Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-03-05 / 10. szám

2005. március 5 — (No. 10) — Magyarság — 5 oldal Néhány megjegyzés a „bolsevizmus elleni harchoz” Melyik hát a „gonosz birodalma”? Cúth János Kétperces csend... Aztán még mielőtt bárki ünneprontónak vélné az alábbi sorokat, előrebo­csátom, hogy fejet hajtok a háború hősi halottjai és veteránjai előtt. És amikor bizonyos kérdéseket tisztá­zunk a második világhábo­rúval kapcsolatosan, az sem kisebbíti a hősök áldozatait, mert a katona, aki hívásra vagy önként indul a csatá­ba, hiszi, hogy hazája hívó szavát követi, hiszi, hogy ő az igazság bajnoka és ha kell, az igazság oltárán áldozza fel az életét. (Ha­csak nem zsoldosról van szó...) Dicsőség a hősi halottak emlékének! Az áldozatkész katona arról nem tehet, hogy adott esetben egy kiprovokált háború áldozatává válik és arról sem tehet, amikor a történelem utólag egészen más tényeket állapít meg, mint amiről a háborús uszítok, provokátorok és nyerészkedők zengedeztek. Jól érzékelni a katonai parádé és az utólag gyártott háborús filmek harsány, fölényeskedő, többnyire öntelt győzelmi mámorát. Hallgatva az emlékbe­szédek győzelmi koráljait mohban, dúrbán és gesz­­ben, már-már engem is magával ragad a győzelmi mámor, amikor eszembe jut Budapest és több magyar helység terrorbombázása, amelynek során olyan „stra-' tégiai jelentőségű” hadi célpontokat szőnyegbom­báztak porrá az angolszá­szok, mint például a sűrűn lakott negyedek. Eme hősi haditett kapcsán azért va­laki feltehetne egy izgalmas kérdést: Miért a háborút előkészítő és azt pénzelő nagyhatalmak ítélkeztek Magyarország, a háború áldozata fölött, amikor Magyarországot részben a németek kényszerítették a háborúba, részben pedig az oroszok! És ha senki sem kérdezi, én magam teszem fel a kérdést: A német nyomás érthető volt, de miért kényszerítették volna háborúba Magyarországot az oroszok — maguk ellen? A válasz: Jaltában és Tehe­ránban ui. előre megtervez­ték a háborút és annak végkifejletét. Az egyezség értelmében a németek leve­rését követően Oroszor­szágnak szánták a közép­­kelet-európai országokat, köztük Magyarországot is. Az oroszok azonban tisztá­ban voltak Magyarország semlegességi politikájával és azzal is, hogy ha orszá­gunkat nem tudják beugrat­ni a háborúba, akkor nem lesz joguk annak „felszaba­dítására”, magyarán beke­belezésére sem. Azért bom­bázták Kassát felségjel nélküli orosz gépek, hogy kiprovokálják Magyaror­szág háborúba lépését, ami ezen kettős nyomásra saj­nos meg is történt. Magyar­­ország tehát a nagyhatal­mak csapdájába esett, pon­tosabban a szabadkőműves­ség által megtervezett világégésbe. De ez még nem volt elég a sátán lako­májához. Magyarország számára nem tették lehető­vé a háborúból való kiug­rást sem és elzárkóztak az angolszászokkal való ma­gyar tárgyalási kezdemé­nyezésektől is, mindössze csak hitegettek bennünket. Ezek után „természetes”, hogy az angolszász csapa­tok nem jöttek „felszabadí­tásunkra”, hagyták, hogy az oroszok letarolják, majd birtokba vegyék Kelet- Európát, főleg pedig Ma­gyarországot. Ha a nem­zetek és országok eme ör­dögi és pokoli elárultatását tekintjük, akkor vajon hová soroljuk azt a gyalázatot, amikor éppen azok bom­bázták végig országunkat, akik a velük ellenkező oldalra kényszerítettek bennünket? És még valami: Az előszeretettel hangoz­tatott tévhittel ellentétben, Magyarország nem üzent hadat Amerikának, mind­össze megállapította a ha­diállapot tényét. Amerikát viszont nem zavarta, hogy hadüzenet nélkül gyilkoljon abban a baráti magatartást tanúsító országban (lásd Montgomery emlékiratait), amelyet előzőleg maga do­bott koncul az oroszoknak. Kérdem: Lehet ezt az égbe­kiáltó gyalázatosságot fo­kozni? Válasz: Sajnos, lehet: A dicső Nyugat 1917 óta olyan világcsaló, aljas politikát folytatott, amelybe belefért az is, hogy Ameri­ka a bal szája sarkából elismerte Sztálin tömeg­gyilkos, mizantróp birodal­mát (!), a jobb szája sarká­ból pedig kikiáltotta ellen­ségének, sőt propaganda szinten úgy kiélezték Kelet és Nyugat, a kommunizmus és a kapitalizmus közötti ellentétet, amit feloldhatat­lan, kibékíthetetlen ellen­tétként definiáltak. Közben azonban sikerült kirobban­­taniok a második világhá­borút és láss csodát világ, a „kibékíthetetlen” ellen­felek fegyvertestvérekként összeborulva, közös arcvo­nalban sorakoztak fel a nácizmussal szemben, a sztálini bolsevizmus olda­lán! (És ezt nem a náciz­mus védelmében írom!) Amerika, a „bolsevizmus esküdt ellensége” úgy mu­tatta ki engesztelhetetlen gyűlöletét és szembenállá­sát az orosz bolsevizmussal szemben, hogy a következő tételeket szállította a Szov-MAGYAR RÁDIÓ Toronto Minden szombaton, délután 5-től 7-ig AM 530 középhullámon Tel: 416-693-8312 Interneten élő: www.am530.ca Latka László, ICIA Okleveles, akkreditált könyvelő Egyéni és üzleti adóbevallási ügyek intézése 44 Lyall St Nepean, Ontario Kanada K2E5G8 Tel: (613) 226-7215 E-mail: Ingyenes szám: 1-877-284-5170 laszlolatka@on.aibn.com Fax: (613)226-5123 „Accredited Member of Industrial Commercial & Institutional accountants” _______ ______________________________(7-18) Európába vagy déli nyaralásra készül? Irodánk ez évben is rendkívül kedvező árakat kínál. Hozassa látogatóba szeretteit! Töltse, fel élményeit Európában, vagy Florida, Kuba, Mexikó, Hawai csodálatos üdülőhelyein — meghívólevelek, — betegségi biztosítás — déltengeri hajóutak, — szálloda foglalás, — gépkocsi kölcsönzés Szolgáltatásaink 20 éve minden igényt kielégítenek. 57 York Street London, Ont., N6A 1A6 (519) 663-0301 1-800-838-9878 235 Dixon Rd. Toronto, Ont., N9P 2M5 (416) 241-4654 1-800-265-2707 jetunióba: 18,735 repülőgé­pet, 11,567 önjáró löveget, 9,600 vontatott ágyút, 60 vasútra szerelt, mozgatható villamos erőművet, 1,981 mozdonyt, 11,155 vasúti kocsit, 189,000 tábori tele­font, 375,883 teherautót, 51,503 terepjárót (Jeepet), 35,170 motorkerékpárt, 8,071 traktort, 1,200 nehéz­vontatót, 5,500 tüzérségi vontatót, 1,700 parancsnoki törzsgépkocsit, 90 teher­­hajót, 105 tengeralattjárót, ill. elfogó naszádot, 197 torpedónaszádot, 7,784 hajómotort, 500 millió dollár értékű szerszámgépet és acélárut, 2,250,000 tonna szerkezeti idomot, 912,000 tonna fémáfut, 400,000 tonna rezet, 8,000 tonna cinket, 250,000 tonna alu­míniumlemezt, 18,000 ton­na ólmot, 38,000 tonna gumit, 2,670.000 tonna kőolajszármazékot, 345,753 tonna robbanóanyagot, 1,000.000 kilométer tele­fonkábelt, 4,478.000 tonna élelmiszert, 15,000.000 pár félcipőt, 43,000.000 pár bakancsot, 15,410.000 pár csizmát stb. További mér­hetetlen mennyiségű ásvá­­nyi-és nyersanyagot halmo­zott fel Amerika a szov­jetek hátországában arra az esetre, amennyiben, ha nem sikerült volna Németorszá­got háborúba kényszeríteni. Abban az esetben ugyanis Oroszország heteken belül megtámadta volna Német­országot, amire alaposan fel volt készítve. Ezek a tör­ténelmi tények azonban véletlenül egytől-egyig hiányoznak a tankönyvek­ből... A háború befejeztével aztán Potsdamban megpe­csételték a jaltai és teheráni egyezményt. A nagy mű elkészült. A tömegek to­vábbi hülyítése céljából pedig szemrebbenés nélkül visszahazudták a múltat, á két tábor szembenállásának valótlanságát, amit a „hi­degháború” volt hivatva szentesíteni, hogy a kot térfélre osztott tömeget kijátszhassák egymással szemben. A többi már ismerős. Ha nem, akkor kéretik észre­venni a kommunista és liberális (és republikánus­­óh) törekvések azonosságát. Szegény hősök! Színészek a politikai élet porondján Olvassa [apunkat l Olvasom, hogy Piedone, alias Bud Spencer politikai pályára lép, az erősen in­gadozó Berlusconi olasz miniszterelnök pártját erősí­tendő. Az ötlet nem űj, ugyanez történt Amerikában is, mikor a Republikánus Párt kaliforniai kormányzó­nak jelölte Arnold Schwar­zenegger osztrák erőmű­vészt és színészt, aki nem is okozott csalódást támoga­tóinak. Olyannyira, hogy ma már Amerika elnökének székére aspirál s elképzel­hető, hogy sikeresen. S ha visszagondolunk arra, hogy Reagan az utóbbi idők legjobb amerikai elnöke volt, a beindult folyamat talán helyes is. Legalábbis Amerika vonatkozásában. De nemcsak ott, hisz Amerikából csak elindult a folyamat, mely fenekestől felborította az addigi érték­rendet, s mára ez behálózta a világot. A szombati Globe and Mail-ben például Ar­thur Miller, a leghíresebb amerikai író elhunytáról úgy tudósítottak, hogy „elhúnyt Marilyn Monroe volt férje, Arthur Miller színműíró”. Csak a közért­hetőség kedvéért, mert mi lett volna Arthur Miller hírnevéből, ha öt évig nem lett volna a híres díva férje? Az értékrend mára fejtetőre állt mindenütt, s ennek egyik példája Magyarorszá­gon. Ahol az emberek állandóan siránkoznak a szegénység miatt, s közben milliárdokat költenek (egye­sek) évente arra, hogy emeltdíjas telefonokon keresztül szavazzanak va­lamelyik valóságshow sze­replőjének a népszerűségé­ről, akiket hetenként kis­zavaznak a képernyőről, vagy beszavaznak oda. Sajnos, a legélethűbb ma­gyarországi valóságshow legnépszerűbb főszereplőjét, a jelenlegi bohócminiszter­elnököt nem ilyen könnyű leszavazni, de itt is bíznunk kell a demokráciának neve­zett paródia nyújtotta kevés előnyök egyikében. Abban, hogy ha sokat gyakoroltat­ják a néppel, hogy valahol még az ő akarata is érvé­nyesül, elhiszi, s a végén még az ún. demokratikus választásokat is élvezni fogja. Emelt telefontarifa nélkül. Visszatérve a politikára és az értékrendre, ennek másik példája Kanada népe, ahol viszont nem a színé­szek vannak elsősorban rivaldafényben, hanem a sportolók. A legutóbbi választások előtt például sokan állították, hogy ha Gretzky volt hokisztárt jelölnék miniszterelnöknek, abszolút többséggel meg­nyerné a választásokat. El is hittem, főleg az akkori hangulatban, amikor a nép már csak ellenszavazott és nem szavazott, hisz ez a divat mostanában minden­ütt. A folyamatnak viszont látom a pozitív eredményeit is. Hosszú távon a válasz­tók, bármilyen agymosottak legyenek is, ráébrednek a valóságra. Arra, hogy a politikai élet nem több és nem kevesebb egy színpadi porondnál, egy valóság­­shownál vagy egy hoki­meccsnél, s csupán csak arról szól, hogy a soros bohóc elkápráztatja a kö­zönséget, majd leveszi a sapkáját és körbekalapozza KMHM a jelenlévőket. S négy év múlva a produkció kez­dődik élőiről. Én a magam részéről optimista vagyok. Kibírta ez a világ a demokráciának már többfajta változatát, diktatúrákat, politikai kor­rektséget és más szélhámos­ságokat is. Miért ne bírná ki akkor a bohócok kissé életszerűbb produkcióit? Ez legalább, minden hátránya ellenére, szórakoztató. Csiby Éva A feladat: túlélni Koltai Lajost Végh Attila Napok óta vetítik a hazai mozik a Sorstalanság című filmet. A produkciót nagy várakozás előzte meg rend­kívül magas költségvetése és a film körüli sorozatos botrányok miatt. Az alko­tásról eltérően vélekednek a kritikusok, egyesek sze­rint megható, mások szerint közepes produkció született. Koltai Lajos először mutat­kozott be rendezőként, munkájáról kritikánk szá­mol be részletesen. Annyi szenvedés után végre elkészült a nagy mű, a Nobel-díjas regény filmes adaptációja. Ezzel a mon­dattal kezdeném írásomat, ha ez a film adaptáció volna. Erről azonban szó sincs. Persze ez még ön­magában nem volna baj. A baj az, hogy Koltai Lajos celluloidcsíkja az adaptáció­létet nem kinövi, hanem alulmúlja. A rendező fejé­ben a semmi házibulija zajlik: lazán, otthonosan tombolnak benne a meg nem gondolt gondolatok, ezek az ős-diszkópatká­­nyok. Koltainak olyan látványosan nincs egy darab saját gondolata, egy darab passzív felfogáskísérlete sem a saját filmjéről, hogy az — túlnőve az invenciót­­lanság kijelölte metafilozó­­fiai kereteket — már-már morális problémává hízik. E felismerés mögött azon­ban váratlan horizont nyílik, hiszen minekutána leszö­geztük: a Sorstalanság a világ egyik legrosszabb filmje, hosszan elmereng­hetünk azon, hogy a tehet­­ségtelenség, a hamis önkép és az egészségtelen önbiza­lom miféle megkapó har­móniában táncolja végig a SZÉKELY-MAGYAR KANADAI EGYESÜLET Az Autonómia Támogatója SZERETETTEL MEGHÍVJA ÖNT, KEDVES CSALÁDJÁT ÉS BARÁTAIT, AZ ÖNKORMÁNYZATOT TÁMOGATÓ ANYAGI ALAP LÉTREHOZÁSÁÉRT RENDEZENDŐ JÓTÉKONYSÁGI VACSORÁRA 2005. március 5.-én, szombaton este 7 órai kezdettel a BLUE DANUBE CLUB emeleti termébe 1680 Ellesmere Rd., Toronto (az Ellesmere-en a McCowan saroktól keletre). INGYENES, FÖLDALATI PARKOLÓ FELVONÓVAL Díszvendégünk Dr. CSAPÓ I. JÓZSEF AZ ERDÉLYI SZÉKELY NEMZETI TANÁCS ELNÖKE A SZÉKELYFÖLD TERÜLETI AUTONÓMIA TERVÉNEK KIDOLGOZÓJA Belépőjegy csak elővételben: $75 / $60 (diák) Kérjük, rendelje meg jegyét február 26.-a előtt. 416-421-4598 - Virág József, 905-893-7661 - Szöcs Zsuzsanna, 905-579-6447 - Bánhegyi Erzsébet, szekelymagyar@yahoo.ca Megjelenés ünnepi öltözetben. A teljes bevételt az önrendelkezés támogatására fordítjuk. már említett kortikális házibulit. Ám ez a mulatság bennünket nem érdekel. Sokkal izgalmasabb azon meditálni, mi nincs Koltai fejében. Hogy ehhez sajnos érintenem kell a filmet magát is, azért előre is elnézést kérek a kedves olvasótól. A Sorstalanság című regény a vaskos holo­­kausztirodalom szemléleté­ben hozott újat. A főhős úgy éli végig a munkatá­bort, mint aki nincs is ott. Kertész nagy ötlete az volt — amiért a könyvet annak idején alig akarták kiadni, és amiért megjelenése után némely körökben nagy ellenkezést váltott ki —, hogy a drámát nem a főhős lelkében játszatta végig. A fiú ugyanis a vele foglala­toskodó német tiszteket kedvesnek találja, egyes zsidó rabtársait ellenszen­vesnek, és amikor megérke­zésükkor a tábori orvos a „rakományt” két csoportra, az egészségesek és a bete­gek (azaz rögtön megsem­misítendők) csoportjára válogatja szét, a sorban előtte álló, megroggyant öregember megmenekülését hősünk valahogy így kom­mentálja: nem is értem, én a betegek közé raktam volna. Ahogyan a fiú saját sorsát szemléli, az viccesen, dühítően tárgyilagos. Ez a szenvtelenség a drámát betolja az olvasói lélekbe, és ott játszatja le. Ezzel kivonja a regényt az unal­mas, patetikus lágertörténe­tek köréből, és az olvasó­ban mélyebben, átélhetőb­­ben alapozza meg. A könyv utolsó lapjain pedig, amikor az épp hazatért fiút a ház itthon maradottai, a lágert nem megjárt zsidó szomszé­dok faggatják, és amikor az nem a hallani vágyott szte­reotípiákat sorolja, szinte kioktatják, mondván, hogy ők ezt jobban tudják, meg­undorodik tőlük, és otthagy­ja őket. így jutunk el az alkonyi fénybe, a könyv záróképéhez, amelyben a fiú hirtelen honvágyat érez Buchenwald iránt. Nos, en­nek a tűhideg tekintetnek, a saját sorsából kizuhant fiú szemléletének nyoma nincs a filmben. Éppen olyan pa­tetikus, unalmas mű ez, amilyenekhez képest a re­gény az újdonság erejével hatott. (Néhol a rendezői arányérzék annyira beteg, hogy a tragikusnak szánt jeleneten a nézők fel-felka­­cagnak.' Ilyen például a büntetésből órák hosszat egy helyben álló rabok pipacs-dülöngélése, és a dülöngélés közepében mó­kásan hadonászó nyomo­rult.) A regény szemlélete kizárólag a film zárójelene­tében villan meg, ott is csak üres narrációként, ott is tel­jesen idegenül, a filmtest­hez hozzáragasztott darab­ként. A legfurcsább az a dologban, hogy a forgató­­könyvet Kertész Imre írta. Mintha elfelejtette volna, miről szól a regénye. A film totális kudarcá­hoz a színészgárda, vala­mint Ennio Morricone is hozzáteszi a magáét. Az amatőr színészek amatőrök, a profik pedig az adott színészvezetés mellett nem tudnak hitelesek lenni. (Különösen fárasztó Gyab­­ronka József, aki állandóan a mamáját keresi.) A nagy Morricone pedig nyilván úgy gondolta, ő a Vadnyu­gatban már megtette a magáét, hagyják békén. Sikerült is semmitmondó, elavult, helykitöltő zenéket gyártania. Mintha a zene­szerző a hétköznapi tényke­dések kávészüneteiben rakosgatta volna össze a hanganyagot. Mindezek után, úgy gondolom, már nem szük­séges tanácsot adnom. A gyengébbek kedvéért mégis megteszem, és — Koltai­­túlélőként — mindenkit lebeszélek arról, hogy a mozit célba vegye. (Egy-két Oscart biztosan kap majd a film, de ez, mint tudjuk, a szellemieket tekintve nem jelent semmit.) Inkább a Sorstalanság című regényt javaslom. Abból megsejt­hetünk valamit a létről. Ez az államilag agyontámoga­tott film inkább a léről szól. 1 dollárért 15 percet beszélhet 1010-620 Magyarországgal 1010-620 • 1$-ért 15 percet beszélhet, utána percenként 9 cent! • Mobiltelefon hívási díja 25 cent/perc! (www.1010620ca) • Nincs szerződés, bekötési és kapcsolási díj! • A hívások díja a Bell-számlán olvasható! • Ellenőrizhető, biztonságos, egyszerű! Tárcsázza megállás nélkül: Információ: 416-693-8312 (beszélünk magyarul) Új autók már CAS 170/HÉT Válogathat EURÓPA legjobb autói között, 4 HÉT már 699.00 CA$ -tőt. Minden autó full extrás (A/C, air bag, ABS), a korlátlan kni-es használati díj, a reptéri kiadást, visszavételt, valamint a biztosítást is tartalmazza! Automata autókat, mini buszokat is tudunk biztosítani! A) Suzuki Ignis ÁR: 39 CAS/nap és 699 CA$/hó B) Peugeot 206 / Nissan Micra/ Fiat Punto ÁR: 49 CA$/nap és 765 CA$/hó C) Peugeot 307 / Fiat Stilo / Ford Focus ÁR: 59 CA$/nap és 899 CA$/hé> Telefon: (+36-1) 318-8888 További szolgáltatásaink: Fax: (+36-1)455-0550 54 Repülőtéri transzferek „ _ , > Sofőrös gépkocsi bérlés E-mail : pr@regmaautO.hu > Hosszú távon spec, árak További info: WWW.reginaautO.hu > Non-stop Assistance

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents