Kanadai Magyarság, 1952. június-december (2. évfolyam, 23-51. szám)
1952-07-26 / 30. szám
KANADAI MAGYARSAG 3 \ 1952 JÚLIUS 26. Szilvássy László : ANNA NAPRA (Nagymamának). Felhők jönnek, felhők mennek. Vájjon mi az oka ennek ? Nézem őket, nézem hosszan s rajta soká elmerengek. Honnan jönnek, hova mennek, merről jönnek, merre szállnak, Hol kötnek ki egyszer végül, melyik pontján a világnak ? Van-e céljuk ? — Vagy tán’ csak a kósza szellő viszi őket ? Sajnálom a most jövőket, sajnálom az elmenőket ! Az ő sorsuk a mi sorsunk ! Mi is épp ily felhők vagyunk, Egy pontjáról a világnak más pontjára vándorolunk. Ha szél jő vagy vihar támad, visz bennünket messze-messze, S széjjel foszlunk mint a felhők, mindenkitől elfeledve. Régen, kisgyermekkoromban Édesanyám mesélt nekünk. Mikor hozzábujtunk este, s könyörögve mesét kértünk. U mesélte, hogy a felhők messzi tengereken élnek, S játszadoznak ringó hátán fütyürésző esti szélnek. Felhő Anyó vigyáz rájuk, szépre, jóra inti őket, Hancűrozó, pajkoskodó, csintalan rossz kis felhőket. Persze, mint a rossz gyermekek, jószavára nem figyelnek Csak a maguk kicsi buta fejecskéi után mennek. Egyszer aztán vihar támad, viszi őket nappal-éjjel, Elszakítva Anvasyívtől, tépi, szórja szerte-széjjel, Maga előtt hajtja, rúgja, messzi tengereken átal, S találkoznak jóval-rosszal, új vidékkel, új világgal. Mikor azt’ a vihar fárad, ottmaradnak űzve-hajtva, Valahol egy más világban, összetörve, elhagyatva. Sír utánuk Felhőanyó, összebújva ők is sírnak, Áldott esőt hozó szélén, frissmegásott felhősírnak. . . . . . így mesélte Édesanyám, így emlékszem most is rája, Most, hogy felhőgyermek lettem, árva, kinek nincs hazája. Kicsi felhők, csacsi felhők, szánjatok el Napkeletnek, Amig én itt sorsotokon könnyes szemmel elmerengek. Repüljetek, suhanjatok hangtalan lágy felhőszárnyon, S álljatok meg Buda felett Anna-napra, alkonytájon. Legyetek lágy esti harmat, hulljatok rá Nagymamára, Aki biztos, könnyes szemmel gyermekeit várja. . . várja. . . Harmatcsókkal csókoljátok áldott kezét meg helyettünk, — Akik mindig rágondolunk, akik sohasem felejtünk — És akik most messze-messze, összebújva hazavágynak, Könnyes szemét megcsókolni Anna napkor Nagymamának. A napozás előnyei és hátrányai Meddig tűri a szabad világ még ? Mennek, egyre mennek a- leplombált marhavagonok Oroszország végtelen területei felé és viszik a magyarság megmaradt legjobbjait. Apácák, papok, orvosok, ügyvédek, tanárok, egyszerű munkások és parasztok a halálvonatok utasai, akiknek nincsen más bűnük, mint hogy szeretik hazájukat és szabadnak, függetlennek szeretnék azt látni. Pusztulnak a magyar életek, sír a magyar föld a muszka csizma alatt és nincs sehol senki a világon, aki segítene szegény, szerencsétlen hazánk szenvedésein. Nem akarja meghallani a szabad világ a fajtánk jajkiáltását, nem akarják tudomásul venni a kis népek halálhörgését, mert egy sátáni kis csoport aljasul és raffináltan ma is kezébe tartja a szabad nemzetek vezetőinek jelentős részét, akik tudatlanságból, rosszul értelmezett békevágyból még most is hajlandók leülni a tárgyalóasztalhoz az elnyomott népek gyilkosaival, kiirtóival. New-York, Páris, London lokáljaiban tovább folyik a pezsgő, estélyi ruhás dámák és üresfejű gentlemanek járják a vad néger swinget, míg a világ rabállamaiban eltűnnek az apák, anyák és gyermekek. Vájjon mikor ébred tudatára a ma “még szabad világ ?” Akkor-e, amikor majd ajtaját Sztálin hordái verik be puskatussal és a jóléttől és kényelemtől elpuhult, a jódolgukban senkivel sem törődő tízezrekkel megindulnak a halálvonatok a bizonytalan sors felé. Akkor már késő lesz az ébredés,akkor majd már nem lesz hatalom, amely a Sátán végleges győzelmét megakadályozza. . . Brazíliában él “Lilly Marleen” a világhírű német katonadal szerzője Ki ne emlékeznék még a belgrádi rádió minden esti és oly hamar, oly szívesen megszokott adására a háború szomorú éveiben ? Pontban 9 órakor csendült fel Laie Anderson mélyenbúgó hangján ez a mélab.s dallam, melyet csakhamar milliók énekeltek mindenfelé a világon, még az ellenséges országokban is. A német dalt 38 nyelvre fordították le, magyarra Liszt Nándor, s “Kívül a kaszárnyán, künn a kapunál...” szöveggel hazánkban is egykettőre népszerű lett. A dal szerzője Norbert Schultze — mint értesültünk — most Brazíliában él és egy riói mulatóban zongorázik. A világhírű dalt megfilmesítették és jelenleg óriási sikerrel játsszák a délamerikai államokban. Reméljük, hogy a film hamarosan hozzánk is eíujt és így mi is újból hallhatjuk a felejthetetlen, szép melódiát. Meghívó A Torontói Első Magyar Református Egyházközség Vezetősége folyó hó 26-án este 8 órai kezdettel az Olivet nevű templom kultúrtermében, Hazelton St. 33. sz. alatt nagyszabású hangversenyt rendez, melyen Ecsedi Aladár művész-honfitársunk fog közreműködni. Ebből az alkalomból szeretettel hívjuk meg Torontó magyarságát. Székely Lajos .. jegyző. .. Anyáink és nagyanyáink ifjúságának idején az volt a szép, ha a hölgyek minél halványabbak voltak. A vékonyra fűzött derékhoz illett a fehér orca, a könnyen történő ájuldozás. A bájos dámák menekültek a nap elől, úgy 1880 és 1900 körül csak széleskarimájú kalapban és bokáig meg csuklóig érő csipkés, hosszú fürdőruhában jelentek meg a fürdőben. Ezenfelül még könnyű napernyővel és krémekkel is védték halványságukat. Érdekes volna mind az orvos, mind a történetíró szemével követni az élet változását a lenge ruhadarab fokozatos kisebbedésén keresztül. A rövidség kedvéért azonban csak annyit, hogy ma a másik véglet uralkodik. A napkultusz áldásaiban és hátrányaiban egyaránt osztozik férfi és nő. Egyaránt megkisebbedett mindkét nem fürdőruhája, hogy minél több napfényt fogjon fel kényes városi bőrük. Szőke és barna, fehér és fekete versenyt fut, hogy melyik sül pecsenyére minél előbb. A sötétbőrűnek azonban már születési előnyei vannak : az ő bőre több festékanyagot tartalmaz, szervezete többet képes termelni, tehát ő mind feketébb lesz, míg a fehérbőrű, szőke embernek bőre vörösre változik. A Távolkeleten nem fehér, hanem vörös embernek hívják az európait, főleg az angolt és hollandit, az őslakók, éppen a mondottak alapján. A nem túlzásba vitt napozás feltétlenül egészséges. Csecsemőknek, gyerekeknek a koradélelőtti napfény aranyat ér. A napfény hatása alatt az emberi bőrben bizonyos ergosterinnek nevezett zsírokból D vitamin képződik, mely a csontosodást szabályzó anyag. Nyáron tehát nem kell olajos cseppeket, csukamájolajat szedni vagy szedetni, csak ki kell feküdni a jó öreg nap alá, s az ingyen és bérmentve készíti bennünk a D vitamint, gyógyítja az angolkórt, a csontgyengeséget. A napozást rendesen fürdés követi, mozgás a szabadban, üde levegőn. Mindezek a tényezők együtt óriási áldást és segítséget jelentenek a hétköznapok elfoglaltságában kimerült embernek, a város tüzes falai közül kiszabadult gyermekeknek és felnőtteknek. De maga a csukamájolaj is a napfénynek köszönheti vitamingazdagságát. A tengeri moszatok és algák testében a napfény hatása alatt képződik a D vitamin s ezeket a csuka és más halak lenyelik (akár kis hal formájában is) és a májukban raktározzák el. De nem akarunk a tárgytól túlságosan elkalandozni, lássuk most, hogy a felsorolt jó hatások mellett mik lehetnek a napozás kellemetlen következményei. A nap ibolyántúli (ultraviolett) sugarai mellett, melyek főleg vegyi tulaj donságuak, hősugarak is vannak. Ezek a hősugarak okozzák a bőrpirosságot, súlyosabb formában hólyagokat húznak a bőrön, mint a másodfokú égésnél. A napszúrás a fej és a gerinc erősebb besugárzása következtében beálló idegrendszeri tüneteket jelenti (szédülés, hányás, fejfájás, stb.) Hőguta a hőpangás következtében beálló ájulás, összeesés, főleg ha az izzadás, a bőr párolgása akadályokba ütközik. Védekezés : Csak fokozatosan tegyük ki magunkat a napsugárzásnak. Védjük bőrünket valami zsiradékkal, olajjal. Ha megégtünk, ne kaparjuk, izgassuk amugyis fájó testünket, hanem borogassuk hideg kamillateával, vagy rendes teával, illetve az orvos által felírt folyadékkal vagy kenőccsel. Napszurás esetén ágynyugalom szükséges, a fejre jégtömlőt teszünk és sok folyadékot, friss citrom- és narancslevet, teát, befőtteket adunk a betegnek. Hőgutánál a ruhát el kell távolítani, hideg vagy meleg kávét vagy teát adunk és a szivet, nyakat, ereket alkohollal, sósborszesszel, vagy ha más nincs, vízzel bedörzsöljük. Mindkét esetben mielőbb orvost kell hívni, mert a hőguta és a napszúrás halált okozhat. Anélkül, hogy sok élet- és kórtani fogalmat emlegetnénk, még leszegezzük a régi tapasztalati törvényt : A nap élet, erő, egészség, de a túlhajtott napozás betegség ! Dr. Kovács Ernő. Zarándoklat Midlandra. A torontói Szent Erzsébet Egyházközség 1952 július 27-én, vasárnap zarándoklatot vezet Midlandra, az indián őslakók által hitükért megölt kanadai vértanuk ereklyéihez, s ebből az alkalomból szeretettel kéri részvételre Ontario magyarságát. A Dundas-Spadina sarkán levő templomtól külön autóbusz indul korán reggel. Ünnepélyes körmenet után fél 11-kor nagymise és szentbeszéd lesz, 3 órakor keresztút és áldás, majd az ereklyék megtekintése. A búcsúhelyen kellemes elhelyezés, étkezési lehetőség, hűsítő italok, szép táj is hozzájárul a testi és lelki felüdüléshez. MAGYARBETUS ÍRÓGÉPÉT Részletre is! KI ADOHIV AT ALUNKN A L Érted küzd a “Kanadai Magyarság !” SAJAT ES CSALADJA JOVOJEROL GONDOSKODIK, ha élet, nyugdíj, gyermek, au tó; betegség; vagy tűzbiztosítást köt a NORTHERN LIFE- nál Forduljon még ma bizalommal TASSY LAJOS-hoz, ki minden lekötelezettség nélkül ad részletes felvilágosítást. TELEFON : WA. 4744 -KI. 0026 ízléses kivitelben készít mindenfajta nyomtatványokat a “Kanadai Magyarság" nyomdája 362 Bathurst St Toronto, Ontario Telefon :MO. 0718, WA. 4133 Meghívók, műsor, programmok, névjegyek stb. azonnal készülnek
