, hogy ez a kényszermunka az amerikai életforma intézményesített jelenségévé vált, amelynek alapja: a dolgozók megfosztása függetlenségüktől. Hangsúlyozni kell, hogjr nem elítéltekről van szó. A hatóságok sem riadnak vissza a kényszermunka alkalmazásától- Erőszakkal összefogdossák, rabszolgákként adják-veszik az embereket- Egy ember ára 5-500 dollár között ingadozik. A hiányos táplálkozás mellett végzett rendkívül erős munka, s az elképesztő méreteket öltő betegségek következtében tömegesen pusztulnak el a munkatáborok fogljmi. A dollár rabszolgaság így válik a szó legszorosabb értelmében vett középkori rabszolgasággá — a „korlátlan lehetőségek hazájában.” A HONTALANOK Irta : Füry Lajos Részlet a szerző most megjelent “Árva Magyar János” c. regényéből. Minden vezényszó nélkül megrándul a kocsisor és elindul-Nagy nyikorgással nekiindúlnak a szekerek, autók, autóbuszok, talyigák, lovak, ökrök, kerékpárok, gyalogosok, az agyagos erdőszegélyezte útnak. Az öreg pap kezében tartja a feszületet és szomorúan néz a távozó kocsik után, körülötte alig néhány öreg és beteg marad- Letérdel az út porába és a magasra tartott Krisztussal keresztet vet utánuk Sírnak. A harangszó is megszólal, mintha csak temetésre szólna-Az ágyúzás egyre közelebbről hallatszik. Sietni kell. A lovak nem bírják. Könjrnyiteni, ledobni ami fölösleges- Bútordarabok, ruha, zsák liszt, vagy lótáp kerül az árokba. Az ökrök nagyon lassúak, ott kell hagyni és inkább kis kézi batyuval felkapaszkodni valamelyik teherautóra-Szétszakad a család. Csak gyerekkel egy másikra utána az asszony és a kis gj'erek fér fel, az ember *a nagyobbik és a legnagyobb fiú megint egy másikra- Aztán soha többet nem találják egymást. Mennek. Menekülnek. Most érik el a határsorompót-Két osztrák határőr eleinte pecsételgeti a civilek belépési engedélyeit, később megunják és csak ia kezükkel intenek. Katonák együttesen mennek keresztül. Most mindenki valami leírhatatlan furcsa érzéssel viaskodik. Arra visszafelé néznek, túl a hegyeken és az erdőn- Ott volt Magyarország. Volt, már nincs. Nekik már nincs hazájuk, hontalanok, földönfutók, idegenben megtűrtek lesznek, nem értik a nyelvüket, a szokásaikat, hogyan fognak élni. Vörösen kel a nap az erdők csúcsán-Mintha egy tűzgolyó gurulna végig a keleti égaljon. Vörös a nap Magyarország felett-Az asszonyok hangosan zokognak. Menni kellene tovább és ott állanak az út közepén-A férfiak is sírnak. Sokan letérdelnek és meg! csókolják mégegyszer azt a földdarabot, amit eddig han zámnak hívtak. Mások apró kis rögöcskéket csomagolnak zsebkendőkbe, egy darab hazai rögöt. Emlékbe, vagy emlékeztetőnek-Menni kell tovább, mert mögöttük még hosszú tömeg vár. Visszanéznek lépésről lépésre-Az osztrák határőrök beülnek az autójukba. A vámház üresen marad felírásával : Zoli- A sorompó az út porában fekszik. Most már csak szállingózva jönnek a kocsik. Egy, aztán később megint egy. Sokáig semmi, csak a porfelhő úszik az út felett- Egy-két el késett kerékpáros óriási batyuval a hátán igyekszik. Majd néhány gyalogos, aztán senki-Mintha harangzúgás hallatszana odaátról. Német pánzélosok dübörögnek visszafelé megrakodva élelemmel és rákötözött borjúval. Az utolsó megáll. Felrobbantja az árkon átvezető hidat és a nagy szálfatorlaszok az útra zuhannak. Most már nem jön senki Magyarország felől-Lövöldözés sem hallatszik. A nap magasan ját az erdők felett-Elszabadult, árvánmaradt jószág bánatosan bőg az úttorlasz túlsó oldalán. Aztán egyszerre pokoli ágyúzás kezdődik, amikor az első harckocsi eléri a határt-Odaát örmünnep van. Száz ágyúlövéssel ünnepük Magyarország elestét. A harangszót elnyomja az ágyúszó-A százados úr úgy szipog, mint egy szopós gyerek. .— Na menjünk, nekünk már nincs mit keresnünk itt-Nekilódul a néhány kocsi meg lovak. Rohannak, nem is annyira az orosz elől, hiszen azt bevárták, mert megakartak bizonyosodni a valóságról, hogy csakugyan elvész Magyarország, vagy talán az utolsó pillanatban az Isten mégis beavatkozik és csodát tesz- ő megteheti. Nem történt csoda. Mindenki jól tudja, hogy a jó Isten mentheti már csak meg az országot, földi hatalom nem- Titokban mind bíztak abban, hogy valami történni fog. Maguk sem tudták, mi, csak valamit vártak-Most mikor meglátják, Szótlanul ülnek a kocsikon. Egyszer sem pihennek és délutánra útólérik a menetet-Nincs idő a pihenésre, a né metek is siettetik a menetet. Német műszaki csapatok építik mindenütt mögöttük az úttorlaszokat és aknázzák a ÜGYVÉDDEL VIZSGÁLTASSUK MEG A HÁZVÉTELI SZERZŐDÉST A kanadai ügyvédek lapja a Lex c- folyóirat rámutat arra, hogy a ház és ingatlanforgalmi ügynökségek által lebonyolított ház vételi szerződések inkább az eladó, mint a vevő érdekeit szolgálják. E szerződések, “offers of purchase” (vételajánlat) néven rendszerint <a következő paragrafust is magukba foglalják : “Megállapodást nyert, hogy az itten írásban kifejezett tételeken kívül, a szerződés vagy a tulajdonos feltételeit semminemű feltétel, képviselet, biztosíték, másodlagos megegyezés nem befolyásolja-” így tehát, ha a szerződés aláírását követően a házzal kapcsolatban a vevőnek kifogása merül fel, vajhmi kevés még a lehetősége is annak, hogy pénzét visszakapja-Ezért hívja fel a folyóirat a vevőket, hogy ügyvédükkel írassanak olyan jellegű záradékot a szerződésbe, mely jogaikat megfelelően fogja biztosítani. Ha pedig az ügyvéd ilyenirányú közbelépésére az eladó visszaútasitja a szerződéshez való j árulását, jól teszi a vevő, ha a házvételtől eláll. A folyóirat arra is rámutat, hogy abban az esetben, ha építésztől vesszük a házat, a szerződés feltételeit nagyon is részletesen át kell vizsgáltatnunk ügyvédünkkel- A helyi építési vállalkozók szervezetéhez való tartozás általában eléggé megbízható jel arra nézve, hogy a vállalkozó a munka folyamán esetleg felmerülő kárt rendbehozhassa-1500 MÉRFÖLD ÓRÁNKÉNT Kanada uj “repülő-csészealj” gépe a jövő reménysége. Egyik angol folyóirat arról számol be, hogy a csészealj alakú repülőgép, melynek épitésén egy torontói gyár dolgozik, hatalmas. jelentőségű és a tervezők, legmerészebb álmait viszi megvalósulás felé. . . R.A.F szaklapja torotói je lentésekre hivatkozva, közli, hogy a maltoni művek egy 40 lábnyi “repülő. csészealj”-on dolgoznak, mely a tervek szerint óránként 1500 mérföldnyi sebességgel haladna Hozzáfűzi azonban a lap, hogy a lényeges hadi fejlődést jelenthető kanadai tervezetet biztonsági okokból sűrű homály fedi és a közleményben foglalt tényeket vagy véleményeket a légügyi minisztérium nem erősítette meg. hidakat. Késő éjszaka érkeznek egy kis faluba-Az útcákon, pajtákban, padlásokon mindenütt menekülő magyarok. A kocsik mellett fekszenek le az útcán- Az asszonyok, gyerekek a kocsikon kuporognak, a lovak a saroglyához kötve rágják ia szénát. Ez az első éjszaka idegenben. Valahol csecsemősírás hallatszik. Megszületik az első menekült magyar gyermek idegenben. Fáradtak, de aludni nem tudnak-Csend van, csak a lovak horkannak néha-Nagyon messziről repülőzúgás hallik a koromsötét ég bői. Hűvösre fordul az éjszaka és hideg lehelletüket küldik feléjük ia távolban égnek meredő havas hegyekhogy az első orosz páncélos eléri a magyar határt és rengeteg orosz jön elő az erdőből és keresztül gázolnak a halott ország testén. • Megbizonyosodtak. Beteljesedett-Az ország elesett, nincs mit várni. Ellenállás sehol, a németek egészen Leobenig vonultak vissza. KANADAI MAGYARSÁG STEPHANUS: Hazánk múltja - a modern régészet Középeurópa délkeleti sarkában egy erősen kiépített vár van: a Ká 17)átok országa. Falait e hegyrendszer néha 2000 métert is meghaladó vonulata alkotja, fellegvárai Erdély- Ezt a területet az elmúlt két évezredben mindössze három nép tudta hosszabb időre teljes egészében hatalmába keríteni: a hun, az avar és a magyar. A hunok csak néhány évtizedig vetették meg lábukat a Kárpátokon belül, az avarok mintegy három évszázadot töltöttek ott s mi, magyarok, több mint ezer esztendőt éltünk már át mai hazánkban. Mivel országunk a Kelet és Nyugat ütköző pontjában fekszik, s így az összes jelentősebb népvándorlásoknak útjába esett, nem érdektelen vizsgálat tárgyává tenni, hogy- mi történt itt a magyar honfoglalás előtt-E terület halban bővelkedő folvói, kövér legelői, fában és ásványi kincsekben gazdag hegyei már legrégibb időkben is ide csábították a környező vidékek lakóit- A régészeti kutatások minden kétséget kizáróan megállapították, hogy a mai Magyarország földjén az ősember legkésőbb Kr- e. 130.000 táján — az u. n. Mousterien — kultúra virágzása idején — már megjelent. Korábbi jelenlétére is vannak utalások, ez azonban még nem bizonyítható- A hazánk területén talált legrégibb csontvázakat az embertan a neandertali embertípussal állítja párhuzamba. Ennek az őskőkori emberformának koponyoalkata, homlok- és állkapocsformája még sokban eltért a most élő emberétől- Tény azonban, hogy az akkori viszonyoknak megfelelően éppen olyan gondolkodó és más szellemi tevékenységet kifejtő élőlény volt,mint napjaink „homo sapiens”-e. Az elmúlt 130.000 esztendő kulturfejlődésének minden mozzanatát megtaláljuk a Kárpátok medencéjében. Az őskőkor embere sokkal jobban függött környezetétől mint a ma élő nemzedék- Mivel a földmívelés és állattenyésztés még ismeretlenek voltak előtte, élelmét gyűjtögetés, valamint halászat és vadászat útján szerezte meg. Szerszámainak készítéséhez a fán kívül csak a kő és csont állottak rendelkezésére- Az agyagművesség ekkor még nem alakult ki. Csak az tud igazi képet alkotni e korszak szellemi nívójáról, akinek alkalma volt valamelyik múzeumban az őskőkor emberének kőkését, baltáját, lyukasztóját,buzogányát, valamint csonttűjét és szigonyát, s egyéb eszközeit látni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Európa számos helyén már Kr. e-60.000 táján valóságos festő- és szobrászművészet virágzott, csodálkozásunk még inkább nő. Minden látogató, aki megtekinti Francia- és Spanyolország e korból származó barlangi művészetét, ámulattal és borzadállj-al áll e rég letűnt időszak mesterművei előtt-Az őskőkor barlanglakó — vagy szabadban tanyázó — emberének nemcsak az időjárás viszontagságai ellen kellett védekeznie. Körülötte olj’an állatok éltek, mint a barlangi medve, hiéna, orrszarvú, víziló, farkas, oroszlán, párduc, mammut, ősbölény, stb- Eme óriási vadállatoknak nemcsak a támadásait hárította el sikeresen, hanem eredményesen vadászott rájuk kezdetleges csont- és kőfegyvereivel. Egy mammut vagy más nagy állat elejtése alkalmával egyrészt több tonna hús és értékes bőr birtokába jutott, másrészt a a nagy tömegű állati csontot szerszámok és ékszerek készítésére vagy tüzelőanyagként használhatta fel. Kr. e- 4.000 táján — sőt talán már valamivel előbb — döntő változások történtek a hazánk földjén s az általában Európában élő ősember életében- Az u. n. újabb kőkor folyamán e terület lakói megismerkedtek a földmíveléssel és állattenyésztéssel- A földmívelés természetesen állandó letelepedésre késztette az embert. Ebből az időből ismerjük az első lakóházakat, amelyek eleinte még putriszerü építmények vagy gödörlakások voltak, de egyre tökéletesebb formát vettek fel. Egy másik igen fontos átalakulást, jelentett az agyagedén.yek készítésének térhódítása- Az őskőkor gyakran vándorló halász-vadász és gyűjtögető életformáját a helyhez kötött paraszti életmód váltotta fel. A kutatások jelenlegi állása^ szerint Magyarország területén a Körösök és a Tisza vidékén terjedt el legelőször ez a művelődési forma, amely rövidesen az ország más tájait is meghódította. Alig találunk Európában más vidéket, amelyik ennek a fejlődési foknak olyan változatos és gazdag képét nyújtaná mint éppen hazánk, A történelmet uj eszmék irányítják, uj felfedezések, szellemi és gazdasági forradalmak viszik előre. Ilyen szellemi, de egyúttal gazdasági forradalom játszódott le időszámításunk előtt 2000 évvel hazánk területén is- Az eurázsiai kontisnens valamely pontján valaki véletlenül felfedezte az első fémet: a rezet- A réznek, illetve később a bronznak a használata nagy haladást jelentett a kőeszközökkel szemben. A fémek t. i----ellentétben a kővel — olvaszthatok s öntőminták segítségével tetszés szerinti formára alakíthatók. Lehűtve ugyanolyan kemények, mint a kő. Lehet őket vágni, hajlítani, kalapálni. Ha egy kőeszköz eltört, nem volt használható tovább, ezzel szemben a fémszerszámok újra önthetők-A fémművesség teljesen uj foglalkozási ágakat teremtett. Az ércet először bányászni kellett, majd kiolvasztani s a kívánt formába önteni- Uj szerszámokra, olvasztókemencékre. fuj tatókra és öntőmintákra volt szükség. A földmíveléssei, állattenyósztéssel, halászattal, vadászattal és agyag művességgel foglalkozók mellett uj ipari rétegek alakultak ki. Hazánkban aránylag bőven kerül elő réz, ellenben hiányozik a bronz előállításához szükséges ón. Az akkori ötvösmesterek leleményességét mutatja- hogy az ónt antimonnal pótolták. Ennélfogva a magyarországi eredetű bronzokat vegyi vizsgálat alapján azonnal fel lehet ismerni s más európai bronzoktól meg lehet különböztetni- Éppen ilyen vegyi vagy színképelemzések szolgáltatnak megdönthetetlen bizonyítékot arra nézve, hogy a Kárpátok medencéjének — elsősorban a Dunántúlnak — bronzöntő ipara nemcsak a belföldi szükségleteket látta el, hanem termékeit messze vidékekre is elszálította. Antimon-bronzokat ismerünk Svájc, sőt Skandinávia területéről is, ami élénk kereskedelmi kapcsolatokra utal. Különösen híres bronzipari központ volt Kr. e- 1000 táján a vasmegyei Velemszentvid és ennek környéke, bár a Kárpátok koszorúján belül még legalább egy tucat hasonló bronzműves centrum működött.
