Kanadai Amerikai Magyarság, 2007. március-június (57. évfolyam, 9-25. szám)

2007-03-03 / 9. szám

2007. március 3. - 9. szám KITEKINTŐ Harminc éves a kolozsvári Táncház - A diktatórikus hatalom nem nézte jó szemmel Veszélyt vállaltak a fiatalok Fennállása harmincadik évfordulóját ünnepelte nemrégiben a kolozsvári Táncház. Az ünnepségso­rozatra a Magyar Színház felé vezető Malolm utcai Tranzit Házban került sor. A Táncház a Bábszín­ház próbatermében ala­kult meg, ezelőtt három évtizeddel, egy zimankós februári napon. A kezde­ményezők és azok, akik ez idő alatt hozzájuk csat­lakoztak, egy nemzeti identitást megőrző moz­galom alapítói voltak. A diktatúrában ez a törekvés veszélyes vállalkozás volt. A hatalom nem is nézte jó szemmel a lelkes fiatalok csoportját, akik a többsé­gitől eltérő kultúrát nép­szerűsítettek, éppen Er­dély kulturális fővárosá­ban. így került sor 1985- ben a Táncház felszámolá­sára. A kezdeményezők kö­zött meghatározó szerepet játszott Könczei Ádám, a mozgalom egyik szülőaty­ja és Kallós Zoltán neves népzenei kutató, aki évti­zedeken át gyűjtött felvéte­leit bocsátotta a táncháza­sok rendelkezésére, a Za­kariás testvérek vagy Demény Piroska, akik a táncokat generációknak ta­nították be. A kezdetekben zeneis­kolás fiatalok húzták a talp­­alávalót, és meghívták a Kolozsváron dolgozó széki fiatalokat. Megalakult a Bo­dzafa együttes, majd ebből vált ki az Ördögszekér ze­nekar. A mozgalom terebé­­lyesedését igazolta az újabb együttesek, a Reg­ősök, a Tarisznyás, a Tüs­ke, és az Üsztürü zenekar­ok létrejötte. Ezekre az együttesekre, a kezdetekre, a három évti­zed sikereire, a nehézsé­gekre és a rengeteg mun­kára emlékeztek a részve­vők. Jó volt látni, amint a felnőttek mellett, akik a táncházban „öregedtek meg”, most gyerekeik, unokáik próbáltak a tánc fortélyaival megismerked­ni. Az idősebbek némi nosztalgiával szemlélték a Táncház történetét meg­örökítő fotókiállítás képeit. Az ünnepség egyik fontos momentuma volt az a ke­­rekasztal-beszélgetés, amelyen a Táncház sikeres múltjáról, jelenéről, de fő­leg a jövőjéről szólt. Befejezésképpen a nagyszámú közönségnek a Bodzafa, Ördögszekér, a Regősök, valamint a Ta­risznyás, az Üsztürü zene­karok húzták a talpaláva­­lót. Az est fénypontja a ka­lotaszegi Czilika Gyula és zenekara, valamint a mag­­yarlapádi Pirospántlikás együttes fellépése volt. Tatár Zoltán (Kobzsvár) Ekkorát még nem tévedtek a hatóságok? „Mementó móri...” Veszélybe kerülhet az erdélyi magyar tudományegyetem Bírálat a Sapientiának A rendőrség biztos abban, hogy a minap elfogott N. László és W. Róbert követte el a nyolc halálos áldo­zattal járó 2002-es móri bankrablást. A rendőrök megtalálták a móri bankrabláskor használt gyilkos fegyvere­ket - egy Skorpió géppisz­tolyt és egy pisztolyt - a vérengzés elkövetésével gyanúsított N. Lászb tata­bányai lakásán. Zsombok György, a Nemzeti Nyo­mozóiroda helyettes veze­tője elmondta, hogy a mó­ri bankfiók ajtaján találha­tó ujjlenyomat azonos a W. Róbertével. A tanúk és a gyanúsítottak vallomásai alapján egyre valószí­nűbb, hogy ketten követ­ték el a móri vérengzést. A két gyanúsított vallomása azonban egyelőre ellent­mondásos a szereposztás­ra vonatkozóan. A hírhedt veszprémi postásgyilkosság és a mó­ri vérengzés nyomozati szálai egyre jobban össze­érnek, a Tatabánya mellet­ti erdőben talált töltényhü­velyeken talált DNS-minta ugyanis szintén N. Lász­lóé. A rendőrség óvatosan fogalmaz azzal kapcsolat­ban, hogy a móri ügyben van már egy jogerős ítélet - életfogytig tartó börtön­­büntetés - Kaiser Ede el­len, és egy folyamatban le­vő bírósági eljárás Hajdú Lászb ellen. A magyar miniszterel­nöki hivatal nemzetpoliti­káért is felelős szakállam­titkára, Gémesi Ferenc ne­hezményezte, hogy az eredetileg Csíkszeredá­ban alapított Sapientia egyetem úgy bővült ma­rosvásárhelyi, nagyvára­di, majd kolozsvári ka­rokkal, hogy a terjeszke­désről nem egyeztetett a magyar kormánnyal. Gémesi szerint Kolozsvá­rott a Babes-Bolyai egye­tem mellett nem volt cél­szerű magyar felsőoktatá­si intézményt indítani. Az államtitkár azért is bírálta a Sapientia egyetemet, mert az intézmény veze­tői támogatást kértek Só­lyom László államfőtől az intézmény finanszírozása ügyében. Gémesi hangsúlyozta: a magyar kormány bizto­sítja az egyetem működé­séhez szükséges forráso­kat, ám ehhez feltételeket is szab. Közölte: a 2007-re szóló 1,4 milliárd forintos támogatásból egymilliár­­dot folyósítanak a magyar költségvetésből a Sapi­entiának, 400 millióra pe­dig pályázni kell a Szülő­föld Alapnál. Kató Béla püspökhe­lyettes, a Sapientia Ala­pítvány elnöke elmondta: a 2006-ban folyósított 1,65 milliárdhoz képest - különösen az akkreditá­­ció évében - az idei támo­gatás a létfenntartáshoz sem elég. (Forrás: Erdély, ma) Duray elítéli a Malina-ügyben tett szlovák álláspontot Hazátlannak érzi magát „Szlovákia jobban tenné, ha hallgatna” - mondta Duray Miklós egy szlovák lapban megjelent interjú­ban a tavaly nyáron Nyitrán megvert magyar egyete­mista, Maiina Hedvig esetével kapcsolatosan. A sértett állítása szerint két ismeretlen bőrfejű azért verte meg őt, mert magyarul beszélt. A szlo­vák hatóságok nyomozati eredménye szerint a lány a verést csak kitalálta. így megtörténhet, hogy Maiina Hedviget a hatósá­gok megtévesztésének gyanúja miatt állítják bíró­ság elé. A hivatalos véle­ményt annak idején Robert Fico miniszterel­nök jelentette be. A Magyar Koalíció Párt­jának ügyvezető alelnöke úgy látja: a Malina-ügy hi­vatalos meg­közelítésével Szlovákia olyan helyzet­be sodorta magát, hogy abból csak ak­kor marad esélye kitárol­ni, ha hallgat. A hazafiság ügyeit is érintve megkérdezték a politikust: „Ön tehát ha­zátlan embernek érzi ma-Miklós gát?” Duray így válaszolt: „Igen. Nincs haza- és ha­zafiasság-érzetem! Szlová­kia a szülőföldem, s ne­kem a szülőföldhöz van viszonyom. Amikor 1982- ben a börtönben a bíróság ítéletére vártam, volt egy előre elkészített monda­tom arra az esetre, ha a hazaárulás vádját is fejem­re olvassák. Ez így szólt: Ami nincs, azt az ember nem árulhatja el.” Tőkést támogatja a Fidesz A Fidesz üdvözli, hogy a Tőkés Lászb református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke el­indul a májusban tartandó romániai európai parla­menti választásokon - je­lentette ki Orbán Viktor, az ellenzéki párt elnöke, miu­tán megbeszélést folytatott az erdélyi politikussal a bu­dapesti Parlamentben. Or­bán hangsúlyozta: Tőkést teljes mellszé­lességgel tá­mogatják ab­ban, hogy sze­mélyében kel­lő súlyú kép­viseletet bizto­sítson az erdé­lyi magyarság­nak. Azt gon­dolják, a püspök minden magyar szószólója lehet brüsszeli parlamentben. Tőkés László Szász beperelte Romániát Etnikai diszkrimináció címén beperelte a román államot Szász Jenő, a Ma­gyar Polgári Szövetség el­nöke. Keresetében azt ne­hezményezi Szász, hogy a kormány javaslatára szüle­tett választási törvény kizá­rólag az RMDSZ-nek bizto­sít képviseleti jogot. A vá­lasztási törvény rendelke­zései szerint a nemzeti ki­sebbségek pártbejegyzésé­hez 15 megyéből 20 ezer támogató aláírást kell ösz­­szegyűjteni, és ezek száma egyetlen megyében sem le­het 300-nál kevesebb. A székelyud­­varhelyi pol­gármester el­mondta: a szövetség 50 ezer aláírást gyűjtött, és ennek ellenére sem indulhat­tak a választá­sokon. A hivatalos indoklás szerint ez azért történt, mert nem a Központi Vá­lasztási Iroda formanyom­tatványait használták, ám azok azután jelentek meg, miután az MPSZ befejezte az aláírásgyűjtést. Új rektorhelyettesek Magyari Tivadar szocio­lógus doncenst és Nagy Lászb fizikus professzort nevezték ki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudomány­­egyetem rektorhelyette­seinek. Nagy és Salat Leven­te november végén mondott le a posztról, mert az egyete­mi szenátus és a magyar ok­tatók közötti viszony elmér­gesedett, miután Hantz Pé­ter és Kovács Lehel adjunk­tus november elején ma­gyar nyelvű táblákat helye­zett el az épületében, és ezért menesztették őket. Magyari elmondta: a magyar tagozat irányítói­nak az elmúlt 16 évben ki­fejtett munkája révén je­lenleg az egyetemen „több mint ötven szakon több mint hétezer magyar diák tanul magyarul”. „Ha a felvételit jól szervezzük meg, az esélyt ad a BBTE háromszáz magyar okta­tójának, hogy tovább vi­gye azokat a programo­kat, amelyeket sokszor nagyon nehezen alakítot­tunk ki” - mondta Magyari. Biztosítsák a felsőoktatást! Luxusszállókká alakítanának magyarországi börtönöket Pihenjünk a szegedi Csillagban?! A szegedi Csillagbörtön is a tervek között szerepel Több, egykor városszéli, ám ma már a centrumban le­vő börtön hasznosítására kínál megoldást egy spanyol cég, amely a fegyintézeteket idegenforgalmi látványos­sággá alakítaná át. Gondot okoz, hogy az egy­kor a városok peremén talál­ható intézmények jelentős ré­sze a települések terjeszkedé­se miatt ma már központi fekvésű ingatlannak számít - említette Kondorosi Ferenc, az igazságügyi tárca államtitká­ra. Ezt a helyzetet a lakosság, a városvédők és az önkor­mányzatok is egyre kevésbé viselik el, és igyekeznek meg­szabadulni a városképet csú­fító börtönöktől A városközpontban levő fegyintézetek - ilyen többek között a sátoraljaújhelyi, a szegedi, a szekszárdi és a vá­ci - megszüntetését az állam­titkár szerint érdemes fonto­lóra venni. Miután a fekvésük miatt nagy értékű ingatlanok­ról van szó, a börtönépítés költségeinek jelentős részét a mostani épületek értékesíté­séből fedezhetnék. Egy spanyol társaság már­is megoldást kínál. A börtön­turizmusra szakosodott cég jelezte, hogy lát fantáziát né­hány hazai fegyintézet - töb­bek között a sátoraljaújhélyi és a szegedi Csillagbörtön - hasznosításában. A társaság a létesítmény átalakításával lu­xusszállodát hozna létre, mi­közben alapvetően megőriz­né az épület jellegét is. A határon túli magyar nyelvű felsőfokú oktatás biztosítását kéri a kor­mánytól a Kárpát-meden­cei Magyar Képviselők Fó­rumának szakbizottsága. A kulturális és oktatási albi­zottság elnöke a szocialista Botka Lajosné és fideszes Gulyás Dénes. A testület azt is kéri a kormánytól, hogy a támogatás legyen kiszá­mítható, stabil és hosszú távon tervezhető. Magyarverés a meccs után Kolozsvárott a román­magyar vízilabda-mérkő­zést követően magyar fia­talokra támadtak ismeret­len román huligánok - írta a Szabadság című helyi napilap. A tettesek egy fel­tekert magyar zászló és egy Magyarország feliratú sál alapján szúrták ki a ha­zafelé tartó magyar fiatalo­kat, akik közül egyet sú­lyosabban bántalmaztak. Az eset után az áldozat pa­naszt tett a rendőrségen, de orvosi látlelet hiányá­ban a hatóság figyelmen kívül hagyta a feljelentést. Szász Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents