Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)

2007-10-20 / 42. szám

4. oldal -- 42. szám - 2007. október 20. MÚLTIDÉZŐ - HIRDETÉSEK Dr. Várdy Béla cikksorozata a nyugati magyarságról - 19. rész Negyvennyolcasok a Mississippi határvidékén ff Dr. Várdy Béla Dr. Várdy Béla, Pittsburghben élő ameri­kai magyar történészprofesszor eddig számos könyvet, tanulmányt jelentetett meg a nyugati magyarság történetéről. Az Amerikai/Kanadai Magyarság részé­re készített összeállításában betekintést kapunk az emigráció múltjába, sok érde­kességet megtudhatunk a magyarok új­világi hódításairól. Majdnem Új-Buda alapítá­sával egy időben indult meg Iowa állam egyik Mississippi­parti kikötővárosában, Da­­venportban is a száműzöttek letelepedése és a helyi ma­gyar kolónia kialakulása. Hogy miért éppen ott? Fölte­hetően azért, mert Davenport viszonylag könnyen elérhető volt Chicagóból, mely már akkor is a rohamosan fejlődő amerikai Középnyugat (Midwest) központja volt. Épp akkor épültek a Mis­sissippi folyót átszelni igyekvő vasútvonalak is. A Mississippi és Missouri Vas­úttársaság (Mississippi and Missouri Railroad) például 1853- ban kezdte el a Davenporton keresztül hala­dó vonal megépítését, s az első szerelvény pedig már 1854- ben áthaladt a folya­mon - igaz, hogy ez alka­lommal még csak kompha­jók segítségével. 1856-ra azonban már az első vasúti híd is fölépült, amit 1872- ben egy második követett. A város különben az Ohio és Mississippi folyókon közle­kedő és akkor gyorsan terje­dő kerekes gőzhajókon is könnyen elérhető volt. Legalább hasonló jelentő­séggel bírt az a tény, hogy a város közvetlenül az ingyen vagy igen olcsó földeket ígérő vadnyugat határmezsgyéjén épült, ahonnan a fehérek épp abban az időben hajtot­ták ki a bennszülött indián törzseket. Mi sem bizonyítja jobban a terület újonnan meghódított jellegét, mint az a tény, hogy közvetlen Davenport városa előtt, a Mississippi folyam közepén fekszik az a Sziklás-sziget (Rock Island), amely 1832-ig a híres Fekete Sólyom (Black Hawk) (1767-1838) nevű törzsfőnök vezérlete alatt álló Sauk és Fox indián törzsek szakrális központja volt. A folyam túlpartján pedig Saukenuk „városa”, a Fekete Sólyom vezette törzsek főha­diszállása helyezkedett el, amit csak az 1830-as évek közepén vettek át teljesen az oda betódult fehér telepesek. Az 1832-ben lezajlott Fe­kete Sólyom-háborút (Black Hawk War) követően a győz­tes fehérek épp a jövendőbeli Davenport térségében nyom­ták át a Mississippi jobb part­jára a megtizedelt indián tör­zseket. A katonailag megvert és büszkeségében megalá­zott, de erkölcsileg soha meg nem tört híres Black Hawk nagyfőnök is ott halt meg 1838-ban, a Mississippi fo­lyamba ömlő Des Moines fo­lyó partján, mintegy félúton a mindössze tizenkét-tizenhá­­rom évvel később alapított új­budai és davenporti magyar telepek között. Az 1836-ban alapított Davenport épp a szabadság­harc elvesztése és a magyar emigránsok megjelenése idején fejlődött leggyorsab­ban. Ez a fellendülés olyan rohamos volt, hogy az 1839 és 1860 közötti két évtized alatt a mindössze 600 lelket számláló kis falucskából 11 ezer lakosú város lett. To­vábbi tíz év elteltével már több mint 20 ezer lakosa volt, míg 1895-r'e már átlépte a 30 ezres lélekszámot is. Jöttek északi jenkik és jöttek déliek. Lakosainak meghatá­rozó része azonban mégis inkább új emigránsokból te­vődött össze. Ezek között el­ső helyen álltak a németek, akik a város és vidéke lakói­nak mintegy egynegyedét al­kották, a város vezetésében és fejlesztésében vezérsze­repük volt. A magyarok persze sokkal kevesebben voltak. Azonban őket talán épp a németség nagytömegű jelenléte vonzot­ta oda. A két nemzet közös közép-európai múltján és kultúráján kívül a magyarok részére az is meghatározó té­nyező volt, hogy akkoriban szinte mindegyikük beszélt németül is. A németség erős jelenléte a magyarázata annak is, hogy a város első átfogó tör­ténete is német nyelven író­dott. Szerzője August P. Richter német helytörténész volt, aki Davenport város tör­ténete (Die Geschichte der Stadt Davenport) című, 1917- ben megjelent munkájában külön fejezetet szentel a ma­gyar emigránsoknak. A szer­ző igen szépen és pozitívan méltatja a magyarok szerepét a város és környéke kifejlesz­tésében. Richter munkájából azt is megtudjuk, hogy az első da­venporti magyar telepes a szabadkai születésű Spelletich Félix (1815-1890) volt, aki a szabadságharc alatt Dél-Magyarország kormány­­biztosi tisztjét töltötte be. 1849 őszén Angliába mene­kült, majd onnan 1851-ben családostól Amerikába emig­rált. Előzetes tájékozódás alapján egyenesen Daven­­portba tartott, ahol egy ezer katasztrális holdon (1500 acre) fölüli birtokot vett ma­gának, amelyen egészen 1867-ig gazdálkodott. Később bérházakat is építetett és ugyanakkor egy sajtüzem lé­tesítésén is gondolkodott. A kiegyezés után azonban Spelletich is kihasználta az ál­talános amnesztia adta lehe­tőséget, hogy családostól visszatérjen hazájába. Csu­pán Mihály nevű fiát hagyta Davenportban, aki apjának mintagazdaságát átvéve azt továbbfejlesztette, és a terve­zett sajtüzemet is fölépítette. Spelletich Mihály többször meglátogatta szüleit Magyar­­országon, de a végén azért mégiscsak Davenportban maradt és ott is halt meg. A hazatért Spelletichék sorsáról semmi továbbit nem tudunk. Spelletichéken kívül az 1850-es évek elején még tu­catjával érkeztek Davenport­­ba negyvennyolcasok. Ezek közül némelyek tovább­mentek a több izgalmat ígé­rő Új-Budára, mások viszont rövidebb-hosszabb új-budai tartózkodás után áttették székhelyüket a sokkal civili­záltabb Davenportba. Ezért van az, hogy az Új-Budával kapcsolatban fölsorolt tele­pesek nevének egy része davenporti vonatkozásban is előfordul. Itt van például mindjárt az 1851. november 26-án kelt davenporti hódoló föl­irat, amit a helyi száműzöt­tek küldtek az akkoriban New Yorkba érkező Kossuth Lajoshoz. Spelletich nevén kívül az aláírók között sze­repel Ámon Ferenc, Aufricht Ferdinand, Flochholczer Hu­gó, Horváth József, Langer Ignác, Lukács Sándor, Radnich István, Richtárszky Anselm, Rombauer Tivadar, valamint az utóbbi fiai, Ró­bert és Roderick. Ezek közül az egyének közül Richtárszkyn kívül a többi mind megfordult Új-Budán is. Ez a tény ismételten csak azt bizonyítja, hogy a kora­beli emigránsok nagy része nemigen találta meg helyét egykönnyen az Újvilágban. Jelentős részük helyről helyre vándorolt, és kereste­­kutatta a megoldást, az el­képzelt eldorádót, valamint a lelki kielégülést, amit per­sze legtöbbjük sohasem ta­lált meg. Ennek tudatában tehát nagyon is érthető az, hogy a negyvennyolcas poli­tikai emigráció realizmusra és a kompromisszumra haj­landó tagjai a legelső alkal­mat megragadták, hogy ha­zájukba visszatérjenek. A davenporti és környéki magyar kolónia idővel számbelileg túlnőtt a sokkal nagyobb hírnévnek örven­dő új-budai kolónián is. Hosszú távon azonban ez a település is ideiglenesnek bi­zonyult. A kezdeti évek ne­hézségeit elsősorban Árvay László negyvennyolcas hon­védszázados visszaemléke­zéseiből ismerjük, aki igen élethűen adja vissza a vidék vadnyugati jellegét. Egy honfoglalásszámba menő Davenport környéki tanya­alapítást például így ír le naplójában: „Megyünk (az) egész ka­ravánnal, mint Árpád népe, hogy hazát keressünk. Egy egész napot tartott (a város­ból a vidékre) kimenni az ökrös fogatokkal, de éjsza­kán át sem pihentünk, ha­nem leráztunk mindent a szekerekről. A tehénakolt azonnal elkészítettük, a sá­toroszlopokat és a keresztfát letettük (...). Az éléskamrá­nak szintén egy ideiglenes helyet kerítettünk be desz­kával (...). Konyhának való helyet készítettünk (...), s kéményt felállítottuk (...). Másnap (...) elsőbb a kút ásásához fogtunk.” Alig hogy leverték sátor­­cövekeiket, a „honfoglalók” azonnal szemben találták magukat túlélés, az irdatla­nul hideg Észak-Mississippi vidéki tél átvészelésének problémájával. Mint Árvay írja: „minden gondunk a kö­zelgő télre fordítottuk (...), hogy majd tulajdonképpen (...) hogy telelünk ki.” Ezek a váratlan nehézségek hihetet­lenül nagy változást jelentet­tek a magyar száműzöttek életében. Igaz, hogy legtöbb­jük sikerrel vészelte át az el­ső és még az azt követő tele­ket is. Arra azonban már ke­vesen vállalkoztak, hogy ezt a vadnyugati életstílust mindörökre magukévá te­gyék. Ezért kerestek kiutat - akármilyen kiutat - ebből az embernyomorító életformá­ból, még akkor is ha ez az egyetlen kiút ismételten a harctérre vezetett. Ez a kiút­keresés nagyrészt arra is ma­gyarázatot ad, hogy miért szerepeltek oly nagy szám­mal a magyarok - messze a számarányuk fölött - az 1861-ben kitört amerikai pol­gárháborúban. Árvay László sem bírta so­káig ezt a kemény vadnyuga­ti életformát, valamint az az­zal párosult nagy idegensé­­get. így tehát nem csodálkoz­hatunk azon, hogy szinte az elsők között tért vissza Euró­pába (1855), s onnan pedig Magyarországra (1859). Va­lahol Szeged vidékén telepe­dett le, és ott is halt meg het­venévesen 1893-ban. Az új-budai helyzethez hasonlóan, a davenporti ma­gyar telepesek soraiban is voltak jeles közéleti emberek és kevés hírnévnek örvendő kisemberek. Különböző for­rásmunkák alapján, az utób­biak közül ismerjük legalább két tucatnak a nevét. Azon­ban írásunk jellegéből kifo­lyólag itt csak néhányat emlí­tünk meg. így például a már új-budai viszonylatban ismert báró Majthényi Józsefet (1814- 1888) és „Kossuth fegyver­­gyárosaként” emlegetett Rombauer Tivadart (1803- 1855). Ugyanakkor ott volt a szabadságharccal kapcsola­tos szerepéről jól ismert Perczel Miklós (1812-1904) honvédezredes, Perczel Mór (1811-1899) honvédtábor­nok testvéröccse, valamint a kevésbé közismert, de da­venporti viszonylatban sok­kal nagyobb jelentőséggel bí­ró báró Fejérváry Miklós (1811-1895), akiről majd még külön is megemléke­zünk. Perczel Miklós amerikai hírneve azonban nem a da­venporti farmerkedéséből, hanem az amerikai polgárhá­borúval kapcsolatos hadi tet­teiből fakadt. Az ő szerepét tehát majd csak a négy éves rabszolgafölszabadító test­vérháború magyar vonatko­zásaival kapcsolatban tár­gyaljuk meg. A davenporti magyar ko­lónia, mind telepesei száma, mind pedig maradandósága vonatkozásában nyugodtan fölveheti a versenyt az Újhá­zi alapította Új-Budával. Egy átlag magyar részére azon­ban mégsem hordoz annyi romantikát. S éppen ezért nem bír oly nagy jelentőség­gel, mint az egy évvel koráb­ban alapított vadnyugati szomszédja. Kétségtelen, hogy ez részben az alapítók személyével kapcsolatos, hisz’ a davenporti alapítók egyike sem vehette föl a ver­senyt a komáromi várvédés és a közvetlen Kossuth-ba­­rátság nimbuszával büszkél­kedő Újházi Lászlóval. Ugyanakkor azonban az is kétségtelen, hogy ennek a kettős értékelésnek a másik forrása az az egyszerű tény, hogy az oly vadnyugati ma­gyar települések soraiban, mint Davenport és St. Louis, egyedül csak a régi magyar főváros nevét viselő Új-Buda indult kizárólagosan magyar telepnek. Az alapítók célja az volt, hogy településük egy­kor majd az amerikai konti­nensen fölépítendő „Kis-Ma­­gyarország” központjává le­gyen. Akármennyire is utó­pisztikusnak bizonyult ez a cél, az azzal járó romantika mégis messze kiemelte Új- Budát a kevert népességű, de minden ilyen irreális ál­mot nélkülöző egyéb telepek soraiból. Shipping to Hungary Cars, furniture, Containers Commercial Cargo door to door Call: Santino Tel: 905-676-1233 Fax: 905-676-8800 e-mail: santino@atlanticandpacific.com 6815 Rexwood Rd Mississauga ON L4V 1S4 •w. Állandó programok a Magyar Házban Hétfő és csütörtök este 7:30: Kodály Együttes táncpróba Kedd és csütörtök du. 2-6-ig: Nyugdíjas Klub Csütörtök este 7:30: Vadász Egyesület találkozója Szombat 9-12:15: Arany János Iskola tanítás Vasárnap du. 4: Barsi Ernő Népdal csoport összejövetele Könyvtár nyitvatartás: kedd du. 2 - este 8-ig szombat de. 10 - du. 2-ig Érdeklődni lehet a Magyar Ház irodájában: 416-654-4926 1) Mimi, magyar nyelvű, 2. kiadás (Mundus Kiadó, Budapest, 2007,350 oldal US$17.00+US$2.00 postaköltség Észak- Amerikában.) A második világháború éveit átfogó történelmi-társadalmi regény, mely mély meglátással és meg­­rázóan írja le a megpróbáltatásokkal fűszerezett hősnő életét. 2) Mimi, angol nyelvű, 3. kiadás (Atlantis-Centaur Publishers, Chicago, 2007,419 oldal. US$17.00 + US$2.00 posta­­költség Észak-Amerikában.) A fenti regénynek az angol nyelvű eredetije. 3) My Italian Summer (Infinity Publishers, Philadelphia, PA, 2007, 260 oldal. US$16.00 + US$2.00 postaköltség Észak-Amerikában). Az 1980-as években Cleveland-ben és az olasz rivierán lejátszódó emigrációs társadalmi re­gény, mely megkapóan és meghatóan jellemzi egy, a két világ határán élő fiatal leány szerelmi vívódásait. A re­gény magyar nyelvű változata most készül. Mindhárom kötet megrendelhető a szerzőnél: Prof. A. H. Várdy 5740 Aylesboro Avenue Pittsburgh, PA 15217, USA TeL 412-422-7176 E mail: AHVardy@aol.com //Svardy@aoLcom A magyar nyelvű Mimi Magyarországon is kapható a könyvesboltokban. r öltöttkaposzta­­es sütemeníjvasap 1 oponto legfinomabb töltöttba poszfaja 2007. október 19-20-21. péntek-szombat-vasárnap délután 2-6 óráig Magyar Ház Hungarian House 840 St. Clair Ave. West Érdeklődni lehet: 416-654-4926, 905-881-9096 Szeretettel varunk mindenkit! Aykler REAL ESTATE INC. REALTOR KIADÓ LAKÁSOK $750-től $1.300-ig a város minden részében legalább 10%-kal olcsóbban mint az általános bérleti díj! Tel: 416-413-1300 Északon: Don Mills/Lawrence Keleten: Warden/St. Clair • Gerrard/Woodbine McCowen/Ellesmere • Kingston/Dundas Nyugaton: Humber River/Dundas • Bloor/High Park Központ: St. Clair/Christie • Carlton/Church • College/Ossington Dr. Péfer Syrtash fogorvos Várom pacienseimet Medical Art Building 170 St George St. Suite 810 Toronto Ontario M5R 2M8 Telefon: 416-920 • FOGBEULTETES • KOZMETIKAI FOGÁSZAT • FÚRÁSNÉLKÜLI FEHÉR FOGTÖMÉSEK FÁJDALOMMENTESEN • HIDAK • KORONÁK • LÉZER FOGFEHÉRÍTÉS 90 PERC ALATT A LEGMODERNEBB FELSZERELÉSSEL! MINDEN PRIVÁT FOGORVOSI BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK! Telefon csak magyarul: 416-716-2686 Kezdő-haladó angol nyelvtanfolyam folytatódik a Magyar Házban, csütörtök esténként 6:30-8:30-ig. Jelentkezni lehet a Magyar Házban 840 St. Clair Ave, West Toronto, ON M6C 1C1 Telefon: 416-654-4926 e-mail: office@hccc.org TELJESKÖRŰ BEVÁNDORLÁSÜGYI CÉG LIPTÁK-BENNET ORSOLYA, CCIC/IPC Akkreditált Kanadai Bevándorlásjogi Szaktanácsadó/Cégtulajdonos Állandó letelepedési engedélyek minden kategóriában , Ideiglenes vízumok (látogatói, munkavállalói, diák), Ideiglenes miniszteri engedélyek. Törvényvégrehajtási ügyek, Appeals Division fellebezés, elfogatás esetén való kihallgatások... stb., teljeskörű szaktanácsadás. Hiteles dokumentum fordítás Részletfizetési lehetőség Specializálódunk előzetesen negatívan bírált vagy mellékezelt ügyekben! Számtalan hiteles ügyfél referenciával rendelkezünk. Célunk a közösség kanadai bevándorlási ügyeinek integritással, magas szaktudással és professzionalizmussal való lebonyolítása. Informálódjon a jelenlegi bevándorlási törvények és jogszabályok útvesztőiről! 13 év tapasztalattal (több év ex-bevándorlási hivatalnokokkal) állunk rendelkezésére. A Canadian Society of Immigration Consultants (CSIC) és a Canadian Association of Professional Immigration Consultants (CAPIC) teljes jogú tagja vagyok. 311 Sheppard Ave. E, Suite 100, Toronto, Ontario, Canada M2N 3B3 Tel: 416 512-9900 vagy416 512-0991 Fax:416512-9918 E-mail: tenaimmiqratoi@on 3ibn.com • saját készítésű hústermékek (szalámik, kolbászok, felvágottak, füstölt áruk) • friss húsok európai • import áruk és csemegék A magyar ízek legjavával és figyelmes kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat. Nyitva tartás: Hétfő, vasárnap: zárva Kedd: 8-17 Szerda: 8-17 Csütörtök: 8-18 Péntek: 8-19 Szombat: 8-16 Tel/Fax: 416-663-8323 145 Norfinch Dr., Unit 6, 7 & 8, Downsview

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents