Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-22 / 4. szám
12 oldal — Magyarság — (No. 4) — 2005. január 22 Székelykapu Buenos Airesben Szeííetnóriásainl<i Az Argentínába kivándorolt magyarok között mindig is igen sok volt az erdélyi származású, akik érthető módon élénken érdeklődtek elszakított szülőföldjük sorsa felől. Óriási propagandaháborút indítottak, nagy sikerrel, mikor Ceausescu le akart egy egész sor székely községet radírozni a térképről. A lehetőségekhez képest mindig is segítették otthoni rokonaikat és ők indították el a nagyon sikeres és nevezetes mezőgazdasági gépakciót. Óriási mennyiségű magyar könyvet küldtek, és hogy nem tudtak többet küldeni, annak csak az volt az oka, hogy a szállítási költségek a könyvek értékének többszörösét tették ki, másrészt a román hatóságok mindent elkövettek, hogy a könyvek csak a lehető legkeservesebb úton juthassanak el a kis székely faluk könyvtárába. Majdnem négy évvel Cúth János Székely pár a „kiskapuban’ A magyar nagykövet ünnepi beszéd közben Katonai parancsnokok és az MHBK vezetői ezelőtt az erdélyi magyarok egyiknek sem volt legfőbb egy gyönyörű székelykaput faragtak és a Magyarok Világszövetségén keresztül elküldték Buenos Airesbe. Az adminisztratív nehézségek csak akkor kezdődtek, hiszen közben három kormány is megbukott és gondja a székelykapu felállítása. A gyönyörű alkotás évekig a Hungária Klub raktárában feküdt, míg végre most, december elején ünnepélyesen felállították a főváros egy Saavedra nevű negyedében, Oldott kéve A könyvpiac ma átláthatatlan. Évente több száz kiadvány jelenik meg a jó ízlés, a tisztesség, az erkölcs és a gondolkodás tartalmi igényének cenzúrája nélkül. Ebben a mérhetetlen kuszaságban nem könnyű kiigazodni, ebből a szélhámiával körített tarka összevisszaságból nehéz kihüvelyezni a kedvünkre való olvasnivalót. Megnehezíti a helyzetünket a kritikai irodalom hanyatlása, s a létező kritika hamissága, a pénzért vett méltatás és ajánlás, az érték vesztő szándék. A legtisztességesebbek még ebben a tekintetben a ponyva-szintű kiadványok, amelyek már díszes küllemükkel ígérik tartalmuk talmiságát, szépséges pongyolájukkal ingerük az övék megoldására a kalandvágyót. De mi van azzal, aki egy szellemi kaland során vágyik épülésre? Őszintén szólva, nem tudom a jó választ. Jómagam kiadók, illetve szerzők szerint tájékozódom, ha könyvvásárra indulok. Legszerencsésebb a helyzetem, amikor az általam igényesnek tartott kiadó s az ízlésemnek tetsző szerző találkozását fedezem fel. Legutóbbi ilyen „találmányom” Aniszi Kálmán Oldott kéve című könyve volt, amelyet a közelmúltban jelentetett meg a Közdok Kiadó. A cím hatására csak fel kell idéznem Tompa Mihály fájdalmasan szép versét, s már tudom is, mit tartok a kezemben: a magyar odiszszeát. Sorsunk Szküllái és Kharübdiszei közötti hányattatásunk küzdelmét a hazavezető úton. Erdély magyarsága a két haza reménytelenségében pusztul és vész. Hogy miképpen? Milliónyi fondorlat által. Ezekre mutat rá e kötet valahány írása. Aniszi Kálmán jó szemmel és érzékeny idegekkel vezet minket végig a kereszthordozó erdélyi magyarság kálváriadombján, a megaláztatások stációin. Sajátos személyi és intézményi sorsokon mutatva be az áldozatvállalás és az áldozattá válás súlyos keresztjét. A kötet harmadán túl egy tartalmas beszélgetés tanúi lehetünk, amelyet a szerző dr. Megdigy Endre irodalomtudóssal folytatott a magyar széppróza amnesztiát nyert nagy bebörtönzöttjéről, Nyíró Józsefről, általa láttatva azt a Az utolsó szó jogán Bessenyei Ferenc (1919—2004) ahol viszonylag kevés magyar él. Noha már kora reggel kezdett esni az eső, mégis több százan mentek el a felemelő aktusra. Kivonult a Czetz János által alapított Katonai Intézet díszküldöttsége és zenekara, sőt egy korabeli ruhákba öltözött árkászszakasz is eljött egy messzi északi provinciából. Ezt az egységet is Czetz alapította és az ezred az ő nevét viseli. A fővárost az Idegenhivatal vezetője képviselte és nemcsak ő, hanem a megjelent magyar nagykövet, Szőnyi Ferenc is megható szavakkal jellemezte a kapu szimbolikus jelentőségét és a magyar kolónia értékes közreműködését az argentin életben (szerencsére politikai pártok képviselői nem jelentek meg.) Buenos Aires gazdagodott egy számára elég szokatlan művészi alkotással, és reméljük, hogy még sokáig fogja hirdetni nemcsak a magyar kolónia jelentőségét, hanem Erdély magyar jellegét is. L. Kurucz néma küzdelmet, amelyet a megmaradás fájdalmat okozó reménytelensége vív a csodaváró ösztönnel, a húsvéti feltámadás bizakodásával. De vész és pusztul a maradék Magyarország is. A gólya egyre ritkábban költ ki itt is „pelyhes magzatot”. E gyászos jelentés a Für Lajossal készült interjúból szakad fel, akárcsak a megoldás áldozati tette is. Az agóniánál s annak népénél, a magyarnál maradva, a kötetet egy másik interjúm a „magyarok püspökével”, Dr. Hegedűs Lóránttal készült beszélgetés zárja. Ebben egy helyütt azt mondja Hegeli. Azt is tudnod kell, hogy a régi Nemzeti épületének lerobbantásával minket is lerobbantottak. Megszűnt az otthonunk, azóta is sátorban, albérletben élünk, hajléktalanok lettünk. És tudod miért robbantottak? Azért, hogy egy hellyel kevesebb legyen, ahol ki lehet mondani, hogy nemzet vagyunk, hogy összetartozunk. Negyven éven keresztül esténként azt tudtuk mondani a színpadról, hogy gyerekek, a nemzet nem azonos a rendszerrel, többek vagyunk annál, erősebbek, jobbak és tehetségesebbek. Tartsatok ki és higgyetek! Azok a darabok mind arról szóltak, — áttételesen persze — hogy egy rendszer meddig viseli el, hogy segíteni akarsz neki, hogy bele akarsz szólni a dolgokba, hogy bele akarsz szólni saját dolgaid, életed alakulásába. Hát semennyire sem viseli el. Micsoda képtelenség, nem szólhatsz bele önmagad életének alakulásába, sorsába! Ez nem változott. Mifelénk, úgy tűnik, minden rendszer csak a saját hangját akarja hallani, nem a te hangodat. Itt már minden képmutatás: mindent ami szent, ami szép, nevetségessé tesznek és kigúnyolnak. Mit szólnának például a finnek, ha valaki a Kalevalát kezdené cikizni?... Hogy nem látjuk az igazságot? Lehet. De amíg lüktetünk, amíg vagyunk és élünk, addig még van remény, addig még minden megtörténhet velünk. Mikor hazajövök Lajosmizsére, ezek a szerencsétlen lányók — törvény ide, törvény oda — ott állnak rendre az út szélén. Csodálkozol? Én nem. Az újságok első oldalán pornóképek, a tévéműsorok, a sikerkönyvek bűnözőket, rablókat, gyilkosokat sztárolnak. Ők dűs: „Magyarországot a mennyországért sem szabad elárulni”. Oldjuk meg saruinkat mielőtt e szent ige hajlékába lépünk. Egy nem túl távoli korban, amelynek átható szagától máig nem szabadulhattunk, bűnösnek nyilváníttatott az is, ki az efféle szövegeket csupán meghallgatta. Aniszi Kálmán le is jegyezte és továbbadta őket. Puhányságban serény korunk emberét ébresztgeti ez a tárgyilagosság kíméletlenségének jegyében fogant könyv. Legyen foganatja. Ez lenne legszebb ajándéka most a 65. születésnapját ünneplő Aniszi Kálmánnak. Paizs Tibor A Torontói Magyar Ház 840 St. Clair Ave. W. Toronto, Ont. M6C 1C1, tel: (416) 654-4926 2005. januári moziműsora ★ Január 23. Napfény a jégen (1961) színes magyar vígjáték Szereplők: Kiss Manyi, Mezey Mária, Bessenyei Ferenc, Kabos László, Psota Írén, Mécs Károly. Zenélő Malom (1943) romantikus vígjáték Szereplők: Szeteczky Zita, Szilassy László, Dajka Margit, Latabár Kálmán, Csortos Gyula, Vaszary Piroska. Január 30. Slágermúzeum színes magyar zenés műsor Szereplők: Korda György, Koós János, Harangozó Teri, Szécsi Pál, Koncz Zsuzsa, Balázs Klári, Aradszky László. Mici néni két élete (1962) magyar vígjáték Szereplők: Kiss Manyi, Páger Antal, Mezey Mária, Fónay Márta, Somogyi Nusi, Agárdy Gábor. * * * Belépődíj, felnőtteknek $ 4.- fiataloknak és nyugdíjasoknak $ 3.Pontos kezdés: 3 órakor. Mindenkit szeretettel vár a Magyar Ház vezetősége! ma a hősök, akiket követni kell. Mostanában a színpadokon, a tévéműsorokban csak a sátán prófétájaként lehet sikert aratni. Ez van, buksikám. És a fiatalok úgy nőnek fel, mint a gyom az árokparton. Hát mitől ne állnának ki a utcasarokra? Hol az az erő, amely viszszahúzná őket? „Az erkölcsi világot olyan valóságossá és nyilvánvalóvá kell tenni, amilyen tökéletesen valóságos és nyilvánvaló az erkölcstelenség". (Arthur Miller) Ez a szerencsétlen nép hatvanéves politikai átnevelés, börtön, gumibot, kitelepítés, megaláztatás után most esik át a szabadság, a jog első mérgezésén. Hát hogy lehet ennyit követelni tőle? Te például tudod mi az, hogy jog, vagy mi az, hogy szabadság? Mert én nem tudom. Csak azt látom, hogy az egyiknek joga van, a másiknak meg nincs és azt is látom, hogy akinek hatalma van, annak vannak érvei is hozzá. Kedveseim, kérjétek meg a miniszterelnököt, hogy ezt a gengszterszindikátust, legyen szíves, állítsa le, szüntesse meg végre maga körül, mert kezdünk nagyon rosszul élni. Bárhová nézek azt látom, hogy mindenki lop és lop. Csak én fizessek? Csak az egyszerű emberek fizessenek? Hogy lehet ilyen elhordozhatatlan igát akasztani több millió ember nyakába, ugyan, kérdezzétek meg már tőle! Ő ugyan egyszer elmondott egy csodálatos esopusi mondatot, hogyha az ember mogyoróval fizet, akkor majmot kap. Sajnos, mára már mogyorót sem kapnak a majmok. Persze van néhány majom, aki még kap. Apuskám, nagyon rosszul vagyok, mert nincs a nevem a VIP-listán. Érted? Nem vagyok rajta a listán, a lovaim meg éhesek, és a zab egyre drágul. Szabadítson már meg minket valaki ettől az ember- és életellenes, aljas, hazug, jellemet nyomorító, machiavellista államvezetéstől. A besúgás, árulkodás, névtelen feljelentgetés törvényességétől. Ez uszítja egymás ellen az embereket. Persze ez nem újdonság, régen is megvolt. Ami most az APEH-hadsereg, az régen „éberség” hadseregként működött, ahol is minden házmesterné besúgó volt. Hédivel 56 után a Kálmán utcában éltünk, és kerestük a igazságot. Huszár néni mosott, főzött, takarított nálunk, különben kedves asszony volt. Egyszer azt mondja nekem: „Hát művész úr, csodálatos, nagyszerű dolog ez ”. „Micsoda, Huszár néni” — kérdeztem tőle. „Hát az, művész úr, hogy maguknak olyan... olyan nagyon szép szemetjük van ”. Korszakalkotó mondat, korszakalkotó. És aznap már fel is voltunk jelentve. A proletáririgységet szép emlékű pártunk és kormányunk így tette államvallássá. De úgy tűnik, nincs új a nap alatt. „Fájdalom, hogy olyan ritka tünemény művészeink között a nemes jellemű férfi, a jó erkölcsű nő, holott hivatásuknál fogva letéteményesei egy nagyszerű képességnek, ami annyi más képesség gazdagon buzgó forrása lehetne” — mondja Diderot Színészparadoxon című művében. „Ha polgártársaink hitvány csepürágókká aljasodnak, annál hasznosabb, annál kívánatosabb, hogy színészeink a legderekabb polgárokkal kerüljenek egy sorba”. Amíg ez be nem következik, akarva-akaratlanul szaporodnak a Shaw által megfogalmazott típusok: „Nem szépek, csak fel vannak cicomázva; nem tiszták, csak meg vannak borotválkozva; nem erényesek, csak szolgalelkűek; nem kötelességtudóak, csak bambán engedelmesek; nem fegyelmezettek, csak bárgyúak; nincs önérzetük, csak hiúságuk; nem társas lények, csak csordában élők; nincs képzelőtehetségük, csak babonásak”. Pontos, precíz kórkép. A színház mindig is együtt lélegzett és együtt lélegzik a társadalommal. Ha a társadalom fuldoklik, a színház is légüres térbe kerül. Brecht szavaival élve, nemsokára jön majd egy mindenre elszánt törpe nemzedék, akiket mindenre föl lehet majd bérelni. Hogy mit adott, mi ad erőt mégis az életben maradáshoz, hogyan tudom elviselni ezt az egészet? Azt tudod, hogy most itt élek a végeken, Lajosmizsén. De akárhová is megyek, akárhová teszem a lábam, (a sarki kocsmától Pesten át a Parlamentig vagy Józsi lovásztól a szomszéd tanyáig, ahol Tóth Rozi festőművész él és álmodik) mindenhonnan boldog kézszorításokat kapok... Boldog visszajelzéseket küldenek felém az emberek. Talán nem éltem hiába. Ki tudja? Talán. A még meglévő és rendelkezésemre álló energiát, erőt megpróbálom a megaláztatások elviselésére tartalékolni. (Vége) Ha végre eldöntötte hova utazik, vegye meg repülőjegyét öt perc alatt! VEGYE MEG REPÜLŐJEGYÉT AZ INTERNETEN I www.malev.com EGYSZERŰEN ÉS GYORSAN! I I Honlapunkon már 599CAD*-tól vásárolhat jegyet 1 || Toronto-Budapest járatunkra. I l| /\AA\JcVHungarian Airlines^ MÉG EGY OK AZ UTAZÁSRA * Az ár csak az interneten vásárolt jegyekre vonatkozik és nem tartalmazza a reptéri illetéket.
