Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. augusztus-október (57. évfolyam, 32-42. szám)

2007-08-11 / 32. szám

HIRDETÉS 4. oldal -trnrnmimmmimmmsmsimi- 32. szám - 2007. augusztus 11. KULTÚRA Kovács Klaudia és csapata értékes dokumentumfilmet készített ‘56-ról Elkészült A lyukas zászló Jómagam alig kétesztendős voltam 1956-ban, így személyes benyomásom nem lehetett a forradalom­ról, sőt évtizedeken át nem is hallhattam róla. Később aztán annál nagyobb érdeklődéssel fordultam törté­nelmünk e jeles eseménye felé, s amit, és akit csak el­érhettem ez ügyben, meghallgattam, elolvastam, megnéztem - és próbáltam összerakni magamnak, mi, és hogyan történhetett valójában? Nos, a sok-sok forrás közül az egyik legfontosabb élményt nyújtotta számomra Kovács Klaudia filmjének megtekintése. Tudom, hogy ő sem élte át ezt az időszakot, de őt is hajtotta az igazságkeresés vágya, ezért már az ötlet kezdetétől különös figye­lemmel kísértem, hogyan si­kerül majd megvalósítania nagyszabású tervét? Tu­dom, hogy milyen kitartóan járta a világot projekt-ötleté­vel, gyűjtötte a személyes is­mereteket, rakta össze a film tartalmi és formai vázait, ke­reste a személyes résztvevő­ket, a kulcsszereplőket, azo­kat, akik „filmszerűen” el is tudják élményeiket monda­ni. Talán négy-öt éven ke­resztül is érlelte ötietét, hogy méltóképpen el tudja készí­teni az '56-os magyar forra­dalom és szabadságharc emigrációs ifjú nemzedéké­nek szemszögéből ezt a fil­met. És nem utolsósorban, összetoborozta a neves al­kotói gárdát, akik megtisztel­ték közreműködésükkel Ko­vács Klaudia elképzelését, s művészi tudásukkal hozzá­járultak a megvalósításhoz. Mindez azonban még mindig kevés lett volna ah­hoz, hogy a mai médiavilág­ban megszülethessen egy filmötlet. Sok pénzre is szük­ség volt (van). Ő nem restellt kérni, adományozó rendez­vényeket szervezni szerte a világban, mert tisztában volt azzal, ha nem sikerül megte­remtenie a kellő anyagi hát­teret elképzeléseihez, akkor minden csak álom marad. Sokan nem is hittek ab­ban, hogy a fiatal lánynak si­kerül elkészítenie az 56-os témakör egyik legjelentő­sebb dokumentumfilmjét. De ő lankadatlan szervezési munkával éveken át dolgo­zott a film tartalmi, formai, személyi és a finanszírozási feltételeinek megteremtésén: mintegy kétezer ember mű­ködött közre valamilyen for­mában, akár személyesen, akár anyagi, szellemi támo­gatásával a film létrejötté­ben! Tehát sikerült. Kész a film. Szerencsém volt ez év május elején Hollywood­ban, szinte az elsők között megnézni A lyukas zászló című filmet, s megvallom őszintén, lenyűgözött. Már a kezdő képsorok, a zenei alá­festés, a szereplők története­inek pergő ritmusa magával ragadott - s nem is engedett el a film végéig. Érdekesebbnél érdeke­sebb interjúk füzére beszéli el a történéseket és rengeteg Kovács Klaudia eredeti, ritkán vagy alig lát­ható filmrészletek illusztrál­ják a mondandókat. Az 56- os események szereplői a legszélesebb körben meg­szólalnak, az utcai harco­soktól, diákoktól kezdve a diplomáciai szervezetek képviselőin át a történészekig és a nemzetkö­zi közélet meg­határozó sze­mélyiségekig mindenki el­mondja a ma­ga történetét. Nem a törté­nelemkönyvet mondják föl hanem a személyes élmé­nyeiket, vagy véleményüket s olyan mély átéléssel, mint­ha nemrég történt volna minden. Tudom, hogy né­melyik interjúnak a négy-öt órás „alapanyagából” került be az a néhány perc... A film szinte minden mai modern szakmai fogást al­kalmaz. Most, amikor a tele­vízió és a számítógép tölti ki az emberek életét, iszonya­tos információs dömping áramlik ránk mindenhon­nan, nagyon fontos a szelek­ció. Ahhoz, tehát, hogy az emberek két órát eltöltsenek egy dokumentumfilmmel, bizony nagyon érdekesre kell elkészíteni. Kovács Klaudia és csapa­ta, Kovács Lászlóval (aki nemrégiben hunyt el), Zsig­­mond Vilmossal George Adamsszel Hules Endrével és Honti Zoltánnal és má­sokkal együtt nagyon érde­kesre csinálta ezt a filmet! Már-már mintegy egy játék­filmben, úgy várjuk a követ­kező képsorokat, a sztori­kat, szurkolunk a hősöknek, a szereplőknek, s olykor ve­lük könnyezünk. Merthogy a száműzöttek által a sze­mélyes tragédiák sora is fel­­elevenítődik előttünk, s ezen az érzelmi szálon ke­resztül még közelebb ju­tunk ‘56 valóságához. Kiknek szól ez a film? Az emigrációnak? Az otthon maradottaknak? Az ifjúság­nak? Az idősebb nemze­déknek? Azt hiszem, min­denkinek. Mindenkinek, akinek egy kicsü is fontos, hogy közel­múltunk világtörténelmi je­lentőségű eseményét, hátte­rét és szereplőit megismer­jék. És ne csak megismer­jék, hanem egy kis erőt is merítsenek belőle. S tudja­nak arról, hogy valamikor, valakik, talán diákok, fiatal munkások, egyszerű embe­rek megmutatták a világnak, hogy ez a kis nép, itt a Kár­pát-medencében szabadon akar élni. Bármi áron is. És a mindenkori hatalom által, gyakran igény szerint manipulált, hézagos törté­nelmi ismereteink „zászlós lyukjait” ez a film, képlete­sen szólva befoltozta - no­ha korántsem teljes még ennek a történelmi hiá­nyosságnak a pótlása. Még sok Kovács Klaudiára és sok hasonló filmre, műre van szükség ahhoz, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc elfoglalja méltó helyét a magyar és a világtörténelemben. Tanka László TERRA IMMIGRATION INC. ORSOLYA LIPTÁK-BENNET, I.P.C. cégtulajdonos/bevándorlásjogi szaktanácsadó DENIS S. LEVER, I.P.C. (42-y) bevándorlásjogi szaktanácsadó Dr. Várdy Béla cikksorozata a nyugati magyarságról - 9. rész Kossuth Lajos és Amerika Jk Dr. Várdy Béla, Pittsburghben élő ameri­kai magyar történészprofesszor eddig számos könyvet, tanulmányt jelentetett meg a nyugati magyarság történetéről. Az Amerikai/Kanadai Magyarság részé­re készített nyolcrészes összeállításában betekintést kapunk az emigráció múltjá­ba, sok érdekességet megtudhatunk a magyarok újvilági hódításairól. Az első széria befejezése után olvasóink kérésé­re folytatjuk cikksorozatunkat. Dr. Várdy Béla Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően, Kossuth Lajos, Magyarország kormányzó­elnöke, az akkor már gyen­gülő Oszmán Török Biroda­lomban talált ideiglenes me­nedéket. A török kormány a győztes Habsburg-kormány­­zat állandó követelése ellené­re sem volt hajlandó öt ki­szolgáltatni a megtorlásnak. Kossuth és a magyar negyvennyolcasok jelenléte azonban kellemetlené tette az amúgy sem barátságos tö­rök-osztrák viszonyt, mely zavaró helyzet csak Kossuth 1851-ben Amerikába történt távozásával oldódott feL Több mint két éves török­­országi kényszertartózkodás után Kossuth 1851. decem­ber 4-én ért partot Ameriká­ban, ahol 1852. július 14-ig maradt. Nagy reményektől feltüzelve érkezett a „szabad­ság hazájába”. Ittléte alatt meglátogatta az Atlanti-óce­án és a Mississippi folyó köz­ti vidék minden valamirevaló városát. Ezalatt a sokszor „di­­adalútnak” nevezett köruta­zása alatt látszólag nagy tö­megnépszerűségnek örven­dett. Ennek ellenére teljesen eredménytelenül, politikai céljaiban meghiúsultán, a magyar politikai emigráció­ból kiábrándultán és szemé­lyileg elkeseredetten, Mr. Ale­xander Smith név alatt inkog­nitóban tért vissza Európába. Érkezésének és visszaté­résének erősen elütő hangu­latát nagyon jól jellemzi Ken­de Géza Magyarok Ameriká­ban című 1926-ban megje­lent művében: „New York­ban van ismét Kossuth..., ahová úgy vonult be fél esz­tendővel ezelőtt, mint egy új­kori Messiás, mint a világ­szabadság varázsszóvá pró­fétája, a rabszolgaságban szenvedő népmilliók megvál­tója. Akkor dörögtek az ágyúk, bbogtak a zászlók, egekbe tört százezrek mámo­ros kiáltása hogy ‘Éljen Kos­suth!’ - és most csend volt, nyomasztó, fojtogató, szomo­rú csend Magánházban szállt meg Kossuth, és nem szálbdában. Kerülte a nyilvá­nosságot, és az utcákon is bsabb ellenségének, az ak­kori osztrák követnek, Hülsemann-nak hamis, ha­zug adatokat adjanak el Igen, magyarok tették ezt. Magyarok, akiknek fekete lel­kében a bibliai átok fogant meg újra, akinek testét meg­fertőzte Káin vére...” A fentiek alapján nyilván­való, hogy minden személyi adottsága és magnetizmusa ellenére is, Kossuth mégsem tudta elkerülni az emigrádós életforma természetes velejá­róját: a személyeskedést, a ri­valizálást, a klikkesedést és egymás gyanúsítgatását. Vá­ratlan helyzetek általában vá­ratlan és furcsa jelenségeket eredményeznek. S ez még inkább áll a száműzött társa­dalomra, mint a hazaira. A hazátlansággal járó körülmé­nyek között ugyanis sok kis­kaliberű egyén kerül oly helyzetbe, amelyben életé­ben először kiélheti a kisebb­rendűségi érzéséből fakadó Kossuth Lajos Kossuth Lajos diadalmenete New Yorkban (Bodó Sándor festménye) csak este mutatkozott Egye­dül akart lenni meghiúsult re­ménységeivel összeombtt, szétfoszbtt álmaivaL.. A tör­ténelem legnagyobb magyar­ja kerülte a New York-i ma­gyarokkal vab találkozást. Vajon miért? Takarjuk el ar­cunkat, és piruljunk azok he­lyett, akik... gyanúsílgatták, rágalmazták Kossuthot, az amerikai újságok képvisebi­­nek szenzációkat szállítot­tak, és még attól sem riadtak vissza, hogy Kossuth leghalá­alpári ösztöneit, tehát büntet­lenül rúghat bele még olyan jeles egyénbe is, akihez a ha­zai viszonyok között soha föl nem érhetett volna. Sajnos, 1852-ben Kossuth is kénytelen volt egyhamar megtanulni ezt a nagy igaz­ságot. Ugyanis a ‘48-as emig­ráció szellemi-etikai törpéi, politikai kalandorai őt is azonnal megvádolták a ma­gyar ügyre összegyűjtött közpénzek eltulajdonításá­­vaL Titkára, a volt ‘48-as tü­zértiszt, Lásztó Károly (1815- 1893), keserűen jegyezi meg Naplótöredék című 1887- ben kiadott visszaemlékezé­seiben: „Kossuthot azzal rá­galmazták, hogy a magyar ügyre gyűlt pénzt saját zsebé­be rakta. Ez gyalázatos, s csak megsértett hiúságból megbántott magánérdekből eredett ellenséges, aljas rága­­bm. Ha Kos­suth csak azt fogadta volna el s tette volna saját zsebébe, mit a lelkesült amerikaiak, kübnösen a gazdag kvéke­­rek (quaker-ek) - kiknek vallási érzelme nem engedi, hogy háborúra, hadi cébkra segédkezet nyújtsa­nak - akartak neki magá­nak és családjának adni ajándékul: Kossuth Ameri­kából gazdagon jöhetett vol­na el és nem szegényen, mint vabsággal érkezett Angobrszágba. De ő a ma­ga részére adott ajándéko­kat visszautasította, s a ma­gyar ügyre adottakat híven kezelte”. Ezek a gyanúsítgatások és vádaskodások módfölött el­keserítették Kossuthot. Visz­­szautazása előtt ezért is ke­rülte a New York-i magyar kolónia tagjaival a találko­zást. De még ezen alaptalan vádaknál is jobban elkeserí­tette őt amerikai útjának, po­litika céljainak sikertelensé­ge: az a részére nehezen megemészthető tudat, hogy az Amerikai Egyesült Álla­moktól semmiféle jelentős segítséget sem várhat Ma­gyarország fölszabadítása ér­dekében. Ez a sikertelenség pedig több ténnyel, részben a George Washington által 1796-ban lefektetett be nem avatkozási elvvel, s részben Kossuthnak az amerikai rab­szolgakérdésben elfoglalt ál­láspontjával volt kapcsolat­ban. (Folytatjuk) • Teljeskörű bevándorlásjogi szolgáltató cég. • Ideiglenes (látogatói-, munkavállalói, diák­vízumok), letelepedési engedélyek és törvény­végrehajtási ügyek Appeals Div. fellebbezések; (elfogatás esetén való kihallgatások...) stb. • Hiteles dokumentum-fordítás • Ingyenes konzultáció a tiszta lappal indulóknak • Részletfizetési lehetőség Célunk a közösség kanadai bevándorlási ügyeinek integritással, magas szaktudással és professzionalizmussal való lebonyolítása. Informálódjon hitelesen az új bevándorlási törvények és jogszabályok (IRPA/IRPR 2002) útvesztőiről! 25 év összevont tapasztalattal (több év ex­­bevándorlási hivatalnokokkal) állunk rendelkezésére. A Canadian Society of Immigration Consultants (CSIC) és a Canadian Association of Professional Immigration Consultants (CAPIC) tagjai vagyunk. 311 Sheppard Ave. E., Suite 100 Toronto Ontario, Canada, M2N 3B3 Tel: 1-416-512-9900 Fax: 416-512-9918 E-mail: terraimmigration@on.aibn.com Shipping to Hungary Cars, furniture, Containers Commercial Cargo door to door Call: Santino Tel: (416) 748-1233 Fax: 416-748-9025 e-mail: santino@atlanticandpacific.com 480 Carlingview Drive Toronto, ON M9W 6M8 Torontói Magyar Hetedik Napot Ünneplő Adventista Gyülekezet Bob Rumball Centre Imaterme 2395 Bayview Avenue, Toronto, ON M2L 1A2 Canada Szeretettel vár minden igazságot szerető és kereső személyt. Minden szombaton de. 10-től 11:30-ig biblia iskola, 11:30-tól Istentisztelet Evangelizációs sorozatunk folytatásának címe: „A BOLDOGSÁG KORTÁRS AI”, augusztus 12-ig. Gyermek felügyeletet biztosítunk. Lelkész: Nagy Károly, Tel: 416-615-1282 Állandó programok a Magyar Házban Hétfő és csütörtök este 7:30: Kodály Együttes táncpróba Kedd és csütörtök du. 2-7: Nyugdíjas Klub Csütörtök este 7:30: Vadász Egyesület találkozója Szombat 9-12:15: Arany János Iskola tanítás Vasárnap du. 4: Barsi Ernő Népdal csoport összejövetele Könyvtár nyitvatartási kedd du. 2 - este 8-ig szombat de. 10 - du. 2-ig Érdeklődni lehet a Magyar Ház irodájában: 416-654-4926 Jelentesse meg verseit, novelláit, regényeit, visszaemlékezéseit! Kis példányszámú könyvek nyomtatása kedvező áron! CORVINA Printig & Design 830 St. Clair Avenue West Toronto Tel: 416-658-3434 • Fax: 416-658-6613 www.corvina.ca • e-mail: í nfo@corvina.ca riGyrifAiü! riGYtiEAiü! 2007. JÚLIUS 1-TŐL ÚJ HELYRE KÖLTÖZIK a PANORÁMA KÖNYVESBOLT Csak pár méterre a régi helyéről a Rákóczi Villa II-be 751 Woodbine Avenue main floor. Telefon: 416-833-3908 Továbbra is szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat. Aykler REAL ESTATE INC. REALTOR KIADÓ LAKÁSOK $650-től $1.200-ig a város minden részében legalább 10%-kal olcsóbban mint az általános bérleti díj! Tel: 416-413-1300 Északon: Don Mills/Lawrence Keleten: Warden/St. Clair • Gerrard/Woodbine McCowen/Ellesmere • Kingston/Dundas Nyugaton: Humber River/Dundas • Bloor/High Park Központ: St. Clair/Christie • Carlton/Church • College/Ossington Dr. Péter Syrtash fogorvos Várom pacienseimet Medical Art Building 170 St George St. Suite 810 Toronto Ontario M5R 2M8 Telefon: 416-920 • FOGBEULTETES • KOZMETIKAI FOGÁSZAT • FÚRÁSNÉLKÜLI FEHÉR FOGTÖMÉSEK FÁJDALOMMENTESEN • HIDAK • KORONÁK • LÉZER FOGFEHÉRÍTÉS 90 PERC ALATT A LEGMODERNEBB FELSZERELÉSSEL! MINDEN PRIVÁT FOGORVOSI BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK! Telefon csak magyarul: 416-716-2686 Kezdő-haladó angol nyelvtanfolyam folytatódik a Magyar Házban, csütörtök esténként 6:30-8:30-ig. Jelentkezni lehet a Magyar Házban 840 St. Clair Ave, West Toronto, ONM6C1C1 Telefon: 416-654-4926 e-mail: office@hccc.org Tom Szűcs Mortgage Advisor Tel. 905.469.0766 Cel. 647.242.0998 Fax. 905.469.2701 tszues@rmabroker.cs let us guide you in making the right decision V First and second mortgages V Refinance and purchases v 100% financings v Investment properties V No established credit v Bruised credit and bankruptcies_ V Renewals Ma már több és több ember fordul bizalommal egy képzett "Mortgage Brókerhez", hogy elkerülje az előre nem látható csapdákat, amikor ingatlant vásárol. Ezért mielőtt előnytelen hitelt venne fel kérje ki véleményünket, hogy helyes döntést hozzon! Forduljon bizalommal hozzánk! Tanácsadásunk ingyenes. • saját készítésű hústermékek (szalámik, kolbászok, felvágottak, füstölt áruk) • friss húsok európai • import áruk és csemegék A magyar ízek legjavával és figyelmes kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat. Nyitva tartás: Hétfő, vasárnap: zárva Kedd: 8-17 Szerda: 8-17 Csütörtök: 8-18 Péntek: 8-19 Szombat: 8-16 Tel/Fax: 416-663-8323 145 Norfinch Dr., Unit 6, 7 & 8, Downsview f 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents