Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-29 / 5. szám

Mailed: January 26, 2004 January 29, 2005 A nyugati világ legnagyc Elnökbeiktatása Bush elnök feleségével, Laurával a beiktatás napján Csütörtökön, január 21- én tette le hivatali esküjét George W. Bush, aki ezzel második elnöki ciklusát kezdte meg. Washingtonban rendkívül szigorú biztonsági intézkedések kísérték a be­iktatást. Bush elnök olyan radikális második ciklust ígért, mint amilyen első' hivatalban töltött négy éve volt. Az amerikaiaknak pe­dig az adórendszer és az igazságszolgáltatás felül­vizsgálatát, valamint új típusú nyugdíjrendszer bevezetését ígérte. Beiktató beszédében az elnök a szabadság hatal­máról beszélt. Szavai sze­rint a békét a szabadság megadásával lehet biztosíta­ni. Hangsúlyozta, hogy Amerika hatalmas befolyás­sal bír, és az elnök úgy véli, hogy e befolyást a világ jobbá és biztonságo­sabbá tételére kell használ­ni. Ezt az ellentmondást] nehéz lesz az amerikaiakkal megértetnie, hiszen az iraki háború népszerűsége már eddig is rohamosan csök­kent, és a legújabb köz­vélemény-kutatások szerint] Bush támogatottsága az összlakosság körében ki sebb, mint bármely újravá­lasztott elnöké volt eddig a beiktatás időszakában. Ez a tény befolyásolhatja nem csupán a vitatott külpoliti­kát, de negatív hatással Hivatalba lépett az új külügyminiszteri Condoleezza Rice a Szenátus előtt Washingtonban a Szená­tus meghallgatta, majd a kilenc órás meghallgatás után elfogadta Bush. elnök külügyminiszter-jelöltjét, Condoleeza Rice kisasszony személyében. Politikailag Riceról annyi mondható el teljes biztonsággal, hogy fenntartás nélkül követi a Bush-ifányvonafat. Ezek alapján kinevezése nem sejtet sok jót a világgal, hiszen a külpolitika vezető­jének figyelembe kéne vennie mások nézőpontját is, amire Rice úgy tűnik nem hajlandó. Munkatársai kiválasztásában Rice arról tett tanúbizonyságot, hogy nagyra értékeli a gyakor­latiasságot, a friss gondol­kodásmódot és a lojalitást. Egy dolog azonban már most világos: az Irak-poli­­tikát továbbra is a Pentagon fogja vezényelni. Ez pedig problémákat okozhat a külpolitikában, miután az iraki háború Bush második hivatali idejének is kulcs­kérdése lesz. Condoleezza Rice szerint „most van itt a diplomácia ideje”. Az eddigi nemzet­­biztonsági főtanácsadó szerint újjá kell építeni az Egyesült Államok szövet­ségi rendszerét. Amerika nem monológgal, hanem párbeszéddel érintkezhet a világ többi részével — fogalmazott a most 50 éves Rice, aki az Egyesült Ál­lamok első fekete női kül­ügyminisztere lesz. Tagadhatatlan, hogy Rice meghallgatása közben A régi és az új: Condoleezza Rice új, és Colin Powell a régi amerikai külügyminiszter találkozott a beiktatási ceremónián nagyon sok kellemetlen pillanat és éles szóváltás adódott, amikor a szénától rok bizony majdnem sarokl ba szorították a külügymil niszter-jelöltet. Szenátus meghallgatásán Rice többel között így nyilatkozott: „I zsarnokságnak maradtai még előretolt bástyái, ezek Észak-Korea, Irán, Fd héroroszország, Kuba, Zinl babwe és Mianmar. A szí nátorokat kissé meglepi eme ellentmondásos, bíráf kijelentés az amerilj külügyminiszter-jelölttj hiszen Kuba éppen a Al­pokban nyújtott át egy diplomáciai jegyzéket Was­hingtonnak, amelyben til­takozik a guantanamói fo­golytáborban zajló önké­nyes fogvatartások miatt. A kubai külügyminisztérium dokumentuma szerint a foglyok vádemelés nélkül történő tartós fogvatartása, a kínzás és a rossz bánás­mód ellentétesek a nemzet­közi egyezményekben fog­lalt elvekkel és mé-lyen sértik az emberi jogokat. Fidel Castro kubai el-nök pedig egyenesen koncentrá­ciós tábornak nevezte az intézményt. A zsarnokság előretolt bástyái között éppen ezért Rice kisasszony Hét tagállam ellen indított eljárást az Európai Bizottság Hollandiát, Belgiumot, Luxemburgot és Finnorszá­got az Európai Bíróság elé idézték, Írország, Svédor­szág és Dánia ellen pedig szabálysértési eljárást indí­tott az Európai Bizottság környezetvédelmi hatósága az EU-szabályok megsérté­se miatt. Az Európai Unió végre­hajtó testületé csütörtökön Brüsszelben jelezte: az említett tagállamok vagy nem iktattak törvénykezé­sükbe bizonyos uniós előí­rásokat, vagy nem meg­felelőképpen tették azt. A jogi lépések célja, hogy elérjék, ezek a országok mielőbb hagyjanak fel a‘ szabályszegéssel, és ezáltal uniós szintűre javítsák környezetük védelmét. Hollandia három eset­ben, az ipari szennyező­anyagok kibocsátásáról, a vízvédelemről és a hulladé­kok tárolásáról szóló szabá­lyok esetében nem vette át teljes egészében az uniós előírásokat. Belgiumnak és Luxemburgnak azért kell az uniós bíróság előtt meg­jelennie, mert többszöri figyelmeztetés ellenére sem alkalmazzák teljes egészé­ben az uniós vízvédelmi előírások mindegyikét. Belgium emellett elmaradt a szennyezőanyagok kibo­csátásának csökkentésére, a benzin- és dízelüzemanya­gok minőségére, illetve az ózonréteget csökkentő anyagok kibocsátására vonatkozó egyes szabályok alkalmazásával is. Írországot nyolc külön­böző szabály megszegéséért vonja felelősségre az uniós egyezmények betartatásával is megbízott brüsszeli tes­tület. Írországot egyebek között a mezőgazdasági te­vékenységből eredő víz­­szennyezéssel és légszeny­­nyezéssel vádolják. Finnor­szágot azért idézte az Euró­pai Bíróság elé a bizottság, mert a máshol védett farka­sok esetében korlátozás nélkül ad ki vadászengedé­lyeket. Svédországhoz a kormoránok és a varjak vadászásának engedélyezése miatt intézett utolsó figyel­meztetést Brüsszel. Dániát is bírósági eljárás fenyegeti abban az esetben, ha a mostani utolsó figyelmez­tetés nyomán nem tesz lé­péseket a baromfi- és ser­téstenyészetek szennyezése ellen kidolgozott uniós szabályok betartatására. mitmondóan) válaszolt, az amerikai csapatok végleges hazatérésének időpontját firtató kérdésekre pedig következetesen megtagadta a választ. A meghallgatás egyik kínos pillanata volt az is, amikor az egyik szenátor — utalva az amerikai kor­mányzat sokáig fenntartott véleményére, hogy Szad­­dámnak tömegpusztító fegyverei vannak — meg­jegyezte, hogy Rice Bush­­hoz való hűsége elnyomta igazságérzetét. Egy másik demokrata szenátor pedig Rice szemére vetette, hogy összemosták az iraki hábo­rút és a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat, és a Szaddám elleni háborút megtorló csapásként adták el az amerikai közvéle­ménynek. Rice ragaszkodott ahhoz, hogy tisztán elma­gyarázták az amerikaiaknak: Szaddámnak nincs köze a WTC lerombolásához, vi­szont a „terrorizmushoz való hozzáállása” indokolta a háborút Rice szerint. Rice tehát immár kül­ügyminiszter. Washingtoni elemzések szerint Bush második négyéves man­dátumának egyik nagy talánya, hogy Rice hajlan­dó-e szembefordulni a Cheney alelnök és Rums­feld védelmi miniszter által képviselt keményvonalas irányzattal. Annyi biztos, hogy Rice-nak Powellnél is jobb esélye lesz saját poli­tikai szándékainak érvénye­sítésére, mivel nagyon szo­ros, mondhatni baráti szálak fűzik Bush elnökhöz — amit Powell nem mondha­tott el magáról. Az iráni „Sahab-rakéta”, amely nukleáris töltettel képes elérni Izraelt Iránból... ♦ Tel Aviv. — Meir Dega, Izrael Mosszad nevű kémügynökségének vezetője szerint Irán már majdnem képes atombomba előállítására, melyhez az uránium­dúsítás módját már többé-kevésbé elsajátították. Irán sze­rint az ország nukleáris programja Irán energiaszolgál­tatását van hivatva ellátni, nincs semmiféle nukleáris fegyverprogram terveikben. Az Auschwitz-i láger főkapuja. A tábort szovjet katonák szabadították fel 1945. január 27-én. ♦ Egyesült Nemzetek, New York. — „Soha többé” felkiáltással ünnepelte meg az ENSz az auschwitzi haláltábor felszabadításának 60 éves évfordulóját. Eli Wiesel zsidó vezető emlékeztetett beszédében a nap­jainkban lezajló holokausztra, a Szudán-i Darfur régióra, ahol a polgárháború alatt meghalt emberek száma már elérte az egymilliót... Iránban. Fő faladatuk, hog^ összegyűjtsék az informáci­ókat az iráni — feltétele­zett, vagy ismert — nuk­kct. " ■ - ■ ^1® :: v... -f:.. iff:. ALAkLVAiALA: ^^B nos/ialgia egyre erősödik Putyin elnöksége ♦ Honolulu. — Visító békák lepték el a szigetvára® és ébren tartják a polgárokat. A város polgármestere 2 millió dollárt kér a békák kiirtására, amelyek teherszállító /hajókra szökve érkeztek Puerto Ricoból... ♦ Kijev. — Beiktatták elnöki pozíciójába Viktor Jus­­csenkót, aki így köszönte meg népe bizalmát: „Csak hitükkel és meggyőződésükkel felfegyverezve szép és békés győzelmet aratott a nép”. Juscsenkó első útja Moszkvába vezet, ahol Putyin orosz elnökkel fog tárgyalni. ♦ Washington. — John McCain szenátor nyomozást indít a védelmi miniszter, Donald Rumsfeld által létreho­zott, de a kongresszus által nem jóváhagyott ügynökség felfedésére, mely a CIA-t lett volna hivatva felváltani a kémkedési ügyekben. Az ügynökség már két éve működik és „átprogramozott” anyagi fedezetekből él. ♦ Toronto. — Michael Bryant, Ontário legfőbb állam­ügyésze felkérte államügyész társait országszerte, hogy a néhány éve brutálisan meggyilkolt, 10 éves Holly Jones nevében göngyölítsék fel az interneten működő gyerek­pornográfiát. ♦ Stockholm. — A német szerszám és acélóriás Thyssen-Krupps elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy a vezetőség iráni tagjainak kénytelenek felmondani, annak ellenére, hogy 4,5%-os részvényaránnyal a legnagyobb részvényesek közé tartoznak, de az USA ultimátumot állított, ami elől nem tudnak kitérni. Ellenkező esetben a Bush-adminisztráció azzal fenyegetett,hogy kizárja a német acélóriást a nyilvános versenyből.

Next

/
Thumbnails
Contents