Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-02 / 18. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 1953 MÁJUS 2 Kis hírek a nagyvilágból MEKKORA A KELETNÉMET HADSEREG ? A. Nutting, a brit külügy­miniszter helyettese közölte egy képviselő kérdésére, hogy az angol kormány tudomása szerint a szovjet megszállás alatt levő Keletnémetország hadserege ÍOO.'OOO főre tehe­tő. Ebből a légierőknél 6000, a tengerészeinél 4000 szolgál, míg 90.000 a szárazföldi had­seregben. A kommunista pa­rancsnokság alatt álló haderő fegyverzete : 600 orosz gyárt­mányú tank, 150 páncélos jár­mű és 4000 gépkocsi, ezenkí­vül 250 automata gépágyú. A szárazföldi hadseregnek egy páncélos alakulata és 18 füg­getlen, orosz fegyverekkel fel fegyverzett ezrede van. LETARTÓZTATTAK 40 ARGENTIN KOMMUNISTÁT Sztálin halálának emlékére az argentin kommunista párt központjában gyűlést hívtak össze a vörösök. A rendőrség engedélynélküli összejövetel tartása címén 40 résztvevőt letartóztatott, a többiek el­menekültek. ZSIDÓ CSOPORT A KOMMUNIZMUS VESZÉLYÉRŐL Egy, a többi zsidó szervek­től függetlenül működő cso­port, az “Amerikai Zsidó Li­ga a Kommunizmus Ellen”, a­­melynek az egész világon köz­­tiszteletben álló Shultz Ben­jamin rabbi az igazgatója, leg utóbbi gyűlésén javaslatot ké szitett a kommunizmus elleni harcra. A javaslatot május 7-én nyújtják át H. H. Velde képviselőnek, (Rep. 111.) aki az Amerikaellenes tevékeny­ségeket vizsgáló bizottság el­­nöknöke. Shultz rabbi szerint csak “több mint 3000 kom­munista tanár működik az USA-ban. EZ A DEMOKRÁCIA A siralmas és szomorú vol­ta ellenére is nevetséges ko­reai “hadifogolycsere” elne­vezésű uj bolsevista trükk egyik jellemző mellékjelensé­­ge: John Davis ausztráliai ka­tona, aki hosszú fogság után tért vissza az UN haderőkhöz, régi ismei'ősökként köszön­tötte W. Burchett és A. Win­­nington kommunista újság­írókat. Mint kiderült, a két “vonalhű” riporter gyakran látogatta a szovjet-kinai fo­golytáborokban senyvedő UN foglyokat, akik között kom­munista szinezetű és fogal­­mazásu világhíreket terjesz­tettek. Később két columbiai katona is ráirmert a kommu­nista újságírókra. Mi lesz Mezeivel ? Már megemlékeztünk egy­szer Mezei Ignác gibraltári születésű, állampolgárság nél­küli kommunistáról, aki 25 évig az USA-ban élt, anélkül, hogy kérte volna az állampol­gárságát. A vörös paradicsom 1948-ban hazacsábiotta ia vas­függöny mögé, de hamar rá­jött, hogy csak messziről szép a kommunizmus, — holott az USA-ban 19:’: •1945-ig el­nöke volt egy kom munista cso­portnak. IIopv ajöhessen Magyarországé' USA-ba, Hazahivatt, P ól azt az amerikai poi V ' kivel — jó kommun! — 20 évig vádiul ' élt és törvényesen ~ vette, hogy mint házas­társa kapj' 1 ■ ' -nge­délyt. 1950-1 2 érke­zett, de rögtön letartóztaaták és azóta is ül. Huszonöt ál­lamnak ajánlották fel őt az amez’ikaiak, ezek közül tizen­hét visszautasította, nyolc ál­lam nem is válaszolt az aján­latra. Most a legfelsőbb US hatóságok uj tárgyalásokat kezdenek az ügyben, hogy mi legyen Mezeivel, aki seri­nek a világon nem kell. ZSUKOV WASHINGTONBA JÖN ? Állítólag arról tárgyalnak, illetve suttognak Moszkvában, hogy Georgi Zsukov generális csak azért lett helyettes had­ügyminiszter, mert a második világhqboru után Berlinben jó barátság fűzte Eisenhowe.vhez és most azt a szerepet szán­ták neki, hogy utazzék Wash­ingtonba, a “régi barátsqg” felelevenítésére. ÖT V EN H ÁROMSZOR SEBESÜLT Harmincöt év altt Konyot Oszkár oroszlánszeliditő öt­­venháromszor sebesült meg. Az idén New Yorkban, a Madison Square Garden-ban vendégszereplő cirkuszban mutatja be “cicáit”. A leg­újabb, ötvenharmadik sebesü­lése nem veszélyes, mindösz­­sze három kapocs tartja össze a jobbkarján kapott sebet. TITó MEGEGYEZIK ROMÁNIÁVAL A DUNAI HAJÓZÁS KÉRDÉSÉBEN? Londoni jelentés szerint rö­videsen összeül Orsován egy jugoszláv-román bizottság az évek óta húzódó vitás dunai hajózási kérdésekben. A Moszkvával történt “sza­­kitás” óta ez lesz az első hi­vatalos értekezlet egy csatlós­állam és a “hűtlen” (de -jó kommunista !) Tito Jugosz­láviája között. Szegény Duna! Kémek Washingtonban. McCarthy szenátor nyilvá­nosságra hozta, hogy hang­szalagra felvett telefonbeszél­getések bizonysága szerint egy washingtoni újságíró a honvédelmi minisztériumból, az atomenergia bizottságtól, a külügyminisztériumból és más helyekről telefonon keresztül olyan titkos okmányokat kap meg szó szerint, amelyek az ellenség kezében mérhetetlen kárt jelentenének az USA szá mára. A szenátor kijelentet­te, hogy az újságíró rendsze­resen megkapja a legtitko­sabb jelentéseket, de soha semmit nem közöl a kapott anyagból, tehát azt valószínű­leg “más utón használja el”. Herbert Brownell főügyész szerint a McCarthy-féle je­lentés sajnos igaz, de semmit sem lehet tenni az ügyben, mert a törvények tiltják a le­hallgatott telefonbeszélgeté­sekről készült hangfelvételek­nek a bíróság előtt való fel­­használását. (Ezért szaladgál még ma is szabadlábon Cop­­lon Judith, akit rajtakaptak, mikor iratokat adott át egy szovjetorosz kémnek. Az F. B. I. telefonlehallgatás utján tudta meg a találkát, — te­hát “törvényellenes” lenne, ha letartóztatnák és elitélnék a hazaáruló tisztviselőnőt. Meghalt Vas Zoltán, éljen Vas Zoltán !„ Az összes világ­lapok megsiratták Vas Zol­tánt, kiderítve, hogy nem is volt olyan szörnyeteg a Szov­jet magyarországi “gazdasá­gi” szakembere. Pedig orvosi látleletekkel alátámasztott, eskü alatt tett tanúbizonysá­gok szerint, (melyek nyugati hatalmak kezében vannak) 12- 14 éves leányokon “állt bosz­­szut” az őt régebben ért “tár­sadalmi megszégyenítésért”. Most azután az elsiratott ha­lott annyira feltámadt, hogy a komlói Kossuth szénbánya őt szavazta meg “egyhangú lelkesedéssel” országgyűlési képviselőjének. Miilen idők, miilen idők ! Rákosiék a Hort­hy rendszert azzal vádolták, hogy képviselőválasztásokon a “halottakat is szavaztatták” a kormánypárt jelöltjére. De azért ez az első eset, hogy nem szavaztatnak, hanem megválasztanak egy “halot­­at”. (Vagy úgyis csak erköl- i hullák ülnek a dunaparti alotában?) MINDEN TÉTET MEGNYERT, DE AZ UTOLSÓ JÁTSZMÁT ELVESZTETTE A görög Nicholas Zograp­­hos istállófiúként kezdte pá­lyafutását. Mosolyogva, de üres zsebbel ért Párisba az első világháború után és nó­­versenyezni kezdett. Rövid idő alatt hatalmas vagyonra tett szert és akkor a kártyá­zásra vetette magát. A dél­francia és olasz tengerpart összes játékkaszinói retteg­tek tőle. Citroennek, a hires francia autógyárosnak fele­sége mesélte, hogy egyszer játékközben kíváncsiságból megfogta Zographos kezét. “Pár perc alatt 285.000 dol­lárt vesztett — mondta Mme. Citroen — de a keze mozdu­latlan maradt.” Egy Kanadá­ban élő magyar emigráns sze rint, aki a 30-as években gyak ran járt Montecarlóban: “úgy tett fel százezer dollárt egy lapra, ahogy más egy négy­centes bélyeget ragaszt a levél re.” Az utolsó, legnagyobb játszmáját Zographos a halál megbízottjával, a rákkal ját­szotta. Hat hónapig tartott a parti, a görög milliomos egész vagyonát egyetlen lapra tet­te fel — és veszitettt. 68 éves volt, a svájci Lausanneban te­mették el. “Királyokkal kár­tyázott és a kártyások kirá­lya volt” — írták róla a fran­cia és olasz lapok. A VASÁRNAP ISTENÉ jelentette ki Ezra T. Ben­son US öldmivelési miniszter, aki a sokmillió hívőt számlá­ló Mormon egyház egyik ve­zető embere. Vasárnap nem tart politikai beszédet és még azt sem engedi meg, hogy hét köznap hangszallagra felvett beszédeit vasárnap közvetít­se a rqdi vagy a távolbalátó. MIKOR FOGJA MEGBÁNNI? S. Heym kommunista iró politikai menedékjogot kért s kapott a keletnémetországi Chemnitz városban. Vájjon, mikor fogja megbánni, hogy kívülről szépnek lqtta a “mun­kásparadicsomot” ? ÍGY KÉSZÜL A LESZERELÉSRE A VÖRÖS VILÁG * Békehúrokat penget a há­jas Malenkov és apró tatár­szemei nyugatra pislognak, hogy vájjon hisz-e valaki ne­ki. Közben hihetetlen módon fokozzák a fegyverkezést mindenütt a vasfüggöny mö­gött. A prágai rádió hivatalos jelentése szerint az 1953. jú­lius 1-től 1954. junius 30-ig tartó költségvetési évre Cseh­szlovákia 892 millió dollárt irányzott elő a hadsereg fej­lesztésére és fenntartására, mig az 1952-53 évben ez az összeg csak 112 millió dollái volt. Ezt nevezik ők “leszere­lésnek” ! MIKOR HALLGASSON MAGYAR RÁDIÓADÁST ? Rózsa László clevelandi ma­gyar műsorát hallhatja a W.J.W. rádióállomáson min­den vasárnap délelőtt 11 órá­tól fél 12-ig. * A torontói CKFH rádióállo­más a 140-es hullámhosszon minden szombaton délután 4 órától fél 5-ig magyar műsort sugároz. Bemondó : Nyári Nagy Mihály. Műsorszerkesz­tők : Nyári Nagy Mihály és Szilvássy László. * * * Kanadai Magyar Antibol­­sevista Liga Kossuth Rádiója minden szombaton délután 1 órától 1.40-ig sugároz műsort a Brantford, CKPC 1380 hul­lámhosszon. Beszélő : Blaba-i necz Balázs. Vásárlásainál kérjük hivatkozzon lapunkra ! Vaszary Kálmánná : HOGYAN KÉSZÜL A HARMADIK TRIANON... A vértelen prágai puccs évfordulója nagyarányú szim­pátia megnyilatkozásokra adott alkalmat Csehszlovákiával szemben USA-szerte. A lapok bő teret szenteltek az ezzel kap­csolatban lezajlott eseményeknek. íme néhány példa: Truman volt elnök a február 25-ik évforduló kapcsán hosszabb nyilatkozatot adott ki, melyet az egész USA sajtó vezető helyen közölt le. Truman nyilatkozata többek között a következő volt: “Csehszlovákia szabadságának utolsó néhány órájában a prágai Károly egyetemnek több mint 5000 hall­gatója felmasirozott Benes elnök háza felé, hogy vele együt­tesen védjék meg hazájukat a kommunizmustól, (kár hogy a szavazóurnák előtt nem buzgólkodtak ezirányban a cseh pol­gárok. A szerk.) De mielőtt még rendeltetési helyükre értek volna, a kommunista rendőrség rendezett soraik közé tüzelt megsebezve ezáltal több diákot. — Február 25-ike különleges nap kell, hogy legyen az összes nemzetek számára. — Szol­gáljon e nap szimbólumként, emlékeztetőként a fiatalság el­szántságára és ellenállási akaratára még akkor is, ha esélyei reménytelennek látszanak... Különleges, úgynevezett gyászünnepségely zajlottak le a new-yorki egyetemeken, melyek diákjai e napon rokonszen­­vük kifejezésére gyász-karszallagokat viseltek azon prágai di­ákok emlékére, akiket a prágai rendőrség lelőtt a demonst­ráció alkalmával. (Nota bene : a tüntetésnek egyetlenegy ha­lálos áldozata se mvolt. A Szerk.) Az egyetemi ünnepségek központja a new-yorki City College volt. — A legelterjedtebb, többmilliós példányszámú new-yorki Daily News egy fényké­pet közölt, melyen egy megilletődött diáksereg központjában Prof. Hans Kohn történész (számos USA egyetemi tankönyv szerzője) egy ilyen gyász-karszallagot nyújt át Ransdorf Emilnek, aki a lap szerint a tüntető prágai diákokat vezette volt, s jelenleg mint emigráns a Radio Free Europe csehszlo­vák osztályán dolgozik. 1944-45 telén Budapest hősies védelme alkalmából mintegy 30.000 magyar katona és igen sok polgár vesztette életét a Vörös Hadsereg elleni harcban. — Az elesettek túl­nyomórésze nem tartozott az akkor uralmon lévő párthoz, ál­dozatukat tehát nem a fennálló politikai rendszer érdekében hozták, sem pedig azért, hogy Hitler birodalmának életét meghosszabbítsák. — Az elesett hősök egyszerűen hazájuk fővárosának az orosz kommunizmus elleni védelmében küzdöt­tek utolsó lehelletükig; Lelki szemeik előtt nem a horog­vagy nyilaskereszt, hanem hitvesük, gyermekeik, nemzetük, a magyar becsület megvédése lebegett. — Mindaz ami történt, nem legenda, hanem véres valóság volt a magyar történelem lapjaira írva; sajnálatos csupán az, hogy az ostrom alatt fe­lelőtlen elemek által elkövetett elégé el nem ítélhető atrocitá­sok és sokszor esztelen rombolás bizonyos árnyékot vetnek e lapokra. — A három hónapos ostromnak mindazonáltal meg­volt a maga történelmi jelentősége, melyet egy későbbi kor lesz hívatva pártatlanul kihámozni. — Ezért tartjuk szerencsétlennek, sőt propagandaszem­­pontból súlyos hibának azt a vitát, mely egy tekintélyes ma­gyar lap hasábjain az elmúlt nyáron e “legenda” körül lezaj­lott számos kiváló és általunk is nagyrabecsült elménk közbe­jöttével. Kifinomult széplelkeink a magasröptű vitatkozás­ban észre sem vették talán, hogy az ügy nyilvános megvita­tásából több kár, mint haszon származott s Írásba adtak olyan dolgokat, melyeket a bennünket figyelő ellenfelekre va­ló tekintettel nem lett volna szabad írásba adniok. — Azt a tételt, mely Budapest védelmének jelentőségét eleve legendá­nak nyilvánítja, miután az elmúlt évek alatt bebizonyoso­dott, hogy a nyugati történelemírás nem hajlandó annak messzeható jelentőséget tulajdonítani, s igy az esemény pro­­pagandasztikusan nem aknázható ki, — ezt a tételt ismétel­jük, nem fogadhatjuk el. — Ne mpedig azért, mert magyar propaganda még ma sincsen s igy komoly kísérlet sem tör­ténhetett eddig ezirányban. — Gondoljunk csak arra mit művelne szerte a világban a cseh propaganda ma, ha pl Prá­ga szállott volna szembe, akár a németek oldalán is, három * 29 hónapig a Vörös hadsereggel s 30.000 cseh áldozta volna fel életét a kommunizmus elleni harcban. Magyar tragikum az, hogy nem értünk a propagandá­hoz s mig a csehek legendákból is történelmet tudnak csinál­ni, addig mi a történelmet is legendává degredáljuk... A február 25-iki évforduló után alig néhány nappal az USA újból ünnepelt, ezúttal Jan Masaryk, a titokzatos körül­mények között elpusztult cseh külügyminiszter emlékét. — Dewey kormányzó e napot ünnepélyesen New York állam Ma­saryk napjának nyilvánította. Truman az előtte tisztelgő csehszlovák küldöttség e­­lőtt, 1952 március 5-én a Fehér Ház rózsakertjében ismét hosszabb nyilatkozatot tett kegyeletes és hódoló szavakkal emlékezve meg mindenekelőtt Masaryk Tamásról, “Csehszlo­vákia megszabaditójáról”, mint “akinek emlékezete sokáig fenn fog maradni az emberiség történelmében.” — Truman ugyancsak elérzékenyülten beszélt Jan Masaryk-ról, a cseh­szlovák nép mártírjáról, akit szerinte meggyilkoltak, majd igy folytatta : “Tudom, hogy az önök szabadságszerető népe századokon keresztül zsarnokság vaskeze alatt nyögött, de végül mégis megszabadult. (A vaskezü zsarnok ezek szerint Ausztria-Magyarország lett volna. A Szerk.) — Meg fogok tenni minden tőlem telhetőt, hogy a szabadság ismét felvir­radjon önökre minél hamarabb. . . Biztos vagyok abban, hogy Csehszlovákiának megint uj, szabad kormánya lesz.. Az elmúlt évben volt 100 éves évfordulója annak, hogy Kossuth Lajos az Egyesült Államokba érkezett, ahol mint minden idők egyik legnagyobb szabadsághősét és államférfi­­át fogadták. A ritka évforduló megünneplésére, az Amerikai Magyar Szövetség, karöltve számos magyar egyesülettel hosszú hónapokig tartó, dollártizezreket felemésztő előké­születeket tett. A Kossuth jubileumi év végén ma már meg­állapítható, hogy az egész Kossuth kampány, eltekintve szá­mos helyen megrendezett lokális ünnepélyektől, távolról sem töltötte be azokat a várakozásokat, amit propagandisztikus tekintetben egyes magyar körök hozzá fűztek; sőt magya­rán mondva kudarcba fulladt. Az angolnyelvű sajtó, eltekint­ve 1-2 szórványos esettől, egyáltalában nem közölt méltatást az évfordulóról, melynek még távolról sem volt annyi vissz­hangja sem, mint egy évente megismétlődő Masaryk évfor­dulónak. Kivételt e tekintetben a New York Times tett, mely­ben egy különös, nyilván “ismeretlen helyről” jól placirozott vezércikk jelent meg, mely Kossuth-ot többek között arro­gáns nacionalistának bélyegezte. A vezércikk széles magyar körökben megdöbbenést keltett. A World Council of Churches képviseletében amerikai protestáns egyházak vezető képviselői a Szabad Európa Rá­dión keresztül biztató, bátorító és vigasztaló üzenetet küldöt­tek az elmúlt év karácsonya alkalmából Csehszlovákia népé­nek. Az üzenet többek között mondotta : “ .. . megrendithe­­tetlenül, biztosan hisszük, hogy a Ti keresztény ideáloknak szentelt hitetek, a demokrácia életformáinak odaadó szolgá­lata részetekről végül is győzedelmeskedni fog ... Hálát adunk Istennek a Ti szüntelen loyalitásotokért és buzgalma­tokért, a Ti nem alvó reményetekért és rettenthetetlen bá­torságtokért. . . Mindszenty József hercegprímás sorsa egyre inkább fe­ledésbe merül. Bebörtönzésének évfordulóján, ezidén kará­csonykor az amerikai magyarság emlékezett meg csupán ró­la, mig az angolnyelvű sajtó, beleértve a legnagyobb amerikai lapokat, egyszerűen megfeledkezett az évfordulóról, nyilván azért, mert a magyar szervek elmulasztották arra felhívni a figyelmet. Az USA egyetemeken, collegek-ben tanuló hallgatók érdeklődése fokozódó mértékben fordul a közép és keleteuró­pai viszonyok tanulmányozása felé. Ennek bizonyítéka, hogy a hallgatók eddig soha nem tapasztalt mértékben választják disszertációik, vizsgatanulmányaik, kutatásaik tárgyául az ottani problémákat. -------------------------------------------/WVVWWWW TETOVÁLÁST ELTÜNTET svéd szakértő tökéletesen, fáj­dalommentesen, tű és utóha­tás nélkül. Ingyenes vizsgálat. Fogadóórák : naponta 12-3, és csütörtökön este 7-8 óra között. John V. Branting, LA.0102. 806 Bathurst St. .Toronto. (Bloor sarok) KERESTETÉS Geday József keresi Kom­játhy Benedekné, szül. Tim­­busz Erzsébet rákospalotai la kost. Utolsó kanadai cime : 29 Jackson, St. Thomas, Ont. volt. — Aki tud róla, kérem, értesítsen a következő cimen : Geday József, Rolandia C. P. 181, Perana do Norte, Brasil. America Latina. KERESTETÉS Keresem Török Ferenc or­­topad cipészt munka ügyben. Valamint Ssrber Dezsőt, aki 1951 decemberében jött Ka­nadába. Aki tud valamit róluk , ké­rem írjon a következő címre: Mr. M. Kutnyak (Superior Shoe Clinic) 1219-1 St. W. Calgary, Alta. STONEY’S rádió magyar félórájában a CKFH Toronto állomáson minden szombaton délután 4- től 4:30-ig. STONEY’S CAR MARKET LIMITED 867 Danforth Ave. Legjobb név a használt kocsik piacán ! Baseball Spring Training nincs vn \ írja Nat Turofsky. Egy játékos í e et, de a végső szó a döntőbíróé. Ebben a }• \ tie. /ételemben nincs vita a játék­vezetővel. A játékos egy mii rol vágta a labdát Bili de Marshoz. O’KEEFE’S COMPANY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents