Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. július-december (55. évfolyam, 27-50. szám)
2005-07-08 / 28. szám
w Július 8, 2005 A nyugati világ legnagyobb magyar hetilapja / The largest Hungarian weekly in the Western World Hármas csúcs Oroszországban Putyin, Schröder és Chirac a találkozón A Putyin, Schröder és Chirac hármasnak immár hagyományosnak számító — sorrendben hatodik — informális találkozójának az adott apropót, hogy e hétvégén ünnepelték a hét évszázadon át Königsbergként ismert Kalinyingrád alapításának 750. évfordulóját. A várost 1255- ben alapította meg a német lovagrend, és az Kelet-Poroszország központja volt, mígnem az 1945-ös potsdami konferencia döntése a Szovjetunióhoz csatolta, majd 1946. júniusában az akkor elhunyt szovjet államfő, Mihail Kalinyin tiszteletére átnevezték Kalinyingrádnak. Oroszország, amely féltékenyen őrködik a két EU- tagállam, Litvánia és Lengyelország közé beékelődött Kalinyingrádi terület felett, nem szívesen emlékszik a porosz történelmi múltra, de a megromlott kétoldalú viszony miatt még kevésbé szívélyesen viszonyul Varsóhoz és Vilniushoz, így a lengyel és litván politikusoknak csalódottan tudomásul kellett venniük, hogy nem kaptak meghívást az ünnepségekre. Sajtóértesülések szerint a Kreml azért döntött a szomszédos országok vezetőinek mellőzése mellett, mert a jubileumot „elsősorban az orosz nép ünnepének tartja, és arra olyan barátokat hívtak meg, akik egy nyelven beszélnek“. A Kalinyingrádtól 38 kilométerre, a Balti-tenger partján fekvő Szvetlogorszkban (eredeti nevén Rauschenben) a hármas csúcstalálkozó résztvevői négy nagy témakört tekintettek át. Az Európai Unió és Moszkva együttműködését illetően véleményt cseréltek a partnerség elmélyítésének lehetőségéről, de szó volt a vízumrendszer könnyítésének módjairól is. Megvitatták a Kalinyingrád és a hozzá tartozó terület fejlesztésének kérdéseit a 2004. novemberi EU-orosz csúcstalálkozón elfogadott terv konkretizálása jegyében. Az ENSZ és a Biztonsági Tanács megreformálása mellett különös hangsúllyal volt szó a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország csoportja e heti skóciai csúcstalálkozójáról, így Putyin, Schröder és Chirac még egyszer egyeztette álláspontját a Nyolcak tanácskozásának alapvető kérdéseiről. Ezzel szorosan összefüggött a negyedik téma: meghatározták Moszkva, Berlin és Párizs együttműködésének prioritásait nemzetközi kérdésekben, és áttekintették a legégetőbb témákat, így az iráni és észak-koreai atomprogramot, az iraki, az afganisztáni, a közel-keleti és a koszovói helyzetet. A szvetlogorszki megbeszélés után Putyin és vendégei Kalinyingrádban, a Grand Palace hotelben ebédeltek meg. Chirac ezt követően hazautazott, Schröder kancellár viszont Putyinnal együtt ellátogatott a város híres szülöttje, Immanuel Kant német filozófus nevét idén felvett kalinyingrádi egyetemre. Német szavazás A német kormány elvesztette a Bundestagban tartott bizalmi szavazást, amelyet Gerhard Schröder kancellár kezdeményezett. Schröder szándékosan arra készült, hogy elveszti a szavazást, így akarja ugyanis elérni, hogy előrehozott választásokat kelljen tartani. Felmérések szerint ugyanakkor a választáson az ellenzék indulna nagyobb eséllyel. „151 igen, 269 nem szavazat, 148-an tartózkodtak. A szövetségi kancellár nem kapta meg a szükséges többséget” — hangzott a bejelentés a Bundestagban. Gerhard Schröder tehát elbukta a bizalmi szavazást, de éppen ez volt az, amit szeretett volna. Ezzel ugyanis lehetőség nyílhat arra, hogy a Budestagot feloszlassák, és előrehozott választásokat írjanak ki. A szavazást heves vita előzte meg, amelynek során Schröder azt mondta, hogy a választók támogatását fogja kérni reformjaihoz: „Abban a biztos tudatban cselekszem, hogy a reformpolitika amit elkezdtem helyes és szükséges az emberek számára” — mondta a kancellár. Az ellenzéki CDU vezetője, Angela Merkel szerint viszont a kormány vergődik: „Az ország nem akar céltalanságot, amit most önök csinálnak. Egy lépés előre, kettő hátra. Egy balra, egy jobbra. Ez az, ami elvette a lendületet, pedig erre lenne szüksége az országnak” — mondta az ellenzéki vezető. A szavazás után most a német államfőn, Horst Koehleren a sor. Neki kell döntenie arról, hogy feloszlatja-e a Bundestagot és új választásokat ír ki vagy pedig megpróbál kinevezni egy új kancellárt, akinek személyéről ismét bizalmi szavazást kellene tartani. Több képviselő is jelezte ugyanakkor, hogyha a parlament feloszlatása mellett dönt, akkor döntését megtámadják a legfelsőbb bíróságon. Ha mégis előrehozott választásokat tartanak, akkor közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatívok indulnak nagyobb eséllyel. Bush zároltatta a tömegpusztító fegyverek kifejlesztésében közreműködő cégek javait George Bush amerikai elnök elrendelte a tömegpusztító fegyverek kifejlesztésére irányuló iráni, észak-koreai és szíriai törekvésekben közreműködő külföldi cégek, bankok, illetve személyek egyesült államokbeli javainak a zárolását, és újabb intézkedéseket hagyott jóvá a hírszerzés reformjára. A rendelet célpontja egyebek között az észak-koreai Tanchon Commercial Bank, a Korea Mining Development Trading Corportion, a Korea Ryonbong General Corporation, az iráni Aerospace Industries Organization, a Shahid Hemmat és a Shahid Bakeri ipari csoportok, az iráni atomenergia hivatal, illetve egy szíriai kutatóintézet. John Snow pénzügyminiszter közleményében arra buzdította a világ országait, hogy az amerikai példát követve foganatosítsanak hasonló intézkedéseket a tömegpusztító fegyverek terjedésében vétkes cégek és személyek javainak a befagyasztására. A rendelet része azoknak az újabb intézkedéseknek, amelyeket Bush elnök június 28- án hagyott jóvá az amerikai titkosszolgálatok megreformálására. Az elnök összesen 70 indítványnak adott zöld utat abból a 74-ből, amelyet egy független bizottság terjesztett be márciusban a 2001. szeptember 11- i terrorcselekmények tanulságaként feltárt hiányosságok és mulasztások kiküszöbölésére. Az új reformintézkedések között szerepel a Nemzetbiztonsági Szolgálat megalakítása a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) kebelén belül. Az új hivatal fogja össze az FBI-nál és az igazságügyi tárcánál végzett információgyűjtést és hangolja össze a kémelhárítás feladatait és az erőforrások felhasználását. Az elnök elfogadta azt a javaslatot is, hogy az FBI keretében hozzák létre az atomfegyverek terjedése elleni harc nemzeti központját, a Proliferáció-ellenes Nemzeti Központot. Jóváhagyta azt a javaslatot is, hogy teremtsék meg a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes igazságügyi miniszterhelyettes posztját. A hírszerzés megreformálásának a jegyében néhány intézkedést már korábban megvalósítottak, így már létrehozták a 15 önálló szerv tevékenységét összehangoló nemzeti hírszerzési igazgató posztját, amelyre George Bush amerikai elnök John Negroponte diplomatát nevezte ki, aki előzőleg ENSZ- nagykövetet volt, majd az Egyesült Államok iraki nagykövete. Amerika nem küld több katonát Irakba George Bush amerikai elnök közölte, hogy nem tervezi több katona küldését Irakba. Bush szerint ha újabb katonákat küldenének, akkor az aláásná azt a stratégiát, amelynek lényege, hogy az irakiak vegyék át az irányítást a lázadók elleni harcban. Az elnök televíziós beszédében szólt erről, amelynek célja az volt, hogy megpróbálja visszaszerezni az amerikai lakosság egyre fogyatkozó támogatását az iraki szerepvállaláshoz. Bush határozottan elutasította azt is, hogy menetrendet állítsanak fel az amerikai katonák kivonására Irakból. Szerinte ez helytelen üzenetet küldene a lázadóknak és az iraki népnek egyaránt. Az Egyesült Államokban a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint csökkent Bush Irakkal kapcsolatos politikájának támogatása. Az utóbbi hetekben az Irakkal kapcsolatos Bush elnök kitért az iraki helyzetre a West Virginia Üniversity-n tartott beszédében is amerikai kormányzati nyilatkozatok helyenként ellentmondtak egymásnak. Dick Cheney alelnök nemrég azt mondta, hogy a felkelők az utolsókat rúgják. Donald Rumsfeld védelmi miniszter viszont úgy nyilatkozott, hogy a lázadók megfékezése akár 12 évig is eltarthat. A Bush-kormányzat stratégiájának alapja az Irakban zajló politikai folyamat, amelynek keretében már lezajlottak az első választások és megalakult az új kormány. Ugyanakkor ezzel a stratégiával az a probléma, hogy a politikai folyamatnak egyelőre nincs hatása a lázadók tevékenységére. Csak az új kormány áprilisi megalakulása óta több mint ezren — főként irakiak — vesztették életüket a támadásokban. Az iraki háború 2003. márciusi kezdete óta az Egyesült Államok is több mint 1700 embert veszített. Blair Ui Európája „A mai mély válságában Európának inkább rám kellene hallgatnia, mint Schröderre és Chiracra, a tegnap embereire” — jelentette ki Tony Blair angol miniszterelnök június 22-én. 2005 második felében a rotáció következtében Anglia veszi át az EU elnökségét, és már ebben a minőségében beszélt Strasbourgban Blair: „Meg kell újulnunk. Ha Európa úgy határoz, hogy kitér az előttünk álló változások megoldása elől, akkor mi egy nagy, stratégiai léptékű bukás kockázatát vállaljuk.” Európának nincs más választása, mint a szociális modell modernizálása, és annak megszüntetése, hogy szabályozáshoz és munkahelyek védéséhez legyünk kötve. Blair ugyanitt megismételte támadását az EU közös mezőgazdasági politikája ellen. Gerhard Schröder kancellár kemény ellenállást tanúsított Blairrel szemben a Bild c. képes lapban június 23.-án: „Európa több, mint egy piac. Sikeres szociális állam modell, amely közös értékeken, jogokon és kötelezettségeken nyugszik. Megőrizte a békét. Akik ezt a modellt le akarják rombolni nemzeti érdekből vagy populista indíttatásból, bűntettet követnek el a jövő generációkkal szemben. Európa fogalmát nem szabad lealacsonyítani a piac egyszerű fogalmára. A szociális dimenzió nagyon fontos és éppen ez az állam szerepe, amelynek erősnek kell lennie” — mondta Schröder. Európát közös akcióra szólította fel a bér-dömping ellen, és a munkajogok védelmében. Michael Sommer, a nemzeti Német Munkás Szövetség (DGB) elnöke felkereste Schrödert, és tárgyalásuk után arra figyelmeztetett, hogy „igen kemény szociális konfliktusok lesznek, ha Blair megpróbálja politikai valósággá tenni nézeteit Európában”. Hozzátette, hogy a munkások és Schröder között fennálló nézeteltérések ellenére a DGB támogatja Schröder ellenállását Blair „angolszász modelljével szemben”. Lassul a világgazdaság 2005-ben szágok gazdaságai pedig a tavalyi évvel megegyezően 5%-kal bővülnek az idei A magas energiaár és az emelkedő kamatok jelentősen le fogják lassítani a világgazdaság növekedését idén — figyelmeztet az ENSZ. A világgazdaság növekedése a 2004-es 4,1%-ról 2005-ben 3%-ra mérséklődik, áll az ENSZ gazdasági és szociális osztályának (UNDESA) beszámolójában. Az iparosodott országok számára lesz a legrosszabb a helyzet. A fejlődő országok többnyire kedvezőbb növekedést fognak tapasztalni, főként a nyersanyagjaikra és mezőgazdasági terményeikre irányuló erős keresletnek köszönhetően. A beszámoló szerint a gazdasági növekedés Nyugat-Európában körülbelül 2%-ra csökken 2005-ben. Az amerikai növekedés a 2004-es 4,4%-ról 3%-ra mérséklődik, a fejlődő orévben. Kína gazdasága várhatóan 9%-kal nő 2005- ben, Afrika átlagosan 5% feletti bővülést fog mutatni. „Mindegyik fejlődő ország jól fog teljesíteni az elmúlt néhány évtizedben tapasztalt teljesítményükhöz viszonyítva” — áll az UNDESA beszámolójában. Vol. 55. No. 28 Price $ 2.00 Editor-in-Chief: Cuth János Canada Post Agreement No: 41184517 Published by: Kanadai Magyarság Publishing 2343 Brimley Rd. Suite # 831 Toronto, ON M1S3L6 Canada Tel: 416-908-4488 Fax: 905-248-3615 E-mail: online@magyarsag.ca Magyarsag Online: http://www.magyarsag.ca A magyar forint értéke: 1 Euro (Európa) = 246.97 HUF 1 USD (Amerika) = 207.16 HUF 1 CAD (Kanada) = 166.61 HUF Mi történt a múlt héten • A kairói külügyminisztérium megerősítette, hogy Bagdadban elrabolták Egyiptom leendő iraki nagykövetét. • Újabb rekordot hajtott végre Steve Fossett amerikai milliárdos, aki fából készült, kétfedelű repülőgépén, társával Mark Rebholz-cal együtt több mint nyolcvan év óta először, sikerrel repülte át az Atlanti-óceánt. • Váratlan, egynapos látogatást tett Bagdadban július 3-án Alberto Gonzales amerikai igazságügy-miniszter, aki Ibrahim al-Dzsaafari miniszterelnökkel és a kormány több más vezetőjével tárgyalt. • Tíz tüntetőt lőtt agyon a rendőrség az ellenzék által szervezett tüntetéseken a Kongói Demokratikus Köztársaság több városában. A fő ellenzéki párt, a Szövetség a Demokráciáért és Társadalmi Haladásért azért hívott fel tüntetésekre, mert a kormány elhalasztotta az általános választásokat. • Aggodalmának adott hangot a libanoni síita Hezbollah gerillaszervezet izraeli katonák elleni támadása miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa és sürgette a libanoni kormányt ellenőrzésének kiterjesztésére az ország egész területén. • Több mint ezer tüntető gyűlt össze július 1-én este a grúz főváros, Tbiliszi központjában, antidemokratikus módszerekkel, erőszakos rendőri beavatkozással vádolva meg a kormányt. • Július 13-ra tűzte ki az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) az űrrepülőgép-program folytatásának az időpontját, amikor először száll fel egy ilyen űreszköz a Columbia 2003-as katasztrófája után. • Egyiptomi ellenzéki pártok kormányellenes tüntetéseket rendeztek Kairóban, követelve a kivételes törvények hatályon kívül helyezését és Hoszni Mubarak elnök távozását. • Háromszáz ENSZ-békefenntartó Haiti fővárosában, Port-au-Prince-ben megostromolt egy nyomortanyát, ahová egy, a korábbi elnökhöz, Jean-Bertrand Aristide-hez hű fegyveres banda vette be magát, és kiszabadított fogságukból egy túszt. A lövöldözésben az ENSZ-katonák hat fegyverest megöltek, és ötöt megsebesítettek. • A mexikói képviselőház elsöprő többséggel megszavazta azt a törvénymódosítást, amely lehetővé teszi a részvételt a külföldön élő mexikói állampolgároknak a 2006-os elnökválasztáson. • A kanadai képviselőház elfogadta az azonos nemű párok házasságkötését engedélyező törvényt. A jogszabályt a szenátusnak is jóvá kell hagynia, de ez csupán formalitás. Kanada Hollandia és Belgium után a harmadik ország a világon, ahol a homoszexuálisok és leszbikusok házasságot köthetnek. • Elveszítette évtizedes fellegvárát, az ország északnyugati részén fekvő Galíciát a spanyol ellenzéki Néppárt. A szocialisták és a galíciai nacionalisták koalíciója pedig szűk többséggel megnyerte a regionális választásokat. • Folyók léptek ki medrükből a súlyos esőzések nyomán Közép-Amerika nagy részén. Csupán Salvadorban 25-en veszítették életüket, köztük egy turistabusz 19 utasa. • Nagy erejű, a Richter-skála szerint 6,8-as erősségű földrengés rázta meg kedd reggel az indonéziai Szumátra szigetét, személyi sérülésekről egyelőre nem érkezett jelentés. SSN 1715-3948 Mailed: July 8, 2005
