Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)

2007-08-11 / 32. szám

KITEKINTŐ lawiiiiiii mmmmm 2007. augusztus 11.- 32. szám - - 5- oldal Régi sémák között Az Egyesüt Államok képviselőházának külügyi bi­zottsága - élén Tom Lantossal - késztetést érzett arra, hogy szemügyre vegye a két évtizedes közép- és kelet­európai demokráciák (ma már valamennyien NATO- és EU-tagok) állapotait. Ez önmagában is fölér egy gyöngéd önkritikával Tudniillik ugyanezeknek az uraknak Irak, az iraki háború olyannyira lefedte a szemhatárát, hogy szinte évek óta nem találtak alkal­mat a most lezajlott operáció elvégzéséhez. A szövegekből az jön elő, hogy Amerika - úgymond- magára hagyta a térséget. Kicsit pőrébben: kiszolgál­tatta Nyugat-Európa nacionalista (eo ipso Amerika-el­­lenes), de sajnálatos módon mintaadó vezéregyénisé­geinek, mint amilyen Chirac és Schröder volt, továbbá (ez a lényeg) Oroszországnak. Ma már csak a nosztal­gikus emlékezet tárgya az az idő - a tényleges rend­szerváltás néhány hónapja -, amikor a térségben mű­ködő amerikai nagykövetek pillanatok alatt elérték azt, amit akartak. A külügyi bizottságban, ha burkoltan is, elismer­ték, hogy az a lanyha érdeklődés, amelyet az utóbbi, bő fél évtizedben a Bush-kormány Kelet- és Közép-Eu­­rópa irányában mutatott, megfosztotta a világ egyet­len szuperhatalmát attól a vezető szereptől, amelyet a térségben vitt. A honatyák és szakértőik hajlamos­nak mutatkoztak, hogy mindazokat a - nyugat sze­rint szaporodó, kedvezőtlen - jelenségeket, a populiz­­mustól az intolerancián és az antiszemitizmuson át az Amerika-ellenességig e hanyagságnak a számlájá­ra írják. Hogy Washington miként tudná ezt a trendet meg­fordítani, arra a jelentés nem szolgál recepttel Egy biz­tos: pénz és beruházások híján sehogy, de talán még azokkal sem. Az Egyesült Államok nem lehet verseny­társa az Európai Uniónak, amely mostantól fogva eurómilliárdok tömegét önti ezekbe az országokba. Ami pedig a negatív fejleményeket illeti, szó nincs róla, hogy az amerikai érdeklődés hiánya segített ha­tatomra olyan pártokat és személyiségeket, ame­­lyek/akik a régi rendszerhez kapcsolódó, főként a biz­tonságos élettel kapcsolatos ábrándokat fűtik. Amit megélünk és megtapasztalunk, jobb kifejezés híján, organikus fejlődés szülötte, s egészében vagy részeiben a rendszerváltozás anyagi jótéteményeiből kirekesztett emberek érzületeit tükrözik. Bármi alól felmenteni Amerikát fölösleges, de önkorbácsolásra e témában kevés indokot látok. Az pedig végképp torz - bár az amerikai jobboldal „agytrösztjeire” jellemző - koncep­ció, hogy összefüggés van a kelet-közép-európai fejlő­dés negatív trendje és az orosz térhódítás között. Már­mint abban az értelemben, hogy minél inkább függ a térség az orosz energiaszállításoktól, annál inkább szüremlik be Putyin autoriter országosának megany­­nyi összetevője - az állam túlerejétől az átláthatatlan tulajdoni viszonyokon át a korrupcióig. Hamis a következtetés, de alkalmas annak az - im­már minden lanyhaságot, bizonytalanságot nélkülöző- amerikai politikai vonalvezetésnek az alátámasztá­sára, amely a „féken tartás” vagy „visszaszorítás” hi­degháborús doktrínáinak fölmelegített változata. A kérdés tehát nem az, mennyire sikeredett eszményire vagy nem eszményire a rendszerváltozás, hanem a „hová állás”. Helyeselni a rakétatelepítést, támasz­pontépítést, és nemet mondani a Gazpromnak minde­nütt - ez a játszma tétje. Megértük, hogy megint a szovjet időkből való sémák közé szorítanak minket. A. E. (NOL) Új nemzetiségi párt Erdélyben? A Szász Jenő székelyud­varhelyi polgármester ve­zette Magyar Polgári Szö­vetség bejelentette, hogy si­került összegyűjtenie a szükséges 25 ezer aláírást, és szeptemberben a buka­resti törvényszéken bejegy­zik a Magyar Polgári Pártot. Szász közölte: mintegy 30 ezer aláírást gyűjtöttek ösz­­sze, és nemcsak a törvény által előírt 18, hanem 20 megyéből és Bukarestből is. Az elnök szerint a listák ellenőrzése folyik, s abban reménykednek, hogy az RMDSZ nem akadályozza meg a párt bejegyzését, ahogyan azt 2004-ben tette. Nem könyöradományt ad az állam az egyházaknak Hétszázmilliós kárpótlás Hétszázmillió forintos kárpótlást ka­pott az állam­tól a reformá­tus és az evangélikus egyház. Az ál­lamot törvény kötelezi a tör­ténelmi egy­házak kárpót­lására - mondta Csorna Áron, a református zsinat szóvivője, s hozzátette: az összeg átutalásával a kor­mány nem tett mást, mint kifizette a világháború után kisajátított ingatla­nok után az évi esedékes törlesztő részletet. Annak idején a kommunista dik­tatúra egyik első lépése volt, hogy a történelmi egyházak ingatlanjainak döntő részét államosítsa. Ezek többsége iskola, kór­ház és szociális intéz­mény volt. A rendszerváltás után az Antall-kormány javaslatára törvényben rögzítették a kártalanítást, ennek értel­mében 2011-ig az állam az ingatlanok visszaadásával vagy pénzbeli juttatás for­májában kárpótolja az egy­házakat. A Magyarországi Refor­mátus Egyháznak 364 mil­lió, a Magyarországi Evan­gélikus Egyháznak pedig 336 millió forint jut az idén. További háromszázmillió forintra szeptemberben nyújthatja be igényét a két felekezet. A mostani döntés­sel együtt eddig kétezer-öt­száz ingatlan kárpótlásáról vagy visszaadásáról született döntés. A 2011-ig hátralévő idő alatt csaknem kétszáz pro­testáns egyházi ingatlan sor­sát kell még rendezni. A re­formátus zsinati szóvivő hozzátette: a visszaszolgál­tatott ingatlanok gyakran le­pusztult, néha teljesen hasz­nálhatatlan állapotban van­nak, ezeket az egyházaknak a saját költségükön kell rendbe hozniuk. Csorna Áron A szlovák belügyminiszter lemondását követelik a Malina-ügy miatt Hedvig mégsem hazudott Fordulatot hozhat Malma Hedvig ügyében a szlovák or­szágos rendőrfőkapitány nyilatkozata. Ján Pocka elkép­zelhetőnek tartja, hogy a nyitrai magyar egyetemistát valóban megverték, de nem úgy, ahogy azt a sértett elő­adta. Ez a vélemény ellentmond a belügyminiszter, Robert Kalinák szavainak, aki tavaly szeptemberben, a nyomozás lezárását indokolva még úgy fogalmazott: „kétségtelen, hogy a cselekmény nem történt meg”. Vladimír Palkó, az előző kormány kereszténydemok­rata belügyminisztere és Duray Miklós, a Magyar Ko­alíció Pártjának alelnöke a nyilatkozat fényében szük­ségszerűnek nevezte Kalinák belügyminiszter le­mondását. Csáky Pál, az MKP elnöke úgy nyilatko­zott, hogy a belügyminisz­ternek azonnal le kellene mondania, és meg kell szün­tetni Maiina Hedvig ellen a hamis tanúzás miatt kezde­ményezett eljárást, továbbá fel kell újítani a rendőrségi eljárást az elkövetők ellen, és meg kell vizsgálni az ügyészség felelősségét is. Egy szlovák lap arról ír, hogy a lány vallomását meg­változtatta egy rendőr: a sér­tett kézírásos vallomásának gépi átiratából kihagyott egy kulcsfontosságú mondatot. A lap közli a vallomás fakszi­miléjét, amelyben az áll: „ar­ra vonatkozóan, vajon az in­cidens előtt telefonáltam-e, vagy találkoztam-e és be­­széltem-e éppen valakivel, inkább azt hiszem, hogy ta­lálkoztam és beszéltem ve­le”. Az idézett mondat kulcs­szerepe abban áll, hogy a rendőrség válüg állítja: a lány vallomásában az szere­pelt, hogy valakivel telefo­nált, amikor a támadás érte. A nyomozók szerint ez nem igaz, mert Hedvig telefonján az ominózus időpontban sem kimenő, sem fogadott hívás nem volt. „Az államfő jelentse fel azokat, akik leállíttatták a nyomozást Maiina Hedvig ügyében, a rendőrség foly­tassa az eset felderítését, hi­szen a főkapitány már hiva­talosan is elismerte, hogy a lány fizikai támadás sértettje” - mondta Romon Kvasnim, a diáklány ügyvédje. A pozsonyi Fair Play Szö­vetség az Esélyt az igazság­nak című állásfoglalásában kifogásolta a rendőrségi eljá­rás több részle­tét. A szaksze­rű és pártatlan nyomozást kö­vetelő doku­mentumot töb­bek közt Jozef Hasto, a Maii­na Hedviget kivizsgáló pszi­chiáter is aláírta. További tíz szlovákiai értelmiségi csatla­kozott a bűntény tárgyilagos feltárását sürgető kezdemé­nyezéshez. „Bebizonyosodni látszik, hogy Maiina Hedvig ügyé­ben a szlovák hatóságok nem megfelelőképpen és fő­leg nem pártatlanul jártak el” - reagált a fejleményekre Németh Zsolt, a magyar par­lament külügyi bizottságá­nak elnöke. A politikus sze­rint, amikor egy határon túl élő magyart támadás ér, a Magyar Köztársaság minisz­terelnökének kötelessége határozottan kiállni, és meg­védeni a bántalmazott em­ber jogait. „Gyurcsány Ferenc azon­ban nem ezt tette, hiszen a szlovák kormányfővel való találkozóján Maiina Hedvig mellett való kiállása helyett a szlovák nyomozóhatóságok pártatlanságáról és függet­lenségéről beszélt, a találko­zó után pedig azt állította, hogy szlovák kollégájánál fellépett a megvert magyar lány ügyében. A szlovák kor­mány nyilatkozata azonban egyértelművé tette, hogy er­re egyáltalán nem került sor” - közli a politikus. „Magyarországnak tar­tózkodnia kell attól, hogy be­avatkozzon egy másik állam igazságszolgáltatásának ügyeibe egy konkrét bűn­eset vagy annak gyanúja ese­tén” - jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Biennálé Budapesten, augusztus 18-20-a között Külhoniak kultúrfesztiválja Budapesten először ren­dezik meg a külhoni magya­rok kulturális fesztiválját, a Biennálét. Az augusztus 18-20-ig zajló esemény célja a határon túl élő magyarok kulturális sokszínűségének bemutatása, elsősorban a modern, kortárs áramlatok­ra és művészekre koncent­rálva - közölte a Miniszterel­nöki Hivatal. A fesztivállal nem csak a határon túl élő magyarok kapnak lehetőséget az anya­országi bemutatkozásra, „de talán sikerül azon a tévhiten is módosítani, miszerint a határon túli művészet egyenlő lenne a népművé­szettel” - olvasható a közle­ményben. A fesztivál fő irányvonala a zene, de a pavilonokban helyet kapnak egyéb művé­szeti ágakban kiemelkedő kortárs határon túli alkotók, akik egyebek mellett a di­vat- és ékszertervezés, az építészet, valamint a forma­­tervezés területén tevékeny­kednek. A pittsburghi Várdy Zoltán lett a TV2 vezérigazgatója Visszavándorolt az óhazába Öt év után új vezérigazgató kerül az MTM-SBS Zrt. élére, miután a jelenlegi vezető, Kereszty Gábor a Pro7 Satl-csoport tartalomfejlesztésért felelős ald­­nöke lesz. A TV2 új vezetője augusztustól Várdy Zol­tán, aki neves amerikai magyar egyetemi tanárok, Várdy Béla és Várdy Huszár Ágnes gyermekeként ősei szülőföldjét választva vándorolt vissza az óhazába. Várdy Zoltán 1970-ben született Pittsburghben, s öt­évesen került először Ma­gyarországra, amikor szülei Budapesten dolgoztak. Az iskola első osztályát is itt jár­ta ki, így természetes volt számára, hogy magyarul be­szél, míg az angol nyelvet igazán csak visszatérésük után, az iskolában tanulta meg. A nyelvi, kulturális kü­lönbségek - mint elmondta - sohasem okoztak számára problémát: „A magyar és az amerikai életem, baráti kö­röm kát teljesen külön világ­ban létezik. így volt ez Ame­rikában is: otthon magyar életet éltünk, de ahogy kilép­tem a házból ameríkai ba­rátaim voltak, amerikai is­kolába jártam, amerikai éle­tet éltem. ” Sok-sok magyar honfitár­sunk vágya Amerika, vi­szont nagyon kevés ameri­kai vágyik Magyarországra. Várdy Zoltán miért Magyar­­országot választotta? Erről így vallott: „Az egyetemi éveim alatt és után néhány nyarat Ma­gyarországon töltöttem. Új­ságírónak készültem, és a Reuter hírügynökségnek tu­dósítottam. A kilencvenes évek elején eléggé rossz volt a gazdasági helyzet Ameriká­ban, míg a kelet-európai ré­gió számtalan lehetőséget tartogatott, főleg azoknak, beszélték az itteni nyelveket. Bátyám, Attila is Budapes­ten, egy jogi irodánál dolgo­zott, és arra biztatott, hogy jöjjek át. A Budapest News - ma Budapest Sun - angol nyelvű laphoz kerültem szer­kesztőnek. Újságíróként ter­veztem a jövőmet, de 1992- ben egy svájci kiadó úgy döntött, hogy Magyarorszá­gon is szeretne vállalatot épí­teni. Ez a cég a Ringier, amely manapság már Ma­gyarország legnagyobb napi­lap-kiadója. Mai fejjel szinte hihetetlennek tűnik, hogy 22 évesen én hozhattam létre a Ringier-t Magyarországon. ” Várdy Zoltán egy éve volt a Kápé dmű gazdasági lap élén, amikor a kiadó vezetői úgy döntöttek, hogy hazánk­ba is behozzák sikeres bul­várlapjukat, a Blikket, így a Ringier vezető munkatársa­ként, az induló újság marke­tingkampányba is beleszólt. Mint tudjuk, a Blikk ma már Magyarország legnagyobb példányszámú napilapja. Az ambiciózus fiatalember azonban tovább lépett: egy hatalmas amerikai lapkiadó ügyvezetője, Londonba csá­bította, s meg­tette az US Today nemzet­közi kiadásá­nak marketing­­vezetőjévé. Ké­sőbb Zoltán át­lépett a Turner tévétársasághoz, ahol kézbe vette a kelet-európai üzlet­ágat. Ekkor hozta létre a Cartoon Network csatornát Oroszországban, Lengyelor­szágban és Magyarorszá­gon. Mégis, 1998-ban felesé­gével Los Angelesbe költö­zött, ahol megtették a CBS té­vétársaság kereskedelmi alel­­nökévé. Egy idő után azon­ban hiányozott neki a Kö­­zép-Kelet-Európában meg­szokott pezsgő élet. Akkori­ban hágott tetőfokára az internetes „aranyláz”, így 1999 végén bátyjával meg­alapította az East-Europe Media internetes céget, amely Magyarországon indí­tott fiataloknak szóló portált, majd tovább terjeszkedett Romániába és Lengyelor­szágba. Amikor látták, hogy az internetes piac csillaga le­­áldozik, 2001-ben, még jó pillanatban eladták a céget. Várdy Zoltán ekkor kez­dett újabb kapcsolatokat építeni a magyar médiavi­lágban. Külsősként dolgo­zott a TV2-nek, az RTL Klubnak, a VTVA TV-nek és a HBO-nak, de gyorsan felfe­dezték a tehetségét. Várdy a mostani kineve­zéséig a TV2 kereskedelmi igazgatója és a Pro7 Satl ér­tékesítési alelnöke volt. Várdy 2002 óta töltötte be a TV2 kereskedelmi igazgatói posztját, majd 2007 január­jában az SBS Broadcasting értékesítési alelnökévé léptet­ték elő. Miután az SBS cso­portot június 27-én megvá­sárolta Pro7 Satl, Várdyt már a fúzió során létrejött Pro7 Satl Media AG vezetősége nevezte ki a TV2 cégcsoport (TV2, Interaktív Kft. és Telefor) vezérigazgatójává. „Mivel az utóbbi években a TV2 kereskedelmi tevé­kenységének fejlesztésével foglalkoztam, ezért az követ­kező hónapokban szeret­ném minél jobban megis­merni azokat a területeket, amelyekkel eddig csak érin­tőlegesen kerültem kapcso­latba” - nyilatkozta az új ve­zérigazgató, aki az előzőek­hez hozzátette: „azt gondo­lom, hogy ami jól működik azon kár változtatni, ami nem működik, annak a gyö­kereit fel kell tárni, és a leg­hatékonyabb megoldásra kell törekedni”. Várdy Zoltán Nem kell Verespatak! „Beleóbégattak” a Szózatba Magyarország a Verespatakon tervezett aranybánya környezetvé­delmi engedélyének eluta­sítását javasolja Romániá­nak - közölte a Környezet­­védelmi és Vízügyi Mi­nisztérium. A tárca a ha­tástanulmány jelenlegi változata alapján, illetve azután foglalt állást, hogy a magyar delegáció kétna­pos tárgyalást folytatott Bukarestben a tervezett aranybányáról. A magyar szakemberek kifogásolták a túl magas cianidszen­­nyezéssel járó technológia tervezett alkalmazását. Romániának figyelembe kell vennie Magyarország véleményét, de az a beruházásra nézve vétójo­got nem jelent. A szlovákiai magyarok kitelepítésére emlékeztek a minap Érsekújvárott. Az ünnep zárásaként elhangzó Szózat alatt egy közeli ház ablakából néhány férfi el­kezdte ordítani a szlovák Himnuszt - értesült a po­zsonyi Új Szó. A lap azt írta, az erőszak áldozatainak emlékművénél zajló koszo­rúzás megzavarása elsősor­ban azoknak a magyaror­szági vendégeknek volt kel­lemetlen, akiket közvetlenül érintett a szlovákiai magya­rok második világháború utáni kitelepítése, s akik em­lékezni jöttek haza a szülő­földjükre. A rendezvényen Tótkomlós önkormányzatá­nak küldöttsége, valamint Pitvaros és Bánhegyes lako­sai vettek részt. Ártatlan magyar polgárok kifosztása Kedves Olvasóink! Az alábbi érdekes levelet hozta a postás. Kétszer is figyelmesen elolvastam, mielőtt köz­lésre bocsátását elhatároztam. Izolált egyéni esettel ál­lunk szemben, vagy sok ilyen létezhet, csak nincs tudo­másunk róla? Tarthat-e érdeklődésre számot ez a szo­morú, múltat idéző, befejezetlen történet, vagy hagy­juk a fenébe, úgysem érdemes foglalkozni már ilyes­mivel? Igen ám, de itt van valaki, egy modern Dávid, aki szembeszállt az óriással, tehát olvassuk csak... Minden magyar, aki meg­élte a fent nevezett időszakot, tudja, milyen, az Európai Em­beri Jogok Törvényével ellen­tétes módon történt meg elő­ször a magántulajdon elkob­zása az ‘50-es években, majd annak „privatizációja” a ‘90-es esztendőkben. Az állampol­gárok tulajdonában igazságta­lanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi törvények meghozói azzal ér­veltek, hogy az elszegényedett ország nem képes visszaállíta­ni az eredeti tulajdonviszo­nyokat. Nagyon sok kifosztott ma­gyar polgár szemét törölte ki a „kárpótlási jegy”, amivel azonban idős koruk miatt so­kan nem tudtak mit kezdeni. A KISZ és az MSZMP emlőin felcseperedett, és a demokrá­cia hangzatos jelszavát után­zó arany ifjak azonban értet­ték a módját, hogyan lehet a jogállamra hivatkozva, a ko­rábban az állam nevében ello­pott egyéni és közösségi ja­vakból „magánvagyont” te­remteni. Természetesen mindenki­nek a saját vesztesége a legfá­jóbb, ezért nem lehet azokat a fájdalmakat azonos szinten említeni, de van néhány ügy, amely egyedülálló, és itt egy ilyen esetet szeretnék közre bocsátaá. 1948 nyarán levelet kézbe­sítettek a Magyar Dolgozok Pártja irodájától nagyapám­nak, hogy adja át balatonaligá nyaráójának kulcsát, mert a villára szükségük van magas rangú hivatalnokok üdülteté­sére. Hasonló módon „igé­nyelték ki” 64 szomszédos vil­latulajdonos nyaráóját, telkét Rákosi Mátyás, Farkas Mi­­háy, Nógrádi Sándor, Vas Zol­tán és a KB (Központi Bizott­ság) több tagja kapott egy-egy villát. Rövidesen, drótkerítés, fegyveres őrök és farkasku­tyák őrizete alatt, ledózerolták a régi villákat, és újakat építtet­tek maguknak. A jogcímvátozást a 61/1956 sz. végzéssel beje­gyezve, a telekkönyvi betét­ben a helyrajzi számokat fel­sorolva, a 4/1952 tvr.-re hivat­kozva, a tulajdonjog a magyar államra lett átruházva, és a Magyar Szocialista Munkás­pártot nevezték meg kezelő­ként. 1958-ban édesapám a Veszprémi Jáási Tanácson az államosítás áóli mentességet kért, a 28/1957. tvr.-re hivat­kozva. Kérelmét elutasították, és a Kádár János vezette KB továbbra is háborítatlanul él­vezte meg nem érdemelt nyu­galmát. 1989 nyarán az MSZMP KB vagyonát átkeresztelték Club Aligára, és azt a magyar állam profitszerző telektuíaj­­donoskét működtette 2006 de­cemberéig. 2007. március 26-án a ma­gyar állam a Club Aligát (50 hektárnyi terület) 5,5 milliárd HUF-ért eladta egy külföldi te­lekfejlesztő cégnek. Szeretném aláhúzni: a Ma­gyar Köztársaság 1990 óta az európai demokráciákhoz tar­tozó államnak nevezi magát. Az ország tagja lett a NATO- nak, majd az Európai Unió­nak. Aláírta az Európa Embe­ri Jogok Konvencióját. A ma­­gyar Alkotmány 13.2 pontja védi a tulajdonhoz való jogot, és a Magya Polgári Törvény­­könyv 115. pontja kimondja, hogy a tulajdonjogi igények nem évülnek el A magya honpolgár azt hi­­hetné, a demokratikus jogál­lam törvényi eszközei a he­lyén vannak, és a bíróságok a polgárok emberi jogait védik. Példaként bemutatom, hogy ennek ellenkezője a valóság: Az AB (Alkotmánybíróság - dr. Sólyom László vezetése alatt) 27/1991 (V.20) határo­zata megsemmisíti az egyes házingatlanok állami tulajdon­ba vételéről szóló 4/1952-es és 28/1957-es tvr.-eket. Az In­doklás 3. pontjában kimond­ja, hogy nem foglalkozik azokkal az eleve törvénysértő egyedi államigazgatási határo­zatokkal, amelyek túlmentek az akkori jogszabályi rendel­kezéseken, tehát már azok­hoz képest is törvénysértők. Azon rendelkezések elbírálá­sára az AB-nak nincs hatáskö­re, ezért az indítványozók a jogaikat az arra jogosult állami szerveknél érvényesíthetik. 2006. december 6-án a Veszprémi Városi Bíróságon keresetet nyújtottam be a ma­gyar állam elten, és kértem a tulajdoni (mint örökös) jogo­mat érvényesíteni. Hivatásos, igazságügyi földmérővel bizonyítottam, hogy nagyapám telke a mai Club Aliga területén belül talál­ható. Nagyapám halotti bizo­nyítványa arról tanúskodik, hogy ő 1950-ben elhunyt, te­hát reá az államosítási rendel­kezés nem vonatkozhat. Ok­irattal bizonyítottam, hogy apám a Magyar Néphadsereg őrnagya volt, nem horthysta tábornok, ezért a 4/1952. és a 28/1957 tvr.-ek reá nem vo­natkozhattak. A 2007. március 21-én meg­tartott elsőfokú tárgyaláson a bíró döntése: ,A kereset nem megalapozott”. Fellebbezést nyújtottam be a Veszprém Megyei Bírósághoz 2007. má­jus 8-án, és azt a bíróság júni­us 12-én másodfokon elutasí­totta, kijelentve:, A bíróságnak nincs hatásköre az ügyben”. Azt hiszem, két mondat­ban össze tudom foglalni a lé­nyeget. Amíg a régi „pártál­lam” a saját határozatait is fel­rúgva fosztott meg embereket tulajdonuktól, addig a mai „jogállam” az Alkotmányba foglalt törvényével szemben, szabadon árusítja ki a polgá­roktól elrabolt tulajdonokat. Ezért hívják a Magyar Köztár­saságot „demokratikus jogál­lamnak”. Bobrovniczky Bertalan, Toronto Nem szoktuk sorozatunkat megkereső levélíróink nevét nyilvánosságra hozni Ez eset­ben a téma miatt és a levélíró engedélyével közöljük a nevét Beszélgetésünkkor kiderült, hogy akár az európai bírósá­gig is elkerülhet ez az ügy, amennyiben lenne megfelelő számú kárvallott, hogy együt­tesen mérettessenek meg. Mindenesetre tessenek észben tartani, hogy mielőtt az eurá pai bíróság elfogad és napi­rendre tűz egy panaszt ezt megelőzően egy bizottságon kell annak keresztülmennie, ahol a magyar állam képvise­letében is helyet foglal valaki. Mindenesetre érdekes lehet a vége. Várjuk leveleiket US Maiina hedvig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents