Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)
2005-07-16 / 2. (29.) szám
12 — — No. 2 - 2005. július 16. Az imádság, a munka és a lelki művelődés egyensúlyának életút ián A hölgyek a Dallasi ciszterci atyával: Dr. Lelóczky Donát Gyulával — Balról: Kelemen Katalin, Medgyessy Ágnes, Donát atya, Hegyes Júlia, Udvardy Anna, Mattyasovszky-Zsolnai Tiborné, Gerendás- Gianone Ottóné, Dr. Zsoter Tamásné és Várfi Istvánné. 1098-ban a Molesme-i bencés apátságból elindult szerzetesek Szent Róbert, Szent Alberik és Harding Szent István vezetésével megalapították Cistercium (Citeaux) monostorát, amely néhány évtized múlva a belőle kirajzott alapításokkal együtt kidolgozta az apátságok új alkotmányát, a Carta Charitatist, amely új szerzetesrenddé formálta a Cisterciumot követő monostorok közösségét. Szent Bernátnak, Clairvaux lánglelkű apátjának sugárzó lelkisége ezreket vonzott az új rendbe, amely Szent Benedek Regulájának szellemében megvalósította az imádság, a munka és a lelki művelődés egyensúlyát az egyszerűség, a csend és a magány légkörében. 1500 körül 740 férfi és 670 női apátsága volt a rendnek. A reformáció, a francia forradalom és a — Kedves István! Mikor, és milyen célkitűzésekkel alakult meg az Észak-amerikai Ciszterci Öregdiák Szövetség? — 1957-ben Lékai Ányos (Lajos) kezdeményezésére alakult meg a Szövetség. Célkitűzése volt, hogy a nagyvilágban szétszóródott diákokat összetartsa, és fő céljai közé sorolhatjuk, hogy anyagilag segítse az XIX. század első felében bekövetkezett szekularizáció után ennek csupán kis töredéke maradt meg. A XVII-XIX. században több apátságban — a régi mezőgazdasági és ipari kézimunka helyébe — a lelkipásztori és az iskolai tanító munka lépett. Ma kb. 900 férfi és ugyanannyi nő tagja van a rendnek Ausztria, Lengyelország, Svájc, Németország, Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Hollandia, Belgium monostoraiban, Európán kívül Vietnamban, Brazíliában, Eritreában, Etiópiában, Kanadában és az Egyesült Államokban... Természetesen a rend és annak kineveltjei számos hazai oktatási intézményt is alapítottak. Pécsett, Székesfehérváron, Egerben, Baján és Budán alakultak középfokú oktatási intézmények, hogy otthoni tanárainkat, akik az intézményeink 1950-es feloszlatása óta bizony elég keserves körülmények között éltek. S ez annál figyelemreméltóbb, mivel szövetségünkben nincs kötött tagdíj fizetési kötelezettség. A segélyeket a tagok önkéntes adományaiból valósítjuk meg. Az utóbbi években elsősorban iskoláinkat segítettük. Évente hacsak a legnevesebbeket említsük. Az itt érettségizett diákok egy különös testvériséget ápolnak mind e mai napig. Bízván a jó Isten végtelen szeretetében, kegyelmében és a Szűz Anya pártfogásában, itt élnek közöttünk, hitehagyott világunkban. Várfi István, immár 1980-óta elnöke az Északamerikai Ciszterci Öregdiák Szövetségnek. A szervezet ez évben ünnepelte fennállásának 48-ik évfordulóját, s ez év június 26- án tartotta összejövetelét Torontóban. A vasárnapi mise után a Szent Erzsébet templom halijában ült asztalhoz a népes gyülekezet, hogy egymás társaságától felbuzdulva, új erőt merítsenek az „öregdiákok”. A mindennapok szürke egyhangúságát feledtető sereg elnökét faggattuk a szervezet múltjáról és terveiről... za utazom, s ezen alkalmakkor személyesen szoktam átadni az iskolák megbízottjainak a pénzügyi támogatásunkat. — Miről kapta nevét a szervezet? Van-e a névadásnak köze a Ciszterci Rendhez? — A hazai ciszterci öregdiákok szövetsége volt a kiindulópont. Öt gimnáziuma volt a rendnek: Pécs, Székesfehérvár, Eger, Baja és a budai Szent Imre gimnázium. Azok végzőseit hivatott a szervezet csoportosítani és egybegyűjteni. — Milyen tevékenységet folytatnak, s ki lehet a szövetség tagja? — A szövetség tagja elsősorban olyan diák lehet, aki a cisztercieknél érettségizett, de tagja lehet az is, aki csupán néhány évet járt valamely ciszterci iskolába. — Hány tagot számlál szervezetük Észak-Amerika és világszerte? — Az én névsoromban kb. 200 személy van. — Milyen kapcsolataik vannak hazai vagy helyi szervezetekkel, s milyen közös rendezvényeket szerveznek, vagy szerveztek a múltban? — Rendszeres kapcsolatot őrzünk a hazai iskoláinkkal, melyek Pécsett, Székesfehérváron, Egerben és Budán vannak. Sajnos a bajai iskolánkat a mai napig nem kaptuk vissza. A Dallas-i rendházzal is szoros kapcsolatot ápolunk. Ott dr. Farkasfalvy Dénes az apát úr. — Milyen szerepet játszik a szervezet tagjainak életében a keresztény hit, s van e társadalmi vagy vallási kötődésük az Egyházhoz esetleg hazai kereszténydemokrata pártokhoz? — Hadd válaszoljak erre a kérdésre Polikárp főapátunk buzdító szavaival, melyeket az idei Pedagógus Nap alkalmából mondott: „... Iskoláink tanárai tudatában vannak fontos hivatásuknak, tudván azt is, hogy a tanítás mellett iskoláink célja a nevelés: a fiatalok lelkének a formálása, a bennük szunnyadó tehetségek és erők felkeltése, irányítása, a kötelességtudó, felelősségteljes és munkás ember kialakítása. Isten áldásával haladjunk ezen az úton! ” S van mire büszkének lenniük a néhai diákoknak. A Ciszterciek rendi létszáma ennek megmondhatója: 40 fölszentelt pap — ebben benne foglaltatik a 2 püspök úr is (Jeromos és Gergely), 3 klerikus (fogadalom újítók) és 1 novicius. Polikárp főapát pedig ebben az évben aranymisés. Ezen felül a bajaiak számára Sulyok Ignác tanár úr az egyetlen élő szerzetes tanár, aki 95-ik életévében van, s ő az idén rubin misés! Kívánjunk hát nekik is, csakúgy mint az Északamerikai Ciszterci Öregdiák Szövetség összes tagjának szívből jövő minden testi-lelki jót és Isten bőséges áldását! Sz. A. A testvéri közösség Balról jobbra haladva: Kelemen Katalin, Medgyessy Ágnes, Medgyessy Mihály (Buda/43). Előtte Lohász Géza (Buda/50). Mögötte Dániel Ernő (Eger/41). Előtte Majzik Gyula (Eger-Buda/38). Mögötte Csihas György (Buda/45). Előtte Dr. Lelóczky Donát (Gyula atya) a dallasi rendházból, Várfi István (Baja-Szarvas/51), Hegyes Júlia, Udvardy Anna. Mögötte Holbay Miklós (Buda/50), Rolkóné. Előtte dr. Zsotér Tamás (Buda/41). Mögötte Rolkó László (Buda/50). Előtte dr. Zsotemé (Magdolna), Gerendás-Gianone Ottó (Buda/36), Mattyasovszky-Zsolnai Tibomé és Mattyasovszky- Zsolnai Tibor (Pécs/36). Az asztal körül Megoldódott Stonehenge rejtélye? Amióta felfedezték az angliai Stonehenge-ben a lenyűgöző, ősi kultikus emlékeket, azóta foglalkoztatja a tudósokat, laikusokat egyaránt, hogy honnan származnak azok a kősziklák, amelyek a fantasztikus építmény-együttest alkotják. Most szakértők azt állítják, megtalálták a kősziklák lelőhelyét! A tudósok és az ezoterikával foglalkozók egyaránt évtizedek óta próbálják megfejteni Stonehenge rejtélyeit. Véleményük szerint már a kőépítmények megalkotása előtt is létezett kultuszhely a mai Angliában, a salisbuiy-i síkságon lévő Stonehenge-ben: erre bizonyos lyukak, az Aubreylyukak utalnak. (A lyukakat a XVII. században egy Aubrey nevű antikvárius fedezte fel.) Most viszont nagy valószínűséggel megtalálták azt a kőfejtőt, illetve bányát, ahonnan a világhírű Stonehenge legrégebbi, 4500 éves kövei származnak (A kövek tehát ötszáz évvel a cölöpök után kerültek a helyszínre). A frissen feltárt walesi kőfejtőben alig egy hektárnyi területen, a kutatók számos nyomot találtak, amelyek az újkőkorba vezetnek vissza. „Egy elkerített területen belül számos lejtős oszlopkövet találtunk, amelyek a megmunkálás egyértelmű jeleit viselik magukon” — magyarázta Tim Darvill, a Bournemouth University munkatársa. A kevesebb mint félhektáros területen, a walesi Cam Menynben vélik tehát a kutatók felfedezni azt a lelőhelyet, ahonnan a legrégebbi stonehenge-i kövek származnak. A most felfedezett kőfejtő mintegy 300 kilométerre nyugatra fekszik a kőkorszaki kultuszhelytől, ám mindössze néhány kilométerre van egy folyótól. A kutatók már régóta sejtették, hogy a szikladarabok, amelyekből Stonehenge építményei állnak, valahonnan Dél- Walesből, méghozzá Pembrokeshire grófságból kell, hogy származzanak. A lelőhelyet már kutatták régebben is az itteni Prescelli-hegységben, és azt is gyanították, hogy az Avon folyón szállították Dél-Walesből a mai Angliába, a salisbury-i síkságra a köveket. A legújabb leletek azonban nemcsak a pontos helyet határozzák meg, hanem segíthetnek megérteni azt, hogy miként munkálták meg a kitermelt köveket. Stonehenge első „varázskörének” építői Krisztus előtt 2500 évvel alighanem a folyón szállították a helyszínre a hatalmas köveket — magyarázta az elméletet Darvill. A kőbánya területén, Cam Menynben végzett ásatások azonban kiderítették, hogy a kőfejtőben lévő nyomok közül igen sok későbbi időszakból származik. így például a fúrólyukak, amelyek későbbi, fejlettebb munkamódszerekre utalnak. Az első Stonehenge építői még egyszerűbb eszközöket használtak. Éppen ezért a nagy erőfeszítésekkel kitermelt köveket újra felhasználták Stonehenge későbbi „bővítésekor”, méghozzá nem is egyszer. így aztán ma már a legrégebbi, a legbelső körből nem sok látható. A walesi sziklákat a hosszú évszázadok során újra és újra átrendezték. Míg az első köveket 4500 éve hozták a helyszínre, addig az utolsó nagyobb beavatkozás 4300 évvel ezelőtt történhetett — az angol műemlékvédelmi hivatal adatai szerint. Ma egyébként a 4300 évvel ezelőttinek megfelelő állapotot láthatjuk — töredékesen — Stonehenge-ben. Időközben ugyanis a környék új lakói, akik nem értették a régiek elgondolását az építménnyel kapcsolatban, elhordták, letörték a szikladarabok egy részét, más részek pedig az időjárás viszontagságai miatt omolhattak le. Az utolsó beavatkozáskor idehozott kövek származási helyét korábban is ismerték: ezek a homokkövek Marlborough Downs-ból érkeztek ide, amely 32 kilométerre található Stonehenge-től. A különböző beavatkozások, építkezések, átalakítások nagyfokú szervezettséget és jól megtervezett munkamódszereket igényeltek, amelyekhez világos hierarchiájú és erős, jól szervezett nemzetre volt szükség. Darvill szerint ezért a Stonehenge-et felépítő kultúra, illetve társadalom közel sem volt olyan primitív, mint ahogyan azt sokan gondolnák. A szervezettség bizonyára tényleg fontos lehetett, máskülönben aligha tudták volna megmozgatni azokat a hatalmas kőtömböket, amelyek közül a legnehezebb 45 tonnás tömegű... Brazil orvosok megfejtették a Michelangelo-kódot Két amatőr művészettörténésznek is beillő brazil orvos szerint a Sixtus Kápolna mennyezetének híres freskója olyan titkos anatómialeckéket ábrázol, melyeket a mű alkotója, Michelangelo rejtett az alakok közé. A közel 500 évvel ezelőtt elkészült freskó az egyik leghíresebb műalkotás a Vatikánban, és egyben a világ egyik leghíresebb műremeke is. Gilson Barreto és Marcelo de Oliveira brazil orvosok szerint azonban a freskó jóval több, mint vallási témájú műalkotás. Szerintük ugyanis Michelangelo a mennyezetet alkotó 38 lap közül 34-re az emberi anatómiával rokonítható ábrázolásokat festett. Michelangelo művészete épp azért oly remek, mert a tökéletesség igényével óhajtotta ábrázolni az emberi alakokat alkotásain, mely meglehetősen újszerű volt az ő idejében. Korának ő nem csupán egy roppant tehetségű festő- és szobrászművésze, hanem az anatómia-ábrázolás úttörője is. Szenvedélyesen pontosan igyekezett festményein visszaadni az emberi test valóságát, ezért az ő festményein nincsenek suta emberek, ügyetlen ábrázolások. Hanem ennek az ellenkezője — minden ín és izom, minden csont és porcogó a helyén van az emberábrázolásaiban. S hogy az emberi test ábrázolását miként is vitte a mester ily tökélyre? Fiatal korában bonctermekbe járt, hogy megláthassa, milyen az emberi test valójában — kívül és bévül. Az ott látottakról rajzokat készített, és roppant munkával és precizitással feltérképezte magának az egész emberi Szervezetet, annak minden zsigerével és hajszálerével együtt. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy festményeinek a tüzetes vizsgálatakor néhány jó szemű megfigyelő észrevette, hogy amit eddig például fatörzsként azonosítottak, az egy gégecső; amit pedig az egyik jelenetben zöld táskaként láthatunk, az egy emberi szív megjelenítése. A számos belső szervet, csontot és egyéb anatómiai elemet a firenzei művész munkájában egy sajátos kód alapján fejtették meg az orvosok: csak jól oda kellett figyelniük arra, hogy mit is látnak. „Miért nem látta ezt eddig senki? Először is talán azért, mert nagyon kevés embernek van olyan szintű anatómiai ismerete, hogy ezeket a részleteket ilyen képek alapján felismerjék. Nekem sikerült, mert nekem ez a munkám” — mondta a brazíliai Campinasban sebészként dolgozó Barreto. A vatikáni pápaválasztó kápolnában azonban nem a brazil doktorok találtak először utalásokat a Michelangelo-kód meglétére. Tizenöt évvel ezelőtt az amerikai Frank Meshberger például az „Ádám teremtése” képen Isten és angyalai ábrázolásában az emberi agy egyik speciális keresztmetszeti képét látta meg, majd nem sokkal később ezt publikálta is. A brazil orvosok is Meshberger teóriája nyomán eredtek a kápolna képei nyomába. „Azt mondtam magamnak, ha oda az agy egy részletét festette, akkor biztos nem csak az agyat festette meg. Kell ott másnak is lennie. Van is.” — mondta Barreto. FRANK FELKAI, Q.C. & PÉTER IVÁNYI, ügyvédek és közjegyzők Telefon (416) 363-1867 Fax: Az alábbi ügyek szakszerű intézése: (416) 363-0363 Beszélünk magyarul! Rochon Genova 121 Richmond St. W., (at York St.) Suite 903 Toronto, Ontario M5H 2K1 felkai@rochongenova.com • pivanyi@rochongenova.com • www.rochongenova.com bevándorlási ügyek házassági ügyek pénzügyek balesetek örökösödési eljárások fellebbezések válóperek bűnügyek 1 pereskedések 1 végrendeletek (27-v) A vasárnapi mise után a templom halijában
