Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)
2005-11-19 / 47. szám
2005. november 19. A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Vol. 55. No. 47 Price $ 2.00 Rekordhiány az amerikai külkereskedelmi egyenlegben A Kül&igy cáfolja, hogy lett volna CIA-börtön Magyarországon November 9-én az amerikai kormány közölte, hogy az ország külkereskedelmi hiánya szeptemberben 66,1 milliárd dollár lett az augusztusi — már felülvizsgált — 59,35 milliárdos hiány után. Az új havi deficitrekord hátterében az export 2,6 százalékos viszszaesése mellett az import 2,4 százalékos növekedése áll, a kivitel értéke 105,2, a behozatalé 1*71,3 milliárd dollár lett. Egyedül Kínával szemben a szeptemberi hiány elérte a 20,1 milliárd dollárt az augusztusi közel 18,5 milliárdos hiány után. Az importérték növekedése elsősorban az olajárak emelkedésével függ össze, de megugrott például a fogyasztásicikk-import is. A külkereskedelemben szeptemberben némi „borulást” okozott a hurrikánok hatása. Nem véletlen, hogy az elemzők is arra számítottak, hogy rekord szintre nő majd az amerikai külkereskedelmi hiány, felülmúlva a februári 60,4 milliárd dolláros eddigi csúcsot. A Dow Jones Newswires-CNBC által megkérdezett 22 szakértő véleményének az átlaga szerint a szeptemberi deficit 61,20 milliárd dollárra bővült volna az augusztusi eredetileg közölt 59,03 milliárd dollárról. A magyar Külügyminisztérium megpróbálja felvenni a kapcsolatot azzal a professzorral, aki egy lapinterjúban azt állította, mégis volt CIA-börtön Magyarországon, hogy megtudja, mire alapozta állítását. Magyarországon ugyanis nem volt, nincs és nem lesz ilyen tábor — közölte a Külügyminisztérium szóvivője. A Magyar Nemzet szombati számában számolt be arról, hogy az II Manifesto című napilapnak nyilatkozva Cheriff Bassiouni, az ENSZ afganisztáni riportőre tényként említette: Románia, Lengyelország, és Magyarország területén titkos CIA-fogolytáborokban kínzások történtek. A Külügyminisztérium szóvivője elmondta: az olasz kommunista párt lapjában jelent meg az írás, és nem volt módjuk ellenőrizni, valóban így hangzott-e el az interjú vagy sem. „Nem tudjuk azt sem, hogy a neves professzor mire alapozza a megállapításait, hiszen semmiféle tényt vagy adatot nem hoz fel az állításai igazolására” — tette hozzá Polgár Viktor. A szóvivő elmondta: a lappal már felvették a kapcsolatot, a magyar ENSZ- misszión keresztül pedig magával a professzon al is kapcsolatba kívánnak lépni, hogy neki is elmondják: Magyarországon eddig sem volt és ezután sem lesz olyan jellegű tábor, amilyenről beszélt. Új alkotmány Boszniának Irakba látogatott Condoleezza Rice Bosznia és Hercegovin^ fő politikai pártjainak ve tői Brüsszelben próbálnak megegyezésre jutni a balkáni állam alkotmányának megreformálásáról, mely a tíz évvel ezelőtt aláírt Dayton-i béke megállapodás öröksége. Az amerikai szakértők már el is készítették Bosznia új alkotmányának tervezetét. Az új alapokmánnyal a korábbi jugoszláv köztársaságot — most először — központi kormányzású parlamenti demokráciává alakítanák át. A londoni Guardian értesülése szerint az alkotmánytervezetet hét hónapon át folyt titkos tárgyalásokon dolgozták ki amerikai szakértők és boszniai illetékesek bevonásával. Az egész folyamatot az amerikai külügyminisztérium egy korábbi illetékese, Donald Hays irányította, aki az év elejéig Bosznia nemzetközi helytartójának, Paddy Ashdown-nak volt a fő helyette-A belügyminiszteri tisztet betöltő Sarkozy kijelentette, hogy kiutasítják Franciaországból mindazokat a külföldieket, akiket bűnösnek találtak az elmúlt két hét zavargásaiban. A széles közvélemény egyértelműen jó megoldásnak találta a belügyminiszter ötletét, csakhogy a Le Monde című lapban jogászok kifejtették: ez nem ilyen egyseiben tartják annak jelképes hangsúlyozásaként, hogy Bosznia jövője Európában van. *u Pár hét múlva lesz Sjiak 10. évfordulója, hogy Dayton-ban aláírták azt a megállapodást, amely lezárta a három éven át folyt boszniai háborút. A Dayton-i egyezményt az Egyesült Államok ma is nagy diplomáciai eredményei között tartja számon, de a nemzetközi közösség és immár Washington is, a megállapodást egyre inkább a haladást akadályozó kompromisszumként látja, amely tíz évvel ezelőtt túl sok engedményt tett azoknak a kemény vonalas nacionalistáknak, akik erőszakkal akarták feldarabolni Bosznia-Hercegovinát. Az új alkotmánytervezet a Dayton-i egyezménynek két fő káros örökségét kívánja megszüntetni: Először is Dayton jogi áldását adta a háborúskodó szakadárok etnikai-nacionalista törekvéseire. Az egyezszerű. Francia törvények szerint kitoloncolható az a külföldi, aki francia területen „súlyos veszélyt jelent a közrendre”. Ehhez a törvényhez 2003. november 26-án újabb feltételt kapcsoltak: a delikvens akkor kiutasítható, ha olyan bűncselekményt követett el, amelyért legalább egyévi börtönbüntetés járna. (Az autógyújtogatásokért legmény kulcsterületeken előnyben részesíti a nemzetiség szerinti közösségi jogokat az egyéni állampolgári jogokkal szemben. Ennek szembeötlő példája az az előírás, hogy Bosznia háromtagú kollektív elnökségében lennie kell egy muzulmán bosnyáknak, egy szerbnek és egy horvátnak. Ez megfosztja a polgárokat a szabad választástól, és például kizárja, hogy — mondjuk — egy albán, egy magyar, egy zsidó vagy más etnikumú személy pályázzon erre a tisztségre. Bosznia másik fő problémáját a köztársaság egymást átfedő kusza államvezetési szerkezete okozza. Bosznia továbbra is két entitásra oszlik — egyik részét a muzulmán-horvát föderáció, másik részét a boszniai szerb miniköztársaság alkotja. A muzulmán-horvát föderáció ráadásul tíz kantonból áll, amely mind saját helyi kormányzattal rendelkezik. Összességében tehát Bosznia-Hercegovinának feljebb hónapokra ítélték a fiatalokat.) Ha azonban a bűnöst elítélik, akkor előbb le kell töltenie büntetését. Ha ez után még kiutasítanák, az dupla büntetés lenne. Ráadásul az éppen Nicolas Sarkozy által beterjesztett 2003-as törvény megszigorította bizonyos személyek kitoloncolásának lehetőségét. Nem lehet kitoloncolni azokat, akik „különösen erős családi kapcsolatokkal rendelkeznek Franciaországban”, vagy tizenharmadik életévük betöltése előtt érkeztek francia földre. A kitoloncolás elleni védelmet csak rendkívüli esetben lehet figyelmen kívül hagyni, például akkor, „ha az állam alapvető érdekeit éri sérelem”. Ez a terroristákra, fajgyűlölőkre, az erőszakra, gyűlöletre nyíltan uszító személyekre, 14 különálló kormánya van, melyek több mint 150 minisztert alkalmaznak. Ez költséges bürokráciát jelent, és lassítja a döntéshozatalt is. A reform hívei szeretnének gyors haladást látni, és abban reménykednek, hogy legalább elvi megállapodás születhet a Dayton-i megállapodás november 21-i, tizedik évfordulójáig. Az alkotmánymódosítást pedig márciusra törvényerőre kellene emelni, hogy a jövő októberi választásokat ezen az alapon rendezhessék meg. Ez azonban nem lesz könnyű. A nacionalista vezetők foggal-körömmel harcolni fognak a reformok lelassításáért, melyek viszont kikerülhetetlenek — különösen hosszabb távon —, ha Bosznia egykor majd az Európai Unió tagja akar lenni. Ráadásul, úgy tűnik, hogy Bosznia-Hercegovinán kívüli fejlemények is befolyásolhatják majd a boszniai helyzet alakulását. A boszniai szerb miniköztársaság elszakadhat Boszniától, és Szerbiához csatlakozhat, ha Szerbia elveszti Koszovót. csoportokra vonatkozik. E rendelkezések további lényege, hogy minden eljárást a megfelelő jogi mederben kell folytatni, ami időbe telik: szó sem lehet azonnali kitoloncolásról. Másrészt a hatóságoknak nehéz lesz megmagyarázniuk az ilyen ügyekben döntő bírónak, hogy eleve a kitoloncolás szándékával állították elébe a gyújtogató fiatalt. A bíró a „közrend súlyos veszélyeztetésének” tarthatja ugyan a bűncselekményt, de más feltételeket is figyelembe kell vennie. A kitoloncolás súlyos büntetés, az államnak viszont vannak eszközei arra, hogy a rendzavarásnak véget vessen, illetve azt megtorolja. Sarkozy ezek után elismerte, hogy a ténylegesen kitoloncolhatok száma „nem lesz jelentős”. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter váratlan és előre be nem jelentett látogatást tett Irakban. A vizit célja az, hogy az irakiakat a december közepén tartandó általános választásokon való részvételre buzdítsa. Ezek a választások részét képezik annak a politikai folyamatnak, amelynek révén — amerikai remények szerint — sikerülhet stabilizálni Irakot, és lehetővé tenni, hogy végül az amerikai és más erők kivonulhassanak az országból. Condoleezza Rice egy észak-iraki katonai repülőtérre érkezett, onnan helikopterrel vitték tovább egy, Mosul-melletti amerikai támaszpontra. Ez egy zavargások sújtotta város, amelyben nagy szunnita közösség lakik. A múlt havi népszavazáson a tartomány szavazóinak több mint a fele elvetette azt az új alkotmányt, amelyre a decemberi általános választások támaszkodnak. Condoleezza Rice kijelentette, hogy Washington szeretné, ha a szunniták a lehető legnagyobb számban részt vennének a decemberi választásokon. Ahogy mondta: minden közösség érezze magát teljes bizton-Tony Blair brit kormányfővel tárgyalt Londonban Hu Csin-tao kínai elnök, aki háromnapos látogatáson tartózkodott a brit fővárosban. November 11- én II. Erzsébet királynő bankettet rendezett a világ egyik utolsó kommunista vezetője számára a Buckságban, és teljes mértékben kapcsolódjpn be a politikai folyamatba. Arra sürgette egyúttal az iraki politikusokat, hogy lépjenek túl a vallási határvonalakon, és biztosítsák azt, hogy az ország jövőjének alakításában mindenkinek legyen helye. Az amerikai külügyminiszter villámlátogatására egyébként egy nappal azután került sor, hogy Bagdadban járt Jack Staw brit külügyminiszter, aki ugyancsak találkozott szunnita vezetőkkel és szintén a politikai folyamatban való részvételre sürgette őket. Amerika nem rejti véka alá, hogy mennyire kritikus lesz a következő pár hét Irakban, a decemberre tervezett választások előtt. Ezért jelentős Rice látogatása az északon fekvő és nagy szunnita népesség által lakott Mosulban. Mindeközben nem csökkent az erőszak az országban, de a választások révén talán sikerül Iraknak és az amerikai-vezetésű koalíciós erőknek belépniük egy új, átmeneti időszakba. Washington nagy súlyt fektet arra, hogy a lehető legszorosabb legyen az együttműködés az irakiak, az amerikaiak és a koalíció többi résztvevője között. ingham Palotában. A díszpompás fogadtatás jelzi, hogy London mekkora fontosságot tulajdonít kínai kapcsolatainak, ám a jelek szerint mégsem járni hozzá az 1989-es Tiananmen téri vérengzés után Brüsszel által bevezetett fegyverembargó feloldásához. se. A tárgyalásokat Brüsz-A kitoloncolás nem rossz ötlet, de nem megvalósítható Nicolas Sarkozy a francia Nemzeti Tanács előtt Londonban a kínai elnök Mailed: November 18, 2005 Magyarság Canada: PAP Registration No. 09150 Published by: Canadian Hungarian Radio and TV Inc. 747 St. Clair Ave. W. #103 Toronto, ON M6C 4A4 Canada Tel.: 416-656-8361,416-651-2442 Fax: 416-352-1874 Editor in Chief: Dr. Simon László E-mail: főszerkesztő@ magyarsag.ca E-mail: online@magyarsag.ca (editorial office) Magyarsag Online: http://www.magyarsag.ca A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 250.70 HUF 1 USD (Amerika) = 213.95 HUF 1 CAD (Kanada) = 179.41 HUF Mi történt a múlt héten • Váratlan személycseréket hajtott végre a vezetőségben Vlagyimir Putyin orosz elnök. Első miniszterelnök-helyettessé nevezve ki Dmitrij Medvegyevet, adminisztrációjának eddigi vezetőjét, aki ezzel kedvező helyzetbe kerülhet az elnökség utódlásához a 2008-as választásokon. • Aiiel Sáron izraeli kormányfővel és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel folytatott külön-külön megbeszélést Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a közel-keleti békefolyamat felélesztéséről, miután Izrael gázai övezeti kivonulását mostanáig nem követte további előrelépés. • Hivatalos európai uniós vizsgálatot kértek az állítólagos titkos CIA-börtönök ügyében* európai parlamenti képviselők az EP strasbourgi plenáris ülésén, de az EU végrehajtó testületé ismételten jelezte, hogy az ügyben nem Brüsszel az illetékes. • Súlyos, 14-től 20 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtották a vérbe fojtott májusi üzbegisztáni felkelés 15 résztvevőjét. Az üzbég legfelsőbb bíróság terrorizmus, az alkotmányos rend rnegdöntésére tett kísérlet, gyilkosság és túszok szedése miatt rótta ki az ítéletet. Az Európai Unió emiatt vízumtilalmat vezetett be Üzbegisztán ellen. • Tokióban megtartották Szajako hercegnő, Akihito császár egyetlen lánya, és választottja, Kuroda Josiki esküvőjét. • Az amerikai szenátus demokrata párti kisebbségi frakciójának vezetői az iraki csapatkivonás menetrendjének előterjesztését követelték George W. Bush elnöktől. • Erős, a Richter-skálán 6,9-es fokozatú földrengés volt Japán északi részén közép-európai idő szerint november 14-én este. • Az iraki védelmi miniszter átjáróháznak nevezte az iraki-szíriai határt, amelyen keresztül külföldi zsoldosok és robbanószerrel megrakott gépkocsik áramlanak zavartalanul az országába. • Franciaországban november 14-ére virradóra újabb rendbontások, ezen belül gépkocsi-gyújtogatások voltak, de a hatóságok szerint a randalírozók dühe fokozatosan alább hagy, s ha a tendencia folytatódik, hamarosan visszatérnek a megszokott állapotok. • Izraelben vezető politikusokkal, köztük az államfővel és a miniszterelnökkel tárgyalt Szanyi Tibor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára. • Tovább csökkent az amerikai elnök népszerűsége, a megkérdezetteknek már 57 százaléka úgy véli, hogy George Bush szándékosan becsapta őket, amikor felsorakoztatta az Irak elleni háború megkezdése melletti érveit. • Elszabadultak a szenvedélyek az Európai Parlament strasbourgi ülésszakán a lengyel katolikus egyház szervezésében rendezett abortusz-kiállítás miatt. Az egyik tabló az abortuszt a holokauszthoz hasonlította. Néhány baloldali képviselő ezt a tablót próbálta eltávolítani, konzervatív törvényhozók azonban közbeavatkoztak, s az ügy tettlegességig fajult. • Több tonna szenet bontottak a Greenpeace aktivistái Tony Blair brit miniszterelnök londoni rezidenciája elé. A látványos akcióval a környezetvédő szervezet amiatt tiltakozott, hogy szerintük Tony Blair miniszterelnök megszegi a föld felmelegedése elleni küzdelemről szóló ígéretét. ISSN 0022-8281
