Kanadai Amerikai Magyarság, 2006. február (56. évfolyam, 5-8. szám)

2006-02-18 / 7. szám

2006. februárié.— 7. szám —KIhSMSSSB— 5 Oroszország az atomválság ellenére elad Iránnak Tor-Mi típusú rakétákat Oroszország az iráni atomválság ellenére kitart amel­lett, hogy elad harminc Tor-Ml típusú légvédelmi rakétát Teheránnak — derült ki a haditechnikai együttműködést irányító orosz szövetségi szolgálat igazgatójának moszk­vai nyilatkozatából. Mihail Dmitrijev kiemelte, hogy e ra­kéták kiválóan alkalmasak Irán nukleáris létesítményeinek védelmére. Szavai szerint a harminc rakéta elegendő lesz Irán legfontosabb állami és katonai létesítményeinek és irányítási-vezényleti pontjainak megvédésére. A Tor-Ml­­esek hatékony védelmet nyújtanak manőverező robotrepü­lőgépek, módosítható röppályájú légibombák, repülőgé­pek, helikopterek, pilóta nélküli repülőgépek és távirányí­tású csapásmérő eszközök támadásai ellen — hangsúlyoz­ta. Az eladásra szánt rakéták teljes ára 1,4 milliárd dollár; ez eddig a legnagyobb összegű fegyverüzlet Oroszország és Irán között. Dmitrijev azt mondta, hogy ez a rakétaüzlet teljes mértékben összhangban van a nemzetközi jog előírá­saival és Oroszország nemzetközi kötelezettségeivel. Nyugati és orosz lapokban közölt jelentésekre reagálva ta­gadta, hogy Moszkva SZ-300-as légvédelmi rakéták el­adásáról is tárgyalt volna az iráni féllel. Ilyeneket Oroszor­szág nem készül eladni Iránnak, nem is folytak róla tárgya­lások — hangoztatta. Végül hangsúlyozta, hogy továbbra is a Közel-Kelet a fegyverek exportjának legnagyobb regionális piaca, ahol kitűnőek az orosz fegyverexport lehetőségei. Az orosz ha­ditechnikai exportcégek jó partnerkapcsolatokat építettek ki az Egyesült Arab Emírségekkel, Szíriával és Egyiptom­mal. Főleg az orosz tüzérségi eszközök, páncélozott harc­­járművek, repülőgépek, helikopterek és légvédelmi eszkö­zök kelendőek. Megduplázódott az eutanázia-esetek száma Belgiumban Az eutanázia legalizálása óta Belgiumban a duplájára emelkedett a jelentett kegyes halálok száma. A belga orvo­sok tavaly mintegy 400 eutanázia esetet jelentettek a nem­zeti felügyelő és értékelő bizottságnak. Belgiumban 2002-ben legalizálták az eutanáziát, az or­vosok által jelentett esetek száma 200-ról mintegy 400-ra növekedett. Szakemberek szerint valójában körülbelül öt­ször több az eutanázia-esetek száma, mint a hivatalos adat. A jelentett esetek számának növekedése a flamand orvo­soknak köszönhető, a hivatalos adatok szerint a kegyes ha­lál eszközét az esetek 80 százalékában ők alkalmazzák. Ennek az az oka, hogy Flandriában az eutanázia alkalma­zását — Vallóniától eltérően — egy működő hálózat, a Life Ending Information Forum támogatja. Hollandia után Belgium volt a második ország a vilá­gon, ahol legalizálták az eutanáziát. Az érintetteknek tuda­tuk teljes birtokában kell kérniük a kegyes halált, s a kérést meg kell ismételniük. Az orvosok a jogszabály szerint csak azoknál a bete­geknél alkalmazhatják az eutanáziát, akik állandó és kibír­hatatlan fizikai vagy pszichológiai fájdalomnak vannak ki­téve, s ez az állapot gyógyíthatatlan betegség vagy baleset következménye. Minden eutanázia-esetet utólag egy külön bizottság elé kell vinni, amely eldönti, hogy az orvosok eleget tettek-e minden előírásnak. Kiskorúak nem kérhetik a kegyes ha­lált. Arad visszakapja várát Több éves tárgyalássorozat és elvi érdekegyeztetés után a Nemzetvédelmi Minisztérium és Arad polgármeste­ri hivatala Bukarestben aláírta az aradi vár átadásának fel­tételeiről szóló egyezményt. A protokollum értelmében a 89 hektáros területet és a rajta lévő 147 ezer négyzetméte­res építményt a hadsereg átengedi a városnak, amennyiben az önkormányzat kifizeti a várban állomásozó katonai ala­kulat elköltöztetésével és a máriaradnai kaszárnya átalakí­tásával kapcsolatos költségeket. Gheorghe Falca polgármester szerint a 20 millió lejben megszabott összeget a város két év alatt képes kifizetni a hadseregnek, és ezzel egy olyan fontos történelmi és tu­risztikaijelentőségű létesítményhez jut, amelynek civil fel­­használásával a város számos kulturális intézményének székhelygondja megoldható. Az idegenforgalom jelentős fellendítését is váiják a vár újszerű hasznosításától. A vár visszaszolgáltatásával az aradiak régi vágya egy nagy lépéssel közelebb került a megvalósításhoz. A tény­leges átadásra azonban csak azután kerülhet sor, hogy, hogy a kormány erről döntést hoz. A döntés időpontját még nem tudni. Az áldozat Cheney iránti tiszteletből hallgat Sem büntetőjogi, sem politikai következményei nem lesznek annak a múlt szombati vadászbalesetnek, amely­nek során Dick Cheney amerikai alelnök meglőtte egyik barátját. A 78 esztendős Harry Whittington az eset egyik szemtanúja szerint maga tehet a balesetről, mert hátulról figyelmeztetés nélkül lépett közel Cheneyhez. Az alelnök éppen egy felrebbenő fürjcsapat felé tartotta fegyverét, és a célba vett madarat követve, fordulás közben lőtt. A kis­méretű sörét arcán, nyakán és mellén találta el Whitting­­tont. A texasi ügyvédet a szívbeteg alelnököt mindenho­vá elkísérő orvoscsoport már a baleset helyszínén elsőse­gélyben részesítette. Az alelnök meglátogatta a kórházban a szerencsétle­nül járt vadásztársat, akit ,jó hangulatban” talált. Whit­tington lánya szerint apja úgy néz ki, mintha bárányhim­lője lett volna, a sörét inkább csak hámsérüléseket oko­zott. Maga az áldozat a kórház útján annyit közölt, hogy Cheney iránti tisztelet okán nem kívánja kommentálni a történteket. Az eset egyetlen homályos pontja az, hogy Cheney kí­sérete miért várt csaknem 24 órát, mielőtt sajtóközle­ményt adott volna ki az esetről. Felavatták a meghurcoltak emlékművét — elhangzott a meghurcoltak emlékművének avatásakor Az emlékezés mindig visszatekintés. Visszapil­lantás egy máig sajgó, máig nyitott sebre, amit 55 éve ütöttek rajtunk. Visszate­kintés egy olyan korszakra, amelynek az volt a célja, hogy egy népet megfosszon javaitól, hagyományaitól, szokásos rendjétől, életvite­létől, hogy megrendítse hi­tét és önbecsülését, és ki­szakítsa megszokott kör­nyezetéből, otthonából, amit nemzedékek gyűjtöt­tek és építettek fel szorgos munka árán. A párt által ki­dolgozott tudatos stratégia, közösségeket felőrlő és megsemmisítő hatása nem maradt el. Ennek váltunk mi is részeseivé, szenvedő alanyaivá, ártatlanul, igaz­ságtalanul, mindenféle íté­let nélkül, kollektív általá­nosítás alapján a tudatos gyűlölet keltés révén. A tö­megek megfélemlítésének érdekében minden eszköz megengedett volt. A mai napig nem derült fény arra, hogy hány csalá­dot és hány embert is tettek így tönkre, és hogy mennyi megszerzett tudás és ta­pasztalat, hagyomány és ér­ték ment veszendőbe és semmisült meg miattuk. A kemény diktatúra a javakat, az egyént és a szá­mára nemkívánatos csopor­tokat üldözte el és semmisí­tette meg. A puha diktatúra módszere a lelket, a szemé­lyiséget, a szellemet tette tönkre, és a gerincet törte meg. Ezért került szembe a hittel, a vallással, az er­kölccsel és a tisztességgel. A diktatúra nem értékeket, hanem embereket, gyereke­ket őrizett és őriztetett, a párt érdekeit szolgálta, hogy a kiszolgáltatottságot teljes mértékben képes le­gyen fenntartani. Egészen addig, amíg létezett, meg­hurcolt és megfélemlített. Több mint fél évszázad választ el bennünket az ak­kori eseményektől, az ak­kor volt tinédzserek tisztes nagyszülőkké váltak, és ma már a nyugdíjasok életét élik, de az akkor okozott se­bek még továbbra is gyó­gyításra és gyógyulásra várnak, a terápia ugyanis elmaradt, a dolgok ennyi idő után sem kerültek a he­lyükre. Sokan az elveszett otthonból még egy emlék­tárgyat sem mondhatnak magukénak, pedig közben azt is megérhettük, hogy az Európai Unió tagjává vál­tunk, ahol a magántulajdon szent és sérthetetlen, és az emberi jogokat nem érheti semmiféle hátrány. Úgy tű­nik, ezen a téren még van tennivalónk. Emlékezzünk és emlé­keztessünk! Mi nem felejt­hetünk, mert feladatunk van, emlékeztetnünk kell az utókort, hogy Vigyázz! mert újra veszélyes ösvé­nyekre tévedt az ország. Megpróbáltatásaink ugyan már emlékké szelídültek, de a tény továbbra is tény marad, az áldozatok áldo­zatok maradnak, a kigon­dolok és elkövetők viszont büntetlenül élnek, és még a társadalom megvetésével sem kell számolniuk, bizo­nyítva, hogy a társadalom ellen elkövetett bűnöket nem mérik egyforma mér­cével. Amíg nem hiteles mérlegen mérnek le min­den történést, amíg nem va­gyunk képesek a sikkasz­tást sikkasztásnak, a gaztet­tet gaztettnek nevezni, ad­dig a sebek sem fognak be­gyógyulni. A Jó Isten segítségével mi túléltük a megpróbáltatáso­kat, amelyek megedzettek és tartást is adtak az újra­kezdéshez. Megtanultuk a nehézségeket elviselni, az értékeket és egymást meg­becsülni, így érkeztünk el a mai naphoz, amely egy újabb évforduló, az átélt megpróbáltatások egyik zá­ró akkordja, az emlékezés és emlékeztetés egyik fon­tos állomása. Köszönet mindazoknak, akik időt, fáradságot nem kímélve mindent megtettek azért, hogy ez az emlékmű, a meghurcoltak emlékmű­ve felépülhessen. Külön köszönet illeti azokat, akik ugyan nem voltak közvetle­nül érintettek, mégis szív­ügyüknek tekintették az emlékhely megvalósítását, és odaadó munkával előse­gítették annak akadálytalan megoldását és kivitelezés­ének zavartalan lebonyolí­tását. Itt mondunk köszöne­tét a hortobágyi nemzeti park igazgatójának, vezető munkatársainak és a Nád­udvari Polgármesteri Hiva­tal illetékeseinek. Ez az emlékmű jelzi és hirdeti az ötvenes évek történéseit. A meghurcoltatás emlékműve nem csak tiszteleg, hanem emlékeztet és kísért, jelzés és memento is egyben. Fi­gyelmeztető jelként hirdeti, hogy hova vezet az olyan politika, amely úgy gondol­ja problémái megoldását keresztülvinni, hogy felszá­molja, vagy nem hagyja megnyilvánulni a szerves fejlődés folyamatait, és nem engedi érvényesülni az embereket megillető jogo­kat és erkölcsi normákat, ahogy az velünk történt. Az ország ma is tele van problémákkal, ezért figyel­meztető jelekre is nagy szükség van. Úgy gondol­juk, hogy a ma társadalma is képes a sorsközösség vál­lalására. Ha tudja, érti és is­meri a történéseket, akkor átérzi ennek jelentőségét, hiszen ez egy emberi ter­mészetből fakadó sajátos­ság, amit nem a politikai beállítottság határoz meg, hanem az emberség, a szo­lidaritás és mindazok a problémák, amivel naponta saját életében is rendszere­sen találkozik és várja an­nak kedvező megoldását. Amíg a pusztát — ami a világörökség része lett — rehabilitálták, és visszakap­ta jogait, szabadságát, és ma békés nyugalmat áraszt­va, a madarak nyugodt köl­tését szolgálhatja, ami meg­maradt belőle megújulha­tott, az árnyékból újra elő­léphettek a színek, és a ter­mészet újra birtokba vehet­te jogos tulajdonát, addig mi továbbra is árnyékban maradtunk, és közülünk so­kan azért küzdenek, hogy felszínen tudjanak maradni, és ne csapjanak össze fejük felett a napi gondok hullá­mai. Ha jól megnézzük, mi továbbra is statisztikai ada­tok maradtunk, ha egyálta­lán foglalkoznak velünk. Eddig még nem fordult elő, hogy úgy kezeltek volna bennünket, mint lehetősé­geiktől megfosztott, a társa­dalomból kirekesztett, munkában megfáradt öre­gek, középkorúak csoport­ja, amely hiába várja, hogy ne kiszolgáltatottként kell­jen végig élnie az életet. De erre a sorsra jutottak a kol­lektív bűnösnek nyilvání­tott németajkúak, a felvi­dékről- kitelepítettek, a ha­tárainkon kívül élő nemzet­társaink is. A felelősségérzet szé­pen hangzó frázisait a dec. 5.-i népszavazási kormány álláspont „nem”-re való fel­hívása kellőképpen vissza­igazolta, bizonyítva, hogy a mai vezető elit képtelen a nemzeti érdekek képvisele­tére, ez pedig már egy kor­mányon nem csak számon kérhető, hanem számon is kérendő ügy. Míg az ország újgazdagjai tort ülnek, a la­kosság többsége azzal küzd, hogy meg tudja te­remteni a napi betevőjét. Ma már a termőföld sem képes megfelelő megélhe­tést biztosítani a benne bí­zóknak. A falvak elöreged­nek, az ősi juss, az ősi rög, a föld pedig zsákmánnyá vált. Azt a nemtörődömsé­get és lelkiismeretlenséget, ahogy kezelik a vidéken élők ügyét, nehéz lenne korrekt, humánus és együtt érző magatartásnak minősí­teni. Miközben a vidék egyre inkább a megkopasz­­tott tyúkhoz hasonlít, egye­sek hihetetlen gyorsasággal gazdagodnak, és nagy va­gyonokat tudhatnak magu­kénak kapcsolataik segítsé­gével. Pedig a tollasodás, mint természetes folyamat idő igényes, megvan a ma­ga rendje, feltételrendszere és azon sajátossága, hogy itt még a jó madarak sem kedvezményezettek, ahogy az Unió alapjait jelentő em­beri jogokat és esélyeket is egyenlő mércével illene mindenki számára biztosí­tani és mérni, mert külön­ben csak képmutatás lesz belőle. Ez tapasztalható a meghurcoltak körül kiala­kult vitákban is, ahol a mér­céket nem egyformán al­kalmazzák a két diktatúra el- és megítélésében. A múlt áldozatai közül, sokan máig viselik a rájuk nehe­zedő terheket és a vele járó következményeket, amit az 50-es években — fél évszá­zada — mértek ki rájuk, ill. családjukra, és máig váiják, hogy valami módon erköl­csileg és anyagilag is mél­tányosan kezeljék az álta­luk jogtalanul elszenvedett megkülönböztetést, jog­fosztást, ingó és ingatlan vagyonuk teljes elvesztését, és megtalálják számunkra is a ma oly divatos végki­elégítés valamilyen módját és lehetőségét. Beleértve azokat is, akiket az Égi Bí­ró már elszólított megnyo­­morításuk színhelyéről. Ezeket a kérdéseket nem szabad elhallgatni, ezekről beszélni kell, mert csak így oldhatók fel a ben­nük rejlő feszültségek is. Emberként foglalkozni az emberekkel, hogy feloldód­hasson a gyűlölködés és a létbizonytalanság, hogy megszűnjön az a felelőtlen­ség, amivel ügyünket ke­zelték, és a mai napig teljes függőségben hagyták. Ezen a napon nem fe­ledkezünk meg, és tisztelet­tel gondolunk azokra is, akik emberileg mellettünk álltak a nehéz napokban is, és lehetőségeiknek megfe­lelően segítettek meg­könnyíteni és elviselhetőb­bé tenni a társadalomból történt kirekesztetésünk kö­vetkezményeit és annak el­viselését. Segítő ember mindenütt akadt, az egysze­rű munkásoktól az orvos professzorokig érezhető volt az együttérzés, az em­beriesség. Még az őrsze­mélyzet között is voltak olyanok, akik megérdem­lik, hogy tisztelettel és megbecsüléssel emlékez­zünk meg róluk. De a június hónap egyéb emlékezetes és sors­döntő dátumokkal is ter­helt. Trianon évfordulójára is emlékeztet, hazánk szé­gyenteljes megaláztatására, megcsonkítására, országré­szek leszakítására, a ma­gyarság egy jelentős részé­nek hazájától való meg­fosztására. Továbbá a tábo­rokat felszabadító Minisz­terelnök, Nagy Imre kivég­zésére és újratemetésére. Aki igazságot akart, de a párt ármány ezt nem csak megakadályozta, hanem 1956. vállalásáért életétől is megfosztotta. Aki ebben a küzdelemben ébredt rá kül­detésére, és többé már nem ingott meg, inkább vállalta a mártírsorsot és a mártír­halált. Végezetül, de nem utolsó­sorban, gondoljunk szeret­teinkre, és küldjünk egy fo­hászt, egy imát azokért, akik már elmentek közü­lünk, akik kiemelt részesei voltak a megpróbáltatások­nak, és nem érhették meg egy kedvezőbb fordulatba vetett hit örömét és eredmé­nyét. Sajnos az O homok­órájuk lepergését korábbra állították be az égiek, és most már csak odafentről szemlélhetik a történéseket. A mai nap is szolgáljon bi­zonyosságul arra, hogy mi továbbra sem felejtünk, és emlékezünk. Nyugodjatok békében és szeretetben, mi nem felejtünk. Báldy Béla Vásároljon hirdetőinktől! Fizessen elő a nyugati világ legnagyobb hetilapjára! Olvassa Kanadai Magyarságot! A MAGYAR 56-OS VITÉZI LOVAGREND Vitéz HOLL FERENC Vezérőrnagy, Országos Fő­kapitány, megszólítja és felkeresi csatlakozásra azokat a hazafiakat, akik 1956-ban részt vettek a dicsőséges MAGYAR SZABADSÁGHARCUNKBAN, vagy akik a II. Világháborúban vitézül harcoltak a vörös hadsereg ellen. Érdeklődni lehet vitéz Petróczi Mihalik Márton on­­tarioi törzskapitány úrnál, lehetséges vitézzé avatásuk ügyében. Keressük és kérjük az érdekelteket a magyar katonai érdem ezen kiváltságos kitüntetésére. Jelent­kezzenek azok, akik nem voltak tagjai a kommunista vagy nyilaskeresztes pártnak, az ÁVO-nak, ÁVH-nak, és közjogi bírósági eljárás sem volt és nincs ellenük. Cím: 960 King Rd. Burlington, ON L7T 3L3, Canada Telefon: 905-639-3929 vagy: vitéz Zsirai Mézes Miklós a vitézi rend hadnagya: 6776 Demetre Cres. Niagara Falls, ON, L2G 2Y3 Telefon: 905-354-9250 GLV. Travel Ltd. Wfeljto az utazó közönséget! Ismerje meg a világot, utazzon velünk!! Ismét itt van a MALÉV EARLY BIRD, ha most megveszi jegyét spórolhat! Hívja Gyöngyit a 416-696-0036, vidékről a 1-877-525-2138. Brigittát a 905-883-4550, és Krisztinát az 519-239-6445. Kedvezményes utazások Magyarországra és a világ bármely részére egész évben. • Repülőjegyek bármely légitársasággal; Malév, Lufthansa, USAir, KLM, Air Canada, Czech Airline, Westjet stb. • Szervezett egyéni és csoportos túrák. • Tengerparti üdülések, „last minute package-ok”. • Hajó utak a tengeren és a nagy folyókon • Autóbérlés, szálloda foglalás, meghívólevél és utazási biztosítások. 1046A Broadview Ave., Toronto, ON M4K 2S2 INTERNATIONAL TRAVEL 208. Bloor St. West, Suite 801, Toronto On. M5S 3B4 tel. 416-922-7775, toll-free: 1-877-922-8775 web-síte: www.intertravel.ca KEDVEZMENYES ARAK BUDAPESTRE: ÁTSZÁLLÁSSAL $590-TŐL , EGYENES JÁRAT: $670.00-TŐL MEGÉRKEZTEK A MALÉV „EARLY-BIRD” ÁRAI ÁPRILIS 1 - OKTÓBER 15, 2006 SZEZONRA $770-TŐL Hozassa ki látogatóba szeretteit, $540-től A jegyeket ingyenesen házhoz küldjük. Legújabb TÉRKÉPEK. Magyarország, Erdély stb.eladók! DÉLI UTAK: Kuba. Mexikó, Karib-szigetek, hajókirándulások MEGHÍVÓLEVÉL. UTAZÁSI-. ORVOSI- ÉS KÓRHÁZI BIZTOSÍTÁSOK. AUTÓBÉRLÉS. SZÁLLÁSFOGLALÁS. PRIVÁT SZÁLLÁS BUDAPESTEN Rondzik Ági Patasi Marianna Apró Szilvia 416-922-7775 cell.: 416-939-6118 416-315-2604 cell.: 416-241-2837 519-823-9498 cell.519-766-2509 Malév • Czech Airlines • Austrian Airlines • Westjet Lufthansa • KLM • JAT • AC • Air France • British Airways Tico.reg.no. 50014181 56 éve szolgálja a nyugatra szakadt magyar közösséget. Elismerten, a nyugati világ legnagyobb példányszámban megjelenő magyar hetilapja. Megjelenik minden szerdán délelőtt, és még aznap olvashatják, akik megvásárolják a torontói magyar üzletekben. Előfizetés $75 egy évre vagy $40 félévre, postázással. A legfrissebb magyarországi, nemzetközi és sport híreket foglalja össze lapunk minden politikai elhajlás nélkül, mint a múltban. A Magyarságban hirdetők több ezer olvasóhoz szólhatnak! Olvassa, hirdessen és rendelje meg a mindenki által szeretett Kékújságot! A legjobban informált magyar a Magyarságot olvassa! Rövidesen megnyílik AZ ARANY KRIZANTÉMHOZ Nyugdíjas Otthon Richmond Hülben. A családi otthon minden kényelmével és a következő szolgáltatásokkal állunk majd az Önök rendelkezésére: 24 órás orvosi felügyelet; mobil orvosi laboratórium • fizioterápia • orvisi kivizsgálás a bentlakóknak, Dr. Gabriele Tamir révén • helybeli esztétikai szolgáltatások • magyar nyelvű TV adások; otthoni ízek • a vezetőség és személyzet beszél magyarul Az Arany Krizantémhoz felejthetetlen élményben részesíti majd úgy a bentlakókat, mind családjukat. Könnyen megközelíthető a HWY 404-ről, ugyanakkor kellemes és természetes környezetével egy turisztikai központ nyugalmát nyújtja. Hosszú tapasztalattal rendelkező, hivatásos személyzetünk megértő és szerető türelemmel kielégíti min­den vendégünk egyedi szükségleteit. Kedvező áraink a piacon páratlanok! További információért vagy egy látogatás időpontjáért kérjük hívja Monica-t a 905-773-1469 telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents